Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-30 / 282. szám

4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1992. november 30., hétfő Aranyolló játékunk győztese Aranyolló játékunk pályázói között a múlt héten sorsoltuk ki a nyerteseket. A födíjat, egy HB Electronoc VC924 típusú porszí­vót Antal Istvánné (felvételünkön balra) salgótarjáni olvasónk nyerte, s azt szerkesztőségünkben vette át. A csécsei kisdiákok köszönik az ajándékot (A csécsei általános iskolások nyerték lapunk „Betűkereső” pályázatának második díját. Ezt követően írtak levelet szerkesztőségünkbe.) Köszönjük az ajándékot. Sajnáljuk, hogy nem talál­kozhattunk önökkel, pedig már nagyon vártuk a csoma­got. A játékok szépek és jók. A mikiegeret kineveztük az osztály kabalájának, és a fali­újságra akasztottuk ki. Még­egyszer nagyon köszönjük a játékokat. Szeretünk velük játszani! A csécsei 4. osztály: Ónodi Beatrix, Rácz Helga, Deák Szabolcs, Kurunczi Ar­nold, Berze István, Fekete Zsuzsanna, Varbai Zoltán, Bagyinszki Gábor, Szabó Fe­renc, Kántor Barbara, Farók Richárd, Varga László, vala­mint Szabó Agnes osztályfő­nök. Szükségünk van a „szatócsboltra” Sokat foglalkoztat az a gon­dolat, hogy Zagyvaróna északi része polgárainak élelmiszer-el­látása, miért hagyja hidegen a salgótarjáni önkormányzatot. Sajnos Salgótarján eme „pe­remkerülete” - amióta a privati­zációs rendszer beindult - szen­vedő alanya e folyamatnak. Ko­rábban volt itt egy korszerű ABC, amely az ellátást biztosí­totta, de ezt bezárták, és tudo­másunk szerint az új tulajdonos nem is kívánja megnyitni. Az itt élő lakosság élelmi­szer-ellátására nyílott ott egy kis élelmiszer-, háztartási bolt, amelyet a Nógrád Megyei Hír­lap egy korábbi száma csak „szatócsboltnak” titulált, és most ez biztosítja ennek a vá­rosrésznek az alapellátását. Az a véleményünk, hogy elfogad­ható árakon és a befogadóké­pességének megfelelő színvo­nalon teszi ezt. Ma úgy néz ki, hogy ez a kis élelmiszer-, háztartási bolt is halálra van ítélve, mert az ön- kormányzat nem hajlandó en­gedélyezni a bővítését, sőt a hí­rek szerint a vagyonügynökség az épületet el kívánja adni. A közelmúltban kb. 300 aláírással kértük az önkormányzatnál a bolt fennmaradását, de ez eddig süket fülekre talált. E helyütt is megfogalmazzuk kérésünket: a salgótarjáni ön- kormányzat döntésekor vegye figyelembe az ezen a területén élő, becsületes adófizető állam­polgárok igényét is, és tegye le­hetővé ennek a kis „szatócs­boltnak” a további üzemelteté­sét, esetleges kibővítését. Kovács Istvánné "Zagyvaróna Van itt kérem minden Csak annyit lehet mondani: „mi bizony nem ilyen lovat akartunk” Bűvésztrükk a kártyapénzzel A Hírlap 1992. november 12-i számában a dejtári egész­ségügyi kártyapénzzel kapcso­latban megjelent rövid cikk az alábbi kiegészítésekkel igaz: A 2600 db kártya után 3 hó­napra kifizetésre került összeg­nek a képviselő-testület a 70 százalékát szavazta meg bérre, 30 százalékát pedig dologi kia­dásra. A 70 százalék (203.407 forint) a következőképpen ol­vadt el az állam kohójában: 44 százalék TB-járulék, 5 százalék munkaadói járulék levonása Olvasónk tartási szerződést szeretne kötni. Többektől ér­deklődött, de ellentétes vála­szokat kapott arra vonatko­zóan, hogy a szerződés érvé­nyességéhez szükséges-e ható­sági jóváhagyás, illetve a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának van-e ellenőrzési kötelezettsége a szerződés tel­jesítésével kapcsolatosan. Öt megnyugtatná, ha a hatóság nyilvántartaná és esetenként ellenőrizné a tartást vállalók kötelességteljesítését. Sajnos olvasónk azt nem közölte, hogy a tartás ellenér­tékeként saját tulajdonban lévő házas ingatlan tulajdon­jogát, Vagy tanácsi bérlakásra létesítendő bérleti jogviszony folytatásának lehetőségét kí­vánják kikötni, noha ennek a kérdésre adandó válaszra meghatározó jelentősége van. A tartási szerződéssel kap­csolatos hatósági feladatokról korábban a 7/1967. (H. 26.) kormány- rendelet tartalmazott előírásokat. Annak rendelkezé­sei a tartási-, életjáradéki és után maradt 103.738 forint, 3 hónapra, 4 fő részére. Ez tovább osztódott, 100 ezer forint még mindig nem lett kifizetve. Le­vonva 10 százalék nyugdíjjáru­lék (10 ezer Ft) 32.750 forint adóelőleg, személy szerinti kulccsal, 1 % (1000 forint) munkavállalói járulék. A kiosz­tásra került „salak” - amit én nem tartok irigylésre méltónak, mint ahogy az a Miskolci Rá­dióban elhangzott - 56.250 fo­rint 3 hónapra, 4 főnek. Személyenkénti lebontásban öröklési szerződések érvényes­ségét minden esetben hatósági jóváhagyáshoz kötötték. A pol­gári törvénykönyv 588. parag­rafus (1) bekezdésében írtak szerint pedig a tartási szerződés teljesítését a szakigazgatási szerv (hatóság) ellenőrizte. A fenti rendeletet az 1990. március 15-én hatályba lépett 45/1990. (III. 13.) MT. rendelet hatályon kívül helyezte és en­nek 1. paragrafus (1) bekezdése szerint a tartási szerződés érvé­nyességéhez csak abban az esetben szükséges hatósági jó­váhagyás, ha a tartás ellenér­téke a tanácsi bérlakásra létesí­tett lakásbérleti jogviszony foly­tatása. Ilyen esetben a szerző­dést az eltartott állandó lakóhe­lye szerint illetékes jegyzőhöz kell jóváhagyás végett bemu­tatni. A jegyző a szerződés jó­váhagyása előtt a helyszínen megvizsgálja a szerződő felek személyes körülményeit, szük­ség esetén tájékoztatást ad a szerződésből eredő jogokról és kötelezettségekről és vita esetén elősegíti a felek között a tartás­ez az alábbiak szerint alakult: orvosírnok 3200 forint/hó, védőnő 4500 forint/hó, asszisz­tens 5333 forint/hó, körzeti or­vos 5717 forint/hó. Azért tartom fontosnak a nyilvános korrigálást, mert az amúgy sem nyugodt közhangu­latban nem hiányzik a valóság­nak nem megfelelő tájékoztatás. Számomra az a legfájóbb, hogy ha a jövő esztendőben - az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóság terve szerint - az egészségügyi dolgozók fizeté­sal kapcsolatban felmerült kér­dések tisztázását. A jegyző a tanácsi bérlakásra létesített szerződés teljesítését köteles rendszeresen ellenőrizni s ha szüksége merül fel, megkí­sérli a felek között a tartással kapcsolatban keletkezett viták békítés útján való rendezését. Ha a vita békés úton nem ren­dezhető, értesíti az ügyészt pol­gári per, vagy büntető eljárás megindítása végett. Az ingatlantulajdonra létesí­tett tartási szerződéssel kapcso­latban már sem jóváhagyási, sem ellenőrzési kötelezettsége nincs a hatóságnak (a polgár- mesteri hivatalnak). A korábbi előírás hosszú éveken át közismertté vált és az idős eltartottaknak megnyug­vást jelentett. Ma már csak a ta­nácsi bérlakás bérleti jogának folytatását biztosító tartási szer­ződések eltartottjainak nyújt ilyen megnyugvást. Az ingat­lantulajdon átruházása után már csak a bírósági ítélet rendezheti a békés úton meg nem oldható vitát. í)r. Verebélyi sének alapja a kártyapénz lesz, munkánk megnövekszik ugyan, de fizetésünk csökken. Lesznek olyan kollégák - kis települése­ken, alacsony létszámú közsé­gekben -, akik emiatt megélhe­tési gondokkal küzdhetnek. A nagy hírveréssel beharan­gozott, az egészségügyi dolgo­zók megbecsülését hivatott kár­tyapénzre mindannyian el­mondhatjuk: mi bizony nem ilyen lovat akartunk. Dr. Czimbalmos István körzeti orvos Szerkesztői üzenet Kevesen tudják, hogy a mun­kanélküliség ellen nem köthető biztosítás, bár a munkanélküli­ség terjedésével előtérbe kerül­nek olyan megoldások, amelyek a biztosítók rugalmassága jóvol­tából az ilyen helyzetekre is nyújtanak némi biztonságot. Az egyik csoportos biztosítás feltételei között szerepel, hogy a biztosítottat baleset, halál, vagy rokkantság esetén akkor is megilleti a 60 ezer forint kifize­tése, ha az eset bekövetkezése előtt elvesztette az állását, és munkanélkülisége miatt már nem fizeti a biztosítási díjat. Az egyik brókercég szeptem­ber óta az OTP hiteladósainak - egyelőre csak a legfeljebb két­éves lejáratú személyi kölcsö­nök felvevőinek - is kínál egy új biztosítási formát, mely sze­rint munkanélküliség, kereső- képtelenség. vagy halál esetén átvállalja a biztosított esedékes kölcsöntörlesztésének fizetését. A biztosítási feltételek szerint a munkanélkülivé vált biztosí­tottnak később, amikor már ál­láshoz jutott, akkor sem kell visszafizetnie a munkanélküli­sége idejére eső törlesztő részle­teket, mert ez az összeg a bizto­sító kiadása. Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A tartási szerződéssel kapcsolatos hatósági feladatokról Költségvetési rejtelmek, avagy: Oktatási költség-e a szociálpolitikai támogatás? Nincs nyugalom - a választá­sok idején szinte valamennyi párt által stratégiai fontosságú­nak nevezett ágazat - az oktatás körül. Érthető az iskolai dolgo­zók forrongása, hiszen a válasz­tási Ígéretek hamar feledésbe merültek . . . Miközben a cent­ralizációt szolgáló fölösleges hivatalokra százmilliókat költe­nek, úgy tűnik, hogy az 1993-as költségvetési tervezet immár a parlament által nemrég hozott közalkalmazotti törvény töre­dékének végrehajtását sem teszi lehetővé. Sajnos nem túl vigasztaló, hogy még az oktatást valóban stratégiai ágazatnak tekintők közül is csupán néhányan fi­gyeltek fel ez idáig arra, hogy az intézmények működésére fordítható pénzeszközökben a rendszerváltás után is megbúj­nak olyan szociálpolitikai ren­deltetésű összegek, amelyeknek semmi közük nincs az oktatás­hoz, és csupán a pártállami időkből hagyományozódtak a minden sallangot hosszú ideig tűrő iskolákra. Ezek egyikét ké­pezik a napközis étkeztetéshez kapcsolódó jelentős intézményi kiadások. Ugyanis (ezt talán sokan nem tudják) az étkezte­tést igénybe vevő tanulók csu­pán a normát fizetik, míg a „szolgáltatást” nyújtó vállalat rezsijét az oktatásra biztosított költségvetési támogatásból az oktatási intézményeknek kell állniuk. Az étkeztetéssel - mint nem oktatási kategóriával - kapcso­latos kiadások ma Salgótarján­ban lassan elérik a dologi költ­ségek csaknem egynegyedét. Ez fölöttébb furcsa. Ugyanis pén­zeszközök elrejtése az oktatási költségek közé, súlyos hiba. Ilyen rejtett összegek „bekeve­rése” miatt azon sem csodál­kozhatunk, hogy néhány képvi­selő a megyeszékhelyen is sok­nak tartja az iskolákra fordított kiadásokat... Nem akarok ötleteket adni a hatalomnak, de - némi túlzással - ezzel a logikával a munkanél­küli járadékot, vagy annak lejár­tával a szociális segélyt is le­hetne iskolákon keresztül eljut­tatni az érintettekhez ... Végül is az iskolák jól szervezett ön- kormányzati intézmények és - mint a fenti példa is mutatja - szociálpolitikai feladatokat is elláthatnak. No igen ... Csak­hogy ezeket az alapító okiratok (melyeket a közelmúltban újí­tottak fel) nem tartalmazzák. Amenyiben mégis az iskolá­kon keresztül képzelik az illeté­kesek ezen nagyon is indokolt támogatást eljuttatni a csalá­dokhoz, ezt nyíltan be kellene vallani, és szociálpolitikai tá­mogatásként más költséghelyen feltüntetve az oktatási költsé­gektől elkülönítetten kezelni. Ez annál is inkább indokolt, mert ezt a furcsa anomáliát ma már az oktatástannal foglalkozó szakemeberek is emlegetik. Többek között dr. Kádek István egri főiskolai tanár, aki néhány évvel ezelőtt doktori értekezés­ben járta körül tudományos igé­nyességgel a problémát. A gyakorlat azonban nehezen mozdul. Sokak szerint hiú re­mény abban bízni, hogy a mos­tani ,jól bejáratott mechaniz­mus” hamarosan megváltozik. Bár ki tudja? A salgótarjáni költégvetési tervezet első olvasatának no­vember 23-i vitáján Gusztos Ist­ván, az oktatási bizottság el­nöke rámutatott a fent említett oktatásidegen elemre. Ha a tes­tület elfogadja a képviselő ja­vaslatát. Salgótarján akár úttörő szerepet is vállalhat azzal a „bá­tor” lépéssel, hogy az oktatási ágazatból kiveszi és máshová helyezi a szociálpolitikai ren­deltetésű összeget. így a mosta­ninál tisztábban lehet látni, hogy mennyire nem kiemelten kezelt, mennyire nem stratégiai ágazat még ma sem nemzeti felemelkedésünk egyik kulcs- fontosságú területe: az oktatás. így talán - ha lassan is -, de megindulnának a halaszthatat­lanul szükséges pozitív irányú változások. Czene Gyula Salgótarján Salgótarján a mi városunk? Úgy gondolom, hogy ez a vá­ros azoké, akik itt laknak. Ebből az következhetne, hogy ami a miénk, arra ügyelünk is. Hogy ez a környezetünk tisztaságára ngm vonatkozik, azt gyakran tapasztalom. Gondolok itt az esztelen rombolásokra, szeme­telésekre. Régen „sáros” Tarján volt, ma „piszkos” Tarján. Sal­gótarján egyike a szemetes vá­rosoknak. Bárhol járunk szemét található, még a főutcán is. A kukák környékének álla­pota két tényezőre vezethető vissza. Egyik az, hogy a köz- tisztasági szervek sem ügyelnek arra, hogy a kukák ürítése után ne maradjon több szemét a kör­nyezetben, mint amit elvittek. Ez az ő felelősségük. Nagyobb gond az, hogy a la­kosság egy része mindent elkö­vet azért, hogy piszkosak le­gyenek az utcák, buszmegállók. A köztisztasági szervek sok hul­ladékgyűjtőt helyeznek el, de sokan ezeket nem veszik észre és nem egyszer a környékére dobálják el fölöslegeiket. Ez a városunk tisztaságával szem­beni felelősség hiányát jelenti. A busz északi megállóján ülünk a kocsiban, és egy 12 év körüli gyermek az ajtón kidobja a papírt. Mondom neki, kislá­nyom, itt van két méterre a hul­ladékgyűjtő, miért nem oda dobtad. O nem szól semmit, de a benn ülő anyja imigyen tor­koll le engem: Hagyja békén a lányom, ^ oda dobja, ahová akarja. Én bátorkodom megje­gyezni, hogy miért kell szeme­telni. Erre ő így válaszol: Ne tö­rődjön vele, azért vannak az ut­caseprők. E megnyilatkozás után elhallgattam, feleslegesnek éreztem tovább a vitát. Tiszta csak akkor lesz Salgó­tarján, ha valamennyien ma­gunkénak érezzük ezt a várost. id. Kmetyi Ferenc Salgótarján Mi lesz a sok szemét sorsa?

Next

/
Thumbnails
Contents