Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-19 / 273. szám

Az „öt bölcs tanácsának” jóslata Németország nyugati felében nulla százalékos, keleti részén pedig 6,5 százalékos növekedés várható jövőre — véli Kohl kan­cellár elé terjesztett jelentésében az „öt bölcs tanácsa”, az a tekin­télyes közgazdászokból álló cso­port, amelynek véleményére a legfelső német kormánykörök­ben is messzemenően adnak. A bölcsek tanácsának véleménye szöges ellentétben áll több nagy konjunktúra-kutató intézetnek azzal a véleményével, amely sze­rint az ország nyugati felében fél- százalékos gyarapodásra lehet számítani, keleten viszont hét és félre. Ukrajna reformlassítása? Ukrán gazdasági elemzők sze­rint az új kijevi kabinet a refor­mok tudatos lassítását tűzte ki célul, mert így kívánja elejét ven­ni a jelenlegi hatalmat megingat­ható társadalmi elégedetlenség­nek. A kormányzati vezetők első nyilatkozatait górcső alá vevő szakértők egyben arra is utalnak: Kijev tanulni akar az oroszorszá­gi fejleményekből, és most meg­előző intézkedésekre készül. Le- onyid Kucsma kormányfő a na­pokban kívánja beteijeszteni az ezzel kapcsolatos válságprogra­mot. Orosz vállalatok csődje Az orosz vállalatoknak 10-20 százaléka csődbe jutott — állítja Anatolij Csuhaj sz, a privatizáci­ós ügyek orosz minisztere. Egyes konzervatív ellenzéki szakértők állítása szerint azonban mintegy 80 százalékuk van csődhelyzet­ben. Anatolij Csubajsz hangsú­lyozta, hogy a gazdasági helyzet a magántulajdon kiterjesztése nélkül nem is javítható. Ez vi­szont szöges ellentétben áll az orosz iparosok szövetségének abbeli véleményével, amely sze­rint a privatizálás előtt először meg kell szilárdítani a magán­kézbe adandó vállalatok pénz­ügyi helyzetét. Üjabb szigorítások Japánban Kizárják Japán egyes körzete­iből a dízelmeghajtású teherau­tókat, buszokat, hogy teljesíteni tudják a nitrogén-oxid-szennye- zésre megszabott előírásokat. Tokióban, Kanagavában és Oszakában már korlátozták, hogy mennyi lehet a levegőbe kerülő nitrogén-oxid maximális mennyisége, és most a környe­zetvédelmi ügynökség újabb tér­ségekben vezet be szigorítást. A magyar acélcsöveket is sújtja Az EK dömpingellenes védővámjai Igen valószínű, hogy az EK- bizottság által hétfőn bejelentett — egyebek között a magyar acél­csöveket is sújtó — dömpingelle­nes védővámok kivetését meg­erősíti majd a közösség miniszte­ri tanácsa, s ez esetben az intéz­kedés viszonylagos tartósságával kell majd számolni — vélik brüsz- szeli szakértői körökben. Hozzá­teszik: bár kellemetlen és feltét­len elkerülendő fejleményről van szó, semmiképpen sem pél­da nélküliről — sokkal inkább a kereskedelempolitika egyik megszokott manőverének váltak ezúttal magyar termékek is áldo­zatául. Az Európai Közösség bi­zottsága hétfőn közölte, hogy a közösségi piacokon értékesített magyar, csehszlovák, lengyel és horvát acélcsövek exportjánál — szerintük megalapozottnak mi­Bush—Clinton- találkozó Bili Clinton, a megválasztott amerikai elnök e minőségében tegnap először látogatott a Fehér Hazba. A George Bush elnökkel való kötetlen megbeszélésükön a kormányhatalom átadásának kérdéseiről volt szó, jóllehet, Clintont csak január 20-án iktat­ják be. Washingtoni lapjelenté­sek szerint az új elnök esetleg a későbbiekben is számítani sze­retne elődje tapasztalataira. Bush szóvivője már a találko­zó előtt jelezte, hogy az elnök a hátralévő időben nem tervez ér­demi politikai döntéseket, kez­deményezéseket, hanem főleg arra törekszik majd, hogy segítse az ügyek átadását utódjának. Bush nem tesz külföldi utakat (decemberre tervezett moszkvai látogatását már korábban le­mondta), de telefonon rendsze­resen tárgyal külföldi államférfi­akkal, akik elsősorban az új kor­mány várható politikájáról ér­deklődnek. Az új elnök felkereste a fővá­ros egyik, feketék lakta negye­dét, mapedig mindkét kongresz- szusi párt képviselőivel találko­zik. nősülő dömpingvád miatt — büntetővámokat vetnek ki (a magyar csövek esetében ennek mértéke 21,7 százalék). Az intézkedést tehát egyelőre a közösség végrehajtó apparátu­sa — a bizottság — hozta, és az ebben a formájában négy hóna­pig marad érvényben. Ez idő alatt kell az EK tényleges dön­téshozó fórumának, a miniszteri tanácsnak azt véglegesítenie vagy elvetnie. Szakértők szerint azonban az általános tapasztalat az, hogy ilyen esetben biztosra vehető a tanács jóváhagyása is, amelynek nyomán az intézkedés immár véglegessé válik. Elviek­ben akár azonnal is kezdemé­nyezhető ugyan a felülvizsgála­tot kérelmező eljárás, ugyancsak a tapasztalatok azonban azt mu­tatják, hogy az ilyesmi időben rendkívül elhúzódó procedúra, s hogy a kivetett védővámokat nem szokták azonnal vissza is vonni, azaz hatályuk akár több évig is eltarthat. Mivel viszont az intézkedés egy nagyon is ponto­san körülhatárolt termékcso­portra vonatkozik, így maga a lé­pés nincs hatással a magyar acél­ipari export egészére. Magyar termékek esetében egyébként a társulási szerződés­ről folyt tárgyalások megkezdése (1990 december) óta a mostani az első, dömping címén hozott büntetőintézkedés. Azt megelőzően viszonylag visszatérően megtörtént az ilyes­mi, mint ahogy az EK külkeres­kedelmében más, külső orszá­gokkal szemben is bőségesen akadt és akad példa hasonlók­ra. Kérdőjelek Európa gyógyítható? Tragikus, hogy immár bizonyítani sem kell, mennyire zavaros lett Europa. Véres háborúk, halottakat követelő rendzavarások, tö­megverekedésbe torkolló tüntetések, botrányos gyűlések, pattanásig feszülő nemzetközi konfliktusok, tudatosan indulatkeltő irományok az újabb és újabb mérföldkövek, amelyek félremagyarázhatatlanul jelzik: szélsőséges méregkeverés folyik Európa-szerte. A kérdés: mi­ért? Kik csinálják, és milyen célokkal? Milyen ideológiák kötik össze vagy választják el őket egymástól? Vannak-e közöttük nemzetközi összekötő szálak i? Ezeken lehet, sőt kell vitatkozni, de az sajnos nehe­zen vitatható, hogy mind több fajta feszültség fenyegeti nemzeteken belül és nemzetek között a megértést Európában. Mi sem vagyunk kivételek. De mind kevésbé mutogathatnak Európának erre a felére mások, ha a földrész békességét féltik. Örülnünk kellene ennek? Aligha ez az, amin itt és most örvendezni érdemes. Milyenek is vagyunk most mi, európaiak? Megint úgy tűnik, ko­rántsem csak abban különbözünk egymástól, hogy mi az anyanyel­vűnk. Mind gyakrabban bukkannak fel újra Europa-szerte olyanok, akik csakis nemzeti, faji, hitbéli és kulturális különbségeinket tartják fontosnak, s azt helyezik előtérbe, ami elválaszt bennünket, európai­akat egymástól. Ezek a demagógok másfajta európaiak, mint azok, akik tudják: a közös jövő érdekeben elválaszthatatlanul összeköti e földrész lakóit a közós földrajzi, gazdasági, történelmi európaiság. Az, hogy tetszik, nem tetszik, mindannyian itt élünk Európában. Gyógyítható-e Európa? Mintha most azon múlna, sikerül-e Keleten és Nyugaton egyaránt megakadályozni azok felülkerekedését, akik azon mesterkednek, hogy nemzeteket újból nemzetekkel szembe ál­lítsanak. A századvég legnagyobb kérdőjele: együtt élünk-e, vagy leg­alábbis egymás mellett itt, Európában? Vagy megint egymás ellen? Az is veszélyben van, aki még nem érzi ezt a veszélyt. (FEB) Kábítószerezték és elektrosokkolták a pácienseket Kárpótlás agymosásért Az ottawai kormány fejen­ként százezer kanadai dollár (79 ezer amerikai dollár) kártérítést fizet azoknak, akiket az 1950- 60-as években agymosási kísér­leteknek vetettek alá — jelentet­te be a kanadai igazságügyi mi­niszter. A CIA és a kanadai kormány által közösen finanszírozott kí­sérleteket az 1967-ben elhunyt Ewen Cameron pszichiáter vé­gezte 1957-62 között a montrea­li Allan Memorial intézetben mintegy 80 páciensen, akiket hozzájárulásuk nélkül kábító­szereztek és elektrosokkolták, hogy kitöröljék emlékezetüket. A kanadai kormány egy bíró­sági per nyomán döntött úgy, hogy kártérítést fizet az áldoza­toknak. A pert egy 1963-ban agymosásnak alávetett vancou- veri nő indította. A négygyerme­kes Lina Macdonald annak ide­jén depresszióval került a mont­reali intézetbe, ahol rendszere­sen kábítószerezték, 86 napig al­tatták, és több mint 100-szor elektrosokkolták, hogy „tisztára mossák agyát”. Öt hónap eltelté­vel a klinikából távozva, nem emlékezett főijére, gyerekeire és életének első 26 évére. Nem tu­dott ími-olvasni, sem főzni, de még az ágyat sem tudta megvet­ni. Az igazságügyi miniszter sze­rint a kártérítést a kormány pusz­tán emberiességi meggondolá­sokból határozta el, s nem ismer el semmiféle törvény előtti fele­lősséget a visszaélésekért. Otta­wa mindig is azt állította, hogy nem volt tudomása a CIA szere­péről 1967-ig, az ügy kipattaná- sáig. Az amerikai igazságügyi mi­nisztérium 1988-ban bírósági úton kívül létrejött megállapo­dással már kártérítésben részesí­tett kilenc kanadait, akik bepe­relték az Egyesült Államokat a rajtuk végzett kísérletekért. Ot­tawa akkor még elzárkózott ugyanettől. Elfogadom, hogy a kanadai kormány e kártérítéssel jelképesen megkövessen, de semmilyen összeg sem teheti jó­vá emlékezetem elvesztését és mindazt a megpróbáltatást, amin én és családom keresztülment — jelentette ki a ma 55 éves Lina Macdonald Los Angeles-ben, ahol egy producerrel tárgyal sor­sának megfilmesítéséről. Meggyalázták Begin síiját Ismeretlen tettesek meggyalázták Menahem Begin néhai izraeli miniszterelnök jeruzsálemi sírját — közölte kedden az izraeli rendőr­ség. A vandálok fekete festékkel mázolták össze a síremléket, amely­re egy horogkeresztet is felfestettek. Begint, aki 1977 és 1983 között volt Izrael miniszterelnöke, idén márciusban temették el Jeruzsálem keleti részén, az Olajfák hegyén lévő temetőben. Az erőműépítés finanszírozására Bősi államkötvények A szlovák kormány 4,5 milli­árd korona értékben államköt­vényeket bocsát ki a bősi vízi erőmű építésének finanszírozása céljából. Az erről szóló kor­mányzati előterjesztést kedden emelte törvényerőre a pozsonyi parlament. Az eredeti kormánytervezet csak 3,5 milliárdról szólt, de Juli­us Tóth pénzügyminiszter javas­latára egymilliárddal megnövel­ték az összeget. A bősi államköt­vényekből fizikai és jogi szemé­lyek egyaránt vásárolhatnak. Ebben az évben egyébként, au­gusztus végéig, a szlovák állami költségvetésből 2,6 millió koro­nát költöttek a bősi építkezés fi­nanszírozására. Orvostudósok a plutóniumgyártás eltiltásáért El kell tiltani az atomfegyve­rekben használt plutónium min­denfajta gyártását, és a meglévő készleteket nemzetközi ellenőr­zés alá kell helyezni. Ezt javasol­ja az atomháború megelőzésén fáradozó orvosok Nobel-béke- dijas nemzetközi szövetsége. A tegnapi napon New York­ban kiadott tanulmányukban a szövetség szakemberei hangsú­lyozzák, hogy mind a katonai, mind a polgári célokra használt plutóniumot szigorú nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezni, és gyártását el kell tiltani, hiszen an­nak előállítása, szállítása súlyos egészségi, környezeti és bizton­sági veszélyekkel jár: bárkinek is van a kezében a pusztító anyag, abból atomfegyver készíthető, s a plutóniumot terroristák is fel­használhatják zsarolásra. A szövetség emlékeztet arra, hogy milyen szörnyű következ­ményekkel járt egy cseljabinszki szovjet plutóniumüzem 1957-es felrobbanása. A szakemberek véleménye szerint veszélyesek az amerikai, az orosz, a francia és a brit plutóniumüzemek is — mi­közben hét további, meg nem nevezett ország is előálh'tja az anyagot. A plutónium felezőide­je 24.000 év, így a nagyfokú su­gárzású anyag biztonságos táro­lására nincs jó megoldás — ezért sürgető a termelés leállítása, mu­tat rá a nemzetközi orvosszövet­ség, egyúttal sürgetve, hogy ves­senek véget a plutónium körüli titkolódzásnak. Svájci gondok Félelem a munka- nélküliség­től Egy amerikai tanulmány szerint: Totális balkáni háború robbanhat ki A cél: az orosz gazdaság talpraállitása Borisz Jelcin Dél-Koreában Egy amerikai tanulmány sze­rint 1993. augusztus 15-én álta­lános háború robbanhat ki a Bal­kánon, amelybe Szerbia, Albá­nia, Görögország, Törökország, Románia, Ciprus, Szíria és Irak is belekeveredhet. A tanulmányt az Etnosz című görög lap ismertette október 31-i számában, onnan vette át a „ 168 császá” (168 óra) című szófiai hetilap. A tanulmányt a köze­lebbről meg nem nevezett Pfaltzgraff professzor vezetésé­vel a washingtoni Hadászati Ta­nulmányok Intézetéhez tartozó diplomata-továbbképzőben (further school of diplomacy) készítették. A szerzők szerint a jelenlegi konfliktushelyzetek le­hetséges alakulását figyelembe véve, ez az előrejelzés tekinthető a „legrosszabb feltételezhető” változatnak. Az amerikai tanulmány há­rom szakaszra osztotta az esemé­nyek várható menetét. Az első lépcső feltételezi, hogy Boszniá­ban nem sikerül fegyvemyugvást elérni, a harcok miatt 1993 nya­rára már 700 ezer menekültre le­het számítani, fokozódik a mu­zulmán kisebbséggel szembeni elnyomás, a feszültség olyannyi­ra átterjed Koszovóra, hogy a jö­vő év augusztusának közepén a szerb csapatok általános offenzí- vát indítanak Koszovó ellen. A koszovói albánok segítségért fo­lyamodnak Tiranához, miköz­ben Macedóniában, ahol a la­kosság körülbelül 22-25 százalé­ka albán, az albán kisebbség au­tonóm albán terület kialakítását követeli majd a hatóságoktól. A helyzetet kihasználva Görögor­szág — amelyet a tanulmány Szerbia szövetségesének nevez — csapatokat vezényel Albániá­ba és Macedóniába. (Athén nem ismeri el a Macedón köztársasá­got, területi igények állítólagos megfogalmazásával vádolja a skopjei vezetést.) A tanulmány szerint Szerbia és Görögország számára elfo­gadható megoldást jelentene Macedónia egymás közötti fel­osztása. A görög fellépést nem nézné jó szemmel Ankara, amely katonai fellépéssel fenyegetné meg Athént, ha nem vonja vissza csapatait Albániából és Mace­dóniából. Az elemzés készítői szerint Törökország hasonló lé- éssel fenyegetné meg Szerbiát, a nem vonná ki csapatait Ko- szovóból. Románia állítólag Szerbia oldalán lépne fel, nem zárva ki a fegyveres segítségnyúj­tás lehetőségét. A tanulmány emlékeztet arra, hogy Románia és Szerbia is pravoszláv állam. Az amerikai tanulmány sze­rint a második szakaszt jelente­né, hogy Ankara tiltakozó jegy­zékben szólítaná fel Görögor­szágot, 1993. szeptember 5-ig vonja vissza csapatait határai mögé. A NATO, az EK és az ENSZ Biztonsági Tanácsa is el­ítélné a szerb-görög fellépést, megszüntetnék Görögország EK-tagságát, az ENSZ általános embargót hirdetne ellene. Az Egyesült Államok bejelentené, hogy kiegészítő katonai erőt ve­zényel a Balkánra. Az elemzés szerint 1993. ok­tóber 1-jén kezdődne a „legrosz- szabb változat” harmadik szaka­sza. Athén nem engedne a török fellépésnek, ráadásul megbukna a Konsztantin Micotakisz vezet­te kormány (amely egyetlen sza­vazat parlamenti többséggel kor­mányoz), helyét nacionalistább vezetés foglalná el, amely egy ta­podtat sem engedne a kivívott pozíciókból. A görög csapatok Albániában és Macedóniában maradnának. Ankara megszáll­ná Ciprus déli részét is, katonai erővel elfoglalná Rodosz szige­tét, és bejelentené, mindez csak „előjátéka” a komolyabb kato­nai lépéseknek, azaz a Görögor­szág es Törökország közötti köz­vetlen katonai összecsapásnak. Az amerikai elemzők szerint ezek után egyre világosabban körvonalazódna a Törökország és Szíria szerepe. A „játékba” az­után beszállna a Közel-Kelet, az összecsapások szélesedné­nek... Szófiai megfigyelők emlékez­tetnek rá, senki nem vitathatja, hogy valóban ez a „lehető legrosz- szabb változat” a balkáni konf­liktusok elképzelhető alakulásá­ban. Csak remélni lehet, hogy az amerikai tanulmány készítői té­vedtek, háborús forgatókönyvük fel nem használt forgatókönyv marad. Borisz Jelcin tegnap Dél-Ko- reába érkezett, ahol főként a ba­jokkal küszködő orosz gazdaság talpraállításához szeretné meg­nyerni a dél-koreai üzleti körök támogatását. Jelcin nagyszámú kíséretéhez számos üzletember is csatlakozott. Az orosz államfő első ízben lá­togat el Dél-Koreába, ahol Ro Te Vu elnökkel, s az üzleti élet kép­viselőivel tárgyal majd, és beszé­det mond a szöuli parlamentben. Jelcin útjának jelentőségét növe­li, hogy az orosz vezető Dél-Ko- reát keresi föl elsőként az ázsiai országok sorában — miután szeptemberben lemondta Japán­ba és Dél-Koreába tervezett út­ját. Szöul kiemelésével mintegy jelezni kívánja Japánnak is, hogy Moszkvának Tokión kívül van­nak még más alternatívái. Röviddel Jelcin látogatása előtt hozták tető alá azt a megál­lapodást, amely lehetővé teszi, hogy Szöul folytassa a decem­berben befagyasztott óriáshitel újabb részleteinek folyósítását. Dél-Korea a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 1990- ben történt normalizálása után ajánlott föl 3 milliárd dolláros hi­telt, és ebből már 1,5 milliárd dollárt mozgósított is. Az orosz törlesztések elmaradása miatt azonban a múlt év decemberé­ben leállították a hiteleket. Moszkva most azt vállalta, hogy részben áruszállítással, részben készpénzfizetéssel törleszti a tar­tozásait. Borisz Jelcin több gazdasági megállapodás mellett azzal is emlékezetessé kívánja tenni út­ját, hogy Szöulban vázolja majd országa ázsiai politikáját, egyben a két ország viszonyát rendező alapszerződést is köt majd Ro Te Vu elnökkel. A „baráti együtt­működésről szóló” szerződésről szólva Jelcin korábban azt nyilat­kozta, hogy az nem sérti majd harmadik ország, nevezetesen a KNDK érdekeit, Moszkva ugyanis minden országgal har­monikus kapcsolatok kialakítá­sára törekszik. Hírek terjedtek el az elmúlt napokban arról, hogy Oroszország és Dél-Korea kato­nai együttműködésről szóló megállapodást is köt majd, ezt az értesülést azonban röviddel Jel­cin megérkezése előtt cáfolta Dél-Korea oroszországi nagykö­vete. Közölte, hogy mindössze katonai vezetők kölcsönös láto­gatásában és a hadgyakorlatokra való meghívásokban állapodnak meg. A munkanélküliség áll az első helyen a svájciakat az idén legin­kább foglalkoztató gondok kö­zött, megelőzve olyan más, nem kevésbé nyomasztó és megol­dásra váró jelenségeket, mint a menekültkérdés vagy a kábító­szer-fogyasztás. Ez derül ki az Isopublic közvélemény-kutató intézet szeptemberi körkérdésé­ből, amelyet az SKA svájci hitel­bank megbízásából végzett. A felmérés során 1184 sze­mélyt kérdeztek meg az ország minden részéből. Az eredményt az SKA tájékoztatja, a Bulletin legújabb száma közli. A fent em­lített három leginkább aggasztó gond után a megkérdezettek sor­rendben a következőket nevez­ték meg: környezetvédelem, az európai integráció, lakáskérdés, öregellátás, infláció, bűnözés, adózás és szövetségi pénzügyek. A korábbiakhoz képest most előrébb rukkolt az európai integ­ráció (ami természetes, hiszen december 6-án rendezik a nép­szavazást az Európai Gazdasági Térség ügyében), viszont kevés­bé nyomasztja Helvécia lakóit az infláció és a lakáskérdés. A 14 aggasztó jelenség sorában, akár­csak korábban, most is a háborús veszély áll az utolsó helyen. A megkérdezettek többsége azon a véleményen volt, hogy az öt legfontosabb problémát Svájc­nak egyedül, tehát nem az Euró­pai Gazdasági Térség (EGT) vagy az Európai Közösség kere­tében kell megoldania. Csupán a környezetvédelem és a háborús veszély kérdésében részesítették előnyben a nemzetek feletti együttműködést. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents