Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-10 / 265. szám

1992. november 10., kedd HÍRLAP 5 A termelőszövetkezet utódjaként: faluszövetkezet Összefogtak a falu jövőjéért Berkenyén, a mintegy 600 lelkes, német nemzetiségi falu­ban megalakult - faluszövetke­zet néven, és megyénkben első­ként - az új típusú téesz. A vál­lalkozás vezetőjével, Schmidt JózsefnéveI munkahelyén, a nógrádi Béke Termelőszövet­kezet irodájában beszélgettünk.- 1969-ben egyesítették a berkenyéi és a nógrádi szövet­kezeteket. Azt kell azonban mondanom, hogy gazdaság nél­kül településünk csak vegetál­hatott, egy helyi termelőegység nagyon hiányzott. Három éve még ez a lehetőség is csak illú­zió volt, most azonban valóra válhat. Sokat ront a helyzetün­kön, hogy ilyen bizonytalan még sosem volt a gazdasági helyzet, mint éppen most.- Hány tagja van pillanatnyi­lag az új szövetkezetnek?- Megalakuláskor 47-en vol­tunk, de azóta már többen is je­lezték a belépési szándékukat. A Béke Tsz. közgyűlése sze­rencsére néhány gépet átadott már, így az őszi munkákat megkezdhettük. A faluszövet­kezetnél pillanatnyilag két trak­toros és egy termelésirányító dolgozik. Egyébként egy alap­részjegy tízezer forintba került. Alakuláskor a felét kellett kifi­zetni egyösszegben, a másik felét pedig 30 napon belül. Ami az őszi munkákhoz szükséges vetőmagot illeti, úgy dobtuk össze a rávaló pénzt. Most ép­pen műtrágyát szeretnénk vásá­rolni, mert éppen kedvezmé­A major elhagyatott, de tervek már vannak Fotó: Rigó Tibor nyesen hozzájuthatnánk egy je­lentősebb mennyiséghez.-A működés feltételei adot­tak lesznek Berkenyén ?- Nem különösebben, hiszen a téeszmajor évek óta elhanya­goltan áll a faluban. Az is nagy gond, hogy helybeli alig maradt a téeszben, inkább elmentek dolgozni az iparba, vagy más­felé, ahol jobb lehetőségeket ta­láltak. Ezért aztán a földalapok felosztásakor - érdekes módon - nógrádiaknak is jutott föld Berkenyén, holott azon kellene osztozkodni, amivel gyarapod­tunk, nem pedig az ősi tulajdo­non! Azt a határt szeretnénk visszakapni, amit 1969-ben tée- szesítettek. Igaz azonban az is, hogy némileg csökkent ez a te­rület a telkesítésekkel és az er­dőtelepítésekkel.- A Béke Téeszben dolgozó Jövő évi gabonánk, és aki megtermeli Benzingőz helyett veríték Bánk és Romhány között, távolabb az úttól egy ember járja a felszántott földet. Vet. Nyakába kötve egy ponyva, a magokat abból szórja a barnán fénylő hantok közé ... Hasonlót a fiatalabb korosz­tály eddig legfeljebb filmen lá­tott, most viszont előfordulhat, hogy mindennapossá válik a gépi segítség nélkül végzett mezőgazdasági munka. Való­színűleg sokan irtóznak is tőle, hiszen tulajdonképpen vissza­lépésről van szó. Az időseb­bek. akik valamikor még dol­goztak az ősi „technológiá­val”, talán nem restellnek hoz­zálátni, de aki nem ebben nőtt fel, az legfeljebb a verejték- szagú kínlódást érzi az egész­ből. Urbánus gondolkodásmó­dunk alapján pedig megálla­píthatjuk: kenyerünkhöz ezen­túl nem benzingőz, hanem emberi veríték (is) tapad ... Nemzetiségi óvoda Ebédelnek az ősagárdi óvodások Ősagárdon korábban nem volt óvoda, az apróságokat egé­szen a legutóbbi esztendőkig a szomszédos Nőtincsre hordhat­ták át a szülők. 1986-ban aztán egy családi házból kialakították a jelenleg is „üzemelő” óvodát. A község körjegyzőjétől, Bo­róka Lászlótól megtudtuk, hogy régebben készültek tervek a falu alsótagozatos általános iskolá­jának kialakítására. A pályázati kiírások azonban a legutóbbi időkig kizárták az ötszáz lakos­nál is kevesebb lélekszámmal rendelkező településeket a pá­lyázók köréből. Ha minden igaz, ez változik ugyan á jövő­ben, de egy iskola felépítése - legyen az akár olyan kicsi, két tantermes is, mint az ősagárdi - akkor is nagyon sokba fog ke­rülni ... Marad tehát az egyetlen okta­tási intézményként az óvoda. Rigó Tibor felvétele A vezető óvónővel. Babka Zsuzsannával beszélgettünk az aprócska intézmény életéről és mindennapjairól.- Pillanatnyilag tizenhét gye­rekünk van - mondta. - Mivel Ősagárd nemzetiségi község, így három- és hatéves közötti apróságaink tanulják a szlovák nyelvet, hetente három alka­lommal. Én tartom nekik a nyelvórákat, mivel Szarvason, az ottani szlovák nyelvű óvónő­képzőben végeztem. Természetesen az önkor­mányzattól megkapjuk a szük­séges anyagi támogatást, de egy iskola mégis hiányzik a telepü­lésnek ...- Az óvoda után folytathatják a gyerekek a nyelv tanulását?- Hogyne, a nőtincsi általá­nos iskolában van lehetőségük a szlovák nyelv tanulására, amennyiben igénylik. Berkenyeiek közül mindenki át­lép az új szövetkezetbe, vagy vannak, akik maradnak?- A többség átlép, de körül­belül tízen jelezték a maradási szándékukat. A berkenyeiek közül többen ajánlották fel a munkájukat és a gépeiket.- Pillanatnyilag mik a leg­fontosabb feladataik?- Ősszel elvetettünk 107 hek­tár gabonát. Szeretnénk a ma­jort is használható állapotba hozni, mivel a vaygonosztoz- kodás után oda szeretnénk hur- colkodni. Biztos megélhetést nyújtó vállalkozásba akarunk kezdeni. Bízom abban, hogy si­kerülni fog, hiszen másképp nem is tudnám csinálni. A lé­nyeg pillanatnyilag az összefo­gás és a munka. Ahogy mond­ják: „Segíts magadon, az Isten is megsegíti” - Faragó ­Átkeresztelés Romhányban A romhányi Kétbodonyi út új nevet kapott néhány nappal ez­előtt. Na, nem azért, mintha a társközség Kétbodony komp­romittálta volna magát, illetve saját nevét a múlt rendszer évti­zedeiben, hanem azért, mert élt valaha a községben egy köz- megbecsülésnek örvendő orvos, dr. Szuchovszky Sándor. A kép­viselő-testület döntése értelmé­ben ugyanis a rendkívül nép­szerű személyről nevezték el az utat. A doktor úr a környező te­lepüléseknek: Bánknak, Teres­kének, Romhánynak, Kétbo- donynak és Kisecsetnek is a körzeti orvosa volt. Az ünnepé­lyes névváltoztatást a még élő hozzátartozók részvételével, il­letve a helybeliek érdeklődése mellett tartották. Zeneoktatás a diósjenöi iskolában Szolfézs után zongora A Diósjenöi Általános Isko­lában gondot fordítanak a gye­rekek zenei nevelésére is. Szep­tembertől ugyanis itt működik a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola egyik kihelye­zett tagozata. Bánné Soós Ág­nessel, az iskola ének-zene ta­gozatos pedagógusával, a zene­iskola jelenlegi oktatójával be­szélgettünk a részletekről.- Évek óta jelentkezik már az igény a zenei oktatásra Diósje- nőn -mondta. - Az a pár gye­rek, akik mégis eljártak zeneis­kolába, azok Rétságra kénysze­rültek utazgatni. Pillanatnyilag két csoportban oktatunk. Az egyikbe másodikos- és harma­dikos gyerekek járnak, szám- szerint 11-en. A másik csoport­ban 15-en vannak, ők vala­mennyien negyedikesek. Igaz­ság szerint nem is számítottunk ennyi jelentkezőre. Lemorzso­lódás eddig nem volt, sőt, in­kább utólag is jelentkeztek.- Milyen hangszeres okta­tásra nyílik itt lehetőségük?- Pillanatnyilag csak szol­fézst oktatok, mivel ének-zene szakból van tanítási végzettsé­gem. Ezzel kitűnő előképzéshez juttatjuk a gyerekeket, de a kö­vetkező évtől szeretnénk vég­zett zenepedagógust is szerződ­tetni a hangszeres oktatáshoz. Az az igazság, hogy újabban meglehetősen nehéz szakkép­zett tanárt találni. Mindenesetre zongorát min­denképpen szeretnénk, a többit majd eldöntik az igények.- A szakmai irányítás kinek a hatáskörébe tartozik?- A balassagyarmati intéz­ménnyel állandó kapcsolatban állunk, szakmailag ők felügye­lik a munkánkat. Rövidesen jönnek óralátogatásra, és erre az alkalomra egy kisebb hangver­senyt is ígértek. Egyébként a kezdeti, kisebb nehézségek után beindult az igazi munka, és el­mondhatom. hogy minden téren jól haladunk. fz­Szátoki földhasználók Szátokon a közelmúltban megalakult a földrendező bi­zottság. A törvényben előírtak szerint válogatták össze a hét­tagú testületet, többségüket a kárpótlásra jogosultak táborá­ból. Akik ideiglenesen kívánják használni a termőföldet, azok is hozzájuk nyújthatják be az igé­nyeiket. Amennyiben megkap­ják egy adott termőterület megművelésének jogát, a bi­zottság tájékoztatja erről a terü­leten illetékes romhányi terme­lőszövetkezetet. Akik rendel­keznek kárpótlási jeggyel, egy­szeri használatbavételi díjat sem kell fizetniük, de akik nem jo­gosultak a kárpótlásra, kényte­lenek (kisebb) költségekbe verni magukat. A téesz azokon a területeken, amelyeket nem művel meg, minden további nélkül engedélyezi a földhasz­nálatot. Az önkormányzatnak szintén az a célja, hogy a szátoki határ­ban minél kevesebb megműve- letlen termőföld maradjon. A helybeliek természetesen jól ismerik saját földjeik adottsá­gait, és ennek megfelelően azt is tudják, hogy mire vállalkoz­nak. A földrendező bizottság közreműködésével eddig négy helybeli személynek engedé­lyezték a földhasználatot, de akadt egy ötödik igénylő is, aki valószínűleg rövidesen hozzá­juthat bizonyos termőterület­hez. Várnak további jelentke­zőket is a föld megművelésére. Az árverésig ugyanis még hosszú idő van hátra, a vetőmag azonban nem várhatja meg, hogy kalapácsütés hangja je­lezze egy-egy parcella tulajdon­jogának megváltozását. FZ­Szeretnék elhalasztani Borsosberényben is közele­dik a kitűzött földárverés idő­pontja: november 20. S bár kü­lönösebben sok igénylő nincs, az eseményt szeretnék későbbre halasztani. Az érintettek indo­kai a következők: a kárpótlási jegyeiket sokan még meg sem kapták. Vagyis a leendő gaz­dálkodók gyakorlatilag kiszo­rulnának az árverezők köréből, hiába, hogy pillanatnyilag csak a földalapok 30 százaléka talál­hat gazdára. A Magyarnándori Állami Gazdasághoz tartozik a község határa, amit most kft.-ben mű­velnek, érdekes módon azonban ezekből a földekből nem jelöl­tek ki kárpótlási földterületeket. Boszorkányest Rútság. November 13-án, pénteken - stílszerűen - Péntek 13 címmel boszorkány estet rendeznek a városi művelődési házban. A rendezvény vendégei között lesz Trethon Judit, aki okkultizmussal foglalkozik. A programok között szerepel te­nyérjóslás, számítógépes ho­roszkópkészítés, de az est fény­pontja valószínűleg a fősámán, illetve főboszorkány választása lesz. Sor kerül egy különleges versenyre is: tudniillik a vállal­kozó szelleműek megméretnek abban is, hogy melyikük tud összegyűjteni több fekete macskát... Emlékplakettek Nőtincsen A nőtincsi önkormányzat képviselő-testülete döntött a "Községért” emlékplakett, il­letve a Díszpolgár cím adomá­nyozásáról. Ennek értelmében egy 12 éves tanácsrendelet a ha­tályát veszti. Az új rendelet sze­rint azonban a korábbi kitünte­tettek is jogosultak az eddigi já­randóságukra. Méltatlanná vá­lás esetén természetesen az ön­kormányzat visszavonhatja a megtiszteltetést. Az emlékplakettet például azok kaphatják, akik huzamos időn át kimagasló helyi közéleti tevékenységet végeznek. Tehát a település fejlesztéséhez és fej­lődéséhez jelentős mértékben hozzájárulnak, illetve szervezik és segítik a polgári kezdemé­nyezések kibontakozását. Retság és környéke Pályázati összegből • Diósjenő. Az általános iskola 100 ezer forintot nyert a köz- művelődési pályázaton. Ebből az összegből eddig egy égető kemencét vásároltak a rajz szakkör számára, amelyben ke­rámia tárgyakat, és különféle tűzzománcokat készíthetnek. Az intézmény előterében egy iskolagalériát is szeretnének lét­rehozni a maradék összegből. Szennyvíztisztítás • Berkenye. A községben a közelmúltban készült el a veze­tékes ivóvízhálózat. Mivel ezzel megnőtt a szennyvízkibocsátás is, az önkormányzat tisztítóbe­rendezés beszerzését tervezi. Eddig három ajánlatot kaptak: osztrák, német, illetve olasz cé­gek jelezték részvételi szándé­kukat a beruházásban. Új orvosi rendelő • Nógrádsáp. Az elmúlt hét­végén adták át rendeltetésének a község új orvosi- és fogorvosi rendelőjét. Az önkormányzati költségvetésből finanszírozott létesítmény a helyi karbantartó csoport kivitelezésében készült. Keresztelő • Ősagárd. A közelmúltban ülést tartott a község önkor­mányzatának képviselő-testü­lete. Értékelték az éves munka­tervet. és költségvetési átcso­portosításokat hajtottak végre. Utolsó napirendi pontként egy eddig névtelen utcának az Arany János nevet adták. Tűzifa télire • Nőtincs. A községi önkor­mányzat döntése értelmében 16 idős, rászoruló ember kapott tű­zifát télire. Az egyenként 3500 forint értékű juttatást a köz­munkások összevágták, és min­denkinek a lakására szállították. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Munkát ad az ősz és a hivatal A nógrádi vár tövében rendben tartott pihenőhely várja a kirándulókat. A látogatók ugyan megrit­kulnak az őszi-téli időszakban, de a terület tisztántartására így is gondot fordítanak. Visk\ Jánosné - csekély díjazás ellenében - rendszeresen összegereblyézi a lehullott faleveleket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents