Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-23 / 276. szám

4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1992. november 23., hétfő A békesség hiányzik Nemtiből is A szlovák napról pontosabban A Nógrád Megyei Hírlap I992. november 16-ai számá­ban Faragó Zoltán tollából cikk jelent meg Autonómiát akarnak, nem határrevíziót címmel. Az írásban néhány helyen pontat­lanságok fogalmazódtak meg. illetve lényeges dolgok nem ke­rültek megfogalmazásra. 1. A baráti találkozót nem én - ár. Egyed Ferdinand - szer­veztem. hanem a Nógrád Me­gyei Szlovákok Érdekvédelmi Szervezete: a Társadalmi Egye­sülések Nógrád Megyei Szövet­sége: a Magyar-Szlovák Baráti Társaság Mihálygerge - amely szervek a meghívón nevesítve is voltak -. valamint a Nógrád Megyei Közművelődési Köz­pont. Egyébként az áfészek me­gyei szövetségének titkára va­gyok. nem pedig elnöke. 2. Budai József, a Nógrád Megyei Szlovákok Érdekvé­delmi Szervezetének az elnöke. 3. A találkozóra meghívást kapott dr. Várkonyi József, a Köztársasági Megbízott Terü­leti Hivatalának vezetője is. Hozzászólásában elmondta, hogy a hivatal milyen erőfeszí­téseket tett. illetve tesz egyrészt a két ország gazdálkodó szerve­zetei közötti kapcsolatok fej­lesztésében (legutóbb Loson­con. november 6-án volt szlo­vák-magyar vállalkozói talál­kozó). továbbá az emberi kap­csolatok terén (például: ideigle­nes határátkelők megnyitása mindenszentekre). Beszélt to­vábbá arról, hogy a magyar kormány milyen módon támo­gatja a hazai nemzetiségeket. 4. A találkozón Juhászáé Kineses Helen - a Társadalmi Egyesülések Nógrád Megyei Szövetségének elnöke kifej­tette. hogy a TESZ milyen sze­repet vállalhat a nemzetiségi kérdésben. 5. A cikk címe nem tartal­mazza pontosan a találkozó leg­fontosabb következtetéseit. A résztvevők két dologban tudtak teljesen egyetérteni: a. Szükséges az állam foko­zott szerepvállalása a nemzeti­ségek támogatásában, mert nem mindegyik önkormányzat ke­zeli megfelelően a nemzetiségi kérdést. b. Elengedhetetlen a nemze­tiségi képviselet a társadalmi élet minden szintjén, valamint a „nemzetiségi értelmiség” foko­zott szerepvállalása saját ügyei­nek intézésében. Dr. Egyed Ferdinand művelődésiház-igazgató Mihálygerge A Nógrád Megyei Hírlap no­vember 2-ai számában egy nemti lakos támadást intézett a község önkormányzata és pol­gármestere ellen. Milyen szépen indult pedig az idei ősz nálunk! A hagyo­mányőrzők vidám műsoros ren­dezvényével. amelyen együtt szórakozott a falu sok-sok kü­lönböző felfogású, világnézetű lakója. Volt azonban, akinek ez sem tetszett, aki állandóan, újra és újra megpróbál békétlenséget szítani a településen, mert a vá­lasztáskor elszenvedett veresé­gét nem tudja elviselni. Ezért aztán mérgezett nyilainak ál­landó céltáblája ugyan ki is le­hetne más: a polgármester. Aki - mint ezt annyiszor felhány- torgatják neki - azelőtt tanács­elnök volt. Ugyan nézzenek már kissé szét a megyében, az országban! Csupán a százhuszonöt Nóg­rád megyei településen har­mincnégy községben lett pol­gármesterré avatott tanácsel­nök. illetve az elöljáró. Ez nem­csak a megyében van ez így - országosan is. Nem kell hozzá különösebb politikai éleslátás, hogy észre­vegyük: ez az ő legfényesebb bizonyítékuk arról, miszerint nem a „pártállamot", hanem a népet szolgálták előző posztju­kon is. Ezért esett rájuk a hely­ség választása az első szabad választáson, hiszen ismerik egymást falun az emberek. Pol­gármesterünket 75 százalékos többség választotta! Polgármesterünk jól illesz­kedik be az új rendbe. Például a község útmenti keresztjeit ő ho­zatta rendbe, anyagot adott a társdalmi munkához. Halottak napjára a keresztek elé kirakott mécseseket, rendbehozatta kör­nyéküket. ígéretet tett a tep- lomhoz vezető út megjavítására is. Miért csak a hibákat látja a levélíró? Miért csak kritizál ál­landóan? Nem lehet ma senkinek fel­róni a múltat, hiszen valameny- nyien benne éltünk a letűnt rendszerben! Ilyen alapon nem lehetnénk bizalommmal olyan orvoshoz, aki kommunista isko­lában tanult, vagy tanárhoz, aki nemrég még egészen mást taní­tott gyermekeinknek. Sajnálatos, sőt szomorú do­log. ha közéleti kérdésekkel foglalkozó egyének nem isme­rik fel azt a nagyon egyszerű igazságot, hogy nem a széthú­zás. hanem az összefogás tudja fellendíteni a község sorsát. Egyetlen ember - még ha pol­gármester is - nem képes a té- esz. a falu dolgait vállára venni és mindenki kedvére intézni. (Képzelje magát helyére a levél írója!) Segítségre lenne szüksége, nem pedig gáncsoskodókra. A maga szakterületén, saját tehet­sége szerint mindenkinek dol­goznia kellene a faluért, nem szócsatát vívni. Ami az 1956-os megemlék- zést illeti, azt valóban azok a pártok rendezték. Kellett is. hogy idősebbek kezdeményez­zék. ők tudnak róla. nem az, aki kisgyermekként élte át. csak tankönyvekből ismeri. A pol­gármestert azonban meg sem hívták, mert egy kapura tett cé­dula nem meghívó a község első emberének! Mikor a bú­csú-napi ünnepség volt. ő meg­hívót küldött még a kisterenyei plébánosnak is. Nálunk nincs „szovjet" - csak hősi emlékmű, minden elesett, háborúban meghalt em­berért. Szomorú, ha annyit sem tud a kritizáló, hogy egy oszlop lerombolása és másik építése csak a költséget növelte volna, nem a hősök iránti kegyelet. Egy utcát sem rombolnak le se­hol. amely rossz emlékű nevet visel, csupán kicserélik a név­táblát. Erre annak kell gondolni, aki a költséget viseli. Mit jelent az, hogy az „ön- kormányzat nem biztosított he­lyet az emlékezésre”? Kinek nem volt helye és hol? Mert az 1956-os megemlékezés a temp­lomban volt. a plébános úr kez­deményezésére. Ott pedig min­denkinek van helye. Kár. hogy azok emlegetik lelkesen a „szentmisét", akik azt is politikai eszköznek tekin­tik. akik gyűlölködést szítanak. A szentmise annak a Jézus­nak az áldozata, aki így tanított minket: „Arról ismernek meg. hogy tanítványaim vagytok, ha szeretettel lesztek egymáshoz". És azt is mondta: „Békét adok nektek, az én békémet. . ” Ez a béke hiányzik ma. nem­csak Nemtiből. de az egész vi­lágból. ezért boldogtalan az emberiség. Czéhmester Erzsébet Nemti Mondjon egy jó nagyot! Az anya félrehívja tizenéves leányát.-Szexuális problémákról szeretnék veled beszélni.-Oké! - feleli a lány.-Ha tudok, szívesen segítek. Beküldte: Luterán Andrea Salgótarján. Gorkij krt. 17. 1948 decemberében leesett már az első vékonyka hó. O.-né. a közismert politikus felesége kocsival indult férje meglátoga­tására a fővárosba. Márkháza és Vizslás között a régi országúti kanyarban állt egy hatalmas fűzfa. Alatta egy két végén szel- lős sátorban két legényke hevert egymás mellett. Fejük, lábuk ki­lógott a „lakásból". Megállít­tatta a kocsit, odament és rájuk köszönt:-Jó reggelt emberek! Nem fáznak ? Nincs hideg?- Nem tuggyuk kézit csóko­lom. mámmá még nem vótunk odaki. .. Stécé-Fradi meccs a Sese-pá- lyán. Félidő. Pistike apukájával együtt a szabadtéri WC-ben „kisdolgozik".- Apuci ... Miért van a te slicceden több gomb. mint az enyémen?- Hááát... tudod ... mert a te fütyid kisebb, mint az enyém. Pistike elneveti magát.- Most mit nevetsz ezen? Nem hiszed?- De elhiszem. Csak eszembe jutott, hogy milyen sok gomb van a papok reverendáján. Beküldte: Habonvi Zoltán Salgótarján. Erzsébet tér 2. Tapasztalatok egy kórházi mintaosztalyrol Pár hete egy ismeretlen kór­házba kerültem a sors jóvoltá­ból. ahol egy orvost sem ismer­tem. de nagyszerű tapasztalato- kiít szereztem, amelyeket sze­relnék átadni a nógrádi olva­sóknak. Először is egy nagy tudású, halk szavú, mosolygós osztály- vezető főorvost (tanár urat) is­mertem meg. Körülbelül 50 éven felül lehetett. O minden beteggel szívesen beszélgetett, mindenkit bátorított, vigasztalt. A másik főorvos úr és a két ad­junktus nő is minden beteggel foglalkozott, míg az egyik mű­tőit. a másik vizsgált, ellenőr­zött. Olyan összhang és fegye­lem jellemezte őket. amit még kórházban eddig nem tapasztal­tam. pedig három kórteremben dolgoztak. Körülbelül 35 be­teggel foglalkoztak. Amíg egyik műtött. a másik vizsgált. Vizsgálataik eredményét a láz­lapra rávezették. Ugyanígy nagy szeretettel kimeríthetetlen munkakedvvel dolgoztak az ápolónővérek, akiktől bármit kértünk, ha lehe­tett. mindent teljesítettek. A tisztaság rendkívüli volt. A vécében ellenőrző füzet, beírva hetenként, sokszor naponként a tisztaság ellenőrzése. Még a ta­karítónő is ügyelt, hogy huzat ne érje a betegeket. A koszt is rendkívül jó volt. például: regelire tej. tejeskávé, cukrozott tea, keserű tea (cu­korbetegeknek) között választ­hattunk. Két-három zsemlye vagy kifli, plusz csomagolt vaj vagy margarin négy szelet fel­vágottal. Én a felét sem tudtam elfogyasztani, egy részét átad­tam jobb étvágyú társaimnak. Az ebédnél finom leves, sok zöldséggel, rizs vagy burgonya köret nagy szelet hússal, kom­ponál. Mi a könnyű vegyes kosztot ettük, a cukorbetegek, májbetegek mást kaptak. Talán ez a jó ellátás is hozzájárult a tíz. beteges szoba lakói úgy segítet­ték egymást, hogy az hihetetlen. Akikhez, naponta jöttek látoga­tók. gyümölcsöt, süteményt, szénsavmentes üdítőt hoztak. Mindenkit megkínáltak, akik­hez ritkábban tudtak látogatók jönni. Valódi családi hangulat alakult ki köztünk. Vasárnap ebéd után halkan népdalokat énekeltünk, amit az újonnan műtötték is jóváhagy­tak. Leírtuk az ismeretlen dal­szövegeket. a jó sütemények re­ceptjét. Még éjjel is segítettünk egymáson, ha a nővér infúzió­val foglalkozott. Lelki életünkkel is törődtek. Egy fiatalember körbejárta a kórtermeket, és elmondta me­lyik vallásnak, mikor lesz az is­tentisztelet. Hangoztatta, hogy nem kötelező, csak aki akar! Megígérte, hogy eljön értünk kísérőnek. Öt méterenként olvasható volt a falon a felírás: Tilos a do­hányzás! De be is tartották! Se orvos, se nővér, se beteg, se lá­togató nem dohányozhatott. 20-30 percnél többet senki sem töltött beteg ismerrősénél. ak­kor is halkan beszéltek. A do­hányzás teljes eltiltása tetszett nekem a legjobban. Nálunk mindig friss volt a levegő, ezért jól tudtunk aludni. Szeretném, ha a fent leírtak­ból okulnának orvosaink, nővé­reink. a látogatók, de tanulhat­nak a jövendő betegek is. mert rajtuk is múlik, hogy milyen kapcsolat van egy kórteremben. Két hét helyett 10 nap alatt gyógyultam meg. Köszönöm mindenkinek, aki ehhez hozzá­segített. Felejthetetlen a jó példa, amit mutattak. Kiss Gyuláné Bátonyterenye Bélyeg nélkül feladható POSTAHIVATAL HELYBEN Kocsmák kocsmák hátán A nógrádi megyeszékhelyen fokozatosan növekszik az ital­boltok. a szeszesital-árusító bü­fék száma. Számomra leg­alábbis úgy tűnik, hogy az ille­tékes szervek bőkezűen, fit- nek-fának osztogatják az ilyen engedélyeket, pedig tudomásom szerint meg van határozva, hogy egy bizonyos körzetben, egymástól meghatározott távol­ságra liánv kocsma lehet. Nem kell ecsetelni, hogy milyen ve­szélyes baleseti szempontból, ha az italmérés a vasúti, vagy buszpályaudvarok tőszomszéd­ságában van. A jövőben annál is inkább korlátozni kellene az italboltok számát, mert ezek zavarják az ott élők nyugalmát, nem is be­szélve az alkohol okozta egész­ségügyi. családi stb. problé­mákról. Takács Lajosné Salgótarján Menjünk haza komám, eleget ittunk! Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Végkielégítés, — előnyugdíj Olvasónk a vállalatától hathavi végkielégítést kapott. Munkaviszonya ezt követően szűnik meg. Kérdezi, hogy mikor és hol kell jelentkeznie, ha előnyugdíj iránti kérelmet kíván előterjeszteni. Szüksé­ges e, hogy ebben az esetben is legalább hat hónapig munka- nélküli járadékban részesül­jön? Az előnyugdíjról a foglalkoz­tatás elősegítéséről és a munka- nélküliek ellátásáról szóló - 1991. évi március I. napján ha­tályba lépett - 1991. évi IV. törvény 30. paragrafusa rendel­kezik. Előírása szerint előnyug­díjat az kérhet, akinek- a. az öregségi nyugdíjkor­határ betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik.- b. aki legalább hat hónapja munkanélküli - jurádék ban ré­szcsül.- c. aki az öregségi nyugdíj­hoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik és- d. aki részére megfelelő munkahely biztosítására. - a képzés lehetőségét is beszá­mítva - nincs kilátás. A felmondási idő alatt, vagy rögtön azt követő napon kell je­lentkeznie az illetékes munkaü­gyi központnál vagy annak ki- rendeltségénél. mert a törvény a jelentkezési napot tekinti olyan kezdő határnapnak, melyet a foglalkoztatáspolitikai szolgál­tatások biztosításánál megjelöl. Más esetben is jelentősége van a jelentkezés idejének, mert pld. a munkanélküli-járadék folyósí­tásának kezdő napja a munka- nélkülinek a munkaügyi köz­pontnál (illetőleg annak kiren­deltségénél) történő jelentkezé­sét követő naptári nap! Igaz. hogy olvasónk esetében a végkielégítés időtartama alatt a munkanélküli-járadék folyósí­tására nem kerül sor. - de a jo­girodalomból ismert esetekre figyelemmel, erre az időtar­tamra a munkaügyi központ vélhetően elismeri, hogy a jára­dék járna, ezért úgy tekinthetik, mintha a folyósítás megtörtént volna. Ebből következik, hogy a végkielégítés hat hónapjának el­telte után nem kell majd újabb hat hónapot várnia, hanem - amennyiben minden egyéb fel­tétel lehetővé teszi - a kérelem megindítható. Érdemes ezt megbeszélni a munkaügyi köz­pont. vagy kirendeltség illeté­kes vezetőjével, vagy ügyinté­zőjével. Egyébként tudnia kell. hogy az előnyugdíj megállapítására a társadalombiztosítási szabályok az irányadóak azzal az eltérés­sel. hogy az öregségi nyugdíj- korhatár betöltéséig az elő­nyugdíj összegét a munkanélkü­liek szolidaritási alapjából ha­vonta előre kell átutalni a társa­dalombiztosítási szerveknek. Ez is indokolja, hogy olvasónk fel­tétlenül keresse fel a munkaügyi központot. Lapunk 1992. szeptember 28-ai számában a korengedmé­nyes és előnyugdíjasok munka- vállalási lehetőségéről is írtunk. Jó tudni azt is. hogy szünetel­tetni kell az előnyugdíj folyósí­tását. ha a munkanélküli olyan kereső tevékenységet folytat, melyből származó jövedelme havi átlagban eléri a mindenkori minimális bérösszegét. Erről az. összegről a társadlombiztosítási igazgatóság készséggel ad felvi­lágosítást. Dr. Verebélyi (A felvételt Márton Zoltánná ságú.jfalui olvasónk küldte be „Kukucskáló” pályázatunkra)

Next

/
Thumbnails
Contents