Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-12 / 267. szám
2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1992. november 12., csütörtök Kiiktatandó a CFC Japán, amely az ózonréteget pusztító vegyszer egyik legnagyobb gyártója és exportőre, be- tilja a vegyszer kivitelét mindazon országokba, amelyek nem írták alá a klórfluorkarbon (CFC) kiiktatásáról szóló nemzetközi szerződést. A montreali jegyzőkönyv néven ismert megállapodás azt irányozza elő, hogy az ezredfordulóra mindenütt felhagynak a CFC termelésével, illetve felhasználásával. Privatizáció Mexikóban Mexikó elsősorban az állam- adósság csökkentésére fordítja azt a 21,5 milliárd dollárnyi bevételét, amelyhez eddig jutott az állami vállalatok eladása révén — hangoztatta Carlos Salinas de Gortari köztársasági elnök Mexikóvárosban, a házigazdák és kelet-európai államok szakembereinek részvételével rendezett privatizációs szemináriumon. A privatizációs forrásokból az állam szociális kötelezettségvállalását is finanszírozzák: a szolgáltatások, az oktatás, az orvosi hálózat fejlesztését és infrastrukturális beruházásokat. Lengyel exportlehetőségek Szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló megállapodást írtak alá Lengyelország képviselői az EFTA tagállamaival, emellett kétoldalú szerződésekben szabályozták a mezőgazda- sági cikkek kölcsönös kereskedelmét. A Varsóban elhangzott nyilatkozatok szerint a kapcsolatok szabályozása az EK-val való viszony alakulásának menetrendjét és módszereit követi, ám a lengyelek számára legfontosabb területen, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exportlehetőségek terén sokkal kedvezőbb. Tilalom az „úszó Csernobilnak’’ A Fülöp-szigetek nem engedi áthaladni területi, vizein a világ eddigi legnagyobb plutóniumszállítmányát, amely Franciaországból Japánba tart az Akatsuki Maru nevű japán hajó rakteré- ben — jelentette be a hét elején Manilában az ország haditengerészetének parancsnoksága. A nemzetközi környezetvédő szervezetek által „úszó Csernobilként” emlegetett 3000 tonnás japán teherhajó a múlt szombaton indult el a francia partoktól két hónapos útjára, mintegy 1,7 tonna plutóniumrakományával. (Folytatás az 1. oldalról) A kormányfő és az elnök érintette a csaknem 1,6 milliárd dolláros magyar kereskedelmi aktívum ügyét is. Elhatározták: ennek rendezéséről még az év végéig megkötik a megállapodást. A plenáris megbeszélésen beszámoltak partnertárgyalásaikról a magyar és az orosz kíséret tagjai is. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere orosz kollégájával, Aven külgazdasági miniszterrel folytatott megbeszélést. Megállapították: a két ország kereskedelme az utóbbi időben fejlődésnek indult; az elmúlt évekhez képest csaknem 50 százalékos lesz a növekedés. Budapest és Moszkva arra törekszik, hogy egyensúlyba hozzák a kölcsönös szállításokat. A miniszterek is megerősítették, hogy még az év vége előtt megállapodást kívánnak kötni az orosz kereskedelmi hátralék rendezéséről. Sohin miniszterelnök-helyettes Kupa Mí7;a7y pénzügy miniszterrel tárgyalt. Elhatározták, hogy megkötik a magyar-orosz beruházásvédelmi megállapodást, illetve a kettős adóztatást kizáró egyezményt. Tisztázni kívánják továbbá a Kárpátaljáról Magyarországra áttelepültek átutalásaival kapcsolatos problémákat is. Jeszenszky Géza kollégájával, Kozirev külügyminiszterrel tárgyalt. Megállapították: a főbb nemzetközi problémákat illetően igen közel álló nézeteket valMég mindig a nyomasztó Irángate Bush nem ad amnesztiát George Bush elnök nem készül amnesztiát adni az Irangate- ügyben — jelentette ki a hét elején a még január végéig hivatalban lévő elnök szóvivője. A napokban merült fel ugyanis az a lehetőség, hogy a választásokon Bili Clintontól vereséget szenvedett elnök amnesztiát adna Caspar Weinberger volt védelmi miniszternek és másoknak, akiket azzal vádolnak, hogy a ’80-as években fegyvereladásokat engedélyeztek Iránnak. A legutóbb vád alá helyezett Weinberger feljegyzéseiből egyébként kitűnik, hogy az akkori döntéseknek George Bush — Ronald Reagan alelnökeként — ugyancsak részese volt. Ezt az elnök határozottan tagadta. (MTI) Egyezség a nullamegoldásról lanak. Kiemelték, hogy érdekeltek az EBEÉ hatékony működésében. Ennek érdekében mind Moszkva, mind Budapest szeretné a helsinki folyamat mechanizmusát továbbfejleszteni. Flazánk támogatja, hogy Oroszország a Duna Bizottság tagja legyen. A művelődési tárcák vezetői sikeresen egyeztették a kulturális együttműködésről szóló egyezményt, illetve a műkincsek kölcsönös visszaszolgáltatásának szándékát rögzítő keretmegállapodást. A kormányfő és az elnök megbeszélésén szóba került még, hogy Magyarország a tavaly augusztusi puccskísérlet idején az elsők között biztosította támogatásáról Borisz Jelcint. Az orosz államfő külön köszönetét mondott Antall Józsefnek, hogy a nehéz órákban a legelsők között hívta fel telefonon. „Tudja, miniszterelnök úr, én a világ vezetőit azóta négy csoportba sorolom. Az elsőibe tartoznak azok, akik augusztus 19-én hívtak fel, amikor a legnehezebb volt. Utána jönnek, akik 20-án telefonáltak. A harmadik kategóriában lévők 21-én jelentkeztek, amikor már minden eldőlt. A negyedik csoportba azok tartoznak, akik egyáltalán nem hívtak fel” — mondta Borisz Jelcin. A szóvivő ehhez hozzátette: a magyar kormányfő az első csoportban van. Az orosz államfő délután koszorúzott a Szabadság téri szovjet emlékműnél, majd beszédet mondott a Parlamentben. Moszkvai sajtóvisszhang Rendkívül időszerűnek nevezte az oroszországi államfő budapesti látogatását szerdán a Pravda. írása elsősorban a Kelet-Európához fűződő viszony egésze szempontjából vette górcső alá az orosz elnök budapesti útját. Nem felejtette el kifejezni azt a véleményt, hogy Moszkva „a Gorbacsov-Sevardnadze páros elsietett tettei nyomán vesztette el kelet-európai szövetségeseit”. Hozzátette azt is: az orosz vezetés viszont tétován és határozatlanul állt neki az utóbbi egy évben e kapcsolatrendszer „rendbetételének”. A Rosszijszkije Vesztyi című kormánylap a látogatás kapcsán Pjotr Aven külgazdasági minisztert szólaltatta meg, aki úgy értékelte: a két ország gazdasági kapcsolatai meglehetősen jó példát szolgáltatnak a kölcsönösen előnyös együttműködés helyreállítására. A lap ennek alátámasztásául közölte: az idén eddig a kétoldalú áruforgalom 50, a Magyarországra irányuló orosz export 30 százalékkal növekedett. Mindkét újság érintette a kétoldalú viszony nyitott kérdéseit, így a szovjet és orosz adósság, valamint a csapatkivonási elszámolás ügyét. Utóobival összefüggésben, az előzetes értesülések alapján, a Pravda és a Rosszijszkije Vesztyi is azt szűrte le, hogy Budapesten a nullamegoldás érvényesül. (MTI) Kína óvja a hegemon izmustól Clintont Kína néhány nappal az után, hogy gratulált Bili Clintonnak az amerikai elnökválasztáson aratott győzelméhez — indulatosan támadta a hét elején az Egyesült Államok „hegemonizmusát” és „erőpolitikáját”, és burkolt formában óvta a keményebb Kína-politikát kilátásba helyező Clintont fenyegetéseinek beváltásától. Liu Hua-csiu külügyminiszter-helyettes kijelentette a Zsenmin Zsipao című kommunista pártlapban: ez idő szerint „a hegemoniz- mus és az erőpolitika jelenti a legnagyobb veszélyt a világra”. „Hegemonizmus” vádjával az Egyesült Államokat és a volt Szovjetuniót illette Kína évtizedeken át. A Szovjetunió felbomlása óta egyértelműen Washingtonra utal e fogalom. Az egységes Európáért Magyar — holland külügyi közös nyilatkozat Ruud Lubbers délben közös kül- den Bruek holland holland miniszterei- ügyi nyilatkozatot és Jeszenszky Géza nők és Antall József írtak alá a Paria- magyar külügymi- magyar kormányfő mentben. A megái- niszter látta el kézje- jelenlétében szerdán lapodást Hans van gyével. A közös nyilatkozat hangoztatja, hogy Magyarország és Hollandia a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok tiszteletben tartása alapján hozzájárul az új, egységes Európa megszilárdításához. Ennek érdekében intenzívebbé kívánják tenni konzultációikat és együttműködésüket. A megállapodás értelmében évente legalább egyszer hivatalos politikai tárgyalásra ül össze a holland és a magyar külügyminiszter. Hasonló konzultációkat tartanak a két tárca vezető tisztségviselői és szakértői is. A regionális és a régiók közötti együttműködés jelentőségét hangoztatva az európai integrációs folyamatban, a két külügyminiszter megerősítette, hogy folytatódik a párbeszéd a visegrádi csoport és a Benelux államok között. A nyilatkozat kitér arra is, hogy a külügyminiszterek fontosnak tartják Magyarország közös piaci társulási szerződésének gyors hatályba lépését. A társulási szerződés hozzájárul ahhoz is, hogy Magyarország elétje végcélját, csatlakozását az Európai Közösséghez. ENSZ-határozat Bosznia légteréről Újabb repülési tilalom Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este egyhangúan határozatot fogadott el, amely újra kimondja, hogy tilos a szerb hadseregrepülőgépeinek, valamint helikoptereinek mindenfajta repülése Bosznia légterében. A NATO elektronikus felderítőgépei mellett 75 tagú ENSZ-szemely- zet is ellenőrzi majd a volt Jugoszlávia repülőterein, hogy végre- hajtják-e a határozatot. Az elmúlt hét hétben számos alkalommal észleltek engedély nélküli repüléseket Bosznia felett, de Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár jelentése szerint nem tudták bizonyítani, hogy az ENSZ-tilalom szándékos megsértéséről volt-e szó. A Biztonsági Tanács október 9-én tiltotta el a szerb légierő működését Bosznia légterében. A többek között az USA, Nagy- Britannia, Oroszország és Franciaország által javasolt határozat kimondja: amennyiben a tilalmat megsértik, a BT haladéktalanul megvizsgálja, milyen lépéseket tegyen a határozat végrehajtása érdekében. Az utóbbi fogalmazás nyitva hagyja az ajtót az előtt, hogy fegyverrel is a tilalom megtartására kényszerítsék a szerbeket. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfon közölte: amennyiben a szerbek valóban megsértik a tilalmat, és újra bombázni fognak, Washington új, ellenintézkedésekre vonatkozó határozatot javasol majd. Pénteken ülést kezd a BT, a soros elnök, Erdős André magyar nagykövet elnökletével, hogy megvitassa az iszlám országok javaslatát a fegyverszállítási tilalom eltörlésére Bosznia vonatkozásában. Jóllehet, a javaslat nem számíthat elfogadásra, az ülés, amelyen részt vesznek a genfi Jugoszlávia-konferencia társelnökei, Cyrus Vanceés Lord Owen is, jó alkalmat ad a válság átfogó megvitatására. A tanácskozásra már 60 szónok iratkozott fel, így az várhatóan szombatra is átnyúlik majd. Az érzelmek is felduzzasztottak Bécsi lap összeállítása a bősi magyar — szlovák vitáról Felduzzasztott érzelmek a bősi erőmű körül — ezzel a címmel közöl a szerdai Die Presse egész oldalas összeállítást Magyarország és Szlovákia vitájáról A bevezetőben az összeállítás készítői megjegyzik, hogy azóta van remény a viszály rendezésére, amióta Magyarország és Szlovákia egyaránt bejelentette: elfogadja a nemzetközi szakértői bizottság ítéletét. A bécsi lap szó szerint egymás mellé állítja a két fél érveit. Á terjedelemre is pontosan egyenlő pozsonyi, illetve budapesti összefoglaló tárgyilagos áttekintése az egyik, illetve a másik gondolatmenetének — Pozsony nál a Duna hajózhatóságát, Budapestnél az árvízveszélytől való félelmet emeli ki. Rajz teszi áttekinthetővé a létesítmény elhelyezkedését, és kronológia foglalja össze az események menetét. Külön cikk foglalkozik a nemzetközi jogi megközelítéssel — a célnak megfelelően nem a szerkesztőség véleményét, hanem az egyes problémákat felsorolva, és kicsit bővebben megmagyarázva. Ugyanígy külön cikk témája a Duna Kör álláspontja, és ezen keresztül a környezetvédelmi problematika. A magyar kisebbségekért Amerikában Túszul ejtette önmagát Emberrablás moszkvai módra A moszkvai rendőrség nemrég külön részleget hozott létre a szaporodó emberrablások felderítésére. Az orosz bűnözők csak két éve fedezték fel a pénzszerzés e sajátos változatát, s azóta egyre virágzóbb üzletágnak ígérkezik a túszszedés. 1990-ben még csak két emberrablás fordult elő, 1991-ben már tizenegy, idén pedig szeptember végéig 23. A kommandósok azzal számolnak, hogy ez a szám az év végéig ötvenre emelkedik. A rendőrség ugyanakkor azzal büszkélkedhet, hogy mindeddig valamennyi esetet sikerült felderítenie. A sikeres bűnüldözés azzal magyarázható, hogy az elkövetők egyelőre még tanulják a szakmát, s a nem igazán profi munka nem nehéz eset az orosz kopóknak. Az emberrablások növekvő száma azzal magyarázható, hogy a bíróság elé kerülő tettesek felettébb enyhe ítélettel számolhatnak, mindössze hat hónapot kell leülniük. A szabadságvesztés csak akkor rúg három évre, ha áldozatukat bizonyítottan bántalmazták. Más a helyzet azonban, ha a túszszerzők karmai közé külföldi állampolgár kerül: ekkor a büntetés alsó határa tíz év. Ennek az a magyarázata, hogy Oroszországban mindmáig érvényben van a szovjet büntető törvénykönyv. A Moszkvába látogató ausztrál házaspár esete fordulópont az orosz emberrablás történetében. Ők voltak az első külföldiek, akiket a kommandósoknak ki kellett szabadítaniuk. A seremetye- vói repülőtérről tartottak éppen a városba, amikor kirángatták őket a taxiból, majd a férfit és a nőt bekötött szemmel külön-kü- lön ismeretlen helyre szállították. Másfél millió dollár váltságdíjat követeltek. Tizenegy napba tellett, míg a rendőrség kiderítette, hogy a nyomok Szentpétervárra vezetnek, és felfedték a rejtekhelyét. Addig a túszszedők beérték hazai áldozattal, persze, értük is dollárt követeltek. Pénzes üzletembereket szemeltek ki, s nemegyszer csak akkor sikerült elkapni őket, amikor a pénzt már átvették, és a túsz visszanyerte szabadságát. Az egyik esetben 500 ezer dollárt kértek egy moszkvai bankár unokájáért, ám a végén beérték a nem konvertibilis 20 millió rubellel. Az emberrablási hullám különös dolgokat is produkál. A szibériai vegyesvállalati direktor, bizonyos Valeríj Potkoritov szep- temberben üzleti útra Moszkvába utazott. Megízlelte az orosz főváros éjszakai édes életét, s úgy döntött, marad még egy pár napig. Ám fogytán volt a pénze, felhívta tehát az asszonyt, s elpanaszolta: a félelmetes moszkvai maffia karmai közé került. Egymillió rubel váltságdíj fejében hajlandók lennének azonban szabadon bocsátani. A halálra rémült nej híven követte a családfő utasításait, elküldte a pénzt a megadott címre. Valeríj pedig vígan múlatta napjait moszkvai szállodai szobájában, s az éjszaka tündéreinek társaságában nya- kalta a pezsgőt, ette a kaviárt. Már csaknem sikerült az utolsó kopejkát is elvernie, amikor a rendőrség kopogtatott az ajtón. A feleség ugyanis a rendőrséget is értesítette „az emberrablók borzalmas tettéről”. így is hosszú napokba tellett, míg a kommandósoknak sikerült kiszabadítani a „szerencsétlent” az „elvetemült” szépségek karmaiból. (FEB) Bili Clinton, az új amerikai elnök környezetében és az újjáválasztott törvényhozásban nem egy befolyásos személyiség van, akire számítani lehet a magyar kisebbségek jogaiért folytatott harcban. A nagy tekintélyű emberjogi szervezet, a New York-i Helsinki Watch felméri a romániai magyar kisebbség helyzetét, hogy a kötetet januárban letehessek az új kormány, az új kongresszus elé. Erről beszélt Hánios László, az Amerikai Magyar Emberi Jogi Alapítvány elnöke az MTI tudósítójának. Hámos László emlékeztetett arra, hogy Warren Christopher, aki most az új kormány felállítását irányító két Clinton-megbí- zott egyike, a ’70-es évek második felében, a külügyminiszter első helyetteseként nagy figyelemmel kísérte a kisebbségi jogok kérdéseit. Cyrus Vance külügyminiszter, Zbigniew Brze- zinski nemzetbiztonsági tanácsadó és Christopher kezdeményezték akkor azt a politikát, amely az emberi, köztük a kisebbségi jogokat az amerikai külpolitika középpontjába állította. Az újjáválasztott kongresszusban változatlanul ott vannak a magyar ügy régi, következetes támogatói, mint többek között Tom Lantos képviselő, Christopher Dodd, Joseph Lautenberg, Bill Bradley, Alfons d Amato szenátor. Az utóbbi kivételével demokraták, így a korábbinál nagyobb befolyásuk lesz a kormány munkájára is. A szenátus két új, ugyancsak demokrata párti tagja, a kaliforniai Barbara Boxer és a coloradói Ben Campbell korábban képviselőként is kiállt már a magyar kisebbségek mellett. A New York-i székhelyű magyar emberi jogi alapítvány számára e folyamatossag ellenére is igen sok új feladatot jelent, hogy 12 év után változik a washingtoni kormányapparátus. Készülnek már a Fener Ház, a külügyminisztérium jövendő illetékeseinek írásos és szóbeli tájékoztatására. Várható: az új évben, a kongresszus összeülésével ismét napirendre kerül a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadása Romániának — illetve az önálló Szlovákia elismerése és a kereskedelmi kapcsolatok kérdése. A képviselőházban októberben váratlanul nagy többséggel, 283:88 arányban leszavazták a kormány, illetve a republikánus képviselők javaslatát, hogy Románia részesüljön a legnagyobb kedvezmény elvében. Az alapítvány úgy tudja, hogy a tekintélyes, New York-i székhelyű emberi jogi szervezet, a Helsinki Watch beható, helyszíni vizsgálattal méri fel a romániai magyar kisebbség helyzetét, jogainak érvényesülését. A vizsgálatról készülő kötet átfogó és pártatlan tájékoztatást ad majd az új amerikai kormánynak és a kongresszusnak. Fiamos elmondotta: szervezetük kezdeményezésére több szenátorkész 1993 elején határozati javaslatot benyújtani a törvény- hozásban arról, hogy az Egyesült Államok ne ismerje el Szlovákiát, illetve ne adja meg neki addig a legnagyobb kedvezmény elvét és más kereskedelmi kedvezményeket, amíg le nem állítják a bősi vízlépcső építését. Elképzelhető, hogy a kérdésben meghallgatást is tartanak a szenátusban. Tűzpárbaj Egyiptomban Az erős kéz politikájára szánták el magukat az egyiptomi hatóságok az iszlám szélsőségesekkel szemben — ezt jelzi a hétfő esti aszjuti összecsapás rendőrök és iszlám fegyveresek között, amely alig néhány órával Hoszni Mubarak elnök terroristáknak szóló figyelmeztetése után tört ki. Az államfő éles hangú nyilatkozatában értésre adta, hogy Iránnak felelősséget tulajdonít a terrorizmus egyiptomi terjedésében. Hat órán keresztül zajlott az automata fegyverekkel vívott tűzpárbaj, de végül viszonylag könnyű mérleggel zárult: az Al-Ahram szerint négy szélsőséges sebesült meg, és huszonötöt letartóztattak. (MTI)
