Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-19 / 273. szám

6 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1992. november 19., csütörtök Kukucskáló: „Unalmas olvasmány” „Sújtólégveszély.. A felszámolás alatt álló Nóg­rádi Szénbányáknál 1130 dol­gozó kapott értesítést, hogy egy hónap elteltével a felmondásu­kat várhatják. A szanálás és a felszámolás immár öt éve alatt mindenki tudta, várta, hogy ez is bekövetkezhet. Mégis úgy tűnik a helyzet feszültségekkel terhelt. A szénbányát felszámoló­irányító szervezet megállította a termelést, miután a felhasználó erőmű nem veszi át a termelt szenet. Felgyorsította a majd három éve tartó felszámolási tennivalókat. Ma még nincse­nek meg a további bányászko­dás törvényi, pénzügyi, vállal­kozási feltételei és formái. Ez idáig nem jelentenek megoldást a termeléshez közvetlenül kö­tődő ipartelepek és kommunális létesítmények üzemeltetési el­képzelései. Az önkormányzat cselekvésképtelen a bányamú­zeum és a kulturális intézmény átvételében. Reálisan megvan az. esély, hogy egy szakma fe­jezi be tevékenységét. A felszámoló szervezet ez idáig a termelés fenntartása ér­dekében bérnöveléssel tudta megtartani a java szakembert. A vállalaton kívüli elhelyezkedés lehetősége is csak egykori felté­telezés maradt. Nem valósult meg az átképzés, a környező üzemek, vállalkozók tevékeny­ségükkel. bérükkel nem csábí­tották cl a munkaerőt. Sokak számára máig rehabilitációs munkahely maradt a bánya. A termelés áll. A kritikus körzetté nyilvánított térségben a foglalkoztatási alapból elkülö­nített pénz kifizetésével sokáig úgy tűnt. baj van. Megoldást csak a BDSZSZ sztrájkbizott­sága és a kormány közötti tár­gyalás kompromisszumos meg­oldása jelenti. A felszámoló szervezet a termelés kapcsán felmerülő bérjellegű követelé­seket ismeri el esedékessége­kor. Miközben a vájárok a fel­számolással és a vele járó szer­kezetváltással mind közelebb kerültek a föld felszínéhez, a medence szénbányászata fenn­állása óta soha nem látott vál­ságmélységbe hatolt. Pedig nél­küle ki tudja, milyen lenné a ..tájvidék". A felmondást várók számára valameddig még munkát ad a bányabezárás munkahelyet megszüntető keserve. Lesznek közülük, akik a „meszes ember vakmerő lova bátorságával" fognak kényszervállalkozásba kezdeni. Mások számára pedig a végkielégítés intézményrend­szere. anyagi forrása, jelenti majd a - ki tudja megjósolni meddig tartó - megélhetést. Jó néhányan nem hiszik, hogy az új hatalmi politika megoldja a most jelentkező sorsproblémájukat. A törvény- hozás napirendjén ott az energi­apolitika és a bányatörvény. Ezek beavatkozási, feltételt te­remtő szerepe félő. hogy a kö­tött adottságokkal bíró szénme­dencének és a most munkahely nélkül maradóknak nem ked­vez. Akkor fog érvényesíteni és korlátozni, amikor már a szén- bányászatot felszámolták Nógrád megye országgyűlési képviselőinek a Hírlapban is megjelent véleményei, a bá­nyásznapi és a parlamenti fel­szólalásai nem érzékeltetik a sürgetően megoldást követelő helyzetet. Nincs kapcsolatuk a felszámolást végző szakmai irányítókkal, azokkal a dolgo­zókkal. akik a választóik. Meg­hirdetett és gyakorolt politiká­juk révén a dolgozók létező ér­dekképviseleti szervezeteitől nincs információjuk. Érzelmi kötődésük, mint ahogy a ripor­tokban kijelentik apáik és a hat­vanas évek bányászati visszafej­lesztéséhez kapcsolódik. „Vö­rös bányabárók gazdasági fel­elősségéről" szólnak, igazolva mindent átformáló küldetésü­ket. Csakhogy itt és most mun­kahelyekre lenne szükség. A bányász ember önmagával elfoglalt, türelmes népség, ha dolgozik, ha dolgozhat. A fel­mondásukat váróknak nincs ér­telmes munkájuk. A helyzet okozta tehetetlenségükben mit tehetnek: várják a „jó szeren­csét". Kecskés Ferenc Bátonytercnye Bár Kukucskáló című pályázatunk eredményhirdetésére már sor került - ezen minden pályázat részt vett, s a nyertesek neveit már közöltük -, a legjobb felvételek közül alkalmanként közlünk ké­peket. K fotót Virágh Margit szuhai olvasónk küldte be, s találó címét is ő adta: „Unalmas olvas- mánv” - mondaná a kutya, ha beszélni tudna ... Elismerés a családsegítőknek Salgótarjánban a Kállai Éva úton működik a családsegítő szolgálat, amely a polgármes­teri hivatal szociális és egész­ségügyi osztálya mellett tevé­kenykedik. Heten dolgoznak ott. főleg pedagógiai végzettséggel rendelkező, jobbára fiatal szak­emberek. Sokrétű és nagyon hasznos munkájukat áldozatkészen vég­zik. Mindenkihez van egy ked­ves szavak s mindenkor a leg­messzebbmenőén igyekeznek a rászorulóknak segédkezet nyúj­tani. a család összatartó erejét erősíteni. Saját tapasztalatom alapján, de mások nevében is szeretném köszönetét mondani a családse­gítő szolgálat kollektívájának. Az a véleményünk, hogy sok ilyen lelkes, ügyszerető és hoz­záértő dolgozóra lenne szükség más hivatalokban is. Takács Lajosné Salgótarján A küzdelem folytatódik .lóleső érzéssel olvastuk a több mint tízezer bányásznyug­díjast érintő szénjárandóság ügyében, a Nógrád Megyei Hír­lap november 16-ai számában Szomszéd István tollából megje­lent köszönő levelet. Az elis­merő sorokból azonban kijár a lap szerkesztőségének is. amely igaz ügyünk mellett kiállva fo­gadókész volt. így vált a mi szé­nügyünk országosan is ismertté. Szívós, kitartó, következetes és nagyon határozott kiállásra volt szükség, hogy eddig eljus­sunk. Ebben nagy segítségemre voltak nyugdíjas társaim. Fiikor Balázs. Orosz Ferenc és Rappi József is. A két éves viták tanulságosak voltak. Egyetlen vezetőt sem ta­láltunk a vállalatnál. aki a nyugdíjasoknak igazat adott volna. Inkább minősíthetetlenül taktikáztak presztízsük érdeké­ben. Naívság volt azt hinnünk, hogy az 1990. évi per megnye­résével automatikusan rendez­hető lesz az 1991. év is. Gubán Zoltánnal, a vállalat gazdasági igazgatójával nem jutottunk megegyezésre. Újabb jogvita várható tehát. Mi készek vagyunk igaz ügyünk mellett akár további két évig is pereskedni. Molnár Tibor nyugdíjas főkönyvelő Kilóg a s0rból... Máskor négernek születik Bubu. Mindenki így ismeri őt Salgótarjánban és a megyé­ben is. ahol megfordult már. Bubu (polgári nevén Széli László) valóban különös fi­gura: jelenség. Nem csak kül­leme. nem csak érdekesen font haja. öltözéke az. ami rendha­gyó. hanem a személyisége is. de „foglakozására" sem min­dennapos. hiszen megye leg­ismertebb break tánccsapatá­nak. az O és társainak a tagja.- Rögtön adódik a kérdés: mikor kezdtél táncolni?-Természetesen még a kö­zépiskolában. Teljesen autodi­dakta módon indult minden, aztán valahogy megmaradt ez a dolog.- Aki break tánccal foglal­kozik. gondolom ezt a zenét is szereti. Ezen kívül azonban mi­lyen zenét szeretsz még?-Tényleg sokan azt gondol­ják. hogy aki brcak-el táncol, annak csak a rap qs a break jó. De ez nincs így. én mindent, aminek jő a ritmusa, szívesen hallgatok.- Mint a négerek. Egyébként a hajviseleted is olyan.- Igen. van benne valami. Gondolkodtam azon is. ha lesz még egy életem, négernek fo­nok születni. De tudod, nem a nagyon sötét fajtából. Viszont érdekes, ha néger lennék, talán nem is lenne annyira jó. Akkor már sokkal természetesebb lenne, hogy ilyen zenét szere­tek. így van befonva a hajam.- Apropó. Itaj. Mikortól vise­led ezt a mindennaposnak semmiképpen nem nevezhető frizurát?- Három éve. és több mint kétszáz fonatból áll. Amikor Párizsban voltam, elmentem egy fodrászhoz, ha hiszed, ha nem. ahhoz, akihez a Milli Va- nilli énekesei jártak. Akkor tudtam meg. hogy hogyan is készül a négerek fejdíszc. Az­óta van így befonva a hajam.- Egy szó mint száz: megle­hetősen feltűnő viselet. Hogyan reagál erre egy átlagos ide­gen?- Mit mondjak: észre vesz­nek. De nem csak a hajam mi­att. egyébként is lehet bennem valami. Még a rendszerváltás előtt történt, hogy meginterjú­voltak a Hétben. A szocialista erkölcsről kérdeztek. Már nem emlékszem, mit feleltem, de akik láttak, azok szerint egé­szen normális dolgokat mond­tam.- Egy ilyen különleges ..fi­gurának". mint amilyen te Széli László vagy. milyen tervei vannak a jövőre vonatkozóan ?- Nem szoktam ezen gon­dolkodni. talán ez baj is. Ami adódik, azzal foglalkozom. Például ahogyan leszoktam a húsevésről: olvastam róla és hallottam, hogy nem egészsé­ges. gondoltam, lemondok róla. Hétfőn még ettem húst. kedden már nem. Utána persze, előfordult, hogy parízcrgyárról álmodtam, hatalmas parízerck közt bóklásztam, de elmúlt. Ennek már három éve. azóta növényi eledelen élek. De so­kaknak hiába beszélnék a vegc- táriánizmus előnyeiről, inkább csak azt mondhatom, próbálja ki mindenki maga. Ám azt hi­szem. ez másban is fontos: ki­próbálni a dolgokat.-fen v vés i­A tari ünnepség méltó volt a hősök emlékéhez Megjegyzések egy „különös” íráshoz Nem kis meglepetéssel és bosszúsággal olvastam a Nóg­rád Megyei Hírlap november 9-ei számában a Tari hősiem­lékművel kapcsolatos Kiss Jó- zsefné aláírással megjelent írást. Nem lehet véletlen, hogy az alkalmi tudósító más neve mögé bújva mert csak tollat fogni, ugyanis az. írás egyetlen mondata sem felel meg a való­ságnak. Szeretném az olvasókat a kö­vetkezőkben én. a valóságos Kiss Józsefné hitelesen tájékoz­tatni. Édesapám a II. világháború­ban esett el. személyesen nem is ismerhettem, halálának helyéről és időpontjáról a mai napig semmi konkrétumot nem tu­dunk. Mi az elhunytak hozzátar­tozói nagyon jó érzéssel vettünk tudomást a helyi önkormány­zatnak arról az elhatározásáról, hogy a világháborúkban és a forradalmakban elesetteknek emléket állítanak. (Emlékművet nem síremléket). Elismerésre méltó, hogy az impozáns em­lékművet három hónap alatt a kialakított parkban megépítet­ték, s községünk legnagyobb ünnepén, a község védőszentjé­nek Szent Mihálynak a napján avattak fel. Az utóbbi évtize­dekben nem volt ünnepség, megemlékezés, amelyre a köz­ség polgárai ilyen nagy szám­ban vettek volna részt. Az. ün­nepség méltó volt a hősök em­lékéhez. A község vezetőségét mind­ezért csak a dicséret illeti meg. Mi a közvetlen hozzátarto­zók, az özvegyek és az árvák nem aszerint alkotunk értékíté­letet. hogy ki milyen nagyságú koszorút helyez el az emlékmű talapzatára, mi az őszinte együt­térzést. a konkrét tetteket, té­nyeket tudjuk méltányolni. Mi a háborúk igazi kárvallottjai nem engedjük meg. hogy egyesek legbensőbb érzéseinket alantas politikai szándékoknak rendel­jék alá. Kiss Józsefné Tar. Kossuth u. 26. sz. ("Levélírónk utóiratában megjegyzi, hogy a községben több Kiss Józsefné lakik, de ezen a néven, mint hadiárva, egyedül ü, így igazából saját személve érintett a témában.) Mondjon egy jó nagyot! Pályázatunkra folyamatosan érkeznek a sztorik és a jó vic­cek. Ön is beküldheti szellemes történeteit, tréfái november 27- ig szerkesztőségünkbe. Függet­lenül attól, hogy megjelenik-e. vagy sem az ön által beküldött írás. biztosan résztvesz sorsolá­sunkon. melyen az. összes be­küldő között több ajándék mel­lett fődíjként egy szteró rádió­smagnetofont sorsolunk ki. Engem nem érdekel, milyen ár megy felfelé, csak a gatya, meg a bugyi menjen lefele. Szeptember, október, no­vember. most legyen szerelmes az. ember. Beküldte: Szmolenszky Zsolt Etes. Vasút út 14.- Doktor úr. mostanában na­gyon felejtek.- Mióta tart ez a dolog?-Milyen dolog tart mióta doktor úr? Beküldte: Bruckner Jánosné. Becske. Mezőt J. ut ES. Tanár: - Kitudná megmon­dani miben különbözik a kak- kuk a többi madártól? Pistike:-Ő az. egyetlen ma­dár. amelyik tudja a nevét. Beküldte: Benkó Tamás. Sal­gótarján. Kilián krt. 60. A rendőrség illetékes hivata­lánál megjelenik egy féri. és közli, hogy szeretné a nevét megváltoztatni, mert nagyon csúnyán hangzik.- Hogy hívják? - kérdezi a hivatalnok.- Bűzgörény Ignác.- Ez tényleg csúnya. Mi le­gyen az új?- Bűzgörény József. Beküldte: Deák István. Sal­gótarján. Arany .1. út 1.1­- Na lányom, ma megkaptad az első házassági ajánlatot! - újságolja a hazaérkező apa.- De én a mama mellett sze­retnék maradni!- Nem baj. ez így helyes, vidd magaddal az anyádat is. Az optimisták időbeosztása: 8 óra mosolygás. 8 óra nevetés. 8 óra kacagás. A tehetséges ember nem pa­lackból szabadítja ki a szelle­met. hanem a fejéből. Beküldte: Miklós István. Ka- rancslapiijtő. Táncsics u. 21.- Állj. ki vagy? - Dördül bele a tábor éjszakai csendjébe, egy vésztjósló hang.-Vagyok, aki vagyok. - hangzik a válasz a katonától.- Pálinkát hoztál?- Nem.- Akkor állj. vagy lövök. Beküldte: Merényi Olivér. Bátonytercnye, Pacsirta út 50. Két idősebb úr nézelődik a temetőben. Egy gyönyörű lapos márványsírnál megállnak. Egyikük felkiált: -A fene a pofáját! Erre bezzeg telt neki. de a kölcsönkért húszasomat nem volt képes megadni. Beküldte: Sándor Istvánná. Pásztó. Rákóczi út 20.- Melyik a legsokoldalúbb állat?- A férfi, mert. ha szerelmes akkor szamár, ha megnősül ak­kor ökör, ha nem nősül meg ak­kor hűtlen disznó, ha nem csalja meg a feleségét, akkor marha, ha a felesége csalja meg. akkor szarvasmarha, ha elválik akkor kivert kutya, ha újra megnősül, akkor nincs mihez hasonlítani, mert ilyen állat nincs a földön. Beküldte: Ötvös Nándorné. Salgótarján. Gagarin út 7. Egy neves zoológus kísérletet végzett egy majmon: vájjon ho­gyan lehet azt munkára serken­teni? Először rajzolni és festeni tanította, s ezt az állat egészen szépen végezte. Ekkor a tudós jutalmazta a majmot és jó mun­kájáért földimogyorót adott neki. Ezt látva, a majom gyor­san és összevissza kezdett dol­gozni. és nyomban kérte a ju­talmát. A zoológus íay sóhajtott fel:- Felkeltettem a majomban az üzleti szellemet, és tönkre tettem a művészetét. Vajon ez csak a majommal van így? Beküldte: Takács Tamás. Mátraverebély. Vasút út 74. Anyuka bemegy az iskolába, és a kislánya osztályfőnökét ke­resi.- Drága tanárnő! Megkér­ném. hogy legyen türelmes a lányommal, mert tudja ő na­gyon félénk.- De drága anyuka! Melyik tantárgyból? Beküldte: Bollók Róhertné. Piliny. Losonci ut 62. A síiket dobos és a vak zon­gorista zenélnek. Egyszeresük megkérdezi a vak zongorista:-Te. figyelj! Táncolnak már? Mire a dobos:- Miért, már zenélünk? Beküldte: Boros Tibor. Do­rogliáza. Malom ut 44. Karácsony előtt Pistike meg­kérdi édesapját:- Apu. mit hoz. a Jézuska?- Kérdeztd meg kisfiam Kupa Mihály bácsil­Két rendőrfeleség beszélget:- Képzeld Jolán, a lakásunk tele van Rembrandttal.- Ne mond?! És mivel irtjá­tok. Az őszbe csavarodott csősz becsavarodott. Beküldte: Farkas György. Buják—Hényelpuszta 15.

Next

/
Thumbnails
Contents