Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-10-11 / 240. szám
GAZDASAG - TÁRSADALOM 1992. október 10-11., szombat-vasárnap NOGRADlHMAP Az IPOSZ vizsgálta: Miért rossz a vállalkozók közérzete? (FEB) Az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara nemrégiben az ipargyakorlást akadályozó tényezőket és a vállalkozásellenes légkör okait kutatta. A 130 ezer iparost tömörítő szervezetnek pontosan ismernie kell azokat a körülményeket, amelyek között tagjainak működniük, élniük kell. A 400 kiküldött kérdőívre kapott válaszokból meglepő tanulságokat szűrtek le. Kiderült, hogy a megkérdezettek 37 százaléka az elmúlt 25 évben lett vállalkozó, 41 százaléka az utóbbi hat esztendőben önállósodott. Érdekes adatokat tárt fel a tevékenységek jellegének vizsgálata is. A kisiparosok 58 százaléka elsősorban a lakossági igény kielégítésére vállalkozik, 8 százalékuk egyidejűleg kettő, vagy több tevékenységet is folytat, hogy a vállalkozását biztos lábon tudhassa. A kisiparosok 46 százaléka nem foglalkoztat alkalmazottat, mindössze 37 százalékuk tud 2-3 személynek munkát adni, de ezek többsége is családtag. Kevesen alkalmaznak tanulókat, segédeket. „Egyre nehezebb a mai gazdasági körülmények között talpon maradni, az átlagkisembernek megélni" - állapítja meg az összefoglaló jelentés. A válaszadók közül sokan tartanak attól, hogy ha nem történik gyökeres változás, - egy éven belül az egyéni vállalkozók nagy száma tönkremehet, hiszen a szabályozók a fizetőképes kereslet hiánya még a legbecsületesebben dolgozó mesterembert is megfojthatja. A kamara arra is választ keresett, mi gátolja a vállalkozások fejlődését? 189 válaszadó kül 163 azt állítja, hogy a vállalkozások első számú közellensége a társadalombiztosítás. Ha valaki nem fizet pontosan, kamatokkal terhelik az adósságát, ha ő maga betegállományba kerül, akár fél évig is várhat a pénzére. Mi volna ha ilyenkor valaki kamatos kamattal követelné a hajóságtól ki nem fizetett járandóságát? Az „ellenségek sorában” a TB után a második helyen a banki kamatok állnak. A megkérdezettek felének egyre nagyobb gondot okoz a törlesztés, sőt sokan egyszerűen fizetés- képtelenné váltak. Másokat a körbetartozás bénít, s amit különösen nehezményeznek: a hitelkonstrukciók kialakításakor a bankok nincsenek tekintettel a „kicsikre”. Ezek után — természetesen - a vevők fizetésképtelensége és a piachiány következik a kisvállalkozásokat sújtó gondok sorában. A lakosság a tartalékait éli fel, a szolgáltató kisiparosok panaszkodnak, hogy kiöregedett háztartási gépeket kell javítaniuk, kitaposott cipőket, kopott ruhákat foltoznak. A „jogi személyek” sem különbek, az elvégzett munkát nem fizetik ki, a tartozás kiegyenlítése előtt megszűnnek, csődbe mennek. A jelentés, amely arra keresett választ, miért rossz a kisvállalkozók közérzete, megemlíti még a bürokráciát, az inflációt, a politikai bizonytalanságot, a háttérintézmények hiányát, s végül egy pozitívumot is kiemel. Nevezetesen: a kormány számíthat az egyéni és társasvállalkozásokra — ha velük és nem nélkülük - alkotják meg a rájuk vonatkozó szabályokat. (koós) Éledő magyar töke (FEB) Meglepő kezdeményezéssel rukkolt elő az Építési Vállalkozók Országos Szak- szövetsége: a világkiállítási programirodának szándéknyilatkozatnak jelentette be, hogy az ingatlan-hasznosításra kijelölt területek közül a Petőfi hídhoz a pesti oldalon legközelebb eső telket 99 évre, hasznosításra bérbe kívánja venni.- Van már annyi éledező magyar tőke, amennyi kizárólag hazai erővel is biztosítani tudja a vállalkozás sikerét - mondja Koji László, a szakszövetség főtitkára. - A bérbe veendő területen ugyanis megépítenék a magyar céhek és építkezők irodaházát, amely e térségben egyben az első szolgáltató ház is lenne.- Meg tudnak felelni azoknak a feltételeknek, amelyeket a külföldi beruházók vállalnának?- Azonos kondíciókkal minden bizonnyal. Azt tervezzük, hogy a forintért bérbe vett területen 1994 második feléig meg is építenénk az említett céh- és kereskedő házat. Szakszövetségünk vállalja az egész projekt megszervezését és kivitelezését, s természetesen a konzorcium megszervezsét is. Mi, mint szövetség, egyébként csak egyik tagja lennénk a konzorciumnak - „tagtársaknak” meghívtunk több országos, elsősorban érdekképviseleti szervezetet. A Magyar Gazdasági Kamara és a VOSAZ már jelentkezett, hogy őket is érdekli a koncepció. Tagszervezeteink közül pedig már any- nyian jelentkeztek, hogy a telek ára - mintegy háromszázötvenmillió forint - már összejött.- kóta Vállalkozni akar? Jegyezze meg! Kisakkozható, hogy holnap mi lesz kelendő A látszatkedvezményekt'ól a termékfejlesztésig (FEB) Az induló kis- és középvállalkozások nagy része - a piac egy részének meghódítása után „beáll” valamilyen tevékenységre, s így próbálja állandósítani piaci jelenlétét. Ez azonban hagyományos piac- gazdaságokban sem elég, még- kevésbé nálunk, ahol állandóan változnak a piac szereplői és a működés feltétele is. A sikeres jelenlétéhez, a vevőkör szélesítéséhez egyfelől jól megalapozott vizsgálatokkal, a piaci helyzet és a résztvevők kapcsolatainak elemzésével alátámasztott marketingstratégia, másfelől időszakonként változó marketingtaktika kell. A hosszabb távra szóló stratégia nem csupán a termelő kis- és középvállalkozásoknak, hanem a szolgáltatóknak és a forgalmazóknak is fontos iránytű. Elsődleges feladat a főpiacok meghatározása. Elsősorban a hazai és a külföldi potenciális vevőkört kell fölrajzolni; hol, milyen régiókban országcsoportokban kíván tartósan jelen lenni a vállalkozó? Fontos annak több évre előretekintő mérlegelése, hogy a megcélzott piacokon hogyan alakulnak az igények. Napjainkban például csupán rövid távra tervezők nagy része „leírta” a kelet-európai piacot - pedig néhány éven belül alighanem tényleges vásárlója lesz a magyar termékeknek és szolgáltatásoknak. Jellegzetesen olyan leendő piacról van tehát szó, amelynek stratégiai elemzésére érdemes előlegezni időt és energiát. A potenciális piacok helyzetének rendszeres elemzése szintén megtérülő „befektetés”. Érdemes, sőt szükséges vizsgálni, hogy a közeljövőben és a későbbikben várhatóan hogyan alakul egyes fogyasztói rétegek vásárlóképessége, milyen igények felkeltése járhat sikerrel. Számolni kell-e mondjuk azzal, hogy a nők kisebb része fog munkát találni, nagyobb része tehát otthon marad, s több ideje jut a háztartásra, azaz változnak a fogyasztó igényei. . A hosszabb távra szóló marketingstratégiában tekintettel kell lenni a várhatóan gazdagodó fogyasztói réteg sajátos igényeire, például a hobbikertek tulajdonosainak gépekkel, felszerelésekkel való ellátására, a gyermekek gondozásának könnyítésére, az öregeket segítő eszközök iránti kereslet növekedésére stb. is. A piaci jelenlét szempontjából roppant fontos a várható versenytársak megjelenésének prognosztizálása, ami nem könnyű, mert általában erről a legkevesebb a konkrét információ. (Kivált a külföldi versenytársak hazai megjelenése lehet fontos elem, folyamatosan figyelemmel kell tehát kísérni a hirdetéseket, egyéb jelzéseket.) Az új vállalkozások megjelenése után nyomban számot kell vetni azzal, hogy a piac mely szegmensében válhatnak veszélyes konkurenciává, hogy ott kell erősíteni a jelenlétet - többletszolgáltatásokkal, kedvezőbb ár- és fizetési feltételekkel. A vállalkozás tartós sikerének fontos feltétele a termék- és tevékenységfejlesztés. A megszerzett vevőkör megtartása és bővítése ugyanis a tevékenység állandó megújítását igényli. Rendszerint nem kell alapvető változtatásokat végrehajtani. A legsikeresebb többnyire az, ha a már bevált termék- és tevékenységfajtát kiegészítjük néhány praktikus új elemmel, szolgáltatásváltozattal. Tipikusan ilyen lehet a tanácsadó szolgálat, mely a felhasználás módjait, előnyeit propagálja. S nem titok: vannak látszatkedvezmények, amelyekkel szintén sok új fogyasztót lehet megnyerni. Gondolni érdemes annak meghirdetésére, hogy postán - külön térítés nélkül — megküldik a megrendelt terméket, ami a gyakorlatban persze azt jelenti, hogy az ár tartalmazza a szállítás költségeit is. A sikeres piaci jelenlétnek ennél lényegesebb eleme a termékfejlesztés. Ehhez a vállalkozónak ismernie kell a hasonló új külföldi terméket, hogy azok előnyeit saját tevékenységében hasznosítsa. Ugyanakkor cél- zerű, alkalmazkodik a piac konkrét igényeihez. Az önállóvá váló kisgazdaságok például mind több kisgépre tartanak igényt, amit lehet itthon gyártani vagy külföldről beszerezni. S következő lépésként megtervezhető valamelyik pénzkímélő forma - a lízing, a bérbeadás, a kölcsönzés - alkalmazása ... S a termékfejlesztés nem elhagyható módja a formai megújítás sem. Az új fogyasztói rétegek számára ugyanis a desing igen fontos tényező, akár fogyasztási cikkről, akár tartós használati eszközökről van szó. Ny-é Tanfolyamok - munkanélkülieknek A diplomások körében is megnövekedett a munkanélküliek száma. A mérnökök, közgazdászok egy részét „felszívják” ugyan az újonnan alakuló vállalkozások, sokan azonban kénytelenek a pályamódosításra. A budapesti Közgazda- sági Továbbképző Intézetben az őszi-téli tanfolyamok szervezésekor már rájuk is gondoltak. A kurzusok egy részére azok a felső- és középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek is jelentkezhetnek, akik át-, illetve tovább szeretnék képezni magukat. A tanfolyamokkal szemben igen magasak a követelmények, az igényekhez alkalmazkodva ezért a régi témák mellé számos új szakot is felvett az intézet. Újdonság, hogy az idén egy Egerbe kihelyezett tagozaton is megindul a képzés. Fogyasztóit szondázta meg a TIGÁZ A szerelőket és az ügyintézőket is „osztályozták” Nem véletlen, hogy a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat az utóbbi időben az érdeklődés homlokterébe került. Köszönheti ezt az ÁVÜ által irányított átalakulásának, privatizácójá- nak, melyre átgondoltan készül a vállalat vezetése: az elmúlt másfél évben korszerűsítette szervezeti irányítási rendszerét. Erre építve az Európai Közösség szolgáltatási színvonalához való felzárkózásra törekszik olyan rendszerek bevezetésével, mint például a controlling és a minőségbiztosítás. A TIGÁZ a felügyelete alá tartozó hét megye gázfogyasztói körében közvélemény-kutatást kezdeményezett nemrégiben. Ennek tapasztalatairól kérdeztük meg Káposztás István p.r. menedzsert. Mi volt a céljuk a szondával?-Egyrészt a lakosság elégedettségi szintjére voltunk kíváncsiak, másrészt az első nagyobb kísérletet tettük meg az ügyfelekkel való kapcsolattartás javítására. A szolgáltatás színvonalának felméréséhez a minőség, biztonság, és az ár viszonylatát vettük alapul. A négy üzemigazgatóságnál - egy százfokú skálát tekintve irányadónak - ez az összefüggésrendszer a válaszadóktól a következő minősítési fokozatokat kapta: Gödöllő: minőség: 71, biztonság: 81, ár: 77. Debrecen: m: 68, b: 82, ár: 77, Miskolc: m: 68, b: 83, ár: 75, Szolnok: m: 63, b: 83, ár: 70. Ügyfeleik milyen problémákkal fordulnak a leggyakrabban Önökhöz?- Hatvanhét százaléknak volt valamilyen dolga a vállalattal, s közülük minden negyedik többször is jelentkezett már különböző problémákkal. Az átlagosnál több gondot okozott a gázdíj elszámolása Salgótarján körzetében, míg Karcag környékén a legkorrektebbnek ítélték meg ezt. A megkérdezettek szerint a TIGAZ időben értesíti az érintetteket a gázszünetekről, és előre jelzi az újraindítást is. De milyennek találják a javító szolgálatát?- A kedvező megítélést jelzi, hogy a fogyasztók 90 százaléka a TIGÁZ szerelőivel javíttatná meghibásodott készülékét. S az elégedettség jellemző a szolgáltatásokra is. Az utóbbi minőségét a száz fokú skálán 86, az ügyintéző hozzáállását 85 pontra értékelték. Nyolcvannégy százalék egy esetleges átalánydíjas szervizelési rendszerrel szemben az alkalmankénti díjfizetést részesítené előnyben. S kedvező fogadtatásra számíthatna az az elképzelés, miszerint a vállalat tanácsokat adna a készülékek biztonságos és takarékos működtetésről. Miként összegezné a sajátos tanulmány végkövetkeztetéseit?- A felmérés szerint a TI- GÁZ-nál bármely hiba javítása mindössze egy-két órát venne igénybe. Ez a vélemény is arra enged következtetni, hogy cégünknek sikerült jó imázst kialakítania, tekintélyt szereznie magának. Ehhez már csak any- nyit: további fejlesztéséhez ezeket a megnyilatkozásokat, mindenképpen figyelembe kívánja venni.-MihalikA TIGÁZ háztartási fogyasztók körében végzett közvélemény-kutatás nyereménysorsolásán a következő gázfogyasztók részesültek gázkedvezményben: Szolnoki Üzemigazgatóság területéhez tartozó nevek: Eke Gábor Zagyvarékas, Alkotmány út 39. Fülöp István Balassagyarmat, Szontágh P. út 33. Özv. Dragon Károlyné, Szolnok, Városmajor u. 53. Pástét László Abony, Móricz Zs. u. 34. Bácskái Lajos Törökszentmiklós, Nádasdy u. 14. Bablena Ferenc Salgótarján, Tanács u. 11. Deák Ferenc Szolnok, Ady É. u. 16. III/12. Farkas Ferenc Karcag, Ágota u. 27. Kecskés János Bátonyterenye, Jó szerencsét u. 18. Bodó Istvánná Törökszentmiklós, Kun B. u. 160. Erhardt Miklós Bátonyterenye, Jó szerencsét! u. 1. Földvári András Karcag, Kálmán u. 10. Fagyai Béláné Kunmadaras, Karcagi u. 13. Barabás Sándor Karcag, Vasút u. 50. Nyereményeikhez gratulálunk, a kedvezmények érvényesítéséről gondoskodunk!(\) Különleges vállalkozás Ritka esemény színhelye volt a közelmúltban Mosonmagyaróvár. Egy francia lovas Cléaude Auger páros lovon állva lovagolt a magyar városból Párizsba. Felváltva kilenc pár lovat hajtott nyolc napon keresztül 1400 kilométeren át. (MTI Fotó) A munkanélküliség fix „állás” Miközben elborzadva olvassuk, hogy szűkebb lakókörzetünkben hónapról hónapra hány tízen és hány százan, az országban pedig hány tízezren és százezren válnak munkanélküliekké, vannak olyanok is, akik a hosszabb idő - fél év, egy év - alatt lassanként mintegy megszokják a munka nélküli jövedelemforrást. Még e szűkös időkben is akadnak például olyan gazdálkodók, akik hiába keresik a munkáskezet a tevékenységükhöz. Vannak munkanélküliek, akik a „fix” állami juttatást nem adják fel egy bizonytalannak ítélt vállalkozásért. Ez esetben azonban aligha találni magyarázatot akkor, ha elszeparáltan vizsgáljuk az egyes vállalkozók vagy az egyes munkanélküliek esetét. A központi szabályozás lényegében nem. vagy alig ösztönöz munkára, vagy jobb munkára. Munkaügyi vezetők véleménye, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok is kiforratlanok.
