Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-21-22 / 275. szám

SZÓBESZÉD ÉS VALÓSÁG PÁSZTÓN — 5. oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP Hétfőn indul új játékunk: esbktouree AvUif'V BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. NOVEMBER 21-22. SZOMBAT-VASÁRNAP in. ÉVFOLYAM 275. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT további résztelek a hétfői újság utolsó oldalán! Csökkent a devizaszámlák értéke Októberben rekordmértékben, majdnem 6 milliárd forinttal csök­kent a lakossági devizaszámlák értéke — közölték az MTI érdeklődé­sére a Magyar Nemzeti Bankban. A szeptember végén regisztrált 151,8 milliárd forintról 146,1 milliárdra esett vissza a devizaszámlá­kon őrzött lakossági megtakarítások összege. Ennek okát devizapiaci szakértők elsősorban abban látják, hogy októberben jelentek meg a devizabetétek kamatainak megadóztatásáról szóló tervek. Az idén februárban 400 milliós, áprilisban pedig 1,8 milliárd forin­tos csökkenést regisztráltak. Azóta szeptember végéig folyamatosan, havi átlagban mintegy 3 milliárd forinttal nőttek a lakossági deviza­megtakarítások. Októberben viszont szinte valamennyi pénzintézet­nél csökkent a devizaállomány, a legnagyobb mértékben a legtöbb számlát vezető OTP-nél és az IBUSZ-nál csökkentek a megtakarítá­sok. Jövőre: Vagyon­nyilatkozat A kormány visszavonta a va- gyonnyilatkozat-tételi kötele­zettség időpontjáról szóló rende­letét, és egyben a nyilatkozatok beadási határidejét 1993. május 31-éré módosította. Az Adó-, Pénzügyi és Ellen­őrzési Hivatalban mindeneset­re reménykednek, hogy a döntés nem teszi majd lehetetlenné a már kinyomtatott és egyeseknek már kézbesített bevallási űrlapok használatát. (MTI) Megszűnik egy 130 éves iparág Temetjük a nógrádi bányászatot! Neve: nógrádi szénbányászat. Kezdődött: 1861-ben. Megszűnt: 1992-ben. Legtöbb bánya 1956-ban üzemelt megyénkben: negyvennégy. Az éves termelés 1964-ben érte el a maximumát: meghaladta a 3,8 millió tonnát. Ebben az időszakban volt Nógrád megye bányászlétszáma a legna­gyobb: több mint tizenötezren keresték itt a a kenyerüket. Antall József fogadta Tom Lantost Antall József miniszterelnök tegnap fogadta Tom Lantos kongresszusi képviselőt, aki a megválasztott amerikai elnök felkérésére tesz látogatást a ke- let-közép-európai országokban. A találkozó során áttekintették a régió problémáit, Magyarország és szomszédai viszonyát, vala­mint kölcsönösen tájékoztatták egymást az Amerikai Egyesült Államok, illetve Magyarország belpolitikai helyzetéről. Adókompenzáció Várhatóan ma délután írják alá a szakszervezeti tömörülések vezetői és a kormány képviselői az Érdekegyeztető Tanácsban a családi pótlékok és a gyermek- kedvezmények adóztatása ügyé­ben születő megállapodást. A megoldás alapja az lehet, hogy az adóztatással egy időben emelik a családi pótlékot, és növelik az ezzel kapcsolatos adóalap-ked­vezményeket. Hitelek — vetésre A kormány december 10-ig meghosszabbította az őszi búza vetésére felvehető hitelek utáni állami garanciavállalás határide­jét. így azokon a területeken, ahol az esős időjárás lehetetlen­né tette a vetést, mód nyílik az el­maradt munkák pótlására. Halálos ütközés A Somogy megyei Látrány belterületén csütörtökön kora reggel V. Zoltán 24 éves nagyré- dei hentes figyelmetlenül közle­kedett személygépkocsijával, az útpadkára hajtott, majd egy la­kóház bejáróhídjának ütközött. Az autó egyik utasa, F. László 38 éves gyöngyösi lakos a helyszí­nen meghalt, egy másik utas pe­dig súlyosan megsérült. Az autós jogosítványát a rendőrség elvette. Múzeumi törvény 1993 végén? A muzeális értékek védelmé­ről szóló törvény koncepciójá­nak szakmai vitája lezárult. A múzeumi szakma szeretné, ha a törvényt a Parlament 1993 végé­ig elfogadná, hiszen a jelenlegi törvényi szabályozás 1963 óta van érvényben, s eljárt felette az idő—jelentette ki az MTI érdek­lődésére Bodó Sándor, a Műve­lődési és Közoktatási Minisztéri­um főosztályvezetője. A kon­cepciót a múzeumigazgatók vi­tatták meg Sopronban. Kötelező gépjármű-felelősség­biztosítás Az Állami Biztosításfelügye­let a jövő héten tesz javaslatot a kötelező gépjármű-felelősség­biztosítások jövő évi dijáról, s a pénzügyminiszter ezzel kapcso­latos rendelete körülbelül de­cember elején láthat napvilágot. A biztosítók és érdekképvisele­tek már megállapodtak abban, hogy a díjemelés átlagos mértéke az ideihez képest 14 % lesz. Olyan ez, mint amikor el­hunyt szerettétől búcsúzik az ember. Temetjük a nógrádi szénbányászatot! Immár vissza­fordíthatatlan a szomorú való­ság: megszűnik megyénkben a szénbányászat, semmivé lesz egy 130 éves iparág. Négy éve tart az agonizációja. A lassú ha­lál közben az ötezres létszám csaknem az egyötödére morzso­lódott: sokan önként távoztak, még többen mentek nyugdíjba, nem keveseket elbocsátottak. A végsőkig kitartók másfél hete kapták kézhez az értesítést, mi­szerint: hamarosan ők is mun­kanélküliek lesznek. Kész. vége. nincs tovább! A nagybe­teg immár menthetetlen. Holott a halálos diagnózis el­Nógrád megye megkapja a kormány által ígért 500 millió forintot - ez ügyben hívta tájé­koztatóra dr. Skidtéty Sándor címzetes államtitkár, köztársa­sági megbízott a sajtó képvise­lőit pénteken a tarjáni megye­házára. Szokatlanul kezdődött az esemény, mert az előadónak először arra kellett válaszolnia, miért éppen ő tájékoztat erről? Megtudtuk, minthogy a köztár­sasági megbízottat hívták meg arra a (csütörtöki) kormányü­lésre. amelyen elfogadták az előterjesztést. így szerencsés, ha ő számol be. De nincs rossz viszony az ügyben szereplő négy csoport között. A tárgyra térve Skultéty Sán­dor elmondta, hogy területfej­lesztési tanácsot kell létrehozni (ezt december 10-éig szeretné felállítani) az érintett önkor- mány/alok. a környezetvédelmi lenére szikrányit még remény­kedtünk: hátha van orvosság a bajra. A gyógyírt az jelenthette volna, ha Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a kormány il­letékeseinek napokban lezajlott tárgyalásán úgy döntenek: szükség van a nógrádi szénre. Ám az óhaj csak óhaj maradt.- A Magyar Villamos Művek Rt. nem hajlandó átvenni az importszénnel kevert nógrádi szenet, márpedig az alacsony fűtőértékénél fogva önmagában nem használható fel a Tiszai Erőműben - jellemezte az elő­állt helyzetet ár. Dósa Zoltán. - Vagyis nincs piaca a vállalat­nak. Mindössze arra kaptunk lehetőséget, hogy a meglévő (Folytatás a J. oldalon) és területfejlesztési miniszté­rium és a köztársasági megbí­zotti hivatal szakembereiből. (Ez utóbbit az indokolja, hogy a kormány csak kormányhivata­loknak adhat feladatot.) A ta­nács kompetenciája lesz az 500 millió rangsorolása, kezelése. E pénzhez jön még az érintett ön- kormányzatok önereje, mert a tervezett feladatok költsége 635 millió. A program szerint fel kell lendíteni Nógrádban az erdőte­lepítési munkát, ez felszívja a szénbányáktól felszámolt mun­kaerő bizonyos százalékát is. A gyarmati, tarjáni és pásztói kór­házak rekonstrukcióját elkülö­nített alapból oldják meg. Tár­gyalnak arról, hogy nem enged­hető meg a nyugat-nógrádi vas­utak megszüntetése. Megtudtuk még. hogy Szol­nokon akarják létrehozni a két Megtörve bár, de fogyva nem: Megyénk megkapja az 500 milliót Rétság határában, a 2-es és a 22-es számú fő közlekedési utak csomópontjában űj, korszerű irány­jelző táblákat szerelnek fel ezekben a napokban. A közúti igazgatóság dolgozói fényvisszaverő táb­lákra cserélik a régieket, így az autósok szürkület után is könnyebben tájékozódhatnak. - RT ­Misszió szegedi küldetésben Stop a polgár- háborúnak Két jelentős nemzetközi misz- szió Magyarországra telepítését hagyta jóvá csütörtöki ülésén a kormány. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, va­lamint az Európai Közösség által közösen felállított. Szegedre irá­nyított nemzetközi csoport hiva­tása az, hogy megakadályozza a határainktól délre zajló polgár- háború átterjedését Magyaror­szágra. Amennyiben esetleg mégis kiszélesednének a háborús cselekmények, akkor pedig mi­nél gyorsabban igyekezzen loka­lizálni és megszüntetni a harco­kat. A misszió vizsgálódásairól rendszeres jelentést tesz majd az Európai Közösség Bizottságá­nak. A másik misszió pedig — ta­nácsadóként — a Kis-Jugoszlá­via elleni ENSZ-embargók be­tartásában segédkezik majd ha­zánknak. Ebben Anglia és Észak-írország, Dánia, Finnor­szág, valamint Svédország vesz részt. A misszió szakmai és tech­nikai jellegű segítséget nyújt ha­zánkban az embargó betartásá­nak ellenőrzéséhez. megye gondjait megoldó mun­kanélküli-átképző központot, és azt is, hogy a kormány támo­gatja: Ipolytarnóc a világörök­ség része legyen, és kiemelten foglalkozik a salgótarjáni bá­nyamúzeummal. Az 500 milli­óból 200-at jövőre, 300-at 1994-ben fordítanak fejlesz­tésre. Hogy konkrétan mikor mire. arról a területfejlesztési tanács dönt. Minthogy négy variáció is érkezett Nógrádból az 500 mil­lió szétosztására, arra is kíván­csiak voltunk, végül is melyik verzió nyert? A válasz: kon­szenzus érvényesült. Bileez Emire, Pál József és Speiál Zoltán is részt vett a saj­tótájékoztatón. Utóbbi azt emelte ki. hogy az idén 700 mil­liós támogatás csordogált be a megyébe, amiről senki sem be­szél. - Dudellai ­Német hadialkatrészek Magyarországnak Németország kész a volt NDK néphadseregének készletéből olyan alkatrészeket átadni, ame­lyek biztosítják a Magyar Hon­védség szárazföldi és légiereje működőképességének megőrzé­sét. Az erről született megegye­zést Bernd Wilz német védelmi államtitkár jelentette be ötnapos budapesti tárgyalásai befejezté­vel a Honvédelmi Minisztérium­ban tartott sajtótájékoztatón pénteken. Arra a kérdésre, hogy az átadás eladást vagy segélyt je­lent, Wilz államtitkár úgy fogal­mazott : ő nem beszélt eladásról, s kedvező utat találnak a szállít­mányok. A részletekről még folytatódnak a tárgyalások, így a szállítások értéke egyelőre nem ismert, miként az sem, hogy pon­tosan milyen alkatrészeket ad­nak át. Kérdésekre válaszolva a né­met vendég elmondta, hogy a volt Varsói Szerződés tagállamai közül csak Magyarország kap al­katrészeket, mert a térségben a legrosszabb műszaki állapotban a Magyar Honvédség eszközei vannak. (A fennmaradó volt NDK-s készleteket lényegében megsemmisítik). (MTI) Szövetkezeti átalakulások Stricik fosztják ki a magyar parasztságot? A szövetkezeti átalakulások­ról tartott háttér-beszélgetést a Földművelésügyi Minisztérium­ban tegnap Sárossy László, a szaktárca államtitkára és Farkas Gabriella, az MDF alelnöke. Az FM politikai államtitkára igen éles kritikával illette a sajtó képviselői előtt a jelenleg zajló szövetkezeti átalakulások egy ré­szét. Úgy fogalmazott: „jelenleg a stricik úgy érzik, hogy ki lehet fosztani a magyar parasztságot. ” Elrettentő példaként említette az apostagi átalakulást, ahol a ki­válni szándékozókat a megyei Teszöv asszisztenciájával riogat­ták, állítólag olyan módszereket alkalmazva, amelyek felülmúl­ják a téeszesítéskor alkalmazot­takat. A visszaélések megakadályo­zása érdekében az államtitkár szerint célszerűnek tűnik törvé­nyességifelügyeleti jogkört bizto­sítani valamely intézménynek az átalakulásoknál tapasztalható visszaélések megakadályozása érdekében. Ilyen törvényességi felügyeleti jogkörrel ruházhat­nák fel például a cégbíróságokat. Sárossy László hangsúlyozta azonban, hogy a mezőgazdaság­ban tevékenykedő szövetkezetek­re továbbra is szüksége van az ágazatnak, ám ezeket a magán- tulajdon alapján és önkéntes mó­don kell megszervezni. Farkas Gabriella kiemelte: nem mint MDF-alelnök jelent meg a beszélgetésen, hanem szak­értőként. Ő ugyancsak megerő­sítette, hogy sok a törvénytelen­ség a szövetkezeti átalakulások­nál. Ám azt is hozzátette, hogy vannak tisztességes téeszvezetők is, akik maguk alól szervezik ki a szövetkezetét. Példaként hozta az istvánmezei átalakulást. (MTI) Hiába mond fel az OTP A lakáshitelpereket kezdeményező állampolgárok nyugodtak le­hetnek azzal a nagy ijedtséget kiváltó hírrel kapcsolatban, amely sze­rint az OTP megkezdte a büntetőkamattal sújtott és fizetésképtelen adósok hitelszerződéseinek felmondását. A per ideje alatt a szerző­dést nem lehet egyoldalúan felbontani. Ezt dr. Bognár Péter szakértő mondta a Jogvédő Liga sajtótájékoztatóján, pénteken. A szakértő hozzáfűzte: ez a törvényi tilalom mindaddig fennáll, ameddig az ál­lampolgár a szerződéskötéskor vállalt fizetési kötelezettségének ele­get tesz. A Liga adatai szerint jelenleg mintegy 400 ezren nem fizetnek rendszeresen az OTP-nek, mert a megemelt kamat veszélyezteti a családok megélhetését.

Next

/
Thumbnails
Contents