Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-25 / 278. szám
1992. november 25., szerda BÁTONYTERENYE ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP 5 m Rendet tesznek a faluban Sámsonházán szeretik a rendet. A felújított középületek után most az árokrendszert tisztítják és erősítik meg a felvételen látható módon. így nem lesz fennakadás az esővizek elvezetésével. Akar ön ingatlantulajdonos lenni, s ha igen, miért nem? • • Ütközetek a lakásfronton Még a fák is sírtak Lírai hangvételű levelet kaptunk a minap. A kézírása alapján valószínűleg iskolás így kezdte sorait: „Sírtak a fák is azon a szomorú novemberi napon, amikor fűrészekkel felfegyverkezett emberek rájuk támadtak, s írtóhadjáratuk nyomán szomorú sóhajjal dőltek ki egymás után.” Történt pedig az eset a mátraverebélyi parkban, és a levél szerint vagy hatvan egészséges fa esett áldozatul, miközben a falu lakói nagy megütközéssel figyelték az eseményeket. Annál is inkább, mert nyár idején ezideig a mátraverebélyiek itt tartották az ünnepélyeiket, pihenést és felüdülést keresvén és természetesen találván a hatalmas lombkoronájú fák alatt. Oláh Sándor polgármestertől megtudtuk, a helyzet korántsem ilyen tragikus. Sőt. Arról van szó, hogy mielőtt vállalkozók számára értékesítették a kérdéses nyárfákat, két megyei környezetvédővel is tárgyaltak, s mindketten indokoltnak tartották a 25-30 éves (Nem pedig 12 éves, miként a levél állítja!) fák kivágását. Ezek egyike-másika már élet- veszélyessé is vált, s időszerűvé vált a kivágásuk. Reméljük, polgárháború nem lesz a dologból Mátrave- reblélyen, s ezt leginkább úgy lehet elkerülni, ha a kiöregedett fák helyére újakat telepítenek. (K.-k. T.) Természetesen a bátonytere- nyei önkormányzati tulajdonban lévő házingatlanokrói van szó. Arról, hogy ezeket az ön- kormányzat eladhatja, a bérlő pedig megvásárolhatja. Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy az állami lakások eladása még a a tanácsi rendszerben elkezdődött. Akkor jónéhány „szerencsés” bérlő szinte fillérekért vehette meg bérlakását. Ennek a lehetőségnek azonban egyszer és mindenkorra vége. Vitkóczi Márta igazgatási osztályvezető: - Városunkban összesen ezernyolcszáz lakás szerepel az elidegeníthető ingatlanok listáján, gyakorlatilag ezek felére lehet érvényes szerződést kötni. A másik ötven százalék, mint vagyon, az ön- kormányzaté kell maradjon, és a jövőben a szociálisan rászorulók lakáshoz juttatását szolgálja. Horváth Mihály képviselő: - Sokan emlékezhetnek arra, hogy annak idején a tanács bizonyos kivételezetteknek előbb felújíttatta, majd a tényleges érték tizenöt százalékáért odaajándékozta a lakást. Képviselő-testületünk az ingatlan értékének hatvanöt százalékát kéri vételárként. Ez jelzi a testületnek azt a szándékát, hogy nem akarja elherdálni a vagyonát, másrészt viszont szívesen hozzásegíti a városlakókat ahhoz, hogy saját ingatlanhoz juthassanak. Ez utóbbit mutatják a vásárlás feltételei, hogy a vevő a vételárnak tíz százalékát kell, hogy kifizesse, a többire huszonöt évi részletfizetési lehetőséget kap, mindössze három százalékos kamattal. Nem elhanyagolható az a lehetőség sem, hogy aki egyösszegben fizet, az a teljes vételár negyven százalékát is megtakaríthatja. Ugyanez a kedvezmény illeti meg - részarányosán - mindazokat, akik a szerződés megkötésekor az alap tíz százalékánál magasabb összeget fizetnek ki a lakásukért. Vitkóczi Márta: - Mégis a hatvanöt százalék a problémás. Az emberek ezt soknak tartják. Eddig csak tizenegy lakásra kötöttünk adás- vételi szerződést, bár most újabban szintén több komoly érdeklődő van. Önkormányzatunknak az ebből származó bevétel egyharmadát kommunális beruházásokra kell fordítania, másik egyharmadát a meglévő bérlakások karbantartására, a harmadik egyharmadát pedig a fiatal házasok és a gyerekeket nevelő családok építkezési, lakásvásárlási támogatására. Ilymódon tehát a vételár visszajut a lakossághoz. Horváth Mihály. - Sok fals hír kering e kérdés körül. Kivált az idősebbek, a nyugdíjasok attól tartanak, hogy amennyiben ők nem veszik meg a lakásukat, akkor azt az önkormányzat eladja a feje fölül, és öregségükre nem lesz hol lakniuk. Nem tudják, hogy éppen az öregek, valamint a szociálisan bérlakásra jogosultak bérleményeit idegenek nem vehetik meg. Nagy Mihály polgármester: - Szerintem az igazi gondot nem a hatvanöt százalék jelenti, hanem az, hogy sokan fel sem mérik, milyen kiadásokat vesznek a nyakukba. Hangsúlyozva tehát azt. hogy mi szeretnénk, ha minél több lakosunknak saját tulajdona lenne, felhívnám a figyelmet rá: éppen a tulajdonlás kapcsán a kiadások emelkedésével kell számolni. Tapasztaljuk azt a torz jelenséget is, hogy jónéhány városlakónk lakást akar venni, ugyanakkor szociális segélyt is követel. Miközben a másik oldalon ott sorakoznak a jogos bérlakás igénylők. Ők jelenleg százötvenen vannak, az elosztható bérlakásaink száma viszont ennek csak töredéke. Végezetül lakosainknak azt is tudni kell. hogy közeli hozzátartozó, családtag folytathatja a bérleti jogviszonyt. Azt tudom tanácsolni mindenkinek jószívvel: saját anyagi helyzetének reális felmérése után mérlegelje, hogy a jelenlegi feltételek mellett - melyeken ezután sem változtatunk - valóban felvál- lalhatja-e az ezzel járó kiadásokat. Ha igen, a testület készségesen megköti velük a szerződést. Aki viszont úgy látja, hogy a lakásvásárlás nem fér bele a családi költségvetésbe, maradjon meg a bérleti jogviszony folytatásánál. Kár, jogi hátrány ezért senkit nem érhet. Kun-Kő Tibor AH az autó - vele együtt áll a vásár Sok időnk van még karácsony elérkeztéig, de már mindenütt a nagy ünnepi készülődés nyomaira bukkanunk. Kis- terenyén portyázva kaptuk lencsevégre ezt az utcai „szuper- markef’-jelenetet. Itt két külföldi rendszámú gépkocsiból képezett álló (mozgó?) áruház-láncolatot az élelmes tulaj. Mit mondjunk, míg ott tartózkodtunk, nem nagyon tolakodtak a tőkeerős vevők. Csak ez a prémsapkás úr nézegette, némi gyanakvással a tekintetében, a kocsikon kiállított sok tücs- köt-bogarat. Talán arra gondolhatott: no, jó - jó, hogy kisváros vagyunk, de ennyire „mélyen” talán mégsem tartunk. Idősek előnyben Bátonyterenyén hagyományosan megbecsülésben tartják az idős embereket, kivált azokat, akik családi háttere nem megfelelő. A 2-es számú idősek klubja egyben az öregek gondozásának nappali alközpontja is. Mint azt Simon Istvánná, klub vezetője elmondta, harmincegy felvett tagjuk közül kéttucatnyi naponta bejár hozzájuk, ahol ellátásul tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. Ami pedig a szórakozásukat illeti, azt egyebek közt tévé, videó, újságok és társasjátékok biztosítják. Most legfőbb gondjuk, hogy az eddigi rendszeres orvosi ellátás a jövőben is így maradjon, ne veszélyeztesse a kártyarendszer. Szakma a szakmához Hogy is szól a régi nóta? - „Két száj egymás mellett jól el fér, két csók egynél sokkal többet ér... ” A mai, sajnos, egyáltalán nem operettre emlékeztető világunkban a fenti igazságot úgy lehet aktualizálni, hogy két szakma egynél sokkal többet ér. Ebből az alapból kiindulva szervezett faesztergályos átképző tanfolyamot egy esztendővel ezelőtt a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ és a Bá- tonyterenyei 209 sz. ISZSZI. Az induláskor tizennyolc, egy szakmával már rendelkező fiatal vágott neki a tanfolyamnak. Az ott szerzett tudásukról pedig nemrég adhattak számot, s egy társuk kivételével mindannyian ~ __________ m egszerezték a faesztergályos szakmunkás-bizonyítványt. A sikeres vizsgát jelzi: oktatók és tanulók egyaránt komolyan vették a feladatukat, s egyben bizonyították, hogy nem volt rossz befektetés az állam részéről tanulónként 60 ezer forinttal támogatni az átképző tanfolyamot. A szakmunkásképző iskola megfelelő igény esetén - a TIT-tel közösen kész - új tanfolyam indítására. Mint elmondották, azok jelentkezését várják, akik hegesztői vagy vas- és fémszerkezet forgácsoló, illetőleg női ruhakészítői szakmában szeretnének szakmunkásbizonyítványt szerezni. Szemét és piszok mindenfelé Tévedések elkerülése végett: a címben szereplő szavak nem mint „nehézlovassági” sértések jelzői, hanem egyszerű, közös főnévként kerültek e kis írás élére. A lényegre térve: a szerző szabályosan kényszert érez szót emelni eme nem éppen felemelő ügyben. Mert hiszen nézzen bárhová is - tisztelet a kevés kivételnek bizony alig-alig talál akár csak tenyérnyi területet, ahol a tekintete megpihenhetne. Szemét és piszok. Mindenütt. A járda, az úttest, a házak előtere, kapualjak, a tízszeresen túltömött és kicsordult kukaedények, a nemesb hivatású parkok, a piacokról, az állomás-környékekről nem is beszélve ... Jut eszünkbe ennek kapcsán lapunk Bátonyterenyén rendezett közéleti fóruma. Azon bizony néhány jobb érzésű és ízlésű városlakó szenvedéllyel szóvátette, elitélte a kulturált emberi élethez méltatlanná vált környezetet. És a tehetetlenséget is, úgymond: a nemtörődömséget, amellyel ezt a problémát az illetékes szervek kezelik, vagy inkább - nem kezelik. Szinte hallom az immáron „sértett” hivatalok válaszát: mi a magunk részéről mindent megteszünk, sőt, erőnkön, anyagi lehetőségeinken túl is, de a népek kulturáltsága, legalább is egy bizonyos réteg ... - szóval értik, ugye? Aligha kétséges: saját szemszögéből mindkét félnek jóadag igaza is lehet. Ez azonban semmi esetre sem fogadható el mint magyarázat arra, hogy hovatovább szemét és piszok lep el, borít be bennünket. Megváltást talán az immár küszöbünkhöz érkező tél jelenthet, mikor is majd a jótékony hóesés fehér lepellel terít le mindent és minket, s velünk együtt minden piszkunkat, szemetünket. Úgy majd - az első olvadásig - büszkélkedhetünk: lám, mily széppé varázsoltuk a környezetünket! Pedig csak (hó)szőnyeg alá sepertük - a szégyent. (ku—ti) Bátonyterenye és környéke Készül a Koleszko • Sámsonháza. A Koleszko - magyarul: Kerék - nevet viselő húsztagú szlovák, hagyomány- őrző együttes több sikeres fellépés után (például Bánk, Berkenye, Mátraimás) jelenleg is lelkesen próbál esténként. Ezúttal Szécsénybe készülnek, színvonalas műsorral szeretnék megnyerni az ottani közönség tetszését is. Védett fenyőfák • Bátonyterenye. Okulva a tavalyi esetekből, a Mátra Nyugatbükki Erdőgazdaság vezetői idén megszervezik a fenyőfák fokozott védelmét. A múlt esztendőben ugyanis a karácsonyt megelőző hetekben igen sok lopás történt. Most erdészekből és rendőrökből álló járőrök igyekeznek megakadályozni, hogy az idén ne következzenek be hasonló esetek. Korszerű „kínzószék” • Nagybárkány. A községben az elmúlt évben kialakított hideg-meleg vízzel ellátott orvosi rendelő a közelmúltban modem fogorvosi székkel és fogkezelő apparáttal gyarapodott. Annál inkább örvendetes ez a gazdagodás, mivel dr. Balázs Éva fogszakorvos az itteni rendelőben öt környező település betegeit látja el. Költségek, kölcsönök • Bátonyterenye. Képviselő- testületi ülést tartanak a városban november 26-án. Ez alkalommal a jövő évi költségvetési tervezetet tárgyalják meg. Ugyancsak itt döntenek négy fiatal házas házépítési szándékának támogatásáról. Ezúttal négy, most építkező fiatal család kap százötvenezer forint kamatmentes kölcsönt. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Tettenéréskor erdészt rúgott a gálád fatolvaj Sötét kaland, fényes nappal Ez ideig nem mindennapi kalandban volt része D..I. bátony- terenyei erdésznek. A eset egy novemberi koradélután, fényes nappal történt. A fiatalember szokásos erdőbejáró útját végezte. amikor észrevette, hogy két cigány férfi nagyban dolgozik, fejszével irtják a fákat. Felszólította őket, hagyják abba az engedély nélküli favágást, s igazolják magukat. Ekkor újabb három önkéntes fakitermelő került elő, és DJ. kezdte gyanítani, hogy nem éppen rózsás helyzetbe került. Balsejtelme pillanatok alatt beigazolódott, mert az egyik fej- szés ember nagy erővel gyomron rúgta. Az erdész azonnal a földre rogyott, ahol is még egy rúgás érte, ezúttal a mellkasán. Visszemlékezve az ügyre, hálát ad a szerencséjének, hogy nem vesztette el az eszméle- tét.így miután támadói eltűntek, a nem messze várakozó kocsijához támolygott. Ott tapasztalhatta, hogy újdonsült ismerősei még itt is vandálkodtak: az autóját is megrongálták. Az eset természetesen az erdésztársakat is felháborította, hiszen kedvelik a kollegájukat. Más részről viszont attól tartanak, hogy velük is megtörténhet valamilyen hasonló erdei kaland. Bízzunk benne, nem így lesz. Mint ahogy arra is remény van, hogy a rendőrség megtalálja a tetteseket és akkor a mátó büntetés nem marad el. Polgármester asszony Sámsonházán Kis község Sámsonháza. Képes Gyuláné, a nyugdíjas pedagógus is csupán tisztelet- díjas polgármestere ennek a pillanatnyilag 358 lelket számláló, szlovák nemzetiségű településnek. Polgármester asz- szonynak nemcsak a községháza az irodája, hanem a saját házuk is. Mindenki mindig tudja nagyon jól, hol találja a falu elsőszámú polgárát. Velünk is ez történt. Képes Gyuláné éppen tésztát gyúr, amikor betoppanunk hozzájuk. A hájastésztát, meggyel tölti. Aztán háziasszonyból polgár- mesterré lényegül át. Mit is szeretnénk? - kérdezi. Mondom: polgámester portrét. Kezdi azzal, hogy ebben a faluban 100 esztendőkre szóló gyökere van. Tanulni akart, így hát mi sem természetesebb, minthogy egyik szakként saját anyanyelvét, a szlovákot választotta s ehhez vette föl még a földrajzot. Friss diplomásként — néhány sátoraljaújhelyi Képes Gyuláné év után - a gyökerek, melyeket oly gyakran emleget, viszsza- húzták. A kiváltó ok a férjhez- menés volt, de aligha kétséges, hogy előbb-utóbb mindenképpen visszatért volna. Micsoda ereje van a családnak! A falunak, ennek az első perctől ismert és belélegzett és együttélt közösségnek! 1958-tól a lucfalvai iskolában tanította a gyerekeket, s évtizedeken át, míg szeme gyengülni nem kezdett, maradt az iskolánál. Harminc esztendei szolgálat után érkezett el életében a kissé korai, kényszerű nyugdíj. De óraadóként még sokáig tanít. Immár jó két esztendeje pedig három fiatal jelölt mellett rábeszélik, hogy induljon a polgármester választáson. Magasan megnyeri. Hiszen magáénak tudja a falu... Akinek csak szüksége van rá, segít. Lehet közéleti kérdés, lehet magánügy. Nincs számára alkalmatlan idő, nincs szombat-vasárnap, bármikor lehet hozzá fordulni. És ezzel élnek is.- Mondd csak Ancsa (mert nagyon sokan így, lánynevén szólítják), hogy is lesz ez az árverés?- Ancsa, a kárpótlási jeggyel lenne egy kis problémám... Vagy éppen a mi esetünkben:- Szabadna polgámester aszszonyról egy rövidke portrét írni? -ku—ti-
