Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-06 / 262. szám

1992. november 6., péntek PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Máshol nem volt lehetőségem „Az üzleti és politikai élet már megtalált bennünket” Pásztó és környéke Örülök, ha jót mutat a kártya” Korszerűbb tűzoltószertár Változó bérként • Tar. A változó bérként sze­replő kártyapénz felosztása az egészségügyi dolgozók javasla­tának megfelelően, az önkor­mányzat egyetértésével törté­nik. A mindenkori kapott ösz- szeg hetven százaléka bérként kerül felhasználásra, harminc százalék pedig a dologi kiadá­sokra. A szétosztható bérből hatvanöt százalék az orvosé, húsz százalék a körzeti ápoló­nőé, tizenöt százalék pedig az írnoké. Testületi ülés • Kutasó. A napokban összeült a település önkormányzati kép- viselő-testülete. A tanácskozá­son napirendi pontként a jövő évi költségvetés, az idei év ér­tékelése, a közalkalmazotti tör­vény ismertetése, valamint az ezzel kapcsolatos rendeletalko­tás szerepelt. Ivóvizet keresnek • Bokor. Alábbi képünkön a ceglédi vízkutató és fúró válla­lat munkatársai, lakossági ivó- vízellátás érdekében, kutat fúr­nak. A forrásból nyert vízminta alapján, egyes híresztelésekkel ellentétben, szakértők megálla­pították: a víz emberi fogyasz­tásra alkalmas. Keleti György képviselő a jobbágyi faluházbán Ötből ötöt Szurdokpüspöki. Napokon belül öt út építése fejeződik be a községben. A Szabadság-köz, valamint a Dózsa, a Mátrai Imre, az Akácfa és a Tornatermi eredetileg földút volt, s most aszfaltbontást kaptak az egri útépítők kivitelezésében. A be­ruházás költsége megközelíti az ötmillió forintot. Ha az időjárás engedi, a jövő évi hasonló munkálatokhoz még most el­végzik az alapozásokat is. Szurdokpüspöki. Politikai fórumot rendezett szerdán a községben az MSZP helyi szer­vezete. A faluházban megtartott összejövetel meghívott vendége Keleti György országgyűlési képviselő volt, aki időszerű kö­zéleti kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Szólt az MSZP-frakció munkájáról, a kétkulcsos áfa bevezetéséről, a privatizációval kapcsolatos problémákról, illetve a külföldi tőkebefektetésekről. Szóba kerültek a fórumon a honvédséget érintő kérdések, így például a tábori lelkészség bevezetése is. A helybelieket olyan kérdések érdekelték, hogy miként tart kapcsolatot a képviselő a lakosokkal, hogyan segíti gondjaik megoldását. Hosszú évek problémája ol­dódik meg azzal, hogy a pásztói önkormányzat segítséget nyújt a helyi önkéntes tűzoltó egyesü­letnek, a tűzoltószertár eddigi szennyvízelvezetési nehézsége­inek megszüntetéséhez. A na­pokban, mintegy félmillió forin­tos beruházással, részben az önkéntes tűzoltók társadalmi munkájának köszönhetően, vi­zes blokk kerül kialakításra, amelyet kiegészít még a szertár villamos hálózatának felújítása is. A tűzoltók jövőre szeretnék megoldani a szertár gázzal való fűtését is. Sisák Imrétől, a pásztói ön­kéntes tűzoltók parancsnokától megtudtuk: a felújítási munká­latok. a jövő évben, várhatóan Pásztón megrendezésre kerülő országos Flórián napra történő felkészülést is szolgálják. Emlékkő Rajeczkynak Pásztó város és Nógrád me­gye díszpolgára, dr. Rajeczky Benjámin zenetudós, ciszterci szerzetes emlékének állít élet­nagyságú emlékkövet a neves tudós „szeretett városa”, ame­lyet november 29-én, vasárnap délelőtt, ünnepélyes külsősé­gek közepette leplez le dr. Andrásfalvy Bertalan művelő­dési és oktatásügyi miniszter. A kolozsvári Szervátius Ti­bor szobrászművész által, süt- tői kődarabból készülő alkotás költségeit, a Pásztó város ön­kormányzata által kezdemé­nyezett, nemzeti közadakozás­ból fedezik. (Jj templom épül Vanyarcon-Több jelentésű lesz ez a templom, ha megépül - mon­dotta dr. Gyúrásán Csaba, a jobbára evangélikus vallású Vanyarc körzeti orvosa, aki leg­főbb kezdeményezője volt a templomépítésnek. - A köz­ségben körülbelül háromszáz római katolikus vallású ember él, akik között sok a cigány. Ha feszültség adódik a cigányság és a magyarság, illetve a szlo­vákság közt, az a cigányok tár­sadalmi beilleszkedésének ne­hézségei miatt van. Mivel nincs rk. temploma a falunak, elbe­szélgettem az emberekkel: hoz- nának-e áldozatot, ha építenénk egyet. Az igenlő válasz halla­tán, megszereztük a váci püs­pök támogatását, megszervez­tük az egyházközséget, tervezőt kerestünk, s kértünk az önkor­mányzattól egy telket, amit meg is kaptunk. A templomépítők ezt köve­tően alapítványt hívták életre: „Cigányok alapítványa a va- nyarci, árpádházi Szent Erzsé­bet templom megépítésére” el­nevezéssel.- Amit lehet, társadalmi munkában végzünk el - foly­tatta Gyurcsán doktor. - Min­denesetre élvezzük a Nemzeti­ségi és Kisebbségi Hivatal tá­mogatását is, ahonnan, fél mil­lió forint támogatást kaptunk. Két szintes lesz a templom. Az altemplomban közösségi terem épül, könyvtárral, fönt pedig új­szerűén, középre kerül az oltár, amit a hívek körbe ülhetnek. Azt hiszem, hogy a cigányság társadalmi beilleszkedését, gyökeret eresztését is szolgálja majd a templom, amiről majd elmondhatják: mi építettük.- Hát aranyos, rosszkor jöt­tek. Éppen a lányomnál van a kártya - kesergett Dudás Pálné, a csécsei öregek napközi ottho­nában, amely 1980 óta működik egy, az '50-es években államosí­tott magánlakásban.- Régen a faluban cigányasz- szonyok vetették a kártyát, akiktől az udvarlóinkról kértünk jóslatot - szövi tovább gondola­tait a 73 éves özvegyasszony, s sorolja is azon nyomban: Etelka néni, Pútor Mari néni, Bikkes Dezsőmé.- Mondd el azt is, hogy pi­páztak, meg, hogy ismertek mindenkit a faluban, tudták, ki akar férjhez menni és ahhoz alakították a mondókájukat - tanácsolja több. eddig csendben hallgató asszony,-Nekem 16 éves koromban vetettek először kártyát - foly­tatja Dudásné — — és be is vált a jóslat: azt jövendölték, hogy nem vesz el a legény, aki tetszik nekem, bár sokáig jár a szok­nyám után. Tudja az volt a baj, hogy hatan laktunk egy szobá­ban és oda hiába jött a legény, nem lehetett hozzáhúzódni, csak a kezét megfogni. Anyám­nak meg jó hangja volt, ha ki­mentem az udvarra, egyből ke­resett, kiabált; hol vagyok.- Mikor kezdett jósolni?- Magamnak már régóta csi­nálom, mindig azt szeretném, hogy pénzt kapjak. Másoknak, úgy öt év óta jósolgatok. Leol­vasom a képeket, aztán elbo- londítom az embereket - azzal jót nevet a többi asszonnyal. - Nagyon szívesen vetek kártyát. Örülök, ha jót mondhatok.- Sok jóslat beválik - veti közbe a két gondozónő, Varga Imréné és Barna Istvánné.- Olyan ez, mint az álom. Ha jó, örülünk, ha rossz, búsulunk - mondta György Józsefné, akin nem látszott, hogy nyolcvan­harmadik életévét tapossa, s aki Ötéves a lakástextilbolt Pásztón Több bevétel szükséges Eldugott, ugyanakkor nagyon vonzó kis falu Bokor, a Cserhát ölelésében. Középpontjában, nem messze a templomtól egy szerény kis tábla hívja fel ma­gára a figyelmet, amelyen ez olvasható: Kisbolt.- Az üzlet tulajdonosa buda­pesti, én csak alkalmazottja va­gyok. Úgy kerültem ide, hogy kerestek egy helyi lakost az it­teni feladatok elvégzésére. Mi­vel lejárt a GYES-em, máshol nem tudtam elhelyezkedni, ezért a férjemmel úgy döntöt­tünk, hogy megpróbálkozom a szerencsével - utal tömören a bolt születésére és elhatározá­sának indítékára Cserényi Pé- terné. A kicsiny, valójában egy na­gyobb szobát képviselő boltban igen gazdag, igényes választék­ból, esztétikus elrendezésben válogathatnak az ide betérők. A vegyesboltokra jellemző áru­készlet: a fűszer, az élelmisze­ripari cikkeken kívül a háztar­tási, dohány árukig, a palacko­zott italokig minden megtalál­ható. De külföldi kozmetikai cikkek, tisztálkodószerek, szappanok is vásárlóra várnak.-Az árak attól függnek, hol és mennyiért tudjuk beszerezni az árut. Én mindent Budapestről kapok. Az áfészen kívül ver­senytárs még a naponta megje­lenő mozgóbolt is - állítja a fia­talasszony, aki egy három éves gyermek édesanyja.- Ön szerint sikerült jól beil­leszkednie a kisboltnak a falu életébe?- Egy héttel ezelőtt nyitot­tunk, ezért messzemenő követ­keztetést levonni nem lehet. Ahhoz, hogy megmaradjunk, a mostani, napi bevételt, 2-3 ezer forinttal kell megnövelni. Saj­nos sokan vannak, akik Pász­tora járnak vásárolni, vagy ha ott dolgoznak, akkor hazaindu­lásuk előtt megveszik a szüksé­ges cikkeket. Bizonyára jobban vonzaná a vásárlókat, ha kenye­ret és tejet is árusítanánk. Ottjártunkkor a késő délutáni órákban nyugodtan beszélget­hettünk, mert bizony nem nyi­tották ránk gyakran az üzletaj­tót. Cserényi Péterné szívesen kínálná a portékát Kép: Gyurkó Merni kell vállalni az újat Dudás Pálné eddig mosolyogva figyelte a fej­leményeket.- Egyik-másik szépasszony­nak már vetettem dolgokat - folytatta sokat sejtetően Dudás Pálné. Nevetett is erre az egész kompánia. - A férfiak azon­ban, valahogy nem szívelik ezt a dolgot. (vallus) Megújulva a vásárlókért Immáron ötödik éve áll a vá­A görög-római mitológiában a kereskedők és a vándorok védőszentjeként szerepel Mercurius. Ha nem is szent­ként, de védelmezőén maga­sodik Pásztó határában a Mu- csi dombon, 21-es út fölé, a '70-es években, Makovecz Imre Ybl-díjas építész tervei alapján épült, a mai nevén Mátrakapu fogadóként, an­nak idején Cserhát csárda­ként ismertté vált vendéglátó- hely, amely elhelyezkedése folytán, szinte uralja a tájat.- Olyan volt ez, mint a mesé­ben szokás. Errevitt az utunk, s első látásra beleszerettünk az üzletbe, s a tájba - vallott az első, további életük folyását meghatározó benyomásokról Zöldné Makai Erzsébet, a foga­dótulajdonos házaspár egyik tagja. - Én is és férjem is - aki a beszélgetés időpontjában üzleti úton tartózkodott - régi vendéglátós családban nőttünk föl, s már gyerekfejjel megta­nultuk a vendéglátás alfáját és ómegáját. A nagyanyám, akinek kocsmája volt, ha éjjel zörögtek neki két kávéért, felkelt és ki­nyitott. Ha az ember vállalta, hogy ezt a pályát műveli, akkor mindent ennek kell alárendel­nie. Amikor, nem kevés pén­zért, teljesen lepusztult állapot­ban, szinte „kitakarított” kony­hával, átvettük a fogadót, tud­tuk, nem kis fába vágtuk a fej­szét. Nagy terveket szövöget­tünk, amelyek megvalósításá­Anya és fia felvették a kesztyűt... hoz pénz kellett. Mi, a pesti vendéglátósok, akik soha nem éltünk vidéken, meg kellett, hogy ismerkedjünk a vidéki élettel, kapcsolatokat kellett szereznünk. Nem ment köny- nyen. Átalakításokat végeztünk az étteremben, Makovecz terve­ihez illeszkedve, galéria épült, a bejárathoz szökőkutat varázsol­tunk, s mindazok kedvéért, akik csak „kutyafuttában” szeretné­nek megállni, megnyitottunk egy gyorsbüfét - sorolja a szűk egy év alatt megvalósított vál­tozásokat Erzsébet asszony.-Az üzlet új arculata, s a külcsíny előnyös változása ha­mar elterjedt az üzletemberek és a politikusok körében - vette át a szót ifjabb Zöld József. - Egyre többen tartják itt üzleti tárgyalásaikat, legutóbb mi ad­Gyurkó fotó tunk helyet az MSZP sajtótájé­koztatójának, amelyen több or­szággyűlési képviselő is megje­lent, s a napokban itt ülésezett a romaparlament is - sorolta a közelmúlt eseményeit.- Úgy hallani, megvásárol­ták a szomszédos kempinget is. Megéri ekkora beruházásba be­lemenni?- Ha az ember biztos a dol­gában. s önmagában is, nem kell félni a nagy kihívásoktól. A kempingben szilveszterre már nincs szabad hely - válaszolt Zöldné. -Akkorra már üze­mel az éjszakai topless bár is. Mindig a piac diktálja a tempót. Mi pedig alkalmazkodunk az igényekhez. Hosszú távra ter­veztünk, amikor idejöttünk. Szép itt, nem tudnánk már in­nen elmenni. Vallus Tibor sárlók szolgálatában Pásztón a 15. sz. lakástextilbolt. A szüle­tésnap alkalmából egy héten át különféle akciókkal, kedvez­ményekkel kedveskedtek a bolt dolgozói új és törzsvásárlókö­zönségük számára, sőt még ün­nepi tortát is készíttettek, ame­lyet az akció során vásárlók kö­zött kiosztott nyereményszel­vények sorsolása alkalmával, - amikor mintegy 70 ezer forint értékű ajándék talált gazdára- vágtak fel. Mint a bolt vezetőjétől, Alapi Imrénétől megtudtuk, amellett, hogy a textilbolt a minőségi Gardénia függönyök és a Bil- lerbeck takarók teljes választé­kával szolgál, sok egyéb lakász- szépítő tartozék is: függönyzsi­nórtól a padlószőnyegen át a ruházati méterárukig kapható. Külön szolgáltatásként sző­Azt szeretnék, ha visszajárna ide a vevő nyegszegést is vállalnak, sőt, november elsejétől varrónő is rendelkezésre áll, aki megvarrja a függönyt. Hozott anyagból méretes ruhát is készítenek.- Nemcsakj ünnepelünk. Gyurién felv. megújulni is akarunk, ezért lép­tünk kapcsolatba a nemzetközi jó hímek örvendő, győri Gardé­nia függönygyárral, amelyik ki­elégíti textilboltunk, s vásárló­ink elvárásait. Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents