Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-18 / 272. szám
2 KÜLFÖLD 1992. november 18., szerda Dán javaslatok A dán parlament számos felhívást, valamint javaslatot tett a kormánynak, amely 1993 januárjától — fél évre — az Európai Közösség soros elnöki tisztét tölti be. A parlament javasolta egyebek között, hogy a kormány tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Nyugat államai megnyissák piacaikat a kelet-európai országok előtt. Egy neves szociáldemokrata párti képviselő sürgette: Dániának és az EK többi más országának ahhoz hasonló támogatást kell nyújtania Kelet-Európának, mint amilyet Nyugat-Európának biztosított az annak idején amerikai Mar- shall-terv. ígéretes aranybánya ígéretesnek látszó aranybányát fedeztek föl a geológusok Kelet-Finnországban, közel az orosz határhoz. Az első becslések szerint a földben mintegy 800 ezer tonna aranyérc rejtőzik ott, s ennek nemesfémtartalma tonnánként 7 gramm. Ez több, mint az a tonnánként 5 gramm tiszta arany, amelyet a közelben már művelt bányából hoznak felszínre. A térségben ez már a 10. föltárt aranybánya, igaz, valamennyi csekély méretű. A geológusok azonban nem zárják ki, hogy az a vidék — a kanadaihoz vagy az ausztráliaihoz hasonlóan — több aranylelőhelyet rejt magában. Kevesebb bank Svájcban legalább 100 bank szűnhet meg a jelenleg működő 577-ből az éleződő verseny és az új technológiák elterjedése miatt a következő néhány évben — állapítja meg egy svájci tanulmány. A tanulmány készítői 98 svájci pénzintézetnél végeztek felmérést, s a bankárok egybehangzó véleménye szerint elkerülhetetlennek tűnik a bankok számának csökkenése. A pénzügyi szakértők szerint a svájciak biztosan megszavazzák, hogy országuk csatlakozzék a 19 tagú Európai Gazdasági Térhez, s emiatt erősebb külföldi versennyel kell szá- molniok a bankoknak. Az ENSZ BT szigorította az embargót Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfői ülésén a Szerbia és Montenegro ellen életben lévő kereskedelmi embargó szigorúbb betartatása mellett döntött. Ugyanakkor elvetette az Iszlám Konferencia Szervezetének azt a követelését, hogy oldják fel Bosznia- Hercegovina esetében a fegyverszállítási tilalmat. A BT döntése felhatalmazza az adriai és a Duna menti államokat, hogy állítsanak meg és vizsgáljanak át minden kereskedelmi hajót az embargó megsértésének megakadályozására. A határozat értelmében külön értesíteni kell a szervezet által létrehozott bizottságot a nyersolaj, az olajtermékek, a szén, az energiahordozók, a fémek, a vegyi áruk, a kaucsuk és a kerékgumik, a járművek és a motorok Szerbián, illetve Montenegrón keresztül történő szállításáról. Az embargó betartásának szigorítását csak Kína és Zimbabwe nem szavazta meg, ez a két állam már a kereskedelmi tilalom elrendelésekor is tartózkodott. A BT Bosznia esetében annyi engedményt tett az Iszlám Konferencia Szervezetében tömörült muzulmán államoknak, hogy elismerte: Bosznia-Hercegovina az ENSZ tagállamaként élvezi a világszervezet alapokmányából fakadó jogokat. Ugyanakkor elvetette a fegyverszállítási tilalom feloldását, s úgy határozott, hogy megfigyelőket kell Bosznia határaira küldeni mindenféle fegyverszállítás megakadályozására. A BT ismételten elítélte az „etnikai tisztogatásokat”, elfogadhatatlannak nevezte a területfoglalásokat, és bírálta azokat az erőket Bosznia-Hercegovinában — elsősorban a szerb félkatonai szervezeteket —, amelyek nem tesznek eleget a BT határozatainak. Kérdőjelek Változnak a mércék? A legnagyobb kormánypárt, a Magyar Demokrata Fórum, és a legerősebb ellenzéki párt, a Szabad Demokraták Szövetsége a hét végén tagsága és az ország elé tárta fontos stratégiai és taktikai elképzeléseit. Miben különböztek az állásfoglalások? Minden olyan kérdésben, amely az MDF kormányzati és az SZDSZ ellenzéki szerepéből adódik. A demokrata fórum elnöke azt húzta alá, mit kell tennie pártjának annak érdekében, hogy megőrizze pozícióit a következő választásokon. Az SZDSZ új elnöke arról szólt, hogy pártja kormányozni készül. Volt-e közös vonása a két rendezvénynek? Bár ellenkező eszmei-politikai platformról közelítették meg a pártok a mai helyzetet és a jövő feladatait, egy ponton nézeteik találkoztak. Mindkét tanácskozáson nagy súlyt helyeztek az adott párt belső konszolidációjára, sorainak rendezésére. Kedvező ez az azonosság? Arra enged következtetni, hogy ezek a pártok a jövőben elsősorban kifelé akarnak fordulni, a meddő belső viták helyett az ország sarkalatos problémáival többet és jobban akarnak foglalkozni. Ezt egyébként minden parlamenti párttól el is várják a választók, mert nyilvánvaló, hogy az 1994-es választásokon (megmérettetésen) egy-egy pártnak az ország javára végzett munkája lesz a legfőbb merce. Közös érdek — pártállástól függetlenül —, hogy a hétvégi tanácskozások nyomán az MDF és az SZDSZ mindinkább megfeleljen ennek a várakozásnak. Megtették az első lépést? Jó lenne Hinni benne. (FEB) Kubai repülőgép katasztrófája A korábbi jelentésekben szereplő adatoknál jóval több, 34 halálos áldozata van annak a repülőgép-katasztrófának, amely vasárnap este a Dominikai Köztársaságban, Puerto Plata város repülőterének közelében történt. A kubai Aerocaribbean charter-légitársaság IL- 18-as repülőgépén a hétfőn Havannában közzétett adatok szerint 16 kubai, 16 dominikai és két olasz állampolgár utazott. Noha a szerencsétlenség színhelyén — nehezen megközelíthető, hegyi terepen — még folyik a kutatás, már nincs remény arra, hogy túlélőkre találjanak, jelezte a kubai Polgári Repülésügyi Intézet közleménye. A Dominikai Köztársaság északi partvidékén fekvő város légikikötőjének környezetében meredek hegycsúcsokkal szabdalt domborzat található, s egy hegyoldalra zuhant a leszálláshoz készülő gép. A katasztrófa idején kedvezőtlen időjárási viszonyok voltak e térségben. A repülőgép fedélzetén volt többek között három dominikai sportoló is, akik egy havannai nemzetközi sakkversenyre utaztak volna Adelquis Remón nemzetközi sakk-nagymester társaságában. A katasztrófa okát kubai szakértőkkel közösen vizsgálják a dominikai hatóságok. Meghalt az „erlangeni bébi” A halott anya karjaiba helyezik a hétfőn meghalt „erlangeni bébit”, így temetik el mindkettőjüket — vált ismeretessé a német- országi Erlangenben. A döntést a hozzátartozók azt követően hozták, hogy a terhesség 19. hetében meghalt a 18 éves, agyhalált szenvedett Marion Bloch magzata. Az egész Németországban nagy port kavart eset induló napja október 8-án volt, amikor is a terhes anya közlekedési baleset áldozatává vált. Az erlangeni egyetemi klinikán agyhalált állapítottak meg nála, de egy orvosi testület az asszony szüleinek beleegyezésével úgy döntött: az életfunkciókat életben tartják, s megpróbálják világra segíteni a gyereket. Az eset nyomán politikusok, jogászok és erkölcstannal foglalkozók vitatták a lépés helyességét. Feltették a kérdést: vajon megengedhe- tő-e a gyerekkel szemben, hogy halottól szülessen meg. Az orvosok azt állították, hogy a magzat normálisan fejlődik az anyaméhben, ám hétfőn vetélés következett be. A magzat meghalt, az anya mesterséges lélegeztetését beszüntették. Az erlangeni klinikán tagadják, hogy az abortusz orvosi beavatkozásra következett volna be, miután fizikai károsodást fedeztek fel a főtuszon. Sajnálják azonban, hogy a szerencsétlenül járt asz- szony szülei egyikőjük boncolásához sem járultak hozzá. Fabius: „sztálini típusú per Meg kell akadályozni, hogy a parlamenti bíróság valamiféle „sztálini típusú mechanizmussá váljon, ahol előbb el kell ítélni valakit ahhoz, hogy később kimondják ártatlanságát” — jelentette ki Laurent Fabius, a francia Szocialista Párt főtitkára vasárnap esti terjedelmes televíziós interjújában. A főtitkárt ilyen bíró- ság elé akarják állítani, hogy tisztázzák, valóban felelős-e egykori kormányfőként azért a vétkes hanyagságért, amelynek következtében kétezer, vérzékenység- . ben szenvedő beteget fertőztek 1 meg AIDS-vírussal. A parlamenti bíróság felállítását az ellenzék javasolta. Az interjúban a politikus igen hevesen kikelt a vádak ellen, és ismét azzal vádolta meg a francia jobboldalt, hogy politikai manőverre akarja kihasználni a tragédiát, a szocialista kormányt akarja az eljárással lejáratni a tavasz- szal esedékes nemzetgyűlési választások küszöbén. — Nem azért akarnak ellenem eljárni, amit tettem, hanem azért, mert azon a poszton vagyok, amelyet most betöltők — mondotta a pártfőtitkár, kijelentve: fennáll a kockázata annak, hogy „nem tények, hanem politikai vélemények miatt” akarnak ítélkezni felette. A szocialista párt vezetősége vasárnap egységesen kiállt a főtitkár mellett, s hasonló érvekkel bírálta az eljárást. A párt eddig nem foglalt egyértelműen állást arról, hogy hajlandó lesz-e hozzájárulni a tárgyaláshoz, csupán azt jelezte, hogy nem támaszt akadályokat a testület felállítása elé. A parlamenti bíróságba a képviselőház és a szenátus egyaránt 12 tagot választ meg, s mivel a szenátusban ellenzéki többség van, így a testületben is az ellenzék kerül majd többségbe. Ám ahhoz, hogy bárki ellen eljárás induljon, a két háznak el kell fogadnia a vádindítványt. Ez a szenátusban megy is, de a nemzet- gyűlésben nem feltétlenül kap többséget egy ilyen javaslat. A két Karinthy Párizsban A két Karinthy, az apa és a fiú, Frigyes és Ferenc egy-egy művét jelentette meg francia nyelven az In Fine kiadóvállalat. A fiatal vállalat — Szende Tamás szerkesztésében — sorozatban jelenteti meg magyar írók műveit: eddig Babits Mihály „Gólyakalifa” és Földes Jolán „A Halászó Macska utcája” mű került kiadásukban a francia könyvesboltokba. A most forgalomba kerülő két mű Karinthy Frigyes „Tanár úr, kérem” című kötete és Karinthy Ferenc „Budapesti ősz” című regénye. A „Tanár úr, kérem” a fordításban a „M’sieur” címet kapta — a francia iskolákban így jelentkeznek a gyerekek. A művet Francoise Gál fordította le, a szakértők szerint rendkívüli nyelvi leleménnyel adva vissza az író sajátos humorát. A könyvhöz Nyéki Lajos professzor írt bevezetőt. A „Budapesti ősz” fordítója Karinthy Ferenc lánya, a Franciaországban élő Karinthy Judit, s a? 1956 októberének napjait drámai erővel megjelenítő műhöz a szemtanú, Méray Tibor írt előszót. Karinthy Frigyesnek eddig csak kevés számú művével ismerkedhetett meg a francia olvasóközönség, közülük az „Utazás a koponyám körül” keltett nagy érdeklődést. Az ifjabb Karinthy- nak is megjelentek már művei francia nyelven — nemrég Párizsban sikerrel adták elő egyfel- vonásosait is. A két új kötetet nagy sikerű irodalmi esten mutatták be a párizsi Magyar Intézetben. Az apa és a fiú irodalmi munkásságát méltatta Nyéki Lajos és Tverdo- ta György professzor, Georges Kassai, aki maga is fordította műveiket, és Fejtő Ferenc, a Párizsban élő ismert magyar publicista. Thierry Rocher, az In Fine kiadó vezetője elmondotta: tervezik további magyar művek megjelentetését, egyebek között egy Kosztolányi-regény és egy Krúdy-kötet szerepel terveikben. A CBS interjúja A szenátor figyelmeztetése a „történelem alvajáróinak’ Sürgős nyugati segítség nélkül rövid életű lesz a demokrácia megteremtésének kísérlete a volt Szovjetunióban — figyelmeztetett Sam Nunn szenátor a CBS televízióban sugárzott inteijújában —, ha az Egyesült Államok és más nyugati országok, a „történelem alvajárói” — csak magukkal törődve — figyelmen kívül hagyják Oroszország szorult helyzetét. E véleményét fejtette ki a szenátus katonai bizottságának elnöke a talán legnagyobb külpolitikai dilemmáról, amely- lyel Clinton megválasztott elnök kormányának hamarosan szembe kell néznie. Sam Nunn szerint semmivé foszlik minden védelmi megtakarítás, amelyet a kommunizmus összeomlása tett lehetővé, ha Oroszország visszacsúszik a totalitarizmusba. Borisz Jelcin kormányára nézve a legsúlyosabb fenyegetést a hadiipari komplexum jelenti, amely egyre több megrendeléstől esik el. A szenátor, aki a sajtó szerint Bili Clinton leendő kormányában a külügyi vagy védelmi tárca egyik lehetséges várományosa, interjújában éles szavakkal ostorozta a Bush-kormányt, nyugati szövetségeseit és a Nemzetközi Valutaalapot szűkmarkúságáért. A Nyugat több segítséget adott Gorbacsov kommunista rezsimjének, mint Jelcin alatt a születő demokráciának — mondotta Nunn, s arra is emlékeztetett: Bush elnöksége alatt 60 milliárd dollárt mozgósítottak, alapvetően azért, hogy a kuvaiti emírt visszaültessék trónjára. Az Egyesült Államok és szövetségesei vagy most hoznak áldozatot Oroszország megsegítésére, vagy dollármilliárdokat kell költeniük később azért, hogy helyrehozzák a mulasztást. Szputnyik — ajándékokkal Reszursz-500 jelzéssel orosz műholdat juttattak Föld körüli pályára hétfőre virradóra a ple- szecki űrbázisról, Moszkvától 800 kilométerrel északra. A szputnyik november 22-én a Csendes-óceánra ereszkedik majd vissza, az Egyesült Államok partjaitól 250 kilométerre, s a seattle-i repülési múzeumba kerül. A Reszursz-500 19 konténert visz, benne orosz termékekkel és az Egyesült Államoknak szánt ajándékokkal. A szputnyikkal orosz részről mindenekelőtt azt akarták kifejezésre juttatni, hogy haladnak a hadiipar békés célú átállításának útján. .Közönséges hazugság” Nem magyar hajó volt! A pozsonyi Pravda tegnapi száma helyszíni beszámolóban cáfolja a szlovák sajtóiroda vasárnapi keltezésű hírét, mely Julius Binder közlésére hivatkozva arról számolt be, hogy szombaton „két magyar hajó többórás manőverezés után tönkretette a bősi erőmű hajókamrájának két ipari tévékameráját”. Binder olyan értelemben nyilatkozott, hogy nem tudja, „vajon a legénység alkalmatlansága, vagy szándékosság miatt került- e sor a károkozásra”. A Pravda munkatársai hétfőn a helyszínen tájékozódtak Stanislav Kristófnál, a bősi erőmű hajóforgalmi irányítótornyának vezetőjénél, aki a hírt „közönséges hazugságnak” minősítette. Kristóf elmondta: „Nem két hajó volt, hanem egy, nem magyar hajó volt, hanem bolgár, és az esemény nem szombaton, hanem csütörtökön történt”. A hajóforgalom irányítója a további pontosításban azt is közölte a pozsonyi Pravda munkatársaival, hogy valójában „esemény sem történt”, mert a bolgár hajó manőverezése során a kamerák sem sérültek meg, csupán az egyik kamera tartókarja görbült el, miközben feltépte a bolgár hajón álló kamion ponyváját. Stanislav Kristóf elutasította és megalapozatlannak, rosszindulatúnak nevezte azt a híresztelést, hogy a magyar hajók több órán keresztül manővereznek a hajókamrában. „Sejtelmem sincs, kinek áll érdekében az, hogy ilyen valótlan híreket röppentsen fel” — mondta a hajó- forgalom irányítója, aki a Pravdát úgy tájékoztatta, hogy Bősnél naponta 60-80 hajó halad át. A The Guardian jelentése egy szlovák faluból Minden kiszáradt az egész környéken A The Guardian című brit lap munkatársa egy szlovákiai faluban, Dobrohostban (Doborgaz) járt, és megállapította, hogy nincs víz a vízvezetékben, és a falusi kutak is elapadtak. Dobrohost a gát árnyékában fekszik, és a csatorna kiszárította a falut, a közeli folyót — a Duna egyik ágát — és a környező patakokat — írta lan Traynor a brit lap tegnapi számában. Az eddig közel 4 milliárd dollárba került építkezés már nem csehszlovák vállalkozás, hanem a születő Szlovákiáé, amely a szomszédos Magyarország, a környezetvédők és a helyi lakosság éles tiltakozása ellenére folytatja a munkát. A bősi folyóeltérítés és az áramtermelési terv a legnagyobb ilyen vállalkozás Európában, és a legnagyobb viszályforrás Közép-Európában, amely eddig kevés áramot, annál több veszekedést termelt Budapest és Pozsony között — írta a tudósító, és hozzátette: az EK próbál közvetíteni a folytatásra eltökélt, gazdasági, környezeti és hajózási előnyöket ígérő Szlovákia és a környezeti katasztrófát, mérgezett ivóvizet jósló Magyar- ország között, amely a határ egyoldalú megváltoztatását is panaszolja. Dobrohostban felzúdult a helyi lakosság, mert az építkezésen nem tartják be a biztonsági előírásokat, és szemtanúk szerint a víz átszivárog a csatorna betonszerkezetén. Ezt egyébként szlovák hivatalos személyek is elismerték. Környezetvédők és a magyar kormány már régen figyelmeztettek, hogy a gát alapjához gyűlő iszapból nehézfémek és más szennyezőanyagok fognak a víztartalékba szivárogni. Most egyelőre minden kiszáradt a környéken, mintha kihúzták volna a dugót — olvasható a The Guardian tegnapi számában. Szociológiai felmérés Az amerikaiak és az antiszemitizmus Az amerikaiak közül minden ötödik határozottan antiszemita nézeteket vall, s ez az arány 10 százalékkal kevesebb, mint 25 évvel ezelőtt. Egy tegnap közzétett amerikai szociológiai felmérés szerint a megkérdezettek 35 százaléka úgy véli, hogy az amerikai zsidók lojálisabbak Izraelhez, mint az Egyesült Államokhoz. A B’nai B’rith zsidó emberjogi szervezett által megrendelt felmérést 1400 személy megkérdezésével májusban készítették — jelentette az AFP. A zsidóellenesség tízszázalékos csökkenésével kapcsolatban Abraham Foxman, a felmérést kezdeményező zsidó szervezet egyik vezetője megjegyezte, hogy az antiszemitizmus csökkenésének adatai félrevezetőek, hiszen az, hogy az amerikaiak 20 százaléka nem szereti a zsidókat, továbbra is jelentős arány. Foxman azt is elmondta, hogy miközben az 1964-es felmérés szerint az amerikai antiszemitizmusnak inkább társadalmi háttere volt (visszautasították, hogy együtt dolgozzanak vagy éljenek a zsidókkal), most a zsidóelle- nességnek politikai alapja van. Kiderült ugyanis, hogy a megkérdezettek 31 százaléka szerint a „zsidóknak túl sok hatalma van”, 51 százalékuk pedig azt vallotta, hogy a többi amerikaihoz képest a zsidók sokkal össze- tartóbbak. A Martilla and Kiley bostoni cég által végzett felmérésből napvilágra került — írta a Reuter —, hogy a leginkább antiszemiták a 65 évesnél idősebb személyek, a középiskolai végzettségnél alacsonyabb iskolá- zottságúak és a fekete bőrűek. Abraham Foxman szerint ez utóbbi rétegen belül 25 évvel korábban sokkal magasabb volt az antiszemitizmus aránya. A határozottan antiszemitának nevezhető személyek aránya az összlakosságban 1964-ben több mint 29 százalék volt. A Reuter megjegyezte, hogy a közelmúltban végzett európai felmérések az antiszemitizmus növekedését mutatják az öreg kontinensen. Példaként egy olaszországi eredményt hozott, amely szerint tíz olaszból egy azt szeretné, ha a zsidók elhagynák Itáliát.
