Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-13 / 242. szám
Irreális amerikai követelés? Franciaország megegyezést kíván az Európai Közössegek és az Egyesült Államok között a GATT-tárgyalásokat illetően, de nem mindenáron, és semmiképpen sem úgy, hogy az az ország érdekeit sertse — hangoztatta Roland Dumas külügyminiszter a France-2 televíziónak adott interjújában. Az EK és az amerikai kormány között kezdődő tárgyalásokról szólva irreálisnak minősítette azt az amerikai követelést, hogy az EK tagállamai csökkentsék gabonaexportjukat. Takarékos lengyel kormány Közel 82 billió zlotys költség- vetési deficit, a forgalmi adó emelése, az inflációt követő nyugdíj- emelések mérséklése és a költség- vetési kiadások közel 4 százalékos csökkentése— ezt tartalmazza a lengyel kormány hétvégén elfogadott, az idei költségvetési terv módosítására készített javaslata. Mint Jerzy Osiatynski sa 4,6 Billió zlotys megtakarítást jelent. Magyar üzlet a Nílus partján Három silótelep kulcsrakész átadására szerződött Egyiptomban az Agákon, összesen 13 millió dollár értékben. Ez évek óta az első ilyen nagyságrendű magyar üzletkötés a Nílus partján. A kecskeméti Mezőgép utódvállalata olasz, spanyol, dán és amerikai cégekkel versenyzett a tenderért, amelyet egy itteni, állami szektorhoz tartózó holding írt ki. A két darab 30 ezer és egy darab 20 ezer tonna kapacitású tárolórendszert a Nílus-deltavidéki Sarkijja, Menufijja, illetve a felső-egyiptomi Aszjút kormánya zóságba telepítik. USA - Kína: kereskedelmi megállapodás Az Egyesült Államok és Kína hosszas tárgyalások után kereskedelmi megállapodást kötött Washingtonban a hét végén. A szerződést Washington úgy értékeli, hogy az végre áttörést hozhat az amerikai cégek kínai piaci behatolásában — jelentette az AP. Az amerikai hírügynökség megjegyzi, a megállapodással a két országnak sikerült elkerülnie, hogy kereskedelmi háború robbanjon ki közöttük. A szerződés szerint Kína a következő öt évben fokozatosan enyhít az amerikai gyártmányú termékek importkorlátozásain. Amerikai részről közölték, hogy Kína már az első két évben eltörli a nem vámjellegű korlátozások 75 százalékát, így a mennyiségi megkötéseket. A szerbek a hasukat fogják... A zágrábi Vjesnik hétfőn a következő megjegyzéseket fűzi a harci gépeket Bosznia légteréből kitiltó ENSZ-határozathoz: — Bosznia légtere a zárlat elrendelése után egy nappal dugig volt gépekkel. De nem ám az Egyesült Nemzetek szállítógépeivel, hanem az észak felől érkező szerb „felderítő” repülőgépekkel. Az elemzők előrejelzései már az első nap beigazolódtak: a határozat a szerbeknek az égvilágon semmit sem jelent. A nemzetközi diplomácia ténykedése láttán a szerb bűnözők hasukat fogják nevettükben, hiszen újból időt nyertek terveikhez... — Á háború befejezése azonban nem a határozatokon és a diplomáciai piruetteken múlik. Milosevic szerb elnök a minap nyilatkozott úgy, hogy Szerbia nem hagyja magára az anyaországon Kívül élő szerbeket. A Vezér ezzel a boszniai háború folytatását hirdette meg — a levegőben is, határozat ide, határozat oda. A nemzetközi diplomácia tétovázása miatt Milosevi- cet egy fikarcnyit sem érdekli, hogy mit határoznak az East River mentén. A lelőtt koreai gép titka Szöulból hivatalos küldöttség utazott héfőn Moszkvába, hogy átvegye a Szovjetunió felett kilenc éve lelőtt dél-koreai repülőgéppel kapcsolatos, eddig titokban tartott aktákat. Jelcin orosz elnök szeptemberben jelentette be, hogy az egykori KGB irattárában rátaláltak a dél-koreai repülő tragikus útjával foglalkozó okmányokra. Jelcin akkor ígéretet tett arra, hogy átadja az okmányokat Dél-Koreának — jelentette a Reuter. Hétfőn Szöulban közölték, hogy Jelcin szerdán fogadja a szállítási miniszterhelyettes vezette dél-koreai delegációt. A minisztérium egyik illetékese szerint lehetséges, hogy az iratok tartalmazzák a gép fekete doboza által rögzített beszélgetések szövegét is. A dél-koreai gépet 1983 szeptember elsején lőtték le, miután az belépett a Szovjetunió légterébe. A gépen tartózkodó 269 személy életét vesztette. Grúzia Sevardnadzéra voksoltak Eduard Sevardnadze magabiztosan kapta meg a grúz parlament elnöki tisztének elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget. A várakozásoknak megfelelően Sevardna- dzére, aki egyetlen várományosa volt az államfői tisztnek megfelelő parlamenti elnöki posztnak, a szavazópolgárok több mint 80 százaléka adta voksát. A grúz törvények szerint a volt szovjet külügyminiszternek, aki az ugyancsak törvényesen megválasztott Zviad Gamszahurdia elnök megdöntése után tért vissza hazájába, a cím elnyeréséhez elegendő lett volna a szavazatok mindössze 33 százalékát megnyernie. A szavazás végeredménye feltehetőleg azt is jelzi, hogy Sevardnadze kedden részt vesz a moszkvai kezdeményezésre létrejövő orosz- grúz-abház csúcstalálkozón, amelynek helyszíne egy Szuhumi közelében horgonyzó orosz hadihajó lesz. Meglehetősen magas arányú volt a lakosság részvétele: a szavazásra jogosultaknak körülbelül 80 százaléka járult az urnákhoz, legalábbis ezt jelzi az első részeredmények összesítése. (MTI) Ismét Iliescu az elnök A Pro Democratia nevű, a választások demokratikus felügyeletére létrejött szervezet hétfő hajnali számítógépes előrejelzése szerint Iliescu elnököt a szavazatok háromötödével választották újjá tisztségébe négy évre a román választók. A becslés szerint Ion Iliescu a voksok 60,47, Emil Constanti- nescu, a demokratikus ellenzék jelöltje, akit az RMDSZ választói is támogattak, 39,53 százalékát szerezte meg. (MTI) Európa a képernyőn (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Televízió vezetése nevében Bányai Gábor elmondta, hogy tudják: mekkora szükség volna az iskolai és felnőttoktatás segítésére, de pénz és megfelelő körülmények híján nehéz ezt megvalósítani. Pedig éppen azok teszik kötelezővé ezt számukra — hangsúlyozta —, akik aztán ezt meg is akadályozzák. Ettől függetlenül ez évben, illetve 1993- ban az 1-es, illetve a 2-es csatornán is szeretnék folytatni a ’70- es, ’80-as évek biztató törekvéseit. Elsősorban a 2-es csatorna célja a televíziós oktatás magas szintű megvalósítása, de az 1-esen is kialakítanak egy kétórás sávot, ahol ilyen jellegű műsorokat közvetítenek. Végezetül némi keserűséggel úgy fogalmazott, nehéz lenne azt megjósolni, hogy 1994-ben a televízió elnöksége részéről ki nyitja meg a következő szemináriumot, de bízik abban, hogy az illető már sokkal több eredményről tud beszámolni. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, Baranyi Károly arra emlékeztetett, hogy csupán 150 éve fedezték fel az elektromágneses hulláepe az emberiség életébe a televízió. Azóta átalakult a világ, új dimenziók tárultak föl. Éppúgy látni a képernyőn a mikroszkóp által feltart világot, mint forradalmat vagy háborút. Jóra is, rosszra is tud nevelni a televízió, a manipuláció eszköze is lehet, de az Európához való csatlakozás esélye is. Ezután kezdődött az egyhetes kurzus, mely előadásokkal, vetítésekkel és vitákkal keresi a választ arra, hogy hogyan is jelenhet meg az európaiság gondolata az oktatótelevíziózásban. (gábor) „ Csak politikailag függetlenül” Bányai Gábor megnyitójában bizonytalanul és némi keserűséggel is fogalmazott. — Nem azért beszéltem így — válaszolt kérdésünkre —, mert ma nem lennének jó oktatótelevíziós programjaink. A televíziós nyelvtanítási műsorok nemzetközi mércével mérve is jók. Mégis hiány van ilyen programokból. Mind az iskoláknak, mind a felnottoktatasnak többet kell nyújtani. Az országban már több mint 600 ezer munka- nélküli van. — Milyen ellentmondások nehezítik a munkájukat? — A műsorok elkészítéséhez és sugárzásához pénz kell. Ehhez külső, alapítványi támogatásokat is igénybe kell vennünk. Az is fontos, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a politikai csatározásoknak. A közszolgálati televízió csak politikailag függetlenül működhet. — Lehetséges ez? — Olyan generációkat kell nevelnünk, akik tudnak tenni a demokráciáért. E célnak van politikai tartalma, de nincspolitikai színezete. A lényeg: hogyan tudunk felkészülni a következő évezredre. Ezt nem döntheti el az, hogy éppen kinek a kezében van a hatalom. — Milyen nehézséget okoz a Parlament zárolta egymilliárd forint? — Az jelentené a gondot, hogy ha „pántlikázva” adnák nekünk ezt az összeget, vagyis meghatároznák, mire is költsük. Az lenne a jó, ha nem úgy tekintenék a televíziót, mint valamilyen elfoglalandó bázist, hanem úgy, mint egy olyan eszközt, amely sok millió emberhez szól. Adatvédelem: német, francia tapasztalatok Az Ombudsman fontossága Nem mondunk újat azzal, hogy Németország rendelkezik a világ egyik legszigorúbb adatvédelmi rendszerével. Szövetségi adatvédelmi megbízott (Ombudsman) is létezik — jogász, Alfred Einwagnak hívják —, akit eddig az államfő nevezett ki, de a jövőben a kormányjavaslatára a képviselőház, a Bundestag fogja megválasztani öt évre. Az adatvédelmi megbízott más szervektől függetlenül végzi felügyelő munkáját, bármely állampolgár panasszal fordulhat hozzá, ha úgy érzi: megsértették adatvédelmi jogait. Az adatvédelmi megbízott 1991-ig évente készített jelentést tapasztalatairól, a jövőben minden második évben állítja össze jelentését, 1993 elején jelenik majd meg a 14. „Tätigkeitsbericht”. Ebből is kiszámítható, hogy Nyugat-Németországban a hetvenes évek végén kezdték meg szövetségi és tartományi szinten az adatvédelem szabályozását törvényekkel. Ezek a törvények természetesen azt határozzak meg, hogy hatóságok és gazdasági vállalatok milyen személyi adatokat tárolhatnak. Adatvédelmi megbízott nem csupán szövetségi szinten működik, a tartományoknak is megvan a maguk Ombudsman-ja, sőt, az adatokat feldolgozó vállalatoknál is vannak ilyen személyek. Az adatvédelmi szigorhoz nagyban hozzájárult, hogy a nyolcvanas években, miután a kormány már vagy százmillió márkát oeleölt az előkészítésbe, a gyanakvó lakosság népszámlálást hiúsított meg, majd az alkotmánybíróság is kötelezte a kormányt az „információs önrendelkezési jog” fokozottabb tiszteletben tartására. Az idei év kisebb-nagyobb törvénysértéseihez, illetve vitáihoz tartozik, hogy a kormánykoalíció, de az ellenzéki SPD egyes képviselői is szorgalmazták az alaptörvény módosítását a szervezett bűnözés elleni hathatósabb fellépés érdekében. A rendőrségi lehallgatás körét próbálták bővíteni, ám az adatvédelmi megbízott elvetette a javaslatot, mondván: sértheti bűnügyekbe vétlenül belekeveredő polgároknak az alkotmányban rögzített személyiségi jogait. Mar-már szőrszálhasogatásnak tűnik az az elmarasztalás, amelyben a német posta vállalata, a Telekom részesült az adatvédelmi megbízott részéről: a Telekom a kérelmezé- si űrlapról törölte azt az utalást, hogy a kapott adatokat a postai reluámozast végző részvénytársaságnak is továbbítja, s ily módon elmaradt az az utalás is, hogy az adattovábbítás miatt a kuncsaft panasszal élhet. Informatikai adatszolgáltatás „Az informatikának minden egyes állampolgárt kell szolgálnia. Nem szabad azonban megengedni, hogy kárt okozzon a személyiségnek, az emberi jogoknak, a magánéletnek, vagy az egyéni és közösségi szabadságjogoknak”. Ez az 1978-ban született francia adatvédelmi törvény első paragrafusa, s általánosságban meghatározza, mit szabad és mit nem szabad felhasználniok azoknak az intézményeknek, szervezeteknek, amelyek adatokat tárolnak az egyénekről. Az országban hozzávetőlegesen 260 ezer olyan különböző intézmény, szervezet működik, amely az állampolgárok ilyen vagy olyan adatait tárolja — ám azokat csak meghatározott célokra használhatja fel, a törvény által megszabott korlátozásnak megfelelően. Hogy ez így legyen, arról az „Informatika és a Szabadság Országos Bizottsága” (CNIL) elnevezésű, igen nagy tekintélyű testület gondoskodik, amelynek tagjait a kormány, a törvényhozás két háza és a legmagasabb bírósagok jelölik ki. A bizottság engedélye nélkül semmiféle — akár egyénekre, akár testületekre, szervezetekre, vállalatokra vonatkozó — adatot nem lehet nyilvánosságra hozni vagy felhasználni, kivéve természetesen azt, amelynek közléséhez és felhasználásához az érdekeltek hozzájárulnak. Az egyénekre vonatkozó adatokat csak az érdekelt kaphatja meg, ellenőrzésre és szükség esetén korrekcióra: a korrekció jogát a törvény kimondja. A közérdekű dokumentumokhoz viszont mindenki számára biztosítják a hozzáférést, kivéve néhány, a nemzetbiztonsággal, a technológiával összefüggő adatot. Tilos az érdekelt kifejezett hozzájárulása nélkül tárolni faji eredetére, vallási hovatartozására, politikai meggyőződésére vonatkozó adatokat, sőt akár azt is, hogy melyik szakszervezet tagja. Az ilyen kérdésekre egyébként az adatgyűjtés során meg lehet tagadni a választ. A vagyoni helyzetre vonatkozó információ is titkos. Természetesen a csekkek, hitelkártyák fedezetének ellenőrzéséhez, a hitelek garanciájához a bankközi informatikai rendszer azonnal közöl tájékoztatást, de ez nem terjedhet túl a legszükségesebb adatokon: a gép nem mondja meg például a kereskedőnek, meKkora összeg van vásárlója folyószámláján, csupán azt, van-e fedezete az általa átnyújtott hitelkártyának — s ehhez is szükség van arra, hogy a kártyatulajdonos egyéni kódját saját maga üsse be a „kérdező” gépbe. Aki többet akar tudni jogairól, az adatvédelmi rendelkezésekről, nagyon egyszerűen megteheti ezt Franciaországban, csupán az elterjedt képernyős telefonra, a minitelre van szüksége. „3615 — CNIL” — ezt a kódot kell beütnie a gépbe, s a képernyőn máris megjelennek a szükséges felvilágosítások. Amerikai segélyprogram hazánkban Az USA kormánya 1989-ben indította el segélyprogramját a közép- és kelet-európai orszáf >ok támogatására, különösen a engyelországi és magyarországi politikai és gazdasági átalakulás segítésére. Az USA 1989 óta megközelítőleg másfél milliárd dollárt juttatott segélyek és egyéb támogatások formájában a közép- és kelet-európai térségnek. Ez a segélyezési tevékenység napjainkban a legkülönbözőbb programokat foglalja magában Albániában, Bulgáriában, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Jugoszlávia utódállamaiban, illetve a balti országokban: Észtországban, Lettországban és Litvániában. Az elmúlt három év során a közel 120 millió dollárból hazánkban a legnagyobb összeget, 4 7 millió dollárt a Magyar-A me- rikai Vállalkozási Alap kapta. E független, magyar és amerikai tisztségviselők irányításával működő, nem profitorientált szervezet széles körű befektetési programot hajt végre hazánkban. Tevékenysége során elsősorban kölcsönöket, támogatást és szakmai segítséget nyújt magyar-amerikai vegyes vállalatoknak. Az alap rendelkezésére 1990-től összesen 60 millió dollár összeg áll, az eddig adott 47 millió dolláros segélyösszegen felüli részt az 1993-as pénzügyi évben folyósítják. Egyértelmű ellenzéki többséget választottak a kuvaitiak, pontosabban az a töredék, amelynek a törvény a voksolásban való részvételt lehetővé tette, azaz a 650 ezresre becsült jelenlegi lakosság 12 százaléka. Az eredmény tehát nyilvánvalóvá tette azt a tanulságot, amelyet a helyi lapok szalagcímben szögeztek le: a kuvaitiak a változásra szavaztak. Az ellenzéki többség, noha vitán felül áll, számszerusége már korántsem ilyen egyértelmű. Az iszlám ellenzék három mozgalma — a két szunnita csoport, közöttük az arabvilág-szerte működő Muzulmán Testvériség támogatását élvező, illetve az egy síita — 10 mandátumot vitt el az öt- venből. A világi-liberális tömörülések együttesen 13 helyet szereztek. A legnagyobb nevek ebből a csoportból: Ahmed Sza- adun, a feloszlatott nemzetgyűlés egykori elnöke, valamint Ahmed Hatib, a Demokratikus Fórum első embere, aki az ötvenes évek elején — mások mellett George Habas-szal, a radikális palesztin vezetővel — megalakította az Arab Nacionalisták Mozgalmat. Az ellenzék abszolút többségét — s ezen belül az iszlám áramlat fölényét — azok a honatyák biztosítják, akik, bár ragaszkodtak a független jelöltséghez, az említett politikai erők támogatását élveztek. A világos színvallás hiánya mindenesetre nehezíti ayrarlamenti aritmetika végigvitelet, így többféle számítás van forgalomban: a legóvatosabb szerint 50-ből 27, a legmerészebb szerint 36 a kormányt bíráló képviselők száma. Az ellenzék politikusai a választásokról elismerték, hogy manipulációtól mentesen zajlottak le. Abban bíznak, hogy az új kormány létrehozása nem hamisítja meg azt, amit „a nép akarata”-ként értékelnek, a manipulálás előtt ugyanis itt nyitva áll a törvényes kapu. Lehetősége van az uralkodó által kijelölt kormányfőnek arra, hogy a parlamenten kívülről hozzon politikusokat kabinetjébe, akik azután automatikusan a törvény- hozás tagjaivá válnak. Az ellenzéki többség tehát a kívülről hozott miniszterek arányán, illetve a kabinet létszámán múlik. Akárhogy is dönt a kiszemelt miniszterelnök, a nemzetgyűlés bizonyosan kemény viták színhelye lesz. A választási kampány idején felvetett kérdések alapján világos, hogy az ellenzék megtámadja a legalábbis archaikusnak mondható választási törvényt, amely mind az aktív, mind a pasz- szív választójogból kizárja mind a nőket, mind a lakosságnak azt a részét, amelyet egyszerűen bi- dunként szoktak emlegetni. A bidun elnevezésnek nincs köze ugyan a beduinhoz — annyit tesz, mint „nélkül”, és a hontalanokat jelölik vele —, történetesen mégis beduinokat illet, olyanokat, akik, ha Kuvaitban is élnek, nem tudják kimutatni, hogy családjuk legalább 1920-ig visz- szamenőleg az ország területén élt. A demokratikus választások komoly kihívást jelentenek tehát az uralkodó család számára, amely a hozzá lojális törzsi méltóságokat kisebbségben kénytelen látni a nemzetgyűlésben, de legalább ekkora fejtörést, egyes szakértők szerint egyenesen sokkot okozott a kuvaiti tapasztalat a környező, Öböl menti arab monarchiáknak. Választott törvényhozás az Öböl menti Együttműködési Tanácsban (GCC) tömörült hat országban Kuvaiton kívül sehol nincs, de a demokratikus reformok igénye másutt is tapasztalható. A GCC- ben domináns szerepet betöltő Szaúd-Arábiában nem választott konzultatív testület létrehozása van napirenden, miközben az iszlám ortodoxia letéteményesének számító királyságban a vallási hierarchia egy része a hatalmi ágak szétválasztását sürgetL Rákos György A magyar kormány privatizá ciósprogramjának támogatásán eddig 5 millió dollárt folyósítottak. Ennek keretében egy főállású amerikai tanácsadó tevékenykedik az Állami Vagyonügynökségnél, hogy segítse az országbar folyó privatizációt. Emellett as ÁVÜ-nél ebből az összegből finanszírozták bizonyos számítás- technikái és irodaberendezések beszerzését. A segélykeretből 14 millió dollár jutott az energia- szektor támogatására, amely lehetővé tette egyes, az USA-bó származó importtermékek árának visszatérítését. A banki és pénzügyi szolgálta tások korszerűsítésére mintegy millió dollárt nyújtottak eddig í program során. Ennek keretében az USA pénzügyminisztériumából öt, Magyarországra kihelyezett tanácsadó munkájának feltételeit biztosítják, akik közü egy a pénzügyminiszter melleti dolgozik, két amerikai banki tanácsadó segít a kereskedelm bankok magas beosztású tisztviselőinek, egy a privatizációvá foglalkozó tarca nélküli miniszter, egy pedig az Állami Bankfelügyelet mellett tevékenykedik Áz USA pénzügyminisztériumé a budapesti Nemzetközi Bankárképző Központot is segíten fogja, elsősorban szakmai jellegi programokkal. A tervek szenm magyar pénzügyi szakemberek amerikai bankokéban és pénzügy intézményekben dolgoznának. (MTI) Demokrácia az Öböl mentén. Se a nőknek, se a bidunoknak nincs választójoguk
