Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-04 / 260. szám
HÍRLAP KÜLFÖLD 1992. november 4., szerda A Frankfurter Allgemeine Zeitung Bősről A kompromisszum politikai öngyilkosság? A mesterséges csatornába ömlő Duna-víz szintjének emelkedése arányában nő a feszültség Pozsony és Budapest között. A mindkét országban feltüzelt nacionalista hangulat miatt kétséges, hogy a tisztán szakmai megfontolások felülkerekedhetnek- e a presztízs-szempontokon, amelyekkel a bősi erőműrendszert felruházták. A kompromisz- szumos készség jelenleg mind Budapesten, mind Pozsonyban egyenlő lenne a politikai öngyilkossággal — írta tegnapi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap tudósítója, Berthold Kohler inkább a (cseh)szlovák fél álláspontját ismertette, többek között az olyan mondatokkal, mint: „a nagyberuházás károssága a környezetre nem olyan vitathatatlan, mint amennyire azt Budapest és nemzetközi környezetvédelmi szervezetek el akarják hitetni”. Pozsonyban „az ügyes magyar antipropaganda” számlájára írják azokat az állításokat, hogy gátszakadás következhet be, s órák alatt tízezrek pusztulnának el. Szlovákiában úgy sejtik továbbá, hogy a magyarok ökológiai érveket felvonultató ellenállása mögött más A vita tárgya... motívumok rejlenek: „az egyre hangosabbá váló magyar nacionalisták kijelentései, az például, hogy a helyenként házmagasságú csatorna a „Felvidéket” (azaz a mai Szlovákiát) elvágja az anyaországtól, hogy a csehek által 1918-ban „annektált” Felső- Magyarország ismét szabad lenne, vagy hogy Pozsony katonai konfliktus esetén „nem lenne tartható”, a szlovák fővárosban még inkább növelik a küszöbön álló függetlenség miatt amúgy sem csekély idegességet” — írta a (Fotó: Szántó György) Frankfurter Allgemeine Zeitung, s utalt azokra a szlovák állításokra, Meciar kijelentéseire is, hogy Magyarország kétségbe vonhatja a trianoni határt. A Bősből keltezett tudósítás megszólaltatta Julius Bindert, a beruházás legfőbb védelmezőjét, aki szerint „a Duna itt beteg, megmentésének egyetlen útja: Gabcikovo”. Kohler cikkét is a beruházásba beleőszült Binder szavaival zárta: az eredeti tájat visszaállítani „éppoly lehetetlenség, mint engem húszévessé visz- szafiatalítani”. Meciar: A hisztéria indokolatlan.. „Magyarország az összes szomszédjával közös államhatárt kétségbe vonja. A közép-európai feszültség egyetlen oka az a törekvés, amely az államhatárokat a nyelvhatarok szerint akarja megváltoztatni” — nyilatkozta a tegnapi Prácának adott interjújában Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök. „Mi az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvei szerint készek vagyunk tárgyalni Magyar- országgal, de nem azért függetlenítjük magunkat a Cseh Köztársaságtól, hogy elveszítsük a Budapesttel szembeni függetlenségünket” — fojytatta Meciar, majd együttműködést és jószomszédi kapcsolatokat szorgalmazva hozzátette: „készek vagyunk a széles körű kompromisszumokra, mert pozitív eredményt akarunk elérni, de a tárgyalásokhoz partnerre van szükségünk.” A Prácának adott interjúban a szlovák kormányfő úgy vélekedett, hogy Magyarország a vízlépcsőről szóló szerződés egyoldalú felmondását megelőzően, már 1989-től szüneteltette az 1977-es szerződésből eredő kötelezettségek teljesítését. „Nem tárgyal, nem ismerteti az okokat, csupán tájékoztat saját döntéseiről. Ezzel Magyarország a számunkra jogilag megbízhatatlan partner. Attól tartunk, hogy az új szerződések is hasonló sorsra jutnának.” Meciar a bősi erőműről szólva elmondta, hogy annak energetikai szerepe is van. Befejezése után lehetségessé válik a Jaslovs- ké Bohunice-i atomerőmű problematikus blokkjának kiiktatása, de annak fejében más energiapótló forrásra van szüksége Szlovákiának. „Ezt pedig honnét vesszük, ha egyszer Ausztria az atomerőmű, Magyarország pedig a bősi vízi erőmű ellen tiltakozik” — tette fel a kérdést. „A Duna elterelése körül keltett hisztéria indokolatlan. A bősi csatorna üzemeltetéséhez a Duna vizének öt százaléka is elef endő. A többi az eredeti mederen folyik le, de a csatornán áthaladó vízmennyiség is visszakerül a Dunába. A szlovákok egyetlen liternyi vizet sem tartottak vissza a magyarok elől” — jelentette ki. Meciar elmondta, hogy Csehszlovákia eddig 30 milliard koronát áldozott a bősi erőműre, és az első kára a nagymarosi munkák leállításából származott. Emlékeztetett arra, hogy már a tavalyi budapesti látogatásakor felvetette a kártérítés kérdését, de a magyar fél erről nem kíván tárgyalni. Kijelentette, hogy a közelmúltban lezajlott magyarországi útján is ajánlatot tett: Csehszlovákia lemond a pótmegoldásról és anyagi kártérítési igényéről, ha lehetséges a vízlépcsőt az eredeti tervek szerint felépíteni. „Ez korántsem szűkmarkú ajánlat, kiváltképpen, ha azt is fif yelembe vesszük, hogy a károk 0 milliárd forintra rúgnak. A végén azt javasoltuk, hogy minden munkát leállítunk, es megvárjuk a Közös Piac nemzetközi bizottságának döntését, ha Magyarország megtéríti a napi néhány milliót kitevő késedelmi károkat. Ilyen értelemben annak ellenére is tárgyaltunk, hogy ezt nem hoztuk nyilvánosságra. Elsőként javasoltuk, hogy vigyük a vitát a Hágai Nemzetközi Bíróság elé. Csakhogy Hágától mi az egyoldalú visszalépés és a kártérítés kérdésében várnánk a döntést, míg Magyarország a munkák teljes leállítását akarja elérni. Ezért is kértük az EK döntését, ezért nem mentünk bíróság elé” — mondta a pozsonyi Prácának Vladimir Meciar. Nincs szó a határok megváltoztatásáról Entz Géza és Katona Tamás magyar államtitkárokkal készített interjút közölt a lengyel Zycie Warszawy című lap. Az újságíró a környező országokkal kialakult viszony, a határkérdés és a nemzetiségi problémák iránt érdeklődött. Entz Géza hangsúlyozta, hogy a magyaroknak nincsenek területi követeléseik, nem kívánják a határok megváltoztatását, de a nemzetiségi kérdés nem határkérdés. Katona Tamás kijelentette: az úgynevezett magyar veszélyről szoló szónoklatok „politikai manipulációk”, és úgy vélte, hogy a valóságban a szomszédos országok politikusai sem hisznek egy ilyen veszély realitásában. „Jól tudjuk, hogy nemzeti szempontból a közép-európai határok semmiképp sem tekinthetők igazságosnak. Azonban minden kísérlet megváltoztatásukra ugyanarra az eredményre vezetne: százezrek, ha nem milliók kerülnének nemzeti vagy etnikai kisebbségi helyzetbe. Mi nem akarjuk a határokat ide-oda helyezgetni, maradjanak, ahol vannak — de átjárhatóvá kell tenni őket” — mondotta Katona. Felbukkanhatnak ugyan felelőtlen, szélsőséges hangok, például a történelmi határok visszaállításának követelése, de ennek nincs, és nem is lesz parlamenti képviselete. Kényszerhajvágás Saját kezűleg vágta le két rockegyüttes tagjainak hosszú haját a minap Mohamad Rah- mad, Malajzia tájékoztatásügyi minisztere. A Search és a Wing nevű csoport egy-egy tagja járult a miniszteri ollo ala, és najuk le- hulltával érvényét vesztette fellépési tilalmuk is: a két együttes ismét szerepelhet a rádióban és a tévében. Az állami televízió reggeli híradója élőben közvetítette a miniszter különös hivatali tevékenységét. Rahmat miniszter a tévének adott nyilatkozatában a DPA szerint hangsúlyozta: a hosszú hajú rockénekesek kedvezőtlen hatást gyakorolnak az ifjú rajongókra. Baltikumi csapatkivonás Washingtoni csalódottság Csalódottságát fejezte ki az Egyesült Államok a Baltikumban állomásozó orosz csapatok kivonásának leállítása miatt, és emlékeztetett arra, hogy a Moszkvának felajánlott amerikai gazdasági segely függ a kivonás ütemétől. — Csalódottsággal töltött el bennünket, hogy felfüggesztették a három balti államban, Litvániában, Lettországban és Észtországban állomásozó orosz katonaság kivonását —jelentette ki az AFP szerint Richard Boucher, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője. Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökönjelentette be a csapatkivonás leállítását, és egyúttal aggodalmát fejezte ki a baltikumi orosz kisebbség alapvető emberi jogainak megsértése miatt. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter néhány nappal később már azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolódó körülmények tisztázása után a csapatkivonás akár fel is gyorsulhat. Washington 100 ezerre, míg Moszkva 40 ezerre teszi a Baltikumban tartózkodó orosz katonaság létszámát. Richard Boucher azt is kifejtette, hogy összefüggés áll fenn az Oroszországnak nyújtott amerikai gazdasági segély és a katonai kivonulás között. Mindesetre Washingtonnak tisztáznia kell, hogy csupán halasztásról, vagy pedig a Moszkva és a balti államok között létrejött megállapodás felrúgásáról van-e szó — hangsúlyozta a külügyi szóvivő. Elszánt nyugdíjasok Buenos Airesben Buenos Airesben eddig 520- an dobták el maguktól életüket ebben az évben. Közülük 110-en 55 év felettiek, s öngyilkosságukat megélhetési gondok motiválták. Az argentin fővárosban hetek óta nyugdíjasok több száz tagú csoportja vonul szerdánként többnyire a kongresszus épülete elé, nyugdíjemelést követelve. A jelenleg 150 peso (150 dollár) összegű nyugdijat 450 pesóra kívánják emeltetni, ugyanis a jelenlegi nyugdijuk a létminimumhoz is alig elegendő a világ egyik legdrágább metropolisában. Az eleinte békés tüntetéseket rendre incidensek tarkítják, s a transzparensek mellől nem hiányzik a tojás és a paradicsom sem. A szónokok vérmérsékletétől függően bőszülnek fel az idős emberek, s egyre gyakrabban bántalmazzák a kivezényelt rendőröket. De nem kímélték a gazdasági élet felső vezetőit sem egy korábbi tanácskozásuk alkalmával: az ülés helyszínén várakozó nyugdíjasok az érkező nyakken- dős uraknak estek, akik közül jó néhányan a közeli éttermekbe menekültek, többen pedig megtépázva jutottak csak be az épületbe. A sorozatos tüntetésekre reagálva, Domingo Cavallo gazdasági miniszter a sajtónak kijelentette: Carlos Menem elnök eddigi kétéves kormányzása alatt a nyugdijakat 20 dollárról 150-re emelték, s kiteijesztették a nyugdíjasok szociális juttatásait. A kormány pillanatnyilag nem tervezi a nyugdijak emelését — derült ki a gazdasági tárca vezetőjének szaavaiból. Hozzátette, hogy legfeljebb a leginkább rászorulók kaphatnak minimális kiegészítést. Az Állami Olajtársaság (YPF) privatizációjából származó bevétel kamatait viszont — ami nem lesz kevés — mindenkor a nyugdíjasok élvezhetik. Erre rendelet születik. S az YPF heteken belül magántőkés csoportok kezébe kerül. így reménykedhet az ország 4 millió nyugdíjasa, hogy mindennap hozzájuthat majd a friss kenyérhez és tejhez. Ugyanis a Föld élelmiszerkamrájának is titulált Argentínában meglehetősen drága az élelmiszer is. Suchocka népszerű Egyre növekszik Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök hazai népszerűsége. A CBOS közvélemény-kutató felmérése szerint a megkérdezettek 60 százaléka elégedett azzal, hogy ő áll a kormány élén, s csupán 14 százalék elégedetlen. Bizalmat érez a kormányfő iránt 79 százalék, 6 százalék bizalmatlan, míg 12 százalék közömbös. A jelenlegi kormány lemondását csupán 8 százalék fogadná örömmel. Kivégzések és munkatábor A Szovjetunióban annak idején közel kétezer koreai származású lakost végeztek ki vagy küldtek munkatáborba amiatt, hogy szembeszálltak Sztálin 1937-es „áttelepítési” tervével. A szovjet vezető ugyanis a Távol-Keleten élő koreai közösség mintegy 180 ezer tagiát át akarta költöztetni Közép-Azsiába. A témával kapcsolatos, mostanában kutathatóvá vált moszkvai dokumentumokat a Yonhap délkoreai hírügynökség ismertette. Nagy-Szerbia karnyújtásnyira? A boszniai és a horvátországi szerbek karnyújtásnyira vannaK ki nem mondott háborús céljuktól: Nagy-Szerbia megteremtésétől — írta a The Daily Telef raph. A szerbek az eltelt egy éven szembeszegültek az EK és az ENSZ minden béke-erőfeszítésével, és a magasröptű londoni Jugoszlávia-konferencia is por és hamu. Miközben a mohamedánok ezrével menekülnek, a boszniai és a horvátországi szerbek Jajce elfoglalása után Prijedor- ban kikiáltották a boszniai szerb államot. Plutónium lefoglalása Plutóniumot foglaltak le a belügyminisztérium szervei Bulgáriában — adta hírül a Bolgár Távirati Iroda. Az üggyel kapcsolatban minden adatot és tényt nyomozati titoknak minősítettek, így bolgár forrásból nem tudni, hogy hol, mikor, kinél és milyen mennyiségű plutóniumot foglaltak le. A bolgár napilapok szerint azonban a Sunday Express részletesen beszámolt a szófiai rendőrség akciójáról. A brit lap munkatársai akadályozták meg, hogy egy orosz hadiüzemből 80 kilogramm plutóniumot szállítsanak szófiai közvetítőkön keresztül Iraknak. Karancs-völgyi zarándokok (IV.) A hívők világot látni is szeretnek A zarándokút Mocsári Csaba plébános számára több szempontból is felejthetetlen: misézett Lourdes-ban, hívei egyháztörténeti eseményen vettek részt Fátimában, ő pedig az évforduló után egy nappal ünnepelte 42. születésnapját. Egész nap autóbuszon, s.zerényen, de pezsgős koccintással. A hívek ízlésesen szép portugál pulóverral lepték meg. A határozott úticélok elérése után némi bizonytalanság uralkodott el a csoportban: hogyan tovább? Menjenek-e vissza a francia kegyhelyre, vagy az ismeretlen Spanyolországon át Barcelonát, a Costa Bravát (Lloret de Mar) érintve induljanak haza? A többség, minthogy még nem járt arrafelé, az utóbbit választotta. Újabb szép élményekkel gazdagodtunk. Az olimpia városa elbűvölt pompás fekvésével a tenger és a parti hegyvonulat között. A katalánok joggal büszkék fővárosukra és tengerpartjukra. A tenger még október közepén is lehetőségeket adott néhány merész embernek a megmártózásra, néhány ezernek a napozásra. S ezúttal is akadtak vállalkozó kedvű hölgyek, ráadásul így utószezonban nem is a tinédzserkornak közül, akik csupasz mellüket tárták ki a fátyolos napsugaraknak. A szintén napozó vagy járkáló férfiakat nem különösebben foglalkoztatta a látvány... Aki még nem járt zarándok- útón, azt hinné hogy a zarándokok csupa ájtatos szentfazekak, savanyú népség. Szó sincs róla. Mint ahogyan Isten sincs a humor ellen, úgy a zarándokok is kedvelik a viccelődést, a viA zarándokút karancs-völgyi résztvevői dámságot. Visszafelé már ez dominált. Az imában is jeleskedő egyházasgergei Nyerges Lászlóné valódi falusi történetein nagyokat nevettek a társak.-Malvinkám, ne félj, karácsonyra hazaérkezünk, mint a drótostót - évődött a falujabeli László Istvánnéval, aki sokat gondolt az otthon maradt beteg férjére. Előzőleg, amikor Lour- des-ba értünk, a két asszony együtt sírt örömében. Lelkiekben - vallják - sokat gazdagodtak. S ugyanígy vélekednek a többiek, például a karancskeszi Kurunczi Istvánná és Simon Mária, akik a lobogót vitték, Borosné Mester Agnes, aki - 23 évével a legfiatalabb volt - Sóshartyánban negyven gyerek hitoktatójaként tevékenykedik. De említhetem a 78 éves Pál Lajosnét, a legidősebb utast, akit Barcelonában nevenapján Botos Jenő virágcsokorral köszöntött; Varga Bélánál Etesről, Baksa Dézsámét Karancslapuj- tőről, a férjét két hónapja ef vesztett Kara Tivadarnét Vác- ról, a Baksa, a Vanya és a Kiss-házaspárt, Baksa Sándo- rékat Karancslapujtőről, illetve Vanya Józseféket és Kiss Nán- dorékat Egyházasgergéről... Valamennyien, ha olykor nehezen is viselték az utazás fáradalmait (a tíz napból mindössze három éjszakát töltöttünk ágyban), a szervezés esetenkénti botlásait, végül elégedetten szálltak le a buszról. Intenzíven élték át azt, amit lelki atyjuk, Mocsári Csaba eképpen összegzett:-Felemelő volt az összetartozás érzése, amit átéltünk. Századunk reménysége Fátima - ezzel a címmel jelent meg a könyv, s ezzel a reménnyel indult el a zarándoklat. Mária továbbra is ennek a népnek az égi édesanyja, Magyarország pát- rónája. így kapcsolódik össze Lourdes, Fátima és a magyarok királyasszonya. A salgótarjáni Perfect 2000 BT. Utazási és Kereskedelmi Iroda az egyik felszámolás alatt álló utaztató kft.-től az utolsó pillanatban vette át a zarándokutat, hogy ne maradjanak hoppon a régóta készülődő karancs-völgyi zarándokok. Ahogyan Csurgói Tivadar, a betéti társaság képviselője elmondta, a programot a bt. állította össze, ők csak a megvalósításban segítettek, átérezve, hogy mit jelent az, amikor huszonnégy ember egy évig gyűjt, készül egy ilyen roppant hosszú útra.- A tíznapos út nagyon sok tapasztalattal szolgált, ezeket mindenféleképpen megfogadjuk az elkövetkezendőkben - mondta Csurgai Tivadar. - De akkor már teljes egészében mi vállaljuk a felelősséget. A Periednek azért nincs szégyenkeznivalója, hiszen a spanyol látnivalók mellett ugyancsak plusszként adta utasainak a monacói és a veronai városnézést. Mintha érezték volna, hogy a zarándokok világot látni is szeretnének.- Csak az idegenvezető beszélt volna többet! - sajnálkozott a társak nevében is Baksa Sándor.- Óhatatlanul megpróbáltatások is vannak egy ilyen úton - értelmezte a panaszokat a plébános - De ezáltal is jobban összekovácsolódik a csoport. Megpróbáltunk mindent közösen eltűrni, közösen ünnepelni, felvállalni egymás gondját, baját, terhét. Biztos vagyok benne, hogy aki velünk volt, annak élete legnagyobb élménye lesz ez a zarándokút, s még tíz év múlva is visszaemlékezik. Maradjunk ebben. így igaz. Sulyok László Vége
