Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-17 / 271. szám

HÍRLAP KÜLFÖLD 1992. november 17., kedd Spanyol festő halála Szombaton, 95 éves korában a Madridtól délre levő Valdepenas szociális otthonában elhunyt Gregorio Prieto festő, a spanyol realizmus egyik legnagyobb alakja. Halálát tüdőgyulladás okozta. Federico Garcia Lorca és Vicente Aleixandre jó barátja, a világ körüli utazásairól ismert Prieto előszeretettel festett kasz- tíliai tájképeket, és főleg malmo­kat. Első kiállítását 1919-ben rendezte, és képei ott láthatók a világ csaknem minden nagyobb múzeumában — Londonban, Rómában, Athénben, Párizsban és természetesen Madridban. Gracsov cáfol Az orosz védelmi miniszter a tévé nyilvánossága előtt cáfolta, hogy o maga és akatonai vezetés a parlament feloszlatására töre­kedne. Pavel Gracsov kijelentet­te: az ezt sugalmazó hisztérikus megnyilatkozások arra irányul­nak, hogy a hadsereget is bele­rángassak a politikai csatározá­sokba, és lejarassák vezetését. Foglyok szabadon bocsátása A boszniai szerbek 755 fog­lyot engedtek szabadon a manja- cai táborból. Szerb részről a Nemzetközi Vöröskereszt köve­telésének tettek ezzel eleget. A 40 év feletti és 18 év alatti 729 muzulmánt és 26 horvátot a hor­vátországi Károlyvárosba szállít­ják, ahol az ENSZ felügyelete alá Kerülnek. A Vöröskereszt sze­rint a manjacai táborban még 2900 fogoly maradt, s helyzetük (a közelgő tél miatt) romlik. Jelcin meghívta Clintont Az új amerikai kormány janu­ár 20-i beiktatásáig George Bush elnök joga és felelőssége az ame­rikai külpolitika irányítása, s ab­ban amúgy sem lesznek érdemi változások — hangsúlyozta Bili Clinton. A megválasztott elnök és két vezető külpolitikai tanács­adója jelezte, hogy várhatóan aktívabb lesz a boszniai válság ügyében. A tanácsadók megerő­sítették, hogy Jelcin orosz elnök meghívta Clintont Moszkvába. Az üj elnök „megfelelő időben” találkozni kíván Jelcinnel és más külföldi vezetőkkel, de a kérdés egyelőre nem időszerű — mon­dották. Tüzérségi párbaj Szarajevóban Szarajevóban tegnap hajnalban szórványos tü­zérségi párbajt vívtak egymással a szembenálló fe­lek, de a városban ezt követően helyreállt a nyuga­lom. Kelet-Boszniában, Zvornik és Gorazde kör­zetében összetűzések voltak. Gorazde muzulmán védői segítséget várnak Szarajevótól, s kitörésre ké­szülnek. Előzőleg az ostromló szerb erők még szo­rosabbra fogták a gyűrűt a Drina-parti város körül. Morillon tábornok, a boszniai ENSZ-erők pa­rancsnoka megállapodást kötött Mladic tábornok­kal, a szerb hadsereg főparancsnokával a fegyver­nyugvás elősegítéséről. Egyezményük értelmében kanadai felderítő egység indul Közép-Boszniába, ahol időről időre fellángolnak az összecsapások, egy francia alakulat pedig a nyugat-boszniai Bihac körzetében ténykedik majd. Koljevic, a boszniai „szerb elnökség” tagja szin­tén megállapodást kötött az ENSZ-erők helyi kép­viselőivel arról, hogy rövidesen kéksisakosok ér­keznek Kelet-Hercegovinába, ahol a horvát gárdis­ták előretörése a jelenlegi szerb állásokat veszélyez­teti — legalábbis szerb állítások szerint. Horvát részről azt állítják, hogy épp a szerb csapatok veszé­lyeztetik a tűzszünetet, újból lövik Mostart. Diana királyt nevel Vilmosból... Üj trónörökös Nagy-Britanniában? Diana magányos hercegnő­ként ezentúl elsőszülött fia, Vil­mos herceg királlyá nevelésének szenteli életét — írta a legfelka­pottabb angol királyfigyelő pletykaújságíró, Andrew Mor­ton a Sunday Express című kon­zervatív lapban. Ez az eddigi legnyíltabb utalás a Nagy-Britanniában terjedő közfelfogásra, hogy Károly her­cegből, II. Erzsébet királynő 44 éves elsőszülöttjéből már aligha lesz király. A monarchiát az mentheti meg az enyészettől, ha a 66 éves királynő még kitart tíz-egyné- hány évig, amíg a most tízéves Vilmos herceg fejére illeszthető a korona. A trónörököspár házassága körüli botránysorozatot „Diana igaz története” című könyvével tavasszal elindító Morton most azt írta, hogy Diana nemrég utol­só kísérletet tett a családi élet megmentésére: felajánlotta Ká- rolynak, hogy újabb gyermeket szül neki. A herceg azonban ér­zéketlen maradt. Ezek után a hercegnő leszá­molt a béküléssel, és új, külön élő életmódra rendezkedettbe. Nem törődik többé Károly herceg és annak régi szeretője, Camilla Parker Bowles kapcsolatával. Független királyi családtag­nak tekinti magát, jó viszonyt ápol anyósával és apósával, és neveli két fiát. A trónörököscsa­lád legfeljebb a hétvégéket tölti együtt. Diana az elmúlt héten ugyan­abban a ruhában jelent meg Franciaországban, mint egy hét­tel korábban Dél-Koreában. Ez ugyancsak jelkép: azt jelzi, hogy a walesi hercegnő immár nem di­vatbábunak, hanem a királyi csa­lád komolyan veendő tagjának akar mutatkozni — írta Morton. Aligha lehet király olyasvala­kiből, aki egész házasélete során megcsalta a feleségét, mert ez gúnyt űzne az uralkodó azon tisztségéből, hogy ő az angol egy­ház feje — érzékeltette Morton, majd így folytatta: „összeomlott a monarchikus ideológia azon része, mely szerint a királyi csa­lád a példás családi élet mintaké­pe. A brit népeknek éppúgy meg kell tanulniuk együtt élni ezzel az összeomlással, mint az oroszok­nak a kommunizmus elmúlásá­val”. Morton írásából az derül ki, hogy az egyetlen kiút: Diana ki­rállyá neveli Vilmos herceget. Kitoloncolás Bajorországból A Süddeutsche Zeitung híre szerint a hét végén első ízben to- loncoltak ki Bajorországból ro­mániaiakat a szeptemberben aláírt német-román kitoloncolá- si egyezmény értelmében. A száz romániait — főleg cigányokat — Münchenből különrepülőgépen vitték haza. A november elsején életbe lépett szerződés értelmé­ben Romániának állampolgárait akkor is vissza kell fogadnia, ha nincs birtokukban állampolgár­ságukat igazoló személyi ok­mány. A románok gazdasági mene­külteknek minősülnek a német hatóságok szemében, s az egyko­ri Jugoszláviából érkezettek mel­lett az idén ők képezik a mene­kültek legnépesebb kontingen­sét. Németországban azzal szá­molnak, hogy az év végére a be­áramlók száma elérheti a félmil­liót, a tavalyi negyedmillióval szemben. Külön kategóriába tar­toznak a németek, akik Közép- Kelet-Európából települnek át, vagy jönnek Németországba. A német-román megállapo­dáshoz hasonlót írt alá nemrégi­ben Bonn és Szófia is. Bulgária is kénytelen lesz visszafogadni mindazokat, akiknek kérvényeit Németországban elutasították. Bonn öt évre elosztva 28 millió márkát is ad Szófiának: az össze­get olyan beruházásokra kell for­dítani, amelyek biztosítanák, hogy a kitoloncoltak ne kereked­jenek ismét útra, illetve elállja- nak tervüktől a menekülés gon­dolatával foglalkozók. A bolgá­rok 25 ezer kérvénnyel — a dél­szlávok és a románok mögött — a harmadik helyen állnak a mene­kültstátus megadását kérvénye­zők között. Elóadókörúton Vuity Tvrtko Amerikai előadókörútra ka­pott meghívást a haditudósítá­sairól ismert Vuity Tvrtko. A pé­csi fiatalember a délszláv háború kirobbanását követően rádiós és televíziós hírműsoroknak adott rendszeres helyszíni beszámoló­kat a krízis eseményeiről, s inter­júkat készített a horvát köztársa­sági elnökkel, a jugoszláv minisz­terelnökkel és a volt külügymi­niszterrel, valamint a koszovói albánok vezetőjével és a muzul­mánok főpapjával is, az Egyesült Államok több egyetemén — a Harvard, a Cornell, a R.A.N.D., a chicagói és a kaliforniai egyete­men —, továbbá az amerikai szerbek és magyarok előtt tart előadásokat személyes élménye­iről, illetve a Jugoszlávia széthul­lásához vezető gazdasági, társa­dalmi és politikai folyamatról, a menekültek helyzetéről. A Pulitzer-emlékdíjas Vuity Tvrtko elutazása előtt az MTI pécsi munkatársának elmondta, hogy „A III. balkáni háború” címmel élménybeszámolót és előadást tart. Arra törekszik, hogy az európai és a világpolitika összefüggéseibe ágyazva, tárgyi­lagosan mutassa be a helyzetet, melynek megértéséhez saját ta­pasztalatain túl alaposan átta­nulmányozta a válság történelmi előzményeit és politikai irodal­mát. Előadását nemcsak a had­műveletek térképével, hanem a horvát és a szerb televízió felvé­teleiből, illetve a Fekete Doboz munkatársaként készített doku­mentumokból összeállított videobemutatóval is szemlélteti. Amerikai kőrútjának költsé­geit a meghívó egyetemek, repü­lőjegyének árát a Soros Alapít­vány, a szaktolmácsolás diját pe­dig részben az MHB Rt. Magyar Sajtóalapítványa fedezik. Egy hónapos előadóútjáról decem­ber második felében tér haza Vu­ity Tvrtko, aki gyűjtést is szervez Amerikában a délszláv háború miatt otthonaik elhagyására kényszerült menekültek javára. Bardot ideg­kimerülése Brigitte Bardot a hét végén rö­vid kórházi ápolásra szorult, s gyomormosást végeztek rajta, mivel a megengedettnél nagyobb adag nyugtatót vett be — közöl­ték vasárnap Saint Tropez-ben orvosi forrásból. Az 58 éves egykori filmcsillag Földközi-tenger melléki villájá­ban töltötte a szombat estét fér­jével, Bertrand d’Ormale-lal és barátokkal, amikor rosszul lett. A kihívott orvosok kórházba szállítást javasoltak. Az Oasis klinika — ahol Bar- dot kezelésben részesült — szó­vivője szerint az állatbarát tevé­kenységéről világszerte ismert színésznő egészségi állapota nem ad okot aggodalomra. Vasárnap reggel már el is hagyhatta a klini­kát. D’Ormaié nemrég úgy nyilat­kozott újságíróknak, hogy Bar- dot súlyos stressz hatása alatt áll annak a munkának következté­ben, amelyet mint állatvédelmi aktivista végez. Nemrég például Normandiában menhelyet léte­sített kiirtással fenyegetett ebek részére. A férj szerint az is nyo­masztólag hat Bardot-ra, hogy a közelmúltban egy elhagyott kas­télyban éhező birkanyaira talál­tak, s most azért harcol, hogy a hatóságok tegyenek valamit az állatok megmentésére. Október­ben pert indított egy vadász el­len, aki vaddisznót kergetett a birtokára. Nemcsak az állatok sorsa nyugtalanítja, hanem az embe­rek is nemegyszer „az idegeire mennek”, például amikor leg­utóbb különféle írások láttak napvilágot „új férjével folytatott szerelmi életéről”, s kénytelen volt pert indítani ezen írások szerzői ellen. Az évek óta vissza- vonultságban élt Brigitte Bardot idén augusztusban a legnagyobb titokban házasságot kötött Nor­végiában az 51 eves d’Ormale- lal, aki a szélsőjobboldali pártve­zér, Jean-Marie Le Pen baráti köréhez tartozik. Clinton megbeszélései Clinton megválasztott amerikai elnök vasárnap Little Rock-i rezi­denciáján vacsorán fogadta az amerikai törvényhozás demokrata vezetőit. George Mitchell, a sze­nátus többségi vezére, Dick Gep­hardt, a képviselőház többségi ve­zére és Thomas Foley, a képviselő­ház elnöke Clintonnal az amerikai gazdaság felélesztésének lehetősé­géről és a Fehér Ház és a kongresz- szus közti feszültségek feloldásá­ról tárgyalt. Később a vacsoratár­sasághoz csatlakozott A1 Gore megválasztott alelnök is. A meg­beszélésekről később sajtótájé­koztatón számolnak be. A Reuter megjegyezte, hogy a Bush-admi- nisztráció alatt nem éppen felhőt­len volt a viszony a Fehér Ház és a kongresszus között. Clinton a hé­ten Washingtonban mind a de­mokrata, mind a republikánus kongresszusi vezetőkkel, valamint George Bush elnökkel is találko­zik. Magyar, lengyel és litván segítséggel? CIA-kémkedés Oroszország ellen Az amerikai központi hírszer­ző hivatal, a Cl A a magyar, a len­gyel és a litván titkosszolgálatok bevonásával aktív kémtevékeny­séget folytat Oroszország ellen — írta vasárnapi számában a Boston Globe című amerikai na­pilap. A lap cikkét az ITAR- TASZSZ orosz hírügynökség is­mertette. A kelet-európai és baltikumi segédlettel folytatott kémkedés­re idén júliusban kapta meg a Fe­hér Ház engedélyét a CIA. „Moszkva nyilvánvalóan tud er­ről a tevékenységről” — idézte a lap „az egyik balti állam köve­tét”. A tevékenységbe bevontak­nak „nem tetszik, amit tesznek, de nincs más választásuk” — tet­te hozzá a diplomata. A lap szerint a CIA tevékeny­sége első pillanatra paradoxnak tűnik, hiszen Washington pél­dátlan szabad bejutást kapott a legfelsőbb moszkvai hatalmi kö­rökbe. A moszkvai amerikai kö­vetség napi kapcsolatban áll Bo­risz Jelcin elnökkel, az amerikai és az orosz titkosszolgálat együttműködik a nemzetközi terrorizmus, a kábítószer-csem­pészés elleni harcban, és közösen lépnek fel a Közel-Keleten. A nyitottság mögött azonban az rejlik, hogy az Egyesült Álla­mok rendkívüli mértékben bizal­matlan az oroszországi lehetsé­ges politikai változásokat illető­en. „Nagyon sok amerikai kor­mányszakértő úgy véli, hogy még bizonytalan Oroszország jö­vője. Véleményük szerint nagy lehetősége van annak, hogy Oroszország diktatórikus állam­má válhat a belátható jövőben” — hangsúlyozta a Boston Globe. A lap egy magát megnevezni nem óhajtó magas rangú ameri­kai kormánytisztviselőre hivat­kozva azt is megírta, hogy a CIA titokban megvásárolja a volt szovjet köztársaságokban a leg­korszerűbb szovjet fegyvereket. Elsősorban a déli államok kész­ségesek a fegyverek eladásában, s már amerikai tulajdonba jutot­tak volt szovjet harcászati raké­ták, a legkorszerűbb repülőgé­pek. A CIA a vásárlásokkal hár­mas célt követ: bizonyságot akar szerezni arról, hogy a haditech­nika terén megelőzi Oroszorszá­got, az orosz technológiai újítá­sokat fel akatja használni az amerikai fegyvergyártásban, il­letve információkat akar szerez­ni arról, hogy az orosz fegyverek milyen erőt képviselhetnek a le­hetséges ellenfelek — elsősorban a harmadik világ egyes országai­nak — birtokában. Binder szándékosságra is gyanakszik Magyar hajók „balesete Bősnél 99 Két magyar hajó szombaton a bősi vízi erőmű hajókamrájában végrehajtott manőverezés során tönkretett két ipari kamerát, amely az irányító-ellenőrző rendszerhez tartozott. A hírt a TK SR szlovák hírügynökség je­lentette vasárnap, Julius Binder- nek, a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatójának a közlése alapján. Binder azt mondta, nem tudja, vajon a legénység alkalmatlansá­ga volt-e az oka a károkozásnak, vagy pedig szándékosságról volt szó. Ä TK SR szerint a csehszlo­vák hajóknak mintegy öt percet vesz igénybe a hajókamrában va­ló manőverezés, a szombaton át­haladt két magyar hajónak azon­ban három órába telt, mire sike­rült „betalálniuk” a megfelelő irányba. A hírügynökség nem közölte a hajók nevét. Julius Binder — ugyancsak a TK SR-nek adott vasárnapi nyi­latkozatában — azzal az ajánlat­tal állt elő, hogy a szlovák fél na­gyon szívesen felépíti a magya­rok által sorsára hagyott nagy­marosi erőmővet. Szerinte az építkezés két-három év alatt el­készülne, s a pénz előteremtése sem lenne probléma. „Korlátlan mennyiségben kaphatunk hitelt külföldi pénzintézetektől” — mondta az igazgató. A Duna mentén fekvő álla­mok budapesti nagykövetei egyébként vasárnap a Meteor gyorshajó fedélzeten sétahajó­zást tettek, és megtekintették a bősi erőművet. A hajókirándu­lásra az adott indokot, hogy Ma­gyarország kérte a Duna Bizott­ság rendkívüli ülését, és erre az ülesre tegnap került sor Buda­pesten. A csehszlovák fél — mint azt Rudolf Chmel, Csehszlová­kia budapesti nagykövete el­mondta — abból indul ki, hogy a bősi erőmű javítja a hajózási fel­tételeket a Dunán. Václav Havel volt csehszlovák államfő, aki vasárnap Magyaror­szágra utazott, elindulása előtt adott nyilatkozatában Bőssel kapcsolatban határozottan le­szögezte: senkitől nincs felhatal­mazása arra, hogy közvetítő sze­repet vállaljon az erőmű ügyé­ben. Gazdag közjegyzők A magyarnál lényegesen kisebb adók mellett a lengyel politikusok nem keresnek rosszul, nyilván en­nek köszönhető, hogy aparlamen- ti képviselők túlnyomó többsége már feladta eredeti hivatása gya­korlását, és abból él, hogy honatya lett. Átlagos keresetük minimum 8,4 millió zloty, azaz csaknem 60 ezer forint. Bruttó 21 milliót keres Lech Walesa államfő; a kormány­fő, a szejm és a szenátus elnöke ha­vonta 18 milliót kap, a miniszterek fizetése 15,5 millió. Egy vidéki könyvtáros örülhet, ha egyáltalán van még munkája, havi 950 ezerért, Varsóban azon­ban kétmillió zloty alatt még a munkanélküliek sem hajlandók állást elfogadni. „Kaszálnak” a nyelveket tudó és ügyes kereske­dők, akik a magáncégeknél 8-40 millió között keresnek, egy jó könyvelő napi honoráriuma elér­heti az egymilliót is. A politikusok nemcsak hozzájuk, vagy a hagyo­mányosan „menő” ügyvédekhez képest keresnek szerényen. Mint kiderült, a ma lengyel császárai — a közjegyzők. A legjobbak közü­lük elénk a havi 250 milliós jöve­delmet is, vagyis a több mint más­fél millió forintot! November 17-e: Dohányzásmentes világnap Az Egészségügyi Világ- szervezet felhívása alapján november 17-e dohányzás- mentes világnap, amelyen fi­gyelmünket a dohányzás egészségkárosító hatásaira fordítjuk. A nagymértékű dohányzás hatása jól lemérhető a megbe­tegedési és halálozási adatok­kal. A dohányzás önmagában felelős a szív- és érrendszeri elváltozások 25-30 százaléká­ért. Az erős dohányos szinte biztos jelöltje a hirtelen halált okozó szívinfarktusnak. A do­hányzás lényeges kockázati tényező az érszűkület és a tü­dőrák előidézésében. Ma már tudjuk, hogy a dohányzás 90 százalékban felelős a tüdőrák, 80 százalékban az idült hörg­hurut és a következményes tü- dőtágulat kialakulásáért. Ki­mutatott tény, hogy a dohá­nyosok 7 évvel korábban hal­nak meg, mint nem dohányzó társaik. Megdöbbentő hazai adat. hogy az elmúlt harminc évben egymillió dohányos halt meg a legkülönbözőbb beteg- sécekben! Az ismételt felvilá­gosítás és erőfeszítés ellenére igen sok terhes anya dohány­zik. Tudnunk kell. hogy a do­hányzás nemcsak a terhes anya egészségét veszélyezteti, hanem a születendő gyerme­két is. Az aktív dohányos ember nemcsak saját egészségét koc­káztatja. hanem a környezeté­ben élő, dolgozó emberekét is. A dohányfüstöt mindenki be­szívja, és ezáltal az egyébként nem dohányzó passzív dohá­nyossá válik. Ebben rejlik a dohányzás társadalmi veszé­lyessége. Az eddigiekből világosan kitűnik, hogy a dohányzás ön- és nemzetpusztító szenvedély! Ha meggondoljuk, hogy éle­tünk jelentős részét a munka­helyünkön töltjük el, akkor nem mindegy, hogy tiszta, füstmentes, vagy füsttel szennyezett, mérgező körny- zetben kell dolgozunk. Túl kell lépnünk a dohányzás ve­szélyeinek unos-untalan is­métlésén. Cselekednünk kell! A legfontosabb feladat a do­hányzás megelőzése, azaz a rászokás kiiktatása életünkből. Ne a tiltás legyen az egyet­len eszköz, hanem a pozitív példamutatás egyénileg és községben egyaránt. Különös jelentőséggel bírna, ha első­ként az egészségügyben, va­lamint az oktatásügyben való­sulna meg a dohányzás szi­gorú korlátozása, illetve a tel­jes dohányfüstmentesség! A dohányzásról való leszokás­nak többféle módja van, de mindennél többet ér az erős akarat. Minthogy ezekkel a módszerekkel sem lehet teljes sikert elérni, szükség van ren­deletekre, törvényi szabályo­zásra a dohányzás korlátozá­sával kapcsolatban. Ezeket minél előbb meg kellene való­sítani. Persze a legegyszerűbb szabályozást egy-egy intéz­mény maga is elvégezheti a nem dohányzók védelmében. Végezetül a jobbítás szán­dékával kívánok minél több dohányfüstmentes munkahe­lyet mindazoknak, akik szív­ügyüknek tekintik egészségü­ket. Dr. Pethö Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents