Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-28-29 / 281. szám

1992. november 28-29., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 7 Mit csinál a költő „versszünetben?” Beszélgetés Bódi Tóth Elemérrel új kötete kapcsán A városi könyvtár a kistelepülésekért Vetélkedők, szolgáltatóprogramok, pályázatok Balassagyarmaton Ami a saját köteteket illeti, nics rossz éve Bódi Tóth Ele­mérnek, hiszen alig száradt meg a nyomdafesték a salgótarjáni Mikszáth Kiadónál megjelent lírai naplóján, a minap újabb könyve látott napvilágot: a Szombati tűnődéseket a balas­sagyarmati Novitas-B. Kiadó gondozta. Bár ez utóbbi kötet tárcákat gyűjtött egybe, világlátásában, stílusában rokon az előzővel. Problémafelvetései is csak any- nyiban mások, amennyiben 1991. júniusától októberéig még a gyökeresen megújult vi­lágon belül is új kérdésekkel le­hetett, kellett szembenézni, mint 1989-91. között. Ezek az intellektuális jellegű elmélke­dések egytől-egyig az Új Nóg- rádban jelentek meg, igényes olvasmányt kínálva a mélyebb összefüggések iránt érdeklődő, az elvontabb szellemi kalando­zásra kész olvasóknak. — Mit jelent mégis az, hogy „ezeket a jegyzeteket kizárólag magamnak írtam", ahogy az előszóban megfogalmazódott? - kérdezem két szobával odébb szerkesztőségbéli kollégámat.-Ezzel azt akartam jelezni, hogy én - bár igyekszem törté­nelemben, a tér és időbeli hatá­rok korlátain felülemelkedve gondolkodni, — mégsem érzem magam illetékesnek, hogy az európaiság hangzatos jelszava jegyében szóljak, vagy a nép, a nemzet nevében lépjek fel. Tény, hogy először a megyei lap, - amelynek évtizedek óta munkatársa vagyok —, adott helyt gondolataimnak, de azóta is sajnálom, hogy nem folytat­hattam, mert nem illettek bele a hírlapi struktúra koncepciójába. — Azon túl, hogy újságírással keresed a kenyeredet, költőként került be a neved a kortárs írók lexikonába. Mostanában vi­szont alig írsz verset? Szerinted mi ennek az oka?-Szerintem költőnek lenni, nem annyit tesz, mint verset írni: ez egy sajátos létezési for­mát, látásmódot jelent, amely akkor is érvényesül, ha az em­Ferenczy Istvánra emlékeztek Rimaszombatban Ferenczy István szobrászmű­vész születésének 200. évfordu­lója alkalmából kétnapos em­lékünnepséget rendezett a kö­zelmúltban a rimaszombati Gömöri Múzeum és Rima­szombat városa. Az ünnepi eseményeken a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum képviselői is jelen voltak. Ez alkalommal Ferenczy Ist­ván élete és művészete címmel kiállítást nyitottak meg a Gö­möri Múzeum termeiben, meg­koszorúzták Ferenczy István sírját, tudományos tanácskozás zajlott, illetve tanulmányi ki­ránduláson mutatták be a klasz- szicista építészet emlékeit Gö­mör-Kishontban (Rimaszom­bat, Tiszolc, Jolsva, Vizesrét, Csetnek, Csoltó, Alsó- és Fel- sővály, Hanva, Rimajánosi). Ferenczy István nógrádi kap­csolatairól szólva, érdemes em­lékeztetni arra, hogy unoka­húga, Ferenczy Teréz (1823-1853), a tragikus sorsú költőnő Nógrád megyében, Szécsényben élt. A költőnő apja első unokatestvére volt Fe­renczy Istvánnak, és Rima­szombatból költöztek Szé- csénybe. Ferenczy Teréz tisz­telte és ápolta szobrász nagy­bátyja emlékét, több versében is megemlékezett róla.-t Csikász István „A nagy darab némber”. Illusztráció Robert Burns A vidám koldusok című könyvéből (Hatvan, 1991). Rajzok a gyarmati könyvtárban Balassis diákok művei Ifjú alkotóknak nyújt bemu­tatkozási lehetőséget Balassa­gyarmaton a Madách Imre Vá­rosi Könyvtár. Tíz hónapon át - havi váltással - képzőművészet­tel foglalkozó diákok műveit mutatják be. E sorban pár héttel ezelőtt egy 12 éves fiú, Csordás Attila, és egy leány, Papp Katalin lé­pett a közönség elé, változatos alkotásokkal. Csordás Attila a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolá­ban működő képzőművészeti tagozat növendéke, Papp Kata­lin pedig a Balassi Bálint Gim­názium diákja. Jelenleg ugyancsak két balas­sis tanuló, Farkas Mária (4. B.) és György Katalin (8. A.) rajzai láthatók a könyvtárban, decem­ber 7-ig. A fiatal alkotók művei friss szemmel hozzák közel a nézőhöz a világot, mindenek­előtt a szűkebb környezet szép­ségeit. A rajzok kompozíciós készségről, az érdeklődés válto­zatosságáról vallanak. -r bér egy sor verset sem ír. Napjainkban a világ ismét fordulat előtt áll, s úgy tűnik, csak idő kérdése, hogy a civili­záció mikor pusztítja el önma­gát. Ezt figyelembe véve, nincs értelme a versnek. Ezt persze, már régóta tudom, és mégis ír­tam. Mostanra azonban nem az irodalom lett a fontos, hanem egyáltalán az élet.- Új köteted sokunk meglepe­tésére R. Tóth Sándor, azaz fiad epilógusával zárul. . .- Engem is meglepett, ami­kor az elmúlt évben Tel-Aviv- ben tanuló fiamnál voltunk lá­togatóban, és rájöttem, hogy a fotózás mellett - ami tanult szakmája- elmélkedő jegyze­teket ír. Ezek közül az egyik ki­fejezetten kapóra jött nekem, amennyiben lezár egy lezárha- tatlan tűnődési folyamatot. Egyébként pedig nem örülnék, ha folytatná az írást, mert írni annyit tesz, mint a létezés ko­moly kérdéseit boncolgatni. Ez pedig szomorúsággal jár... Csongrády Béla Az irodalom és irodalomtör­ténet tárgykörébe tartozó video­filmek, film- és tv-film adaptá­ciók állnak a diákok rendelke­zésére a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban. A Ma­dách című játékfilm 1944-ben készült, a költő életét, munkás­ságát mutatja be. A Jeles And­rás rendezte Angyali üdvözlet című filmben gyermekszerep­lők jelenítik meg Az ember tra­gédiáját. Rövidebb időtartamú a Folytatódik a balassagyar­mati Madách Imre Városi Könyvtár kistelepüléseket tá­mogató színes programsoro­zata. E tevékenységet a balas­sagyarmati városi önkormány­zat pályázatán nyert anyagi hát­tér teszi lehetővé. Oroszlánné Mészáros Agnes könyvtárigaz­gatót kérdeztük programjaikról.- Milyen fontosabb rendez­vényekről van szó?- Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy tevékenysé­günk jó részét kiterjesztjük a kistelepülésekre és a határain­kon túlra. Közben természete­sen gondot fordítunk arra, hogy a balassagyarmati gyerekek tu­dásukat és ismereteiket minél szélesebb körben tudják bizo­nyítani, és a versenyek, vetél­kedők izgalmasak, élmények­ben dúsak legyenek. Pályáza­tunk is azt a célt szolgálta, hogy ezeket a hagyományos vetélke­dőket, szolgáltató programokat, gyerekeknek szóló pályázatokat továbbra is meg tudjuk ren­dezni. Örömünkre szolgál, hogy „Talpalatnyi tragédia". A Sze­gedi Független Színpad elő­adása a csesztvei műemlék templomban volt 1990-ben. Az ember tragédiájának átdolgozá­sát Ruszt József rendezte. Vá­logathatnak a diákok Mikszáth Kálmán műveinek film- és tv-fdm adaptációi közül is. Az 1987-es Mikszáth konferenci­ára készített Mikszáth emlékek Nógrádban filmben felvillan­nak az író életének főbb hely­ez így is lesz.- Legközelebb a Lázár Ervin körzeti vetélkedő lebonyolítá­sára kerül sor. Hogyan halad ennek előkészítése?- A körzeti vetélkedők 1986-tól zajlanak folyamatosan, általános iskolások részvételé­vel. Idén januárban volt a leg­utóbbi vetélkedő, amelyen 37 csapat vett részt, Benedek Elek munkássága volt a téma. A ve­télkedők mindig két részből áll­nak. Az elődöntőket Balassa­gyarmaton és vidéken tartjuk. Ebben az évben a szlovákiai, nagykürtösi járás magyar nyelvű iskoláiból is jelentkezett nyolc csapat, így nekik Ipoly- nyéken külön elődöntőt tartot­tunk. A körzeti vetélkedő köz­pontjában most Lázár Ervin áll, őt szeretnénk fölkérni a zsűriel­nöki tiszt ellátására is. Már ja­vában folynak az előkészületek, decemberben lesznek az elő­döntők. A döntőre pedig, terve­ink szerint, jövő év januárjában kerülhet sor.- Az előző években is jó színei.A Korrajz a Tekintetes Vármegyéről és Tisztelt Házból című film a hasonló címmel rendezett időszaki kiállítás do­kumentálása. A Szindbád Krúdy Gyula regényéből ké­szült játékfilm Latinovits Zol­tán főszereplésével. A Kilenc perc pedig Gerelyes Endre, a fiatalon elhunyt salgótarjáni születésű író novelláiból ké­szült film.-th visszhangot váltottak ki a könyvtár szolgáltató program­jai. Ezek is folytatódhatnak?- Örülünk annak, hogy ezek­ről sem kell lemondani. Meg­jegyzem, a városi könyvtárban 1987-től az évente átlagos 150 foglalkozáson 3311 tanuló vett részt, míg a hátrányos helyzetű kistelepüléseken 1985-től 1992-ig 136 órát tartottunk, amelyeket 4926 gyerek hallga­tott meg. Igényfelmérésünk alapján a nagykürtösi járásban is szívesen fogadnák rendhagyó óráinkat. E tematikus foglalko­zásokat szintén januártól ajánl­juk a kistelepüléseknek is. Az ideális család és Ha színek me­sélni tudnának című szolgáltató programjainkról van szó. Eze­ket a város általános iskolásai­nak a könyvtárban, a hátrányos helyzetű kistelepüléseken, il­letve a nagykürtösi járás ma­gyar nyelvű iskoláiban, alapis­koláiban tartjuk, mindenütt a lehető legnagyobb érdeklődést kiváltva, jelezve, fontos prog­ramokról van szó.- Milyen pályázatokra szá­míthatnak a gyerekek?- Jövő év elején hirdetjük meg A jövő városa című pályá­zatot, két korcsoportban (alsó­soknak rajz, felsősöknek ma­kett). Egyébként e témakörben írtunk már ki rajzversenyt, Ami a szívedet nyomja címmel pedig versíró pályázatot. Az én Miku­lásom című pályázatra 41 alko­tás érkezett. 1991-ben miniszté­riumi pályázati pénzből Készít­setek Betlehemet fölhívásunkra negyvenhatan válaszoltak kész munkával, amelyekből akkor kiállítást rendeztünk a könyvtár galériájában. -te Videofilmek Madáchtól Gerelyesig A várossá nyilvánítás évfordulója tiszteletére Vetélkedő a Galaxisban Ifjúsági zenekarok fesztiválja Megkezdődött a jövő tavasz- szal Salgótarjánban rendezendő ifjúsági zenekarok második or­szágos fesztiváljának előkészí­tése. A nemzetközi jelentősség­gel is bíró zenei eseményre 1993. április 2-től 4-ig kerül sor, a zeneiskola és a város ren­dezésében. Az intézmény tagja a Magyar Zeneiskolák Szövet­ségének, utóbbi pedig az Euró­pai Zeneiskolák Szövetségének (EMU) tagja. íly módon a sal­gótarjáni fesztiválra külföldi együtteseket is meghívnak, s itt lesz Josef Frömmelt, az EMU elnöke is. A rendezvény mint­egy főpróbája az 1995-ben Budapesten megrendezendő fesztiválnak, a világ zeneiskolá­sai találkozójának. Salgótar­jánba mintegy 1300 zeneiskolai növendék érkezését várják, -t Salgótarján várossá nyilvání­tásának hetvenedik évfordulója tiszteletére, a városi önkor­mányzat kulturális és sportbi­zottságától nyert pályadíjra építve, vetélkedőt hirdetett a vá­ros középiskoláinak a NODISZ, amelyre december 4-én kerül sor a József Attila Művelődési Központ Galaxis klubjában. Csatlakozott a kezdeményezés­hez a salgótarjáni Nógrádi Tör­téneti Múzeum, a József Attila Művelődési Központ, a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyv­tár és Salgótarján város diákön­kormányzata is. A díjalapítók közé tartozik az Expressz Uta­zási Iroda, a Nógrád-Volán, a Palóctáj Kft, díszes serleget ké­szít ez alkalomra a Salgótarjáni Öblösüveggyár. Már folyik a vetélkedőre való fölkészülés a Nógrádi Történeti Múzeumban, amelyben a város nyolc középfokú tanintézetét képviselő diákok vesznek részt. A forgatókönyvet Hídváry Ist­ván, a múzeum közművelődési munkatársa készíti. Az „1922-1992” címmel ren­dezendő vetélkedő témakörei a többi között felölelik a város építészetének főbb szakaszait, a társadalmi-, kulturális élet ese­ményeit (intézmények, egyle­tek, egyesületek, színjátszó csoportok), a város sikeres spor­tágainak (ökölvívás, labdarú­gás, atlétika, sí), valamint kö­zépiskoláinak történetét. A fel­készülés során a szervezők ajánlják a témakörökhöz kap­csolódó irodalommal, köny­vekkel és korabeli sajtótermé­kekkel való ismerkedést is a Ba­lassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtárban. A vetélkedő ötfős csapatokon kívül minden diák szerezhet alappontokat iskolájának Salgó­tarján 1922 és 1992 közötti tör­ténetéhez kapcsolódó tíz-tíz da­rab tárgy, fénykép, dokumen­tum összegyűjtésével. Az ösz- szegyűjtött anyag mindig egy-egy pontot ér. Az így kiala­kult összpontokkal indul az is­kola csapata a vetélkedőn. Az összegyűjtött dokumentumokat a csapatnak ajándékként föl kell ajánlania a múzeum gyűjtemé­nye számára, ezeket november 30-ig lehet beadni a múzeumba. Egyébiránt a komoly hangvé­telű vetélkedés mellett készül­jenek a csapatok arra is, hogy szellemességükből, ügyessé­gükből. játékosságukból is megméretnek, ezekért is ponto­kat szerezhetnek.-h Vélemények a 70 éves Salgótarjánról Iparosok és kereskedők a várossá válás után Balogh Zoltán történész-mu­zeológussal beszélgetünk.- Hogyan alakult az iparo­sok és kereskedők száma Tur­jánban a várossá válása után?-A várossá válás hatására számszerűen is nőtt az iparosok és kereskedők száma. Például a várossá válástól, 1922-től a megyei város jogállás elnyeré­séig, 1929-ig több mint félezer kereskedői engedélyt adtak ki. A kereskedői engedélyt nyertek egy része már korábban is Tar- jánban élt, de új nevek is fel­bukkantak ebben az időben.- Miként tagolódott ez a megnövekedett réteg?-•Mind a kisiparban, mind a kereskedelemben megjelentek a kifejezetten a városhoz kap­csolódó szakmák is, a hagyo­mányos ipari és kereskedelmi tevékenység mellett. Gondolok itt például a rádió, vagy az autó megjelenésére. Ezek elterje­dése után hamarosan Tarjánban is megjelentek a műszerészek, a rádiókereskedők, az autósze­relők, és így tovább. Ugyanak­kor a város kisiparának szerke­zetében továbbra is jellemzőek maradtak a korábbi, nem kife­jezetten városi szakmák, pél­dául a cipészek. A kereskede­lemben pedig a vegyeskereske­dők maradtak számszerűen is a legtöbben. A legtöbb kiadott engedély is vegyeskereske- désre szólt.- Milyen szerepet játszottak a város életében az iparosok és kereskedők?-Ebben is igen nagy szere­pet játszottak. Főleg az ipartes­tület volt az, amely részese volt a várossá válásnak, bár tudni való, hogy a várossá nyilvání­tás nem csak Salgótarján érde­meinek szólt, a város szerepé­nek fölértékelődésében beleját­szott Trianon is, noha a várossá nyilvánítás előkészületei már az 1910-es években elkezdőd­tek. Hogyan érvényesült ez a sze­rep?- Mind az iparosok, mind a kereskedők tagjai voltak a kép­viselő-testületnek, s ott aktív szerepet játszottak. A kereske­dők az Országos Magyar Ke­reskedelmi Egyesülésben (OMKE) fejtették ki ilyen irá­nyú tevékenységüket, az iparo­sok pedig elsősorban a helyi ipartestületben.- Őriz-e emlékanyagot a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum e társadalmi réteggel kapcsolatban?- Sajnos, eléggé hiányos az egy-egy iparágra, vagy keres­kedőre vonatkozó gyűjteményi anyagunk. Ugyanakkor nemrég kaptuk ajándékba Gáspár Jó­zsef volt Fő utcai úri és női ci­pész műhelyének berendezését. S megemlítendő az a szintén idén ajándékba kapott szobabú­tor-együttes, amely a jó hírű Patai bútorasztalos műhelyből való. Kereskedelmi tekintetben a legösszefüggőbb anyagunk a Salgó utcai Majemik-Rat- kovszky-féle fűszer- és ve­gyeskereskedésből származik. Ezek főként Dreher-Maul cu- korkásdobozok, valamint kü­lönböző boros-, likőrös- és pá­linkásüvegek. Egy-egy szép darabot őrzünk a Kohn Lipót Likőr és Rumgyár palackjaiból is. Sajnos, a gyűjteményünk hi­ányos, hiszen a zsidóüldözések, a deportálás következtében nemcsak az embereket, hanem a tárgyi emlékanyagot is meg­semmisítették, illetve széthord­ták. így a hagyományok, a reá­lis múlt szükséges átörökítése a jelen és a jövő nemzedékei számára roppant nagy nehézsé­gekbe ütközik. -mér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents