Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-18 / 272. szám

2 KÜLFÖLD 1992. november 18., szerda Dán javaslatok A dán parlament számos fel­hívást, valamint javaslatot tett a kormánynak, amely 1993 janu­árjától — fél évre — az Európai Közösség soros elnöki tisztét töl­ti be. A parlament javasolta egyebek között, hogy a kormány tegyen meg mindent annak érde­kében, hogy a Nyugat államai megnyissák piacaikat a kelet-eu­rópai országok előtt. Egy neves szociáldemokrata párti képvise­lő sürgette: Dániának és az EK többi más országának ahhoz ha­sonló támogatást kell nyújtania Kelet-Európának, mint amilyet Nyugat-Európának biztosított az annak idején amerikai Mar- shall-terv. ígéretes aranybánya ígéretesnek látszó aranybá­nyát fedeztek föl a geológusok Kelet-Finnországban, közel az orosz határhoz. Az első becslé­sek szerint a földben mintegy 800 ezer tonna aranyérc rejtőzik ott, s ennek nemesfémtartalma tonnánként 7 gramm. Ez több, mint az a tonnánként 5 gramm tiszta arany, amelyet a közelben már művelt bányából hoznak fel­színre. A térségben ez már a 10. föltárt aranybánya, igaz, vala­mennyi csekély méretű. A geoló­gusok azonban nem zárják ki, hogy az a vidék — a kanadaihoz vagy az ausztráliaihoz hasonlóan — több aranylelőhelyet rejt ma­gában. Kevesebb bank Svájcban legalább 100 bank szűnhet meg a jelenleg működő 577-ből az éleződő verseny és az új technológiák elterjedése miatt a következő néhány évben — ál­lapítja meg egy svájci tanulmány. A tanulmány készítői 98 svájci pénzintézetnél végeztek felmé­rést, s a bankárok egybehangzó véleménye szerint elkerülhetet­lennek tűnik a bankok számának csökkenése. A pénzügyi szakér­tők szerint a svájciak biztosan megszavazzák, hogy országuk csatlakozzék a 19 tagú Európai Gazdasági Térhez, s emiatt erő­sebb külföldi versennyel kell szá- molniok a bankoknak. Az ENSZ BT szigorította az embargót Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfői ülésén a Szerbia és Monte­negro ellen életben lévő kereske­delmi embargó szigorúbb betar­tatása mellett döntött. Ugyanak­kor elvetette az Iszlám Konfe­rencia Szervezetének azt a köve­telését, hogy oldják fel Bosznia- Hercegovina esetében a fegyver­szállítási tilalmat. A BT döntése felhatalmazza az adriai és a Du­na menti államokat, hogy állítsa­nak meg és vizsgáljanak át min­den kereskedelmi hajót az em­bargó megsértésének megaka­dályozására. A határozat értel­mében külön értesíteni kell a szervezet által létrehozott bizott­ságot a nyersolaj, az olajtermé­kek, a szén, az energiahordozók, a fémek, a vegyi áruk, a kaucsuk és a kerékgumik, a járművek és a motorok Szerbián, illetve Mon­tenegrón keresztül történő szállí­tásáról. Az embargó betartásának szi­gorítását csak Kína és Zimbabwe nem szavazta meg, ez a két állam már a kereskedelmi tilalom el­rendelésekor is tartózkodott. A BT Bosznia esetében annyi engedményt tett az Iszlám Kon­ferencia Szervezetében tömörült muzulmán államoknak, hogy el­ismerte: Bosznia-Hercegovina az ENSZ tagállamaként élvezi a világszervezet alapokmányából fakadó jogokat. Ugyanakkor el­vetette a fegyverszállítási tilalom feloldását, s úgy határozott, hogy megfigyelőket kell Bosznia hatá­raira küldeni mindenféle fegy­verszállítás megakadályozására. A BT ismételten elítélte az „etnikai tisztogatásokat”, elfo­gadhatatlannak nevezte a terü­letfoglalásokat, és bírálta azokat az erőket Bosznia-Hercegoviná­ban — elsősorban a szerb félka­tonai szervezeteket —, amelyek nem tesznek eleget a BT határo­zatainak. Kérdőjelek Változnak a mércék? A legnagyobb kormánypárt, a Magyar Demokrata Fórum, és a legerősebb ellenzéki párt, a Szabad Demokraták Szövetsége a hét vé­gén tagsága és az ország elé tárta fontos stratégiai és taktikai elképze­léseit. Miben különböztek az állásfoglalások? Minden olyan kérdés­ben, amely az MDF kormányzati és az SZDSZ ellenzéki szerepéből adódik. A demokrata fórum elnöke azt húzta alá, mit kell tennie párt­jának annak érdekében, hogy megőrizze pozícióit a következő vá­lasztásokon. Az SZDSZ új elnöke arról szólt, hogy pártja kormá­nyozni készül. Volt-e közös vonása a két rendezvénynek? Bár ellenkező esz­mei-politikai platformról közelítették meg a pártok a mai helyzetet és a jövő feladatait, egy ponton nézeteik találkoztak. Mindkét tanácsko­záson nagy súlyt helyeztek az adott párt belső konszolidációjára, so­rainak rendezésére. Kedvező ez az azonosság? Arra enged következtetni, hogy ezek a pártok a jövőben elsősorban kifelé akarnak fordulni, a meddő belső viták helyett az ország sarkalatos problémáival többet és jobban akar­nak foglalkozni. Ezt egyébként minden parlamenti párttól el is várják a választók, mert nyilvánvaló, hogy az 1994-es választásokon (meg­mérettetésen) egy-egy pártnak az ország javára végzett munkája lesz a legfőbb merce. Közös érdek — pártállástól függetlenül —, hogy a hétvégi ta­nácskozások nyomán az MDF és az SZDSZ mindinkább megfeleljen ennek a várakozásnak. Megtették az első lépést? Jó lenne Hinni benne. (FEB) Kubai repülőgép katasztrófája A korábbi jelentésekben szereplő adatoknál jó­val több, 34 halálos áldozata van annak a repülő­gép-katasztrófának, amely vasárnap este a Domi­nikai Köztársaságban, Puerto Plata város repülőte­rének közelében történt. A kubai Aerocaribbean charter-légitársaság IL- 18-as repülőgépén a hétfőn Havannában közzétett adatok szerint 16 kubai, 16 dominikai és két olasz állampolgár utazott. Noha a szerencsétlenség színhelyén — nehezen megköze­líthető, hegyi terepen — még folyik a kutatás, már nincs remény arra, hogy túlélőkre találjanak, jelezte a kubai Polgári Repülésügyi Intézet közleménye. A Dominikai Köztársaság északi partvidékén fekvő város légikikötőjének környezetében meredek hegycsúcsokkal szabdalt domborzat található, s egy hegyoldalra zuhant a leszálláshoz készülő gép. A katasztrófa idején kedvezőtlen időjárási viszonyok voltak e térségben. A repülőgép fedélzetén volt többek között három dominikai sportoló is, akik egy havannai nemzetközi sakkversenyre utaztak volna Adelquis Remón nemzetközi sakk-nagymes­ter társaságában. A katasztrófa okát kubai szak­értőkkel közösen vizsgálják a dominikai hatósá­gok. Meghalt az „erlangeni bébi” A halott anya karjaiba helye­zik a hétfőn meghalt „erlangeni bébit”, így temetik el mindkettő­jüket — vált ismeretessé a német- országi Erlangenben. A döntést a hozzátartozók azt követően hozták, hogy a terhesség 19. he­tében meghalt a 18 éves, agyha­lált szenvedett Marion Bloch magzata. Az egész Németor­szágban nagy port kavart eset in­duló napja október 8-án volt, amikor is a terhes anya közleke­dési baleset áldozatává vált. Az erlangeni egyetemi klinikán agy­halált állapítottak meg nála, de egy orvosi testület az asszony szüleinek beleegyezésével úgy döntött: az életfunkciókat élet­ben tartják, s megpróbálják vi­lágra segíteni a gyereket. Az eset nyomán politikusok, jogászok és erkölcstannal foglalkozók vitat­ták a lépés helyességét. Feltették a kérdést: vajon megengedhe- tő-e a gyerekkel szemben, hogy halottól szülessen meg. Az orvosok azt állították, hogy a magzat normálisan fejlő­dik az anyaméhben, ám hétfőn vetélés következett be. A magzat meghalt, az anya mesterséges lé­legeztetését beszüntették. Az er­langeni klinikán tagadják, hogy az abortusz orvosi beavatkozásra következett volna be, miután fi­zikai károsodást fedeztek fel a főtuszon. Sajnálják azonban, hogy a szerencsétlenül járt asz- szony szülei egyikőjük boncolá­sához sem járultak hozzá. Fabius: „sztálini típusú per Meg kell akadályozni, hogy a parlamenti bíróság valamiféle „sztálini típusú mechanizmussá váljon, ahol előbb el kell ítélni valakit ahhoz, hogy később ki­mondják ártatlanságát” — jelen­tette ki Laurent Fabius, a francia Szocialista Párt főtitkára vasár­nap esti terjedelmes televíziós in­terjújában. A főtitkárt ilyen bíró- ság elé akarják állítani, hogy tisz­tázzák, valóban felelős-e egykori kormányfőként azért a vétkes hanyagságért, amelynek követ­keztében kétezer, vérzékenység- . ben szenvedő beteget fertőztek 1 meg AIDS-vírussal. A parla­menti bíróság felállítását az el­lenzék javasolta. Az interjúban a politikus igen hevesen kikelt a vádak ellen, és ismét azzal vádolta meg a francia jobboldalt, hogy politikai manő­verre akarja kihasználni a tragé­diát, a szocialista kormányt akar­ja az eljárással lejáratni a tavasz- szal esedékes nemzetgyűlési vá­lasztások küszöbén. — Nem azért akarnak ellenem eljárni, amit tettem, hanem azért, mert azon a poszton vagyok, amelyet most betöltők — mondotta a pártfőtitkár, kijelentve: fennáll a kockázata annak, hogy „nem té­nyek, hanem politikai vélemé­nyek miatt” akarnak ítélkezni felette. A szocialista párt vezetősége vasárnap egységesen kiállt a fő­titkár mellett, s hasonló érvekkel bírálta az eljárást. A párt eddig nem foglalt egyértelműen állást arról, hogy hajlandó lesz-e hoz­zájárulni a tárgyaláshoz, csupán azt jelezte, hogy nem támaszt akadályokat a testület felállítása elé. A parlamenti bíróságba a képviselőház és a szenátus egya­ránt 12 tagot választ meg, s mivel a szenátusban ellenzéki többség van, így a testületben is az ellen­zék kerül majd többségbe. Ám ahhoz, hogy bárki ellen eljárás induljon, a két háznak el kell fo­gadnia a vádindítványt. Ez a sze­nátusban megy is, de a nemzet- gyűlésben nem feltétlenül kap többséget egy ilyen javaslat. A két Karinthy Párizsban A két Karinthy, az apa és a fiú, Frigyes és Ferenc egy-egy művét jelentette meg francia nyelven az In Fine kiadóvállalat. A fiatal vállalat — Szende Tamás szer­kesztésében — sorozatban jelen­teti meg magyar írók műveit: ed­dig Babits Mihály „Gólyakalifa” és Földes Jolán „A Halászó Macska utcája” mű került kiadá­sukban a francia könyvesboltok­ba. A most forgalomba kerülő két mű Karinthy Frigyes „Tanár úr, kérem” című kötete és Karinthy Ferenc „Budapesti ősz” című re­génye. A „Tanár úr, kérem” a fordításban a „M’sieur” címet kapta — a francia iskolákban így jelentkeznek a gyerekek. A mű­vet Francoise Gál fordította le, a szakértők szerint rendkívüli nyelvi leleménnyel adva vissza az író sajátos humorát. A könyvhöz Nyéki Lajos professzor írt beve­zetőt. A „Budapesti ősz” fordí­tója Karinthy Ferenc lánya, a Franciaországban élő Karinthy Judit, s a? 1956 októberének napjait drámai erővel megjelení­tő műhöz a szemtanú, Méray Ti­bor írt előszót. Karinthy Frigyesnek eddig csak kevés számú művével is­merkedhetett meg a francia olva­sóközönség, közülük az „Utazás a koponyám körül” keltett nagy érdeklődést. Az ifjabb Karinthy- nak is megjelentek már művei francia nyelven — nemrég Pá­rizsban sikerrel adták elő egyfel- vonásosait is. A két új kötetet nagy sikerű irodalmi esten mutatták be a pá­rizsi Magyar Intézetben. Az apa és a fiú irodalmi munkásságát méltatta Nyéki Lajos és Tverdo- ta György professzor, Georges Kassai, aki maga is fordította műveiket, és Fejtő Ferenc, a Pá­rizsban élő ismert magyar publi­cista. Thierry Rocher, az In Fine kiadó vezetője elmondotta: ter­vezik további magyar művek megjelentetését, egyebek között egy Kosztolányi-regény és egy Krúdy-kötet szerepel terveik­ben. A CBS interjúja A szenátor figyelmeztetése a „történelem alvajáróinak’ Sürgős nyugati segítség nélkül rövid életű lesz a demokrácia megteremtésének kísérlete a volt Szovjetunióban — figyelmezte­tett Sam Nunn szenátor a CBS televízióban sugárzott inteijújá­ban —, ha az Egyesült Államok és más nyugati országok, a „tör­ténelem alvajárói” — csak ma­gukkal törődve — figyelmen kí­vül hagyják Oroszország szorult helyzetét. E véleményét fejtette ki a szenátus katonai bizottságá­nak elnöke a talán legnagyobb külpolitikai dilemmáról, amely- lyel Clinton megválasztott elnök kormányának hamarosan szem­be kell néznie. Sam Nunn szerint semmivé foszlik minden védelmi megtakarítás, amelyet a kommu­nizmus összeomlása tett lehető­vé, ha Oroszország visszacsúszik a totalitarizmusba. Borisz Jelcin kormányára nézve a legsúlyo­sabb fenyegetést a hadiipari komplexum jelenti, amely egyre több megrendeléstől esik el. A szenátor, aki a sajtó szerint Bili Clinton leendő kormányá­ban a külügyi vagy védelmi tárca egyik lehetséges várományosa, interjújában éles szavakkal osto­rozta a Bush-kormányt, nyugati szövetségeseit és a Nemzetközi Valutaalapot szűkmarkúságá­ért. A Nyugat több segítséget adott Gorbacsov kommunista rezsimjének, mint Jelcin alatt a születő demokráciának — mon­dotta Nunn, s arra is emlékezte­tett: Bush elnöksége alatt 60 mil­liárd dollárt mozgósítottak, alap­vetően azért, hogy a kuvaiti emírt visszaültessék trónjára. Az Egyesült Államok és szö­vetségesei vagy most hoznak ál­dozatot Oroszország megsegíté­sére, vagy dollármilliárdokat kell költeniük később azért, hogy helyrehozzák a mulasztást. Szputnyik — ajándékokkal Reszursz-500 jelzéssel orosz műholdat juttattak Föld körüli pályára hétfőre virradóra a ple- szecki űrbázisról, Moszkvától 800 kilométerrel északra. A szputnyik november 22-én a Csendes-óceánra ereszkedik majd vissza, az Egyesült Álla­mok partjaitól 250 kilométerre, s a seattle-i repülési múzeumba kerül. A Reszursz-500 19 konténert visz, benne orosz termékekkel és az Egyesült Államoknak szánt ajándékokkal. A szputnyikkal orosz részről mindenekelőtt azt akarták kifejezésre juttatni, hogy haladnak a hadiipar békés célú átállításának útján. .Közönséges hazugság” Nem magyar hajó volt! A pozsonyi Pravda tegnapi száma helyszíni beszámolóban cáfolja a szlovák sajtóiroda va­sárnapi keltezésű hírét, mely Ju­lius Binder közlésére hivatkozva arról számolt be, hogy szomba­ton „két magyar hajó többórás manőverezés után tönkretette a bősi erőmű hajókamrájának két ipari tévékameráját”. Binder olyan értelemben nyi­latkozott, hogy nem tudja, „va­jon a legénység alkalmatlansága, vagy szándékosság miatt került- e sor a károkozásra”. A Pravda munkatársai hétfőn a helyszínen tájékozódtak Stanislav Kristóf­nál, a bősi erőmű hajóforgalmi irányítótornyának vezetőjénél, aki a hírt „közönséges hazugság­nak” minősítette. Kristóf elmondta: „Nem két hajó volt, hanem egy, nem ma­gyar hajó volt, hanem bolgár, és az esemény nem szombaton, ha­nem csütörtökön történt”. A ha­jóforgalom irányítója a további pontosításban azt is közölte a po­zsonyi Pravda munkatársaival, hogy valójában „esemény sem történt”, mert a bolgár hajó ma­nőverezése során a kamerák sem sérültek meg, csupán az egyik kamera tartókarja görbült el, mi­közben feltépte a bolgár hajón álló kamion ponyváját. Stanislav Kristóf elutasította és megalapozatlannak, rosszin­dulatúnak nevezte azt a híreszte­lést, hogy a magyar hajók több órán keresztül manővereznek a hajókamrában. „Sejtelmem sincs, kinek áll érdekében az, hogy ilyen valótlan híreket röp­pentsen fel” — mondta a hajó- forgalom irányítója, aki a Prav­dát úgy tájékoztatta, hogy Bős­nél naponta 60-80 hajó halad át. A The Guardian jelentése egy szlovák faluból Minden kiszáradt az egész környéken A The Guardian című brit lap munkatársa egy szlovákiai falu­ban, Dobrohostban (Doborgaz) járt, és megállapította, hogy nincs víz a vízvezetékben, és a fa­lusi kutak is elapadtak. Dobrohost a gát árnyékában fekszik, és a csatorna kiszárította a falut, a közeli folyót — a Duna egyik ágát — és a környező pata­kokat — írta lan Traynor a brit lap tegnapi számában. Az eddig közel 4 milliárd dol­lárba került építkezés már nem csehszlovák vállalkozás, hanem a születő Szlovákiáé, amely a szomszédos Magyarország, a környezetvédők és a helyi lakos­ság éles tiltakozása ellenére foly­tatja a munkát. A bősi folyóelté­rítés és az áramtermelési terv a legnagyobb ilyen vállalkozás Eu­rópában, és a legnagyobb vi­szályforrás Közép-Európában, amely eddig kevés áramot, annál több veszekedést termelt Buda­pest és Pozsony között — írta a tudósító, és hozzátette: az EK próbál közvetíteni a folytatásra eltökélt, gazdasági, környezeti és hajózási előnyöket ígérő Szlová­kia és a környezeti katasztrófát, mérgezett ivóvizet jósló Magyar- ország között, amely a határ egyoldalú megváltoztatását is panaszolja. Dobrohostban felzúdult a he­lyi lakosság, mert az építkezésen nem tartják be a biztonsági elő­írásokat, és szemtanúk szerint a víz átszivárog a csatorna beton­szerkezetén. Ezt egyébként szlo­vák hivatalos személyek is elis­merték. Környezetvédők és a magyar kormány már régen fi­gyelmeztettek, hogy a gát alapjá­hoz gyűlő iszapból nehézfémek és más szennyezőanyagok fog­nak a víztartalékba szivárogni. Most egyelőre minden kiszáradt a környéken, mintha kihúzták volna a dugót — olvasható a The Guardian tegnapi számá­ban. Szociológiai felmérés Az amerikaiak és az antiszemitizmus Az amerikaiak közül minden ötödik határozottan antiszemita nézeteket vall, s ez az arány 10 százalékkal kevesebb, mint 25 évvel ezelőtt. Egy tegnap közzé­tett amerikai szociológiai felmé­rés szerint a megkérdezettek 35 százaléka úgy véli, hogy az ame­rikai zsidók lojálisabbak Izrael­hez, mint az Egyesült Államok­hoz. A B’nai B’rith zsidó emberjogi szervezett által megrendelt fel­mérést 1400 személy megkérde­zésével májusban készítették — jelentette az AFP. A zsidóellenesség tízszázalé­kos csökkenésével kapcsolatban Abraham Foxman, a felmérést kezdeményező zsidó szervezet egyik vezetője megjegyezte, hogy az antiszemitizmus csökke­nésének adatai félrevezetőek, hi­szen az, hogy az amerikaiak 20 százaléka nem szereti a zsidókat, továbbra is jelentős arány. Foxman azt is elmondta, hogy miközben az 1964-es felmérés szerint az amerikai antiszemitiz­musnak inkább társadalmi hátte­re volt (visszautasították, hogy együtt dolgozzanak vagy éljenek a zsidókkal), most a zsidóelle- nességnek politikai alapja van. Kiderült ugyanis, hogy a meg­kérdezettek 31 százaléka szerint a „zsidóknak túl sok hatalma van”, 51 százalékuk pedig azt vallotta, hogy a többi amerikai­hoz képest a zsidók sokkal össze- tartóbbak. A Martilla and Kiley bostoni cég által végzett felmé­résből napvilágra került — írta a Reuter —, hogy a leginkább anti­szemiták a 65 évesnél idősebb személyek, a középiskolai vég­zettségnél alacsonyabb iskolá- zottságúak és a fekete bőrűek. Abraham Foxman szerint ez utóbbi rétegen belül 25 évvel ko­rábban sokkal magasabb volt az antiszemitizmus aránya. A határozottan antiszemitá­nak nevezhető személyek aránya az összlakosságban 1964-ben több mint 29 százalék volt. A Reuter megjegyezte, hogy a kö­zelmúltban végzett európai fel­mérések az antiszemitizmus nö­vekedését mutatják az öreg kon­tinensen. Példaként egy olaszor­szági eredményt hozott, amely szerint tíz olaszból egy azt szeret­né, ha a zsidók elhagynák Itáliát.

Next

/
Thumbnails
Contents