Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-27 / 280. szám
KÜLFÖLD 1992. november 27., péntek Kamionblokád Röszkén Csütörtökre virradóan a Kis- Jugoszlávia területéről érkező kamionok megbénították a rösz- kei határátkelőnél a teherforgalmat. Szerda este 21 óra körül több olyan kamion érkezett a határra, amelynek útiokmányai nem voltak rendben. Emiatt a magyar határőrök és vámosok 13 kamiont visszafordítottak. Válaszképpen a gépkocsivezetők eltorlaszolták az utat a határ túloldalán, s így megbénították a határátkelő teherforgalmát. Csütörtökön hajnalban a hazánkba érkező kamionoknak már utat nyitottak. Viszont a kora délelőtti órákban még mintegy 80 kamion vár a magyar oldalon arra, hogy folytathassa útját. Moszad-ügynökök az újfasiszták ellen? Iszer Harel, az izraeli titkos- szolgálat, a Moszadvolt vezetője szerint az izraeli ügynököknek támadásokat kellene végrehajtaniuk az európai újfasiszták ellen. Izraelnek vannak titkosszolgálatai, s amit a diplomácia és a számtalan közintézmény nem tud elérni, azt megtehetik ezen szolgálatok emberei — közölte Harel, az izraeli rádiónak szerda este adott nyilatkozatában. Az AP szerint az egykori titkosszolgálati főnök hozzátette: ha a német kormány képtelen megvédeni a külföldieket, akkor a külföldieknek maguknak kell szavatolniuk saját biztonságukat. Már apad a Duna A már apadó árhullám levonulása a Dunán nem okozott problémát. A vízállás szerda délben tetőzött Rajkánál 158, és Dunaremeténél 427 centiméterrel. Csütörtök reggelre azonban már mindenhol alacsonyabb vízállást regisztráltak — mondta el az MTI kérdésére Baross Károly, a Győri Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese csütörtökön. A folyó vízhozama a tetőzéskor 5300 köbméter volt másodpercenként, ami csütörtökre 200- 300 köbméterrel csökkent. Göncz Árpád fogadta Tóm Lantost Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön fogadta a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Tom Lantos amerikai kongresszusi képviselőt. Az egyórás megbeszélésen áttekintették a magyarországi és nemzetközi politika számos kérdését, egyetértve, hogy általános érdek a szélsőséges álláspontok és magatartások visszaszorítása, a mérsékelt, pragmatikus erők térnyerése. Wilson professzor riadót fúj Megkezdődött a Föld hatodik nagyméretű pusztulása A Földön elindult a hatodik nagyméretű pusztulás folyamata — ez alkalommal azonban nem úgy, mint a múltban, amikor drasztikus klímaváltozások, gleccserek előnyomulása, vulkánkitörések sorozata vagy hatalmas meteoritok becsapódása váltotta azt ki. Most az ember a bűnös. Edward C. Wilson amerikai tudós „The Diversity of Life” (Az élet változatossága) című új könyvében riadót fúj: az ember olyan biológiai szerencsétlenség előidézésén munkálkodik, amely felér a fejlődéstörténet nagy katasztrófáival, mint amit például a dinoszauruszok kihalása jelentett. Wilson a Harvard Egyetemen tarnt, és a világ legjelentősebb biológusainak egyike. „Nem az ipari korszak emberei az elsők, akik a természet ellen megsemmisítő háborút vívnak. Kőkorszaki vadászok kipusztították a mamutokat és más nagy emlősállatokat, a maorik pedig Új-Zélandon a repülés- ícéptelen madarakat, a moákat. Nemcsak gazdaságilag értelmetlen élőlények fajtáit kipusztítani, ez erkölcsileg sem elfogadható. Az élet sokrétűsége ugyanis éppúgy része az emberiség örökségének, mint a festmények és i építmények sokasága.” Wilson becslése szerint évente 27 ezer fajta vész el örökre, 74 fajta naponta és 3 fajta óránként. Senki sem tudja pontosan, hogy hányfajta élőlény létezik a Földön. A biológus becslése szerint legkevesebb 10 millió, egyes tudósok viszont úgy vélekednek, számuk megközelítheti a 100 milliót. Wilson példaként a természet fantasztikus sokrétűségére a mexikói zöld papagájt e mlíti, amelyből 30 fajtát ismerünk. Eddig kereken 1,4 millió élőlényfajtát katalogizáltak tudományosan. Ennek több mint a fele rovar, 250 ezer növény, 9 ezer madár és 4 ezer emlősállat. Nincs tehát ok aggodalomra? „A földtörténet során előfordult nagy pusztulások után az életnek időre, tíz- és százmillió év közötti időtartamra volt szüksége ahhoz, hogy újjáformálja sokrétűségét. Az emberiségnek azonban pillanatnyilag nincs ideje újabb évmilliókra. Ez kell, hogy meghatározza a tetteit” — mondta a professzor. Ferenczy-Europress Kemény lépések várhatók Szomáliában Egy héten belül megszülethet a határozat az ENSZ fegyveres beavatkozásra Szomáliában, várhatóan többek között amerikai és francia csapatok részvételével, hogy biztosítsák az éhező lakosság megsegítését — tájékoztatta csütörtökre virradóra Erdős André nagykövet az MTI tudósítóját. A magyar diplomata, a Biztonsági Tanács soros elnöke elmondta, hogy a testület zárt ajtók mögött foglalkozott Butrosz Gáli levelével, amelyben az ENSZ főtitkára rámutatott: a Szomáliái helyzet gyorsan romlik, a segélyszállítmányok 70-80 százalékát elrabolják, az élelmet szállító hajók nem tudnak kikötni. Ezért sürgősen meg kell vizsgálni, mit tehet — az eddigitől eltérő módszerekkel — a világszervezet. A tanácskozáson egyetértés volt abban, hogy a helyzet tarthatatlan, ezért határozott, kemény lépésekre van szükség, és a BT várja a főtitkártól a konkrét javaslatokat — mondotta Erdős. Lawrence Eagleburger, ügyvezető amerikai külügyminiszter be nem jelentett New York-i találkozója Butrosz Gálival arra utal, hogy az Egyesült Államok kész nagyobb fegyveres erőt, akár harmincezer katonát is rendelkezésre bocsátani — ameny- nyiben a BT a beavatkozás mellett dönt. A nagykövet elmondta, hogy Franciaország, amelynek a Szomáliával határos Dzsi- butiban egységei állomásoznak, logisztikai és feltehetően egyéb katonai támogatást kíván nyújtani, s már korábban csapatokat ajánlott fel Belgium, Kanada, Egyiptom és Nigéria. Feltehető, hogy a tervezett akcióhoz nehéz- fegyverekre is szükség lesz. Nyílt kérdés, hogy az esetleges beavatkozás költségéit az ENSZ vagy a résztvevő országok fedezik-e majd — mondta Erdős. Ajakrűzs és kalasnyikov Azelőtt a ■ forradalommal együtt exportáltunk fegyvereket. Most meg keli kísérelnünk, hogy a piacon maradhassunk! Ez a kijelentés a Moszkva melletti Vlagyimírben hangzott el egy kiállítás rendezőjenek, Alekszander Pankratovnak a szájából. A kiállításon játékrevolverek mellett kalasnyikov géppisztolyok, ajakrúzst rejtő fémnüvelyek mellett légvédelmi rakéták is láthatók. A kiállítás célja: megmutatni, hogy az orosz fegyvergyártó ipar meg dolgozik. Egy kalasnyikov 4-5 ezer, egy 30 milliméteres dupla csövű ágyú 500 ezer, egy rakétavető 100-150 ezer schilling. Kétszáz év után Windsorban Most tényleg elégett A Windsori Kastélyban a múlt héten pusztított tűzben a lángok martaléka lett az a festmény, amelyet kétszáz évvel ezelőtt az őrültnek tartott III. György angol király utasítására el kellett volna égetni. Az esetről beszámolva az Evening Standard megírta, hogy a kép, amelyet William Beechey festett 1797-98-ban, III. Györgyöt ábrázolta fiával, a walesi herceggel, amint csapatokat szemlélnek meg. Az uralkodó azonban gyűlölte a festményt, állítólag azért, mert arra titokban, utólag festették rá — mégpedig az anyja óhajára — a trónörököst, a későbbi IV. Györgyöt, akit apja ki nem állhatott. Amikor III. György megpillantotta a képet, dührohamot kapott, és megparancsolta, hogy szakítsák ki keretéből a vásznat, és vessék tűzre. Az uralkodó környezete azonban nem teljesítette a parancsot. Maga a király pedig, akit őrülési rohamok gyötörtek, és aki állítólag egy alkalommal egy fával fogott kezet, mert összetévesztette a német követtel, később már nem ragaszkodott parancsának teljesítéséhez. A most elpusztult festmény egyébként egyike volt a legnagyobbaknak a windsori királyi gyűjteményben — 4,2 x 5 méteres. A mostanában sokat emlegetett Windsori Kastély belső udvara (Fotó: EB) Mit is akar Párizsban ez a Gorbacsov? A franciák szeretik, sőt nagyon szeretik Gorbacsovot. Ezért még arra is hajlandók lennének, hogy megmentsék és elbújtassák a peresztrojka atyját, az egykori szovjet pártállam fejét, a nyugati világ hajdani kedvencét. Legalábbis ez derül ki abból a párizsi rádiós csínyből, amelynek híre Moszkváig is eljutott. Több újság, így a Komszomolsz- kaja Pravda és a másik — az egykori SZKP-lap — Pravda beszámolt arról a párizsi Skyrock rádióállomás által kieszelt tréfáról, amelyben telefonon ismert francia személyiségek tucatját kérdezték meg, miként tudna segíteni a letartóztatása elől menekülő Mihail Szergejevicsen. A rádióállomás sokra hivatott riportere Alekszandr Cipko néven, Gorbacsov ismert tanácsadójaként mutatkozott be, és kért támogatást főnöke megmentéséhez. Bemard Tapie multimilliomos például ekként válaszolt: ha Gorbacsov gépe leszáll a Le Bourget repülőtéren, akkor meg tudjuk tenni, hogy minden titokban maradjon, mert a reptér vezetése a kezünkben van. Utána Gorbacsov úr eltölthet nálam néhány hetet. Egy másik francia multi azt tanácsolta Gorbinak, hogy mielőbb nyisson névtelen bankszámlát Luxemburgban, mert így külföldiként nem kell adót fizetnie a profitja után. Jean-Pierre Chevenement volt védelmi miniszter, Belfort város polgármestere szintén kész lenne fogadni a szovjet exelnököt. Külön is kiemelte, hogy Belfort 20 kilométerre van a svájci határtól, és Gorbacsov bármikor tovább tud állni, ha a helyzet úgy hozza. Bernard-Henri Levy, ismert író és filozófus azt bizonygatta a rádió mikrofonja előtt, hogy bármikor kész összefogni a francia értelmiséget Gorbacsov megmentése érdekében, de előbb mindenképpen értesítené az ügyről Mitterrand elnököt. Nem tagadta meg a felebaráti segítséget Gorbitól Alain Delon sem. A világsztár megígérte, hogy saját helikopterét küldi el a párizsi repülőtérre Gorbacso- vért. Ezután házában fogadja az exelnököt, és sajtóértekezletet szervez számára. Innen rögtön útnak indítja Párizstól 100 kilométerre levő, jól őrzött, 55 hektáros birtokára, ahol Gorbi nyugodtan elbújhat a világ szeme előtt. A műsor annyira hitelesnek tűnt, hogy a riportert az adás után nem sokkal a francia titkos- szolgálat emberei keresték fel a kérdéssel: mit is akar ez a Gorbacsov itt Párizsban? Dorogi Sándor A pulyka és Bush George Bush, a még két hónapig hivatalban levő elnök korlátozott teendőinek egyike volt kedden, hogy átvegye a pulykatermelők szövetségétől a szokásos ünnepi pulykát: csütörtökön a hálaadás ünnepét tartják az Egyesült Államokban, amelynek fénypontja a családi vacsora, pulykasülttel. A 30 kilós díszmadarat repülőgépen vitték az alkalomra a fővárosba, ahol tenyésztőjével a Fehér Ház szomszédságában levő Hotel Washingtonban töltötte az éjszakát. Az átadás simán lezajlott — nem úgy, mintegy korábbi alkalommal, amikor Ronald Reagan elnök kezéből kirepült a pulyka, és a titkosszolgálat emberei hajkurászták a kertben... Bush azután — ugyancsak a hagyományok szerint — bejelentette, hogy „megkegyelmez” a díszpulykának, az nem a sütőbe, hanem állatkertbe kerül. A bejelentést a gyerekek örömmel, az érdekeltek — mindkét oldalon — tiltakozással fogadták. A farmerek azért, mert a pulykákból élnek, az állatvédők azért, mert képmutatónak tartják a gesztust: míg a díszpulyka megmenekült, másik 45 milliót az ünnepen levágnak — hangsúlyozták nyilatkozatukban, és vegetáriánus menüt küldtek kóstolónak az ünnepre a Fehér Házba. Ferihegy-3? Kiskunlacháza önkormányzata támogatja az itteni volt szovjet katonai repülőtér Ferihegy hárommá fejlesztésének terveit. Kocsis Mihály polgármester az MTI tudósítójának elmondta, hogy a nemzetközi repülőtér megépítése nemcsak a Ferihegyi légikikötő zsúfoltságán enyhíthetne, hanem a környék súlyosbodó gazdasági helyzetén is. Az építkezés nyomán fejlődhet a település infrastruktúrája — elsősorban a gáz- és csatornahálózat bővítéséről van szó —, és sokan juthatnak munkához, mert a lakosság 15 százalékának nincs állása, hatszázan élnek munkanélküli-segélyen, a helybeliek nagy reményeket fűznek a beruházáshoz. Kérdőjelek Rossz vízió Gondolkodásra késztető képet rajzolt fel a bécsi Der Standard az ex-jugoszláviai helyzetről, Európa szemszögéből. A háborúnak már legalább 200 ezer halálos áldozata van, s csak Szarajevóban a gyermekek 80 százalékát pusztulás fenyegeti. Ezen túlmenően több mint 2 millió menekült árasztotta el innen a kontinenst, ami a fokozódó jobboldali radikalizmus melegágya. Nem elég ok ez arra, hogy véget vessen a világ a század egyik legkilátástalanabb vérengzésének? Mi a kiút? Blokádok és embargók további szigorításán túl „csakis az etnikai tisztogatás megakadalyozása a Vajdaságban és Koszovóban”, s „biztonsáigi övezetek megteremtése a legfontosabb boszniai városok számára, hogy a háborús menekültek legalább lassan, évek alatt visz- szatérhessenek.” Ez a megoldás Európa számára is gondjai enyhítését hozhatja. S ha továbbra sem történik semmi érdemi? A tekintélyes osztrák lap úgy érzi, figyelmeztetni kell Európát: ha a balkáni drámát nem lehet megfékezni, akkor „a nacionalista ambíciók nemcsak a Kaukázusban és a Kelet más területein törnek maguknak végleg utat, hanem Nyugaton is zavarok támadnak.” Miközben a „nyugat-európai uniónak elegendő dolga lenne saját népcsoportjaival és politikai bizonytalanságaival”, addig „orosz-szláv unió alakulhat ki egy moszkvai Bonaparte uralma alatt.” „Dél-Európában és Közép-Európa egy részében visszatérhet az egykori történelem”. Előttünk áll egy új, három részre szakított Európa veszélye? Riasztó vízió. Lord Grey Faltodon, aki 1914-ben Anglia külügyminisztere volt, az I. világháború kitörésekor figyelmeztette a világot: „ha megengedjük, hogy az európaiság fényei kihunyjanak, egesz életünkben nem látjuk viszont azokat.” Igaza lett. Szarajevónak ma nem ugyanaz az üzenete? (FEB) Szóbeli jegyzék Romániának a benzinilleték miatt Kedvezőtlen hatása lehet fejlődő kapcsolatainkra A bukaresti magyar nagykövetség a Külügyminisztérium utasítására már kedden hivatalos tájékoztatást kért a román hatóságoktól a benzinilleték bevezetéséről. Mivel a tájékoztatást nem kapta meg, szerdán a Külügyminisztérium illetékese hivatalába kérette a budapesti román ügyvivőt — informálta az MTI-t szerda délután Herman János külügyi szóvivő. Az ügyvivővel közölték, a magyar közvélemény meglepetéssel fogadta a benzinilleték minden előzetes hivatalos tájékoztatás nélküli bevezetését. Ez a lépés jelentős zavarokat okozott az utas- forgalomban, és nehéz helyzetet teremtett a határállomásokon. A Külügyminisztérium ismételten részletes tájékoztatást kért a román intézkedésről, és kérte a román hatóságok közreműködését abban, hogy a román területen rekedt magyar állampolgárok kilépését mielőbb biztosítani lehessen. Mivel a válasz a kért időpontig nem érkezett meg, nem tapasztaltuk annak jelét, hogy a román hatóságok kérésünknek megfelelően kezelnék a Romániában rekedt magyar állampolgárok ügyét, a Külügyminisztérium illetékes főosztályvezetője szóbeli jegyzéket nyújtott át Románia budapesti ügyvivőjének. A jegyzék hangsúlyozza, a benzinilleték bevezetése nagymértékben sújtja a Romániába látogató magyarokat. A minden előzetes értesítés nélküli lépés ugyanakkor komoly nehézségeket okoz a Romániában rekedt magyar autósoknak, kedvezőtlenül befolyásolhatja a két ország között örvendetesen fejlődő lakossági kapcsolatokat. Ezért a Külügyminisztériumjegyzéke kéri, hogy a román hatóságok vizsgálják felül intézkedésüket, és szüntessék meg az illeték behajtását — mondta Herman János a hírügynökségnek. A Külügy minisztérium megállapodott az IBUSZ Bankkal, hogy a magyar-román határszakasz négy közúti határátkelőhelyén, a magyar oldalon működő IBUSZ-kirendeltségek konvertibilis fizetőeszközben, visszatérítendő kölcsönben részesítik azokat a magvar állampolgárokat, akik más módon nem tudják a határ román oldalán a benzinvám bevezetése miatt kényszerűen hátrahagyott gépkocsijukat Magyarországra visszahozni. Herman János külügyi szóvivő az MTI munkatársának a Külügyminisztérium segítő intézkedéseiről részletesen is beszámolt csütörtökön. Elmondta: az érintettek az IBUSZ-kirendeltségen visszafizetési kötelezvényt írnak alá a kölcsön felvételéről nevük, lakcímük, munkahelyük, útlevélszámuk és az adott gépkocsi rendszámának, valamint forgalmi engedélye számának feltüntetésével. Ebben a kölcsönben nem részesíthetők azok a személyek, akik Magyarországról az 1992. november 24-án bevezetett román benzinvám-fizetési kötelezettség életbelépése után, a magyar határőrizeti szervek előzetes figyelmeztetése ellenére, megfelelő anyagi fedezet nélkül, saját felelősségükre utaztak gépkocsival, vagy nem állami regisztrálású kamionnal Romániába. (MTI) Magyar zene Franciaországban Vezető helyen, első oldalon számol be a nagy tekintélyű zenei folyóirat, a Le Monde de la musi- que arról, hogy Fischer Ádám az osztrák-magyar Haydn-zene- karral folyamatosan lemezre veszi Haydn összes szimfóniáját. A magyar karmester elmondotta a francia folyóiratnak: mind az osztrák, mind a magyar muzsikusok között sokan vannak, akik rendkívül magas fokon képesek előadni a nagy zeneszerző műveit. Közülük választották ki a zenekar tagjait. A nagyarányú vállalkozásból eddig már 12 album készült el. A francia fővárosban ritkán hallható műveket mutatott be szerda esti hangversenyén a párizsi Magyar Intézetben Fellegi Ádám. A kitűnő pianista Kodály Zoltán műveivel ismertette meg hálás közönségét. Míg Bartók alkotásai viszonylag gyakran szerepelnek a koncertműsorokon, nagy kortársa műveit Franciaországban kevésbé ismerik. (MTI)
