Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-11 / 266. szám

„ KELLŐ TÜRELMET , S KRITIKÁT KÉRÜNK MINDENKITŐL ” — 5. oldal NOGRAD MATI BátonyterC iatak! MEGYEI HÍRLAP Kitűnő természeti környezetben pihenhet, ha felkeresi fogadónkat. Szerdától-vasámapig élőzene. Lakodalmakra a zenét ingyen szolgáltatjuk! Tisztelettel várjuk vendégeinket. BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. NOVEMBER 11. SZERDA III. ÉVFOLYAM 266. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Telefon: (32) 53-784. Nyitva: 8-24 óráig Az FKGP szolidáris az éhség- sztr áj kólókkal Az FKGP országos elnöksége és képviselőcsoportja messze­menően egyetért ama törekvé­sekkel, melyeket az önkéntesen éhségsztrájkot folytatók vállal­nak az elszegényedett milliók ér­dekében. A kormány rövidlátó — han­goztatja a közlemény —, csak a költségvetési hiányt pótló pénz­ügyi politikája válságba sodorja a magyar gazdaságot, kedvét szegi a vállalkozóknak, legin­kább a bérből és fizetésből élő­ket, a nyugdíjasokat és az eleset­teket sújtja. Az FKGP a kisemberek párt­ja, most is együttműködik azok­kal, akik az érdekükben lépnek fel. Mivel az adótervezetekkel kapcsolatos demokratikus elő­terjesztések, tárgyalások, parla­menti kezdeményezések a kor­mány részéről süket fülekre ta­láltak, és mivel a szociális érzé­kenységéről ismert FKGP-t kire­kesztették a törvény-előkészítő munkából, csatlakozni tudunk ama megmozdulásokhoz, ame­lyek az állam kötelességteljesíté­sének elmulasztására, a szegé­nyekre háruló fokozódó és im­máron elviselhetetlen terhekre hívják fel a figyelmet. Együttérzőnk az áldozatválla­lókkal — fogalmazzák a doku­mentumban —, céljaikat minden törvényes eszközzel támogatjuk. (OS) A hetvenes évek közepén Sóshartyán községben, az akkor kon- dáslakásként hasznosított vályogépületet alakították át falumú­zeummá. Az idén társadalmi munkában felújították a hosszú évek alatt összegyűjtött kiállítási anyagot. Fotó: Gyurkó Parlamenti vita Válság-költségvetés kell Az Országgyűlés keddi ülés­napjának délelőtti szakaszát tel­jes egészében az 1993. évi költ­ségvetés általános vitájára fordí­totta. A felszólalások többsége a szociális ellátásokhoz, az önkor­mányzatok gazdálkodásához és a foglalkoztatáspolitika kérdése­ihez kapcsolódott. Egyetértettek abban, hogy válság-költségvetésre van szük­ség. A kormánypárti és főként a kereszténydemokrata képvise­lők ügy vélték: a benyújtott tör­vényjavaslatnál jóval jobb meg­oldásokat tartalmazó költségve­tést senki se tudna készíteni. Ez­zel szemben az ellenzék azt hiá­nyolta: a kormány nem eléggé veszi figyelembe a gazdasági vál­ság tényét, nem tesz meg min­dent a takarékosság érdekében, és a kelleténél kevesebbet szán aktív gazdaságpolitikai eszkö­zökre. Palotás János rendkívül hibás és kárt okozó ténynek ne­vezte, hogy a kormányzat ama meggyőződésben készítette ter­vezetét: nem lehet ennél jobbat csinálni. A szociális kérdéseknél éles támadások érték az ellenzék részéről a javaslatot. Solt Ottilia (SZDSZ) azt hangsúlyozta: a szociális támogatásokat minél nagyobb arányban a helyi ön- kormányzatoknak, és nem a köz­ponti kormányszerveknek kelle­ne elosztaniuk. Az önkormány­zatok szintje az, ahol a leghaté­konyabban lehet egyesíteni az oktatás-, a szociál- es a foglal­koztatáspolitikai eszközöket. A javaslatban tervezett foglal­koztatáspolitikai pénzeszközö­ket a felszólalók többsége elégte­lennek tartotta. Kósáné Kovács Magda (MSZP) szorgalmazta: a foglalkoztatáspolitikai koncep­ció elfogadása után külön tár­gyalják az erre fordítható össze­gek felosztását. Az ellenzéki képviselők mind amellett álltak ki, hogy a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeit finanszírozó fog­lalkoztatási alapba a tervezett csökkentés helyett inkább több pénzt kellene juttatni. (MTI) Katonák: csak térítés ellenében A Magyar Honvédség állomá­nya csak akkor működhet közre jelentősebb társadalmi rendezvé­nyek előkészítésében és lebonyo­lításában, ha ahhoz közérdek fű­ződik, illetve ha a feladat más­ként nem oldható meg. Ezt tartalmazza a honvédelmi miniszter rendelete, amely a ka­tonák alaprendeltetésen kívüli tevékenységét szabályozza. Igénybevételüket 100 fo alatt legfeljebb három hétre a Magyar Honvédség parancsnoka enge­délyezi. Ezt meghaladó igénybe­vételhez már miniszteri engedély szükséges. Katonai szervezet tár­sadalmi rendezvényeken, illetve szakértelmet és haditechnikai eszközök alkalmazását igénylő feladatok megoldásában — csak a Polgári Törvénykönyv szabá­lyai szerint megkötött szerződés alapján — a tevékenység tényle­ges költségeit fedező pénzbeli té­rítés ellenében működhet közre. Költségmentességet a Magyar Honvédség parancsnoka javas­latára csak a miniszter engedé­lyezhet. Költségtérítés nélkülwe. hetnek részt a katonák elemi csapások elhárításában, nemzetközi köte­lezettségből adódó különleges feladatok ellátásában, légijár­művek kutatásában, mentesé­ben és humanitárius segítség- nyújtásban. Taxit raboltak Taxit raboltkét ismeretlen fér­fi, aki a fővárosban a Déli pálya­udvarnál szállt be vasárnap este D. Sándor 39 éves budapesti la­kos taxijába. Az utasok először Érdre vitet­ték magukat, ahol egy fegyver­nek látszó tárggyal arra kénysze­rítették a gépkocsivezetőt, hogy engedje át a jármű vezetését. Ezt követően Agárdra hajtottak, ahol elvették a taxis 5000 forint­ját és a gépkocsi forgalmi enge­délyét, a jármű tulajdonosát ki­tessékelték a kocsiból, és az au­tóval ismeretlen helyre távoztak. Az ügyben tart a nyomozás. Jelcin Magyarországon Oroszország elnöke, Borisz Jelcin kedden késő este érkezett népes delegáció élén London­ból hazánk fővárosába. Az orosz államfő ma­gyarországi látogatása során tárgyalásokat folytat hazánk vezető politikusaival. Többek között szó lesz a szovjet csapatok kivonulása utáni elszámolás kér­désköréről, s várhatóan végleges egyezmény is születik. Összesen hét megállapodás tervezetét készítették elő a ma­gyar-orosz találkozóra. Jelcin gazdag programja közepette — komoly rendőri biztosítás mel­lett — megkoszorúzza Budapesten a Szabad­ság téri szovjet emlék­művet. Az orosz elnök élet­útját ismertető írás a 2. oldalon olvasható. (MTI) Emelkedő cukorár Várhatóan még ebben a hónapban sor kerül a cu­korárának emelésére—közölte az MTI-vei Fábián Károly, a Cukor Terméktanács elnöke. Az áremelésre azért kényszerültek a gyárak — amelyek ennek mértékéről önállóan döntenek —, mivel igen jelentősen megemelkedtek a gyártási költségeket befolyásoló különféle árak. így többet kell fizetni az energiáért, a segédanyagokért. A szo­kásosnál 30 százalékkal kevesebb cukorrépa ter­mett, így növekedett a cukorrépa felvásárlási ára. Ma egy kiló cukor előállításának önköltségi ára 40 forint. A termelői ár 50 forint körüli lesz. A fo­gyasztói ár — a kereskedői árréstől függően — 58­60 forint körül ingadozhat. m (MTI) Megyénkben hatszoros a veszélyeztetettség A balesetek csökkenése látszólagos Közlekedési balesetekről gyakrabban adunk hírt, mint mun­kahelyi balesetekről, pedig - sajnos - lenne mit írni. Különösen kritikus helyzet alakult ki az építőiparban, ahol a fizikai mun­kások foglalkozási balesetveszélye Nógrád megyében hatszorosa az országos átlagnak, s ez a veszélyeztetettség folyamatosan nő. Az idén országosan 18 halá­los és 7 súlyos baleset követke­zett be az építőipari munkahe­lyeken. Ezek közül C../. 44 éves kőműves Patvarcon családi- ház-építkezésen létráról esett le, s ennek következtében másnap meghalt. M. M. 46 éves lakatos Tolmácson hét méter magasból zuhant le, és súlyos gerinctörést szenvedett. F. J. 35 éves vil­lanyszerelő Sámsonházán nyolc méter magasból zuhant beton­padlóra és súlyos töréseket szenvedett. Mivel a kiadott figyelmezte­tések és kiszabott bírságok elle­nére az építés-kivitelezés terüle­tén a munkavédelmi helyzet nem javult, sőt romlott, ezért az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség a közelmúltban országos akcióel­lenőrzést tartott. Az ellenőrzésben a Nógrád megyei felügyelőség is részt vett. Peregi István főfelügyelő­vel beszélgettünk a tapasztala­tokról.- A foglalkozási balesetekről szóló statisztika csökkenést mu­tat. Miért akkor a harang félre­verése?- A statisztika csökkenő számadatai mögött komor való­ság húzódik meg - válaszolt Pe­regi István. - A balesetek szá­mának csökkenése csak látszó­lagos. Ennek nem az az oka, hogy jobb körülmények között, biztonságosabb gépekkel, kor­szerűbb technológiákkal dolgo­zunk ma a munkahelyeken. Az okok igencsak prózaiak, mivel a csökkenés mértéke arányban van a termelés visszaesésével, a foglalkoztatottak létszámának (Folytatás a 3. oldalon) Visszaeshet a külföldi tőke beáramlása A Gazdaságkutató Rt. előrejelzése A külgazdasági egyensúly fo­lyamatosan javul az idén, ennek következtében a folyó fizetési mérleg 1992-ben aktívummal zárul, melynek mértéke elérheti az 500 millió dollárt. Jövőre a ki­vitel növekedése nagymérték­ben lassulhat, a behozatal vi­szont jelentősen növekedhet. Az áruforgalom hiánya 1993-ban meghaladja az 1 milliárd dollárt. A folyó fizetési mérleg pozíciója ennek következtében a jövő év végén mintegy 1 milliárd dollár­ral romlik, hiánya félmilliárd dollár körül alakulhat — ez derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. közelmúltban közzétett előrejel­zéséből, amely a magyar nemzet- gazdaság 1992-93. évi várható fejlődéséről szól. A tanulmány szerint jövőre a csődök hatása, illetve a valódi modernizáció elmaradása miatt erőteljesen visszaeshet a kivitel. Piaci oldalról az export növelé­sének lehetőségei adottak, de a hazai termékek versenyképessé­ge, a termékek és szolgáltatások műszaki-gazdasági paraméterei nem javulnak számottevően. Az export bővülését hátráltatja to­vábbá a mezőgazdasági export- árualapok hiánya. A jövő évi im­port alakulására több, egymással ellentétes tényező hat. A beho­zatalt növeli az ipari termelés visz- szaesésének megállása. A beru­házások, főleg a gépberuházások élénkülnek, egyúttal a fogyasztói összkereslet stabilizálódik. Ezzel ellentétben hat viszont az esetleg még meglévő raktárkészletek felszámolása, a vállalatok gyen­ge likviditási helyzete, valamint a hazai termékek egyre erélyeseb­ben követelt védelme. Összessé­gében az sem elképzelhetetlen, hogy az áruforgalom hiánya 1,2 milliárd dollár körül lesz. A külföldi működőtőke be­áramlása is enyhén visszaeshet jövőre. Az előrejelzés készítői szerint az elmúlt évek során ugyanis Magyarország „hídfőál­lás” szerepe folyamatosan csök­kent a FÁK tagállamai felé. A magas elvonások, a vegyesválla­lati kedvezmények csökkentése, a magyar infrastruktúra gyorsuló lemaradása is abban az irányban hat, hogy egyre több potenciális külföldi befektető lemond ma­gyarországi beruházásairól. A külföldi tőke magatartását jól szemlélteti — állapítja meg a ta­nulmány —, hogy az egy vállalat­ra jutó alapítói vagyon 1991-ben 52, 1992 első felében 18 millió forint volt, a külföldi tőkebefek­tetés pedig 23,6, illetve 9,2 millió forintot ért el. A tőkebeáramlás egy része pedig nem hosszú távú befektetés, hanem spekulációs célú, úgynevezett forró tőke. Átlagkeresetek hazánkban Az átlagkereset szeptember­ben havi 23 ezer 270forint \o\t, ezen belül a fizikai dolgozóké 19 ezer 025 forint, a szellemi foglal­koztatottaké pedig 33 ezer 375 forint — tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentését. A legtöbbet a bányá­szatban keresnek, az átlagos bruttó fizetés 50 ezer 558 forint. Az átlag körül alakult az élelmi­szeriparban, a faiparban, a szállí­tásban, raktározásban, a postá­nál, illetve a távközlésnél, továb­bá a kohászatban dolgozók kere­sete. Jóval az átlag alatt maradt a textil-, a textilruházati és a bőr­ipari termelőüzemekben dolgo­zóké. Kamatozó kárpótlási jegyek A kárpótlási jegyek novembe­ri értéke 122,5 százalék. így az 1000 forintos címlet megnövelt értéke 1225, az 5 ezresé 6125, a 10 ezresé pedig 12.250 forint. A kárpótlási jegyek a törvény ha­tályba lépésének időpontjától — 1991 augusztusától — számítva három évig kamatoznak. Hoza­muk a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka. Ez most 15,75 százalékos éves kamatot jelent. Párbaj késsel és pisztollyal A rendőrség őrizetbe vette Sz. Mihály 29, Sz. József 28, Sz. Sándor 26, és L. György 20 éves ráckeresztúri lakosokat, mert Baracska külterületén hétvégi háza előtt szóváltás közben sú­lyosan bántalmazták K. László 45 éves budapesti hűtőgépszere­lőt. Őt hátba szúrta Sz. Mihály, ám a sértett engedély nélkül tar­tott pisztollyal támadóját a kar­ján meglőtte. A hűtőgépszerelő életveszélyesen megsérült, tá­madója, Sz. Mihály is súlyos sé­rülést szenvedett. A rendőrség a lőfegyvert a hozzá tartozó lő­szerrel együtt lefoglalta. Rendőröknek adták ki magukat A rendőrség ugyancsak őrizet­be vette L. Sándor 38, L. Péter 37, L. József 34 éves budapesti lakosokat, mert rendőröknek adták ki magukat a VIII. kér. Dobozi utca 15. szám alatti la­kásban, és megtámadták O. Ne- culai41, B. Eugen 40, és B. Atti­la 38 éves román állampolgáro­kat. Elvettek tőlük 1940 német márkát. Elhunyt Dégi István Dégi István, Jászai Mari-dijas színművész életének 57. évében hosszú, súlyos betegség után, va­sárnap elhunyt. Végakaratának megfelelően szülővárosában, Makón helyezik örök nyugalom­ra. Erről a Magyar Színházmű­vészeti Szövetség, a Magyar Szí­nész Kamara, valamint a Játék­szín igazgatósága kedden értesí­tette az MTI-t.

Next

/
Thumbnails
Contents