Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-12 / 241. szám

1992. október 12., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Horváth Endre emlékére Grafikai bemutató Gyarmaton Másik szférába csöppen, aki megnézi a balassagyarmati Ma­dách Imre Városi Könyvtár le­gújabb kiállítását. A tablókról visszaköszönő, aprólékos gonddal kidolgozott rézkarcok valósággal megbabonázzák az embert, nehéz bűvöletükből szabadulni. A Pénzjegynyomda Rt. grafikai iskolájának alkotói mutatkoznak be ezen a tárlaton, melyet Horváth Endre emlékére rendeztek. Bár ezek a művészek foglal­koznak a bankjegyek tervezésé­vek is, most mégsem elsősorban hajdani pénzjegyek vagy pró­bapénzek terveit, hanem egy másik profil, a bélyegtervezés fázisának munkái és „termékei” tekinthetők meg. Különleges ez a bemutató, hiszen olyan egyedi alkotások láthatók itt, mint a ta­valyi év legszebb bélyege címet elnyerő, Vagyóczky Károly keze nyomán megszületett, a pápalá­togatás alkalmából készült blokk. A szombaton megnyílt kiállítást óriási érdeklődés övezte. fá Élénkülő magyar-szlovák kapcsolatok Az Ipoly összeköt Szombnaton a magyarnán- dori „kis-expo” másnapján, Sándor István Magyarnándor polgármestere köszöntötte az üzletember-találkozón megje­lenteket, élükön dr. Schagrin Tamást, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium helyettes államtitkárát, valamint dr. Zász­lós Gábort, a Cseh és Szlovák Köztársaság budapesti nagykö­vetségének tanácsosát, Gérnyi Gábort, a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériu­mának főosztályvezetőjét, Ko­vács Pétert, a Szlovák Köztár­saság külügyminisztériumának képviseletében, s Németh Fe­rencet, a Magyar Köztársaság pozsonyi kereskedelmi kiren­deltségének tanácsosát. Dr. Schagrin Tamás előadá­sában érintette megyénk gazda­ságának nehéz helyzetét is, alá­húzva, hogy itt felismerték: az embereknek maguknak kell kezdeményezniük a gazdaság fellendítése érdekében. Kie­melkedő jelentőségűnek, ha­gyományteremtő vállalkozás­nak nevezte ezt a mostani, ma­gyar-szlovák vásárt. Gányi Gábor kijelentette, hogy a vásár megvalósulásához elengedhetetlen volt a politi­kai-gazdasági rendszerváltás. Beszélt az új piaci stratégiák ki­alakulásáról, a közös piaci tár­sulási szerződésről, s mindezek helyi vonatkozásairól. Dr. Zászlós Gábor említést tett arról, hogy a szlovák vállal­kozók esetében mire kell fi­gyelni, hogy bejuthassanak a magyar piacra. A hozzászólások során Bilecz Endre országgyűlési képviselő rámutatott: ha az ország képes kisajtolni 500 millió forintnyi összeget Nógrádnak, jó lenne, ha az a motorra menne, s nem a dudára. Kéri a kormányt: cél- támogatást, pályázati összeget biztosítson a két nép közti vál­lalkozók támogatására. (vallus) Fórum a magyar anyanyelvű oktatás problémáiról (Folytatás az L oldalról) Két vizsgát terveznek, az el­sőt az alapképzés után, a máso­dikat az érettségin, amelynek jó színvonalúnak kell lennie, hi­szen az érettségi lesz a belépő a felsőoktatási intézményekbe. Új intézmények jelennek meg a koncepcióban, mint az iskola­székek, a regionális oktatási központok (ez utóbbiak váltot­ták ki a legtöbb vitát), lesz köz­oktatáspolitikai és országos köznevelési tanács. A kisebbségi oktatás problé­máiról először dr. Töttössy Ist­vánná, etnikai és nemzeti ki­sebbségi főosztályvezető szólt, kiemelve, hogy a nemzetiségiek erőszakos beolvasztását örököl­tük, ami azt jelenti, megfosztjuk őket anyanyelvűktől. Azzal is szembe kellett nézni, mondta,, hogy a nemzetiségi oktatást igazából nem is ellenőrizte senki. Fontosnak tartotta a fő­osztályvezető az új tankönyv- család megjelenését, mivel e té­ren erős lépéshátrányban van a kisebbség, valamint önálló nemzetiségi szaktanácsadói há­lózat létrehozását. Ezek saját iskoláikban azt is ellenőrzik, hogyan kapcsolódik a nemzeti­ségi oktatás a nemzeti alaptan­tervhez. A csúnya örökségből már sokat lefaragtunk két év alatt - összegezte az előadó. Bauer Edit, az Együttélés parlamenti képviselője a ki­sebbségi közoktatás belső felté­telrendszeréről szólva el­mondta, hogy az új szlovák al­kotmány az államnyelv elsajátí­tásának lehetőségét biztosítja fokozott mértékben. A cseh is­kolarendszer hasonlít a ma­gyarországihoz, de a szlovák egyértelműen központosított irányítású. Ennek deklarált oka, hogy az önkormányzatoknak nincs pénzük a fenntartásra, a valódi ok azonban az, hogy soknak találják a magyar isko­lák számát. A magyar pedagógusképzés helyzete Szlovákiában - e címmel tartotta a délelőtti prog­ram utolsó előadását Dolnik Er­zsébet, az Együttélés főtitkára. Zárszavát idézzük:- Bízom abban, hogy az isko­lák és a pedagógusok képesek lesznek elviselni azokat a táma­dásokat, amik a közeljövőben érik majd őket, és iskoláink megmaradnak. Az oktatási fórum programja szombaton délután és vasárnap szekcióülésekkel folytatódott a Medves Hotelben.- Dudellai ­Valakik „befűtöttek” Tarjánnak (Folytatás az 1. oldalról) készfizető kezességet kérhetett volna Salgótarján képviselő-tes­tületétől, miként azt június ele­jén, a csődegyezségi tárgyalást megelőző napon megtette, csakhogy akkor már húszmillió forintról volt szó. Ezzel szem­ben a hőszolgáltató inkább ’’be­dobta a törülközőt”. Úgy tűnt, a vállalat vezetése még örül is, hogy csődöt jelent­het, hiszen ezáltal mintegy be­bizonyosodik: tarthatatlan az eddigi helyzet, ki kell iktatni a rendszerből a hőt szolgáltató városi fűtőerőművet. Azt a hőbázist, melyet egye­sek a csőd egyik okozójaként próbáltak feltüntetni. Elhang­zott: az erőmű kapacitásának kihasználtsága mindössze 53 százalékos, ezzel szemben ma­gas az eszköz- és karbantartási hányada. Az erőmű és a hőszol­gáltató közötti négy kilométeres csővezetéken évi 60 millió fo­rint értékű hőveszteség keletke­zik, melyet a lakosságnak kell megfizetni. Ha nem volna a hő­veszteség, akkor 20 százalékkal lehetne mérsékelni a költsége­ket, következésképpen a hő­szolgáltatói díjakat. Ezzel szemben az igazság: miként erőmű egyik osztályve­zetője fehéren-feketén bebizo­nyította, a hőveszteség alig ha­ladja meg az 5 százalékot. Mi­után a vállalat az elmúlt évben 140 millió forint értékben ren­delt hőt az erőműtől, a veszte­ség pénzben kifejezve nem egé­szen nyolcmillió forint. Am még ez az összeg sem terheli a hődíjat, mert a fűtőerőmű gaz­dája „lenyeli” a többletköltsé­get. A Mátra Erőmű Rt. az idén is vállalja az erőmű üzemelésé­ből adódó mintegy 76 millió fo­rintos ráfizetést, mivel érdeke, hogy 160 itteni dolgozójának legyen munkája. Egyszóval: a hőszolgáltató fizetésképtelenné válásának és az erőmű ráfizeté­ses termelésének semmi köze egymáshoz. A Nógrádhő vezetése azért is elsősorban önmagát okolhatta volna, hogy a csőd bejelentése­kor állítólag 26 millió forinttal tartoztak neki a lakók és a közü­letek. Tudniillik a vállalat visz- szaélve monopolhelyzetével és a rendelet adta lehetőséggel, maximálta árait, s 1991. október elsejétől Salgótarjánban 100. Balassagyarmaton 200 százalé­kai emelte a hődíjakat. A min­denki számára hozzáférhető Magyar Közlönyben közzétett adatokból kiolvasható volt, hogy az országban sehol másutt nem tettek annyi nyereséget a hőszolgáltató díjakra, mint me­gyénkben. Ha a Nógrádhő ke­vésbé lett volna mohó a hődíj emelésében, akkor kisebb lenne a kintlévősége, hiszen még az a kispénzű nyugdíjas is megfizet­hetné a teljes összeget, aki je­lenleg erre képtelen. Az sem volt eleve elrendelte­tett, hogy felszámolóbiztos ke­zébe kerüljön a vállalat és ebből következően Salgótarján hő­szolgáltatásának sorsa. A Mátra Erőmű Rt., melynek a hőszol­gáltató 64 millió forinttal és an­nak kamataival tartozik, haj­landó volt a kompromisszumra. Ám a június 12-én megtartott tárgyaláson a Nógrádhő úgy várta el a hitelezők lojalitását, hogy abból nekik jelentős káruk származott volna. Különben sem volt miben megállapodni, mert a vállalat nem terjesztett elő olyan programot, mely al­kalmas lett volna a hőszolgál­tató fizetőképességének helyre­állítására. Ennek ellenére a részvénytár­saság tovább vállalta a város hőellátását, s jelezte, kész a fel­számolás bármely időszakában a megegyezésre. Nos, ez a meg­egyezés a halogató taktika miatt mindmáig nem jöhetett létre. Azon ment a mesterkedés, mi­ként lehetne kiszorítani a fűtőe­rőművet a hőszolgáltatásból. Kitalálták, röpke 150 millió fo­rintos beruházással saját hőbá­zist hoznak létre a vállalat terü­letén, s ebből a célból gáztüze­lésű konténerkazánokat helyez­nek üzembe. (Az persze, nem zavarta az „újítókat”, hogy a gáz drágább annál a pakuránál, amelyet a tarjáni erőműben el­tüzelnek.) Az ötlettől indíttatva, tárgyaltak az NSZK-beli szék­helyű és osztrák érdekeltségű 1WKA céggel, az osztrák táv­hőszolgáltatásban részvényes német ESSO-val, sor került a zalaszentgróti kazángyártó szö­vetkezet meglátogatására, s kü­lönféle tanulmányok is szület­tek. A megyei bíróság július 23-án mondta ki a vállalat fel­számolását, s kifejezetten helyi kérésre egy salgótarjáni társa­ságra, a Sztáv-Novent-re ru­házta rá az eljárás lefolytatását. Ettől kezdve a hőszolgáltató nem bízhatta volna meg a vele régi üzleti kapcsolatban lévő Sztáv-Novent-et a vállalat át­alakítására vonatkozó tanul­mány elkészítésével, hiszen a felszámolás alatt álló cégnek erre nincs joga. A megbízatás azonban megtörtént, sőt a meg­bízott minimum ötszázezer fo­rintot kapott munkája ellenérté­keként. Ezt követően a megyei bíróság módosított végzésében a budapesti Kvantum Bankot je­lölte ki felszámolóként. Mindeközben a lényeget ille­tően semmi előrelépés nem tör­tént. Az óra persze ketyeg, a veszteség gyarapszik, s a csőd bejelentése óta havonként há­rom és félmillió forinttal növek­szik az önkormányzat kiadása. Időközben a hődíj emelésé­nek kérdése is felmerült. A la­kossági hőszolgáltatás tarifáját 15, a közületiekét csaknem 60 százalékkal kívánták emelni, ám a testület nem hagyta jóvá. Nem utolsósorban azért, mert az intézkedés tovább tetézte volna az önkormányzat terheit, mivel a közületek az önkor­mányzat tulajdonát képezik. Itt tartunk most. A felszámo­lóbiztos pedig tiszténél fogva úgy döntött: nem engedélyezi tovább a veszteséges hőszolgál­tatást. Tehát: vagy a fogyasztók fizetnek többet, vagy az önkor­mányzat állja a cehet. Ellenkező esetben jégveremmé válnak az otthonok, s csupán hideg víz fo­lyik a csapokból.. . Valakik tehát jól „befűtöttek” Tarjánnak. Mondottam volt: va­lakiket bűnös mulasztás terhel, amiért ez a megalázó helyzet kialakulhatott. Kolaj László Traffipax • Október 12-én, hétfőn 10 és 20 óra között a Balassagyarmat és Érsekvadkert, valamint a Dejtár és Balassagyarmat kö­zötti szakaszon, a 22. számú úton fordulhat elő traffipaxos ellenőrzés. A Rétság, Szende­hely, Katal inpuszta útvonalon, és a Rétság, Nagyoroszi közötti szakaszon, a 2. számú főúton is számíthatnak az autóval közle­kedők sebességmérésekre. Jobb vízellátás • Salgótarján. Jól halad a Jó­nás telepiek vízellátásának megnyugtató rendezése. Az új vezeték kiépítését már elkezd­ték, s dolgoznak azon a kettős elágazásé csomópont elkészíté­sén is, ami lehetővé teszi a há­lózat továbbépítését. Ifjúsági klub • Keszeg. A községben rövi­desen megkezdődnek az ifjú­sági klub külső felújításának munkálatai. A beruházás min­tegy kétszázezer forintos költ­ségvetéssel, a helybeli önkor­mányzat finanszírozásában va­lósul meg. Népdalkörök találkozója • Pásztó. Október 10-én, szombaton rendezték meg há­rom megye - Heves, Pest és Nógrád - népdalköreinek ha­gyományos találkozóját a városi művelődési központban. A ren­dezvényen tizenegy csoport mu­tatkozott be műsorával. Noha a csoportok fellépése nem volt versenyszerű, Pribojszky Má­tyás, citeraművész vezetésével zsűri is működött. A „háziasz- szonyi szerepet” a pásztói Rozmaring asszonykórus töl­tötte be. Levelezőlap múzeum • Bátonyterenye. Képes leve­lezőlap múzeum nyílik Nagybá- tonyban az Alkotmány út 24. számú házban október 17-én, szombaton délelőtt 11 órakor Barják Gyula gyűjteményéből. Pál József országgyűlési képvi­selő (MDF), a Palócföld főszer­kesztője nyitja meg az állandó kiállítást, amely nyolcszáz régi képeslappal ismerteti meg majd a közönséget. Irodalmi barangolások Csesztvén Szombaton újra irodalmi nap volt Csesztvén. Kozma Dezső kolozsvári egyetemi tanár elő­adásában idézte Mikszáth so­rait, melyek ma is oly időszerű­nek tűnnek: „Nagy dolog az, amikor egy egész nemzet re­ménykedik, vár valamit. Nem tudja mit. Csodákat.” Bár a programok zöme a mikszáthi életút köré volt cso­portosítható, Az ember tragédi­ájának írójáról sem feledkeztek meg a szervezők. Igazi uniku­mot vehetett a kezébe az elmé­lyültebb Madách rajongó: most került ki a nyomdából, így első­ként az irodalmi nap résztvevői ismerkedhettek meg Leblancné Kelemen Mária és Andor Csaba munkájával, a Madách levele­zését feldolgozó katalógussal. Délután Jankovics Marcell rajzfilmrendező mutatta be ké­szülő új alkotását, Az ember tragédiájának animációs adap­tációját. A művész úgy véli, hogy talán e furcsa műfaj job­ban ráirányítja a figyelmet Ma­dách nagy művének értékeire. A sokszínű és változatos program fináléjaként Szvorák Katalin és a Bekecs Együttes adott hangversenyt a műemléki templomban, a rendezvényt Madách Imre szobrának koszo­rúzása zárta. A korábbi esztendő kény­szerű szünetét követően, a Nóg­rádi Mecénás Alapítvány támo­gatásával idén ismét folytatód­hatott a cseszjvei irodalmi na­pok sorozata. Bár szemerkélt az eső, a régi kúria - amely ma múzeum - szobáiban tett iro­dalmi barangolások közepette ez senkit sem zavart.- fenyvesi ­IGEN! Én meg akarom nyerni a SUZUKI SWIFT személygépkocsit, Kozma Dezső (Kolozsvár) egyetemi tanár tart előadást ezért megrendelem a Nógrád Megyei Hírlap című napilapot ________példányban __________„________ hónapra. K érem az alábbi címre kézbesíteni: I Megrendelő neve:__________________________________l D elegáció Svájcba Október 11 -én dr. Raffael Károly megyei rendőrfőkapi­tány vezetésével öttagú delegá­ció utazott egyhetes svájci ta­pasztalatcsere látogatásra. A de­legáció tagja a megyei fő­ügyészség vezetője, a megyei bíróság elnöke, valamint a me­gyei önkormányzat alelnöke és jegyzője. A nógrádiakat svájci Apenzel katon hasonló beosz­tású vezetői hívták meg. Kíváncsiskodó Plusz még ezer kuka Mai kíváncsiskodó kérdé­sünket egy salgótarjáni olva­sónk tette fel. Azt szeretné tudni, hogy mikor kaphatna új szeméttároló edényt? A régi ugyanis tönkrement né­hány héttel ezelőtt és azóta használhatatlan. Problémáját bejelentette a városgazdálko­dási vállalatnak, mivel a sze­métszállítási díjat egész évre előre kifizette. Kukája viszont változatlanul nincs ... A Salgótarján szemétszállítá­sáért felelős Ritas Kft. vezetője, Kadlót Vilmos adott választ olvasónk fenti kérdésére. Ezen a héten várunk egy na­gyobb szemetesedény szállít­mányt Ausztriából. Fuvarozási nehézségek miatt sajnos nem sikerült előbb hazahozatnunk az ezer darab új kukát. Miután ez a szállítmány megérkezett, a vá­ros valamennyi megrongálódott szemetesét kicseréljük. A következő kérdést szintén egy salgótarjáni olvasónk tette fel. Azt szeretné tudni, hogy a Síküveggyár felszámo­lása után mi lesz a vadásztár­saság vadászházának sorsá? Címe: (város, község, irányítószám) utca, házszám: Az előfizetési díj: egy hónapra 319.- Ft, (3 lapszámot ingyen kap) egy évre 3388.- Ft (60 lapszámot ingyen kap!) aláírás A megrendelőlapot bélyeg nélkül, a helyi postahivatalok részére kérjük feladni.

Next

/
Thumbnails
Contents