Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-20 / 274. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. november 20., péntek Kellemes szórakoztató műsor a vasárnap délelőtti Bécsi sze­let. a Rádió Wien és a Petőfi rá­dió közös programja. Hangula­tos beszélgetések hangoznak el benne a politikai életről, a mű­vészvilágról, a kávéházakról, nem kevésbé jó zene kíséreté­ben. Legutóbb e Bécs-Budapest magazin egy különlegességgel is szolgált: most kapcsolódott először össze élőben a két stú­dió s a műsor néhány percen át egyszerre szólt a két rádióban. Nekem azonban egy másfajta -nem technikai jellegű - mo­mentum - nevezetesen a szí­nész. Ernyei Béla szereplése - tűnt fel. Sietek gyorsan kijelenteni, hogy nem azzal van bajom, hogy Ernyei befutott ember lett külföldön s az utóbbi időben hazajár kamatoztatni tudását, összeköttetéseit, s talán pénzét is. (Lásd a Sztárleltár című té­véműsorát, amelynek szomba­ton immár a második adása ke­rül a magyar nézők elé.) Ez tel­jesen természetes a megnyílt or­szághatárok. az egységesülni szándékozó Európa, a kultúrá­ban is érvényesülő piacgazda­ság viszonyai közepette. Oly­annyira. hogy egyenesen büsz­kének kell lennünk arra. ha egy honfitársunknak olyan területen van szakmai és közönségsikere, ahol a nyelvtudásnak is óriási szerepe van. Ernyei 1973-ban került kül­földre. eredetileg egy szerep erejéig hívta meg a bécsi Thea­ter an der Wien. Ehhez képest már 1976-ban az év sztárja lett. mint a legjobb német nyelvű musical színész! Erre mondják manapság, hogy bizony ez nem semmi! Ezt a karriert éppúgy nem le­het nem elismerni, mint aho­gyan nehéz elfogadni, nem szóvá tenni azt a véleményt, ahogyan Ernyei a riporter kér­déseire az itthoni szerepléseiről nyilatkozott. Valami olyasmit mondott, hogy szívesebben re­pül Münchenbe, minthogy egy órát a pesti alagútban üljön Tra­bant füstben. O olt van otthon, ahol boldog, és ott boldog, ahol szükség van rá. Most is csak azért jár Budapestre, hogy a ki­talált ötletét megvalósítsa. Lelke rajta, de én nem így képzelem cl az óhazához fű­ződő viszonyt. Ő tudja, hogy volt-e rá itt szükség, de a Princz a katona tévésorozat főszerepe s a Vígszínházban eltöltött több éve nem arra utal. mintha Ma­gyarországon nagyon mellőzték volna az akkor még igencsak fi­atal színészt. Jó néhány talán még Ernyeinél is sikeresebb művészről, tudósról tudok, aki bármilyen jól is éljen a határo­kon túl. elérzékenyül, ha hazalá­togat. Sőt legtöbbünket, hét­köznapi halandókat még a való­ban büdös benzingőz sem zavar annyira, hogy elhagyjuk az or­szágot s azon kívül keressük boldogulásunkat. Az alábbiakban - noha kül­földi vendégszereplésről lesz itt is szó - egészen másfajta ér­zelmek dominálnak. Két napon belül kétszer is szerepelt a TV I műsorán Hol­lókő. Nógrád gyöngyszeme. Mindkétszer a húszéves világö­rökség okán került a képer­nyőre. Virág Katalin filmje a három hónapos jubileumi rendezvény- sorozatot záró Magyar Kulturá­lis Napokról számolt be és - bár bepillantást ad az ott zajlott programokba is - elsősorban véleményekre épült. Nyilatko­zott a világörökség számos tisztségviselője. szakembere. Valamennyien nagy elismerés­sel szóltak Hollókőről, az UNESCO székház udvarán fel­állított palóc ház nyújtotta él­ményről. A magyar nyilatkozók sorá­ban szót kapott Korill Ferenc, a Nógrád Megyei Közgyűlés el­nöke is. Úgy minősítette, hogy érdemes volna vállalni a meg­mérettetést. a siker önmagáért beszél. Kézzel fogható ered­ményként említette, hogy az UNESCO konferenciát rendez Hollókőn. A Párizsban szere­pelt házat Balassagyarmaton a Palóc Múzeum skanzenjében ál­lítják fel. hogy aztán az. 1996-os világkiállításon újból kirukkol­janak vele. Azt viszont, hogy mi jelenti igazán a csodálatos ófalu érté­két. a Világörökség Hollókő című. költői szépségű, lírai szö­vegű rövidfilmből derülhetett ki még azok számára is, akik is­merősek vagyunk ott. Baktay Miklós. Szabados Tamás. 17- dáné Keezán Mária alkotói kol­lektívának szerves egységben sikerült bemutatnia a folklór tárgyai emlékeit, a népszokáso­kat. a természeti környezetet és az embert, aki élővé - s ezáltal egyedivé- teszi Hollókőt, s nemcsak magyarhonban. Most már egészen biztos Hol­lókő számára ünnepi év volt 1992. Annál nagyobb lesz a hétköznapok felelőssége.- csongrádv ­Ahogy a társadalomkutató, a szociológus látja Tartalékainkat éljük fel? (Ferenczy Europress) A munkanélküliek száma már megközelíti az egymilliót. Elő­zetes becslések szerint tavaszra a teljes munkaképes korosztály húsz százaléka elveszítheti az állását, ez az arány a 4.9 milliós aktív lakossághoz viszonyítva hihetetlenül magas. A Társada­lomkutató Intézetben hosszú ideje foglalkoznak ezzel a prob­lémakörrel. a kiváltó okokkal s ebből fakadóan a társadalomban lezajló elszegényedési folyama­tokkal. Gidai Erzsébet, az intézet szociológus igazgatója mondja:- Ma már közel negyvenszá­zalékos a fiatalok munkanélkü­lisége. de kedvezőtlenül alakult a szakmai struktúra is. Míg ko­rábban elsősorban a betanított és szakképzetlen munkaerőtől váltak meg a munkáltatók, ma már kimutathatóan növekszik az állástalanok között a szak­képzettek. a felsőfokú végzett­ségűek száma. A harmadik kri­tikus pont a munkanélküliség területi megoszlása. Számos kistelepülésen a lakosság negy­ven-hatvan százaléka munka- nélküli.- A munkanélküliség ellen­szere a beruházások növelése lehetne. De hol van ma erre pénz'.'- Sajnos, ma Magyarorszá­gon erőforrás kivonó, kereslet visszafogó gazdaságpolitikának vagyunk tanúi. 1990-ről 1991-re huszonnyolc százalék­kal növekedett a forgalomban lévő pénzállomány, ami arra utal. hogy a tőkét nem fejlesz­tésre fordítják. A bankok a ka­matrésre ..játszanak", míg a tő­kével rendelkezők a betét utáni kamattól várnak hasznot. Az ilyen pénzmanőverek mögött pedig nincs termelési teljesít­mény. Kamatmentes hitelekkel, kamatcsökkentéssel, szubven­cióval. éxporttámogatással le­hetne a termelésre ösztönözni a vállalkozókat és támogatni azo­kat az ágazatokat, ahol jó esé­lyünk van versenyképes termé­kek előállítására. A privatizá­ciós bevételeket sem forgatják vissza a gazdaságba. Amíg mindezek nem történnek meg. véleményünk szerint tovább mélyül a válság, növekszik a munkanélküliség, és állandósul a mai torz társadalmi struktúra.- Vizsgálták a magyaror­szági elszegényedési folyama­tot?- Az elmúlt esztendőben ha­tezer-háromszáz háztartást vet­tünk nagyító alá. Kiderült, hogy két évvel ezelőtt a családok ke­resetüknek még csak ötven-öt- venöt százalékát költötték élel­miszerre és rezsire, tavaly hat- vanöl-hetven százalékát, az idén pedig már nyolcvanöl-ki- lencvcn százalékát. A családok többsége felélte tartalékait. A konszolidált középréteg - amelynek a lakosság zömét kel­lene alkotnia - szinte teljesen eltűnőben van. Év eleji felméré­sünk szerint ma 4-4.5 millióan élnek a létminimumon, vagy az alatt. Százezres nagyságrendű azoknak a száma, akik már ma sem tudják kifizetni a havi re­zsijüket. Egymillióan visznek haza havonta mindössze nyolc­ezer forintot, a hivatalos mi­nimálbért. holott a kimutatott létminimum ma már tizenegye­zer forint. Mindezt azzal igye­keznek kompenzálni, hogy ke­vesebb húst. gyengébb minő­ségű élelmiszert vásárolnak. Úgy látjuk, hogy közben a má­sik oldalon terjed a pazarlás, burjánzik a milliárdokat fel­emésztő közigazgatási bürokrá­cia.- Kiút?- A pazarlás visszafogásával legalább ölszázmilliárdot le­hetne nyerni. A nemzetközi adósság más típusú menedzse­lését sem kellene tabuként ke­zelni. Felül kellene vizsgálni a különböző szervezetek és pár­tok pazarló kiadásait, s vissza kellene fogni az országból kiá­ramló pénzeket, hogy azok le­hetőleg belföldön kerüljenek felhasználásra. így másik öt­száz-hat száz. milliárdot azonnal vissza lehetne pumpálni a gaz­daságba. Ha ennek az összegnek egy részét sikerülne vállalkozás­élénkítő hitelként felhasználni, másik részét a lakossági infra­struktúra - az egészségügy, az oktatás - fejlesztésére lehetne fordítani. Másképp a magyar gazdaságot aligha lehet talpraál­lítani. Újvári Gizella A R.E.M. és Peter Buck Peter Buck a R.E.M.-bői nem szabja meg soha. mennyi ideig beszélgethet vele a sajtó vagy a televízió. Azt megmondja, mi­kor keressék, már csak azért is. hogy a lehető legtöbb időt tud­ják a társaságában eltölteni. Nem mindegy utóvégre, hogy milyen képet alakítanak ki róla. Azt mondja, nem bújik senki elől, a rajongók elől sem. talál­kozhatnak vele bárhol, hisz mindenütt megfordul. Nem kín neki a népszerűség, a siker, vi­szont a felesége annál többet szenved miatta. Na és a test­vére. Mindenki neki telefonál, mivel Peter száma titkos. Az Out of Time megjelenése után is alig győzte fogadni a híváso­kat. Most az üzletekben van már az új R.E.M.-lemez, és nem tudja, mit tanácsoljon a bátyjá­nak.- Ehhez a lemezhez nem állí­tottunk fel pontos szabályokat - mondja Buck. — Csak azt tud­tuk. hogy olyan hangzást kere­sünk. amiben a legkevesebb a mesterségesen keltett hatás, ám ugyanakkor meg kell találnunk a legélénkebb színeket. Nem gyakoroltuk be túlságosan a számokat, mert a sok ismételge­tésnek az a vége, hogy a lélek, a feeling kihal belőlünk és így az­tán a darábból is. Hagytuk, hogy játék közben, tehát benn a stúdióban érjenek meglepeté­sek. ott találjunk ki ötleteket néhány megoldásra. Buck rögtön azt is elárulja, mit szeretne, ha úgy adódik, a távolabbi jövőben megvalósí­tani. Countrydalokat lemezre venni, de alig hiszi, hgy ebbe bárki is jó szívvel beleegyezne. Az új lemez, amiről a szakla­pok nagyon jó véleménnyel vannak, az Automatic for the people címet kapta. Kicsit fur­csa. Peter Buck legyint és mo­solyogva mondja, hogy csak cím. nem kell komolyan venni: kedvenc éttermükben ismétel­geti ezt folyton a pincérnő. Az ő számára sem világos egészen. A felvételek és a keverés nem ugyanabban a stúdióban készül­tek, hanem az Egyesült Álla­mok négy városában. Atlantá­ban került szalagra a vonósrész. Ezt Jolin Paul Jones rendezte, a Led Zeppelin basszusgitárosa. RÉM és Led Zeppelin?- Ugyan már! - néz ámul­dozva Buck. - Azt hiszem, John Paul Jones számára a Zeppelin egy szép emlék. Kíváncsi volt. milyen zenekarban muzsikálni. Ő valójában zenei rendező. Dolgozott a Rolling Stones- szal. a legtöbb Donovan-lemezt ő rendezte, és nagyon sokat kö­szönhet neki a Yardbirds. vagy a Herman’s Hermits. Az Out of Time után nem volt promóciós koncertturné, és az új LP után sem lesz. mert a zenekar ezt egy kicsit felesle­gesnek tartja. Nincs annyi haszna, mint ahogy azt általá­ban hiszik az emberek. Nem tö­rődnek a slágerlistákkal sem. Persze, ha bekerülnek, örülnek és büszkék. Több mint harminc dalból választották ki. mi kerül­jön az albumra, a Drive kisle­mezen is megjelent.-Tudja mit szeretnék hal­lani? - kérdezi elgondolkodva a gitáros. - Hogy egy country- énekes feldolgozza néhány számunkat. Milyen lenne va­jon? Imádom a countryt. A ra- pet is nagyon szeretem, különö­sen azokat az előadókat, akik politizálnak, mint például a Public Enemy. Biztos, hogy egyszer csinálunk egy raple- mezt. de úgy. hogy a beékelt szemelvényeket a saját dalaink­ból vesszük. Vass Imre Bevált a szélturbina A kaliforniai Livermireben székel az U.S. Windpower cég, a legngyobb szélerőmű-vállal- kozás a világon, amely az Al- tamon-hágónál San Francisco közelében 22 környezetbarát szélturbinát üzemeltet. Olyan hatásosan és gazdaságosan mű­ködnek ezek a turbinák, hogy a szakértők véleménye szerint egy napon felválthatják a szén­ás olajerőműveket. A 24 méter magas acél vá­zakra szerelt szélturbináknak komputer által ellenőrzött. 3.3 méteres átmérőjű műanyag lég­csavarjai vannak. A turbinák egyenként annyi áramot termel­nek. amennyi elegendő 80 csa­ládi ház áram ellátásához, bele­értve a légkondicionálást is. A fogyasztás kilowattórára eső költsége nem több. mint a ha­gyományos erőműveké. A szélturbinák előnye: az óriási propellerszárnyakat komputer segítségével úgy lehet állítani, hogy 14 és 96 kilomé- ter/óra szélsebesség között egyenletesen működnek és ol­csó áramot termelnek. Kalifornia a 80-as évek eleje óta a szénenergia felhasználá­sának úttörője. Képes technikatörténet Egy négyütemű motor Siegfried Marcus gépkocsija 1887-ből Az első ausztriai négyütemű motort 105 évvel ezelőtt 1887-ben Siegfried Marcus (1831-1898) szerkesztette meg. Előbb a berlini Siemens cégnél a távíró-készítésben tevékeny­kedett. majd 1852-től Bécsbe költözött, ahol kivételes techni­kai adottságai és sokoldalú is­meretei alapján 38 osztrák sza­badalmat váltott ki. Ezzel a gépkocsijával főleg éjjel járt Becs és Klosterneu­burg között, egészen addig, amíg a rendőrség csendháborí- tásért - mert a gépkocsija ret­tentő lármát csapott - le nem ál­lította. 1950-ben a bécsi mű­szaki múzeumben őrzött pél­dánnyal a városban próbautat tettek, ami jól sikerült. K. A. Beszélgetőpartnerünk Németh Sándor „Az operettre nem számítanak” Amikor Csiky Gergely Nagymama című darabjában két évtizede a címszerepet ala­kította Honthy Hanna, az uno­kája szerepét játszó Németh Sándorról ezt mondta: Nagyon tehetséges, sokra viszi majd! A Csárdáskirálynőnek igaza lett. Németh azóta volt Bóni gróf. játszotta a Konferansziét a Kabaréban, most pedig a furcsa pár egyikét alakítja az Őrült nők ketrecében. Harmadik éve irá­nyítja a Fővárosi Operett Szín­házat. a társulat legutóbbi átütő sikerű produkcióját, a Marica grófnő előadását rendezőként jegyzi.- Hat évtized után hogyan si­került megnyerni ismét a ma­gyar színpadnak Riikk Marikát?- Évek óta csábítottam, hogy jöjjön Budapestre, mindig ne­met mondott. Feleségem. Gaby Bisehoff együtt játszott vele Bécsben. Ő nem adta föl, kitar­tóbb volt. mint én, és a siker őt igazolta.- Általában ad a hölgyek vé­leményére?- A feleségemére mindig. Egyébként a nők teszik szebbé az életünket.- „A lánvok. a lányok ezek Nem lesz tovább igazgató szerint mégis angyalok?"- Mint általában az operett közhelyek, ez is igaz.- Hogyan tovább?- Remélem nem szakad meg sikersorozatunk. Vámos László rendezésében már próbáljuk A muzsika hangjai című. külföl­dön már népszerű musicalt. Az operettszínház társulata mellett Matek Andrea és Szinetár Dóra is játszik a karácsonyi ajándék­nak szánt darabban.- Hallhatnánk Németh Sán­dor személyes terveiről is?- ..Félállásban" változatlanul játszom a Volksopcrbcn. fel­eségem pedig egy másik bécsi színházban próbál. Rökk Ma­rika lányát játsza majd.- És a következő évadról megtudhatnánk valamit előzete­sen?- Nem tudok mit mondani, a műsortervet valószínűleg már az. operettszínház új igazgatója állítja össze.- Felmondott ?- Nem. Lejár a megbízatá­som és nem pályázom újra. Úgy érzem, hogy az utóbbi időben falat húztak az illetékesek az operettszínház köré. A támoga­tás folyamatosan csökken, csak a külföldi vendégszereplések bevételéből és a szponzorok támogatásából tudjuk fenntar­tani magunkat. Ha az előadások tényleges bekerülési költségét kellene a nézőknek megfizet­niük. nem tarthatnánk ennyi előadást. Szóval az az érzésem, hogy az operettre, legalábbis a Nagymező utcában, nem számí­tanak. A nézők véleményét sem kérték ki. és nekem ez fáj a leg­jobban.- szabó ­Koncert a kolostorban Muzsika, zene. dal töltötte be az. elmúlt hét végén a szécsényi ferences kolostor nagytermét, s az érdeklődők szívét, lelkét. Egy hangverseny nem igazi szenzáció. Ugyanakkor a szé- csényieknek több évtizedes vá­gya teljesült azzal, hogy a ko­lostor ismét a város egyik ékes­sége lett. Igaz. még nagyon sok munkára van szükség ahhoz, hogy valóban el lehessen mon­dani: végéhez ért a felújítás. Márk atya. a házfőnök hang­súlyozta: - A kolostor nem csu­pán a ferences rendé, hanem a szécsényieké. Hogy igazán így érezzék az emberek, a nagyte­rem rendszeresen otthont ad a különböző jellegű rendezvé­nyeknek is. A zenei délután a szereplők miatt is érdemes a nyilvános­ságra. Az Erkel Ferenc vegyes- kar tagjai. - Borda István tanár úr „tanítványai" - a dalok ma­gas hőfokon való tolmácsolásá­val ismételten bizonyítottak. A kórus ma. a helyi kulturális élet egyik jelentős pillére. Nem ke­vésbé meghatározói Szécsény bontakozó zenei életének a ze­neiskola tanárai. A múlt szom­bati hangverseny az ő premier­jük is volt. Szenográdi

Next

/
Thumbnails
Contents