Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-14-15 / 269. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. november 14-15., szombat-vasárnap Csoóri Sándor Csoóri Sándor Illyés Gyula szellemi társa volt, a fénykörébe tartozott csaknem negyedszázadon át, és ma is mesterének vallja a költőfejedelmet. Arra kérem, játsz- szunk. Játsszuk azt, vajon mit mondana ma a mester a tanítványának bizonyos fogalmakról, történésekről, mi az. ami Illyés életművének, személyiségének ismeretében ma is élő. ma is érv ény es.- Szívesen belemegyek. Iii- s/en Illyés szelleme mindig rá- kapalotl a játékra. O például nem szerette a nagyon komor igazságokat. Az Ozorán elhangzott műsor is bizonyos értelemben a kedve ellen lett volna, mert ennél sokkal világosabb és változatosabb szellem volt. Nem szabadna csak azt sugallni, hogy ő a nemzet komor költője volt. hogy bús. könyöklő férfiú, aki állandóan a Dunát nézi. elmerengve a magyar történelem szörnyű eseményein . . . Ez egy vers. amit a maga helyén kell elmondani. Ellenkezően: Illyés a legkülönösebb pillanatokban is talált feloldást. Ez volt élete nagy ajándéka. Azt mondta: amikor már olyan nehéz a sors. hogy elviselhetetlen, akkor kell igazán nekifeküdni a gerendaeipelésnek és mosolyogni. Nem kérkedésből, kényszerből- Kezdjük hál: mii mondana a mester, mii mond a tanítvány tinói a fogalomról. hogy magyarság'.'- Ez a fogalom ma. a mai újMesteridéző beszélgetés Csoóri Sándorral Magyarságról, igazságkeresésről, önismeretről... ságírásban elég robbanékony és kísérteties fogalom. Illyés szerint országunk mohácsi vész. utáni három részre szakadása mindenünket meghatározta: a történelmünket, a kultúránkat. Gondolja el. Franciaországban, a Loire mentén ott vannak a kastélyok, de elég. ha az ember csak Bécsig megy el ... Ugyan a második világháborúban a Szent István Dómot lerombolták. de előtte, szinte minden megmaradt. Nekünk majdnem minden olyan értékünk, amely a történelmet falakba zárva, termekben. képekben megőrizte volna, elveszett. Ha most magunkról gondolkodunk, akkor a képzeletünkben kell felépítenünk a lerombolt várakat, ott kell restaurálni az ellopott vagy eltüntetett képeket. És a képzeletünkbe kell megírni a zeneműveket is. ahogy ezt Kodály próbálta . . . Nekünk visszafele is kell élni. és megint Illyésre hiv atkozom: nekünk nem csak a jövőt, a múltat is kell építeni. Azok. akik a magyarság szó hallatán rögtön nacionalizmust értenek, fogalmuk nincs erről a nagy távolságról: nekünk a történelmünket egészen Mátyásig kell visszagondolnunk. Mi lehet az. ami ezt a sokfelé szakadt ország különféle részeit összetarthatja? Nem a vallás, mint például a lengyeleknél, hanem csak az a tudat, hogy a marosvásárhelyi ugyanúgy magyar, mint a kecskeméti vagy az ozorai. Tehát ezt nekünk nem kérkedésből. hanem kényszerből kell állandóan a tudatunkban tartani. Tulajdonképpen nem jó erről beszélni, mert az ember a piacra viszi a maga keserveit. Illyés az egyik versében, a Kézfogások kötet Bevezetőjében írja: ....... m agyar, ki már magyar csak mindenütt. Világjáró, kiművelt s ostoba, vad pusztaíi. ki nem okul soha. annyi terv s út. ahányat váll agyunk, de mégis egy sors. mert hisz meghalunk'' Ez a gyönyörű idézet jellemzi Illyést, azt. hogy ő a magyyar- ságál úgy vállalta, ahogy minden európai ember természetes módon vállalja a saját nemzetéhez való tartozást. Hogy ezt miért kell állandóan magyarázni, azt én nem tudom megérteni. A beteg népeket gyógyítani kell- Sokszor elhangzik mostanában Illyés Gyulára emlékezvén. hogy kereső ember voll, az igazságot kereső ember. Mii mondana erről ma a tanítványnak'.’-Tudja, soha nem úgy beszélt velem, mint mester a tanítványával. Nagyon különös, szemérmes férfi volt. Nem olyan értelemben, hogy nem mondta ki. amit gondolt, ellenkezőleg: az emberi viszonylatokban volt szemérmes. Másban kísérteties. metsző aggyal mondta mindisz azt. amit gon- dolt. Hogy most mit mondana? Nyilván azt. hogy kezdjétek magatokkal: kezdjétek magatokat minél jobban megismerni, hogy meg tudjátok fogalmazni, mi történt veletek. Hozzá kell járulnotok a politikai élethez azzal a valósággal, amit magatokban fölfedeztelek. Tudniillik. aki meg meri igazán ismerni saját magát, az a másikat is kíváncsibbá teszi önmaga iránt. És Illyésben hihetetlen kíváncsiság élt. Azt mondta: ha akárkit be akarok hozzá vinni, akár erdélyit, felvidékit, nem is kell megkérdeznem'. ..Maga olyan mini az én kamarásom, ha maga azt mondja, akkor bejöhet." Tréfálkozott, de tudta, hogy én nem élek vissza az idejével. csak olyanokat viszek fel hozzá, akik az ő számára is fontosak. A leggyönyörűbb gesztus. ami egy embert érhetett. .lanies Kálmánt érte. O a Hontalanság évei című kéziratát hozta ál Magyarországra. Amikor llv- lyés elolvasta, azt mondta, ez a legfontosabb könyv, amit magyarul írtak az utóbbi időben és ezért a legféltettebb tárgyai közül a sárszentlőrinci orvos barátjától kapott botol adta Ja- nicsnak ajándékba, melynek gyógyító erejében valaha Iliitek. amely még valószínű Petőfi édesanyja kezének érintését is őrzi. Illyés megtalálta azt a pontos metaforikus helyzetet, amelyben ezt Janics Kálmánnak ajándékba adhatta. Azt mondta: a könyved gyógyító erejű, és azért adom neked ezt a botot, hogy ne feledd, ezt kell folytatni. mert ebben a térségben a népek betegek, a beteg népeket pedig gyógyítani kell. Ne a babonák alapján ítéljetek!- Úgy a 60-os évektől kezdődően - ágy gondolom - rendkívül fontos volt a magyar szellemi életben - legalábbis annak bizonyos köreiben - az egymás pontosabb megismeréséhez szükséges párbeszéd. Nekem ügy tűnik, mára ez valahol megszakadt.-Ellehetetlenült. Sok minden miatt, amit csak hosszan lehetne elmondani. Ezért is utaltam rá. hogy az önvallomások segíthetnének föloldani ezt a helyzetet. A magyar irodalomban akár Ady A magyar Pitno- dánjára. akár Rákóezi Vallomásaira. akár Illyés egész életművére vagy Németh László Homályból homályba, a Magam helyett című művére gondolok: azzal, hogy feltárták saját magukat. a levegői tették szabaddá. Azt mondták. íme ilyen vagyok, tessék, ismerjelek meg. ne a babonák alapján ítéljelek! Akik nem folytatnak párbeszédet. akik nem találkoznak, azok faniomizáiják a másikat. Akkor már nem az az igazság, amit ő képvisel, hanem az. hogy én rossz kedvemben vagy éppen némaságomban mit gondolok róla. Azok. akik vitatkoznak, vagyis akik még beszélgetnek, nem gyűlölhetik egymást. A magyar irodalomban egyébként éppen Illyés volt az. aki a legkülönfélébb szellemiségű embereket mindig oda tudta csalogatni. akár a Válaszba, akár a Nyugatba, akár a Magyar Csillagba. mert ha úgy tetszik, ő egyszerre volt Urbánus és népi-nemzeti. Manapság pedig tele van a magyar szellemi élet babonákkal. Többek között azzal is. hogy a népi-nemzeti társaságnak az urbánusok az ellenfelei. Holott az igazi ellenfél az ál- nemzeti. Ugyanúgy, ahogy az urbánusnak sem a népi-nemzeti az ellenfele, hanem a hamis urbánus. a provinciális urbánus. Mert sajnos egy részük az lett. Gondolja csak meg. hogy mennyire nem vették észre bizonyos urbánusnak mondott barátaink a nemzeti kérdések fontosságát. A környékben most ezek miatt folyik a vér. Ha idejében észreveszik, akkor esetleg felkészíthettük volna a nemzeteket. hogy vigyázzunk, mert ez lesz itt a legkínosabb és legkényesebb kérdés. Miért? Mert a világháborúk utáni békeszerződésekben rosszul intézték el ennek a térségnek az életét. Mindannyian. akik ezzel foglalkoztunk. tudtuk, hogy ezek a kérdések előjönnek, fel fognak robban i. Urbánus barátaink java része azt mondta, ezek nem érdekesek. A nagy állanineinzetek szétesnek, ebben egyetértettünk. csakhogy ettől még a nemzeti kérdés nem oldódik meg.- Ahhoz, hogy ezeket vagy ehhez hasonló kérdéseket a jelenben is - mégpedig ide jében - felismerjünk. ahhoz azért vissza kellene egy kiesit tekinteni. Van erre idő. van erre valóban akarat'.'- Akarat bennem van. és kétségbeesés is: elhatározom, el is kezdem, de mindig visszazuhanok egy olyan állapotba, amikor lehetetlen folytatni. De elkerülhetetlen lesz. hogy éppen az Ily - lyésék. Német Lászlóék. Cs. Szabóék. Máraiék után a nemzedékek közt megszakadt \ i- szonyt újra összebogozzuk, mert a szellemi életben nem lehel megszakadás, ott büntetlenül nem eshetnek ki láncszemek. Vissza kellene kapcsolódnunk újra a Magyar Csillag, a Válasz. A Nyugat nemzedékeihez. és akkor azt mondhatnánk. hogy mi a magy ar irodalom jogfolytonosságát is őrizzük és tartjuk. Illyés is ennek a képviselője volt. A történelem egyszer tesz ajánlatot- Engedjen meg végezetül egy személyesebb kérdést. Nem tudom pontosan mikor járt utoljára Ozorán. Arra emlékszem, hogy l9iS.s-ben mindenképpen, amikor az ozorai iskola felvette Illyés Gyula nevét. Akkor a hatalom által ugyancsak mellőzött költőként. Ma költő-politikusként'.’ Mindenesetre, ami a változásokat illeti, óriási idő telt el azóta, bekerült a gyakorlati politikai életbe. Hogy érzi magát '.'- Nem tudom mennyire jól ítéli meg a helyzetemet. Ha én a gyakorlati politikai életbe kerültem volna be. akkor ma képviselő. miniszter vagy miniszterelnök lennék. Ezeket én elhárítottam magamtól. Mindegyiket. Természetesen nem álltam távol a politikától, főként kezdetben, amikor azt hittem, fel tudjuk gyorsítani azt a folyamatot, amivel ezt az. országot valóban meg lehel változtatni, a kábulatból. a tompaságból ki lehel emelni. Az. hogy nem lehetett, annak egyaránt oka a kormány és az. ellenzék. Mert nekem aztán ne mondja senki, hogy csupán egy oka lehet valaminek. De ezt ugyancsak végig kellene elemezni, a kerékasztal tárgyalásoktól mostanáig. Hol zökkent ki a magyar történelem, a pártok egyike vagy másika hol vitte léire? Vissza kellene pörgetni az eseményeket, de én inkább íróként szerelnék ezzel foglalkozni. A Nappali hold kötetem utolsó részében már évekkel ezelőtt megírtam, hogy ez egy ..veszélyezteteti kegyelmi idő", ezért mennyire felelős az értelmiség. és vigyázzunk, mert amit a történelem egy szer fölajánlott, még egyszer nem lógja fölajánlani. Kamarás Katalin „Értékelni, becsülni és szeretni csak azt lehet, amit ismerünk” Hagyományteremtő iskola Zagyvapálfalván Gondolatok a cselekvő hazafiságról A XX. század Magyarországának egyik leggyakrabban kimondott szava a hazafiság. Számtalan eszmeáramlat tűzte zászlajára, alig volt párt. amely ne sorolta volna ideológiai fegyvertárába - s valljuk be őszintén, nem is ritkán, hamis célok érdekében használták.-Hogyan leltet a hazafisáig \ztí értékét, becsületét megteremteni'.’ - kérdezem dr. Kan \ndráslól. a salgótarjáni Arany János Általános és Szakiskola igazgatójától.- Értékelni, becsülni és szerelni csak azt lehel, amit ismerünk. Beszélni, fellengzős mondatokat a levegőbe kiáltani igen könnyű. Nem kell hozzá más. mint a jó beszédkészség. Megfontoltan és helyesen cselekedni viszont csak tudatosan lehet, amely nem nélkülözheti az alapos ismeretet sem. Nos. aki hazafiságról beszél - és kell is beszélni róla -! - annak, mielőtt megszólalna, meg kell ismernie azt. amiről véleményt mond. amelynek nevében mozgósít, vagy amelyért hétköznapjaiban dolgozik. Mindenki tudja, hogy a legszebb szavaknál is többet ér. ha valamit megízlelünk. megtapogatunk. vagy éppen körbejárunk. Miközben pedig ismerőiekéi. tapasztalatokat szerzünk, rögiön véleményt is alkotunk róla. Olyan mély. és alapos véleményt. amelyet a legcifrább szavak hatására sem tudnánk formálni: Ez a ..titka" a hazafiság szónak is. Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink, a jövő felnőttjei hazánk értékes fiai és leányai legyenek, meg kell velük ismertetni a hazát.- Ezek szerint nem volt véletlen az iskola közelmúltban történt névválasztása sem'.'- Minden igazi pedagógus vágya, hogy minél több tisztességes. becsületes gyerekei neveljen fel. Erre telte fel az életét. és eszköztárát is ennek megfelelően alakítja ki. Hát kell-e messzebbre mennie Arany Jánosnál. hogy rávezesse a kicsiket a szülőföld szeretőiére, a szülő és a család becsülésére, a táj szépségére, a verílékes munka éltető erejére?! Nála mindez megtalálható. Nagyon örültünk, s őszintén szólva megtiszteltetésnek vettük, hogy az iskolánk névadójává választhattuk.- De a szavak önmagukban továbbra is szavak maradnak.- Viszont nem mindegy, hogy milyenek. Aki Arany nyelvezetét gyerekkorában megismeri, az sokkal igényesebben. választékosabban fog beszélni. Aki pedig az életéből vesz példát, az jellemében erősödhet. Ezért is törekszünk arra. hogymár a kis elsősöknek is szóljunk róla. a nagyobbakkal pedig megismertessük. Évközben a tantervűnk szerint végigl)r. Kun András iskolaigazgató A szerző felvétele kísérjük életútját, bemutatjuk műveit. Amikor pedig lehetőséget találunk rá. felkeressük életének állomásait. Legutóbbi kezdeményezésünkkel pedig hagyományt szeretnénk teremteni. Elhatároztuk, hogy ez évtől kezdve októberben és márciusban felkeressük és megkoszorúzzuk a sírját Budapesten, a Kerepesi temetőben. A diákok önkormányzata nagyon szépen megszervezte azt a kirándulást, melynek során a közelmúltban koszorút helyeztük el és gyertyát gyújtottunk síremlékénél.- Arany kétségtelen, hogy kiemelkedő személyiség, de azért mégiscsak egy múl Imik nagyjai között.- Ez igaz. s mi éppen ezért is törekszünk arra. hogy minél több nevezetes egyéniséget megismertessünk tanulóinkkal. A kirándulás során elzarándokoltunk Kossuth Lajos. Batthyány Lajos. Deák Eetette és Károlyi Mihály síremlékéhez, felkerestük Vörösmarty Miliálv és József Attila sírjál, s hadd ne folytassam tovább. Azt látni kellett, milyen emelkedett hangulatba kerültek a máskor oly virgonc gyerekek. Ez a ..személyes látogatás" százszor többel tett a hazafiságra nevelés érdekében. mintha csak itthon, az osztálytermekben beszéltünk volna róla. El is határoztuk - a tantestület és az önkormányzat közösen hogy minden tanulónkat legalább egyszer elvisz- sziik egy ilyen megemlékezésre. Remélem sikerül. Jó lenne, ha más iskolákban dolgozó kollégáim is csatlakoznunk kezdeményezésünkhöz. Szerintem minden fiatalnak meg kell ismernie nemzetünk nagyjainak nyughelyéi.- Úgy tudom, vannak más kezdeményezéseik is.- Igen. habár nem hiszem, hogy ezek rendkívüliek. Kirándulásaink. vándortáboraink során felkeressük a történelmi emlékhelyeket. Több tanulónk bekapcsolódott a Tájak-Ko- rok-Múzeumok Egyesület munkájába is. Ami esetleg új. hogy a körny ező országokat is meg akarjuk ismerni. Szlovákiában már hagyományos kapcsolataink vannak, s remélem Arany János ..ürügyén" erdélyi látogatásokra is lehetőségünk nyíl i k. Meggyőződésem ugyanis, hogy igen keveset ér. ha csak magunkat ismerjük. A jövő Európájának olyan magyarokra van szüksége, akiknek tartásában, jellemében a mérték a hazafiság. ám ugyanakkor elismerik más országok értékeit is. Közös jövőnket másként nem teremthetjük meg. S. ha ehhez, a mi iskolánk, tantestületünk és tanulóink bármily keveset is. de adhattak, érlelnie volt a munkánknak. (>. S/.íícs László Olvasni jó!- Mindegy, hogy mit. de legalább olvassanak - mondja Teremi István pszichológus, mikor arról kérdeztük, hogy milyen olvasmányokat ajánl a pihenni, lazítani vágyóknak. - A szellemi tevékenységet végzőknek évekig fizikai munkát ajánlottak pihentelőül. ezért a városi emberek megpróbáltak kertészkedni. mert a telken a hétköznapoktól eltérő környezetben, és főleg friss levegőn lelik el az idő. Ezzel szemben a fárasztó, nehéz testi mukát végzőknek a szellemi ..feltöltődési" javasolták. Nos. mára alaposan megváltozott a szakemberek vélmé- nye: mindenkinek ajánlják a leliidítő olvasást. Az utóbbi években hihetetlenül megnőtt az olcsóbb, az úgynevezett ponyvairodalom iránti igény, s ez is. mulatja, hogy sokan ebben keresik a kikapcsolódást.-A: értelmiség is bestsellert olvasna'.’- Mindenesetre a könnyedebb olvasmányokul keresik. És teljesen érthetően: van. aki egyik napról a másikra él. van. aki bizonytalan, vajon nem veszti-e el az állását, vagy már éppen munkanélküli. Ilyen körülmények közölt nem fog magvas irodalmat keresni, hanem megelégszik egy szerelmi, vagy bűnügyi történettel.- Ezzel magyarázható, hogy a képernyőn is a hasonló témájú filmek aratják a legnagyobb sikereket'.'- Igen. mert ezekben a filmekben jó. a szép. az olyan hős. mint amilyenek sokan szeretnének lenni, győzedelmeskedik.
