Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-09 / 239. szám

1992. október 9., péntek SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE 5 Tüzelőt osztanak • Kishartyán. Pénteken ül össze a település önkormányzati képviselő-testületének szociál­politikai bizottsága. Ezen az ülésen döntenek arról: a sok igénylő közül kiket juttassanak tüzelőanyaghoz. Filmklub alakult • Sóshartyán. A faluszépítő egyesület szervezésében film­klubot alakítottak a községben. Az ehhez szükséges pénzt pá­lyázaton nyerték, s az idei év­ben 13 fdm vetítése szerepel a tervek között. A sorban az „Egri csillagok” volt az első, múlt pénteken hetvenen nézték meg. A további előadásokra bérletet is adnak ki. Az óra újrajár • Salgótarján. A belvárosban található katolikus templom óraszerkezetét a nyár folyamán felújították, s éjszakai világítás­sal láttál el. Segélyek fiataloknak • Kazár. 318 ezer forint se­gélyt osztott ki az önkormány­zat az óvodások, valamint az ál­talános- és középiskolások számára. Ezer-ezer forintot osz­tottak fejenként: az óvodások és az általános iskola napközisei étkezési hozzájárulásként, a kö­zépiskolások tanszertámogatás­ként jutottak az összeghez. Gázcseretelep épül • Szilaspogony. Szerdán kezd­ték el, és a tervek szerint két hét múlva be is fejezik a települé­sen a gázcseretelep építését. A munkálatok. 300 ezer forintba kerülnek. Mecser dedikált • Cered. Hétfőn neves ven­dége volt a kúltúrotthonnak: Mecser Lajos, megyénk legen­dás atlétája. Mecser „A hajrá három pillanata” című könyvét dedikálta a közönségnek. Szüreti mulatság • Karancsalja. Szüreti felvo­nulást és bált rendez szombaton az önkormányzat. A délelőtti fogatos felvonulás után este másnap hajnalig tartó szüreti mulatság kezdődik, disznótoros vacsorával egybekötve. A mizserfai otthonban minden fillérnek megnézik a helyét, akárcsak egy családban „Sokan segítenek, de az itteni munka rajtunk múlik” Az ortopédia napja volt Az észak-magyarországi ré­gió krónikus mozgásszervi se­bészetének problémáiról tár­gyaltak a salgóbányai Medves Hotelban nemrégiben megtar­tott tudományos ülésen, amely­ről fb'.-PalJcoiiyay Gábor, a sal­gótarjáni megyei kórház orto­péd főorvosa számolt be. El­mondta: az ortopédia országos és az egészségügy megyei veze­tőinek jelenlétében lezajlott ta­nácskozás azért is különösen fontos, mert évtizede már las­san. hogy az ortopédiában egyre jelentősebb fejlődést értek el. Olyan tevékenységet is végez­nek, mint az artroszkópia, il­letve csípő- és térdprotézisek beültetése, * t , Mégis, áz országos statiszti­kák szerint (lásd: ’91-es statisz­tikai évkönyv) ortopédiai munka nem folyik Nógrádban. A tanácskozáson a megyei és országos vezetők megállapod­tak abban, hogy ezen a helyze­ten mielőbb változtatnak. A korrigálás azért szükséges, mert 1985. óta a mozgásszervi beteg­ségek minden más betegség­csoportot megelőzően vezetnek az egy főre jutó táppénzes na­pok szánta tekintetében.: A szakma elismert professzo­rai, Vízkelety Tibor és Szepesi Kálmán előadásaikban részlete­sen szóltak az ortopéd sebészet jelenlegi gondjairól. Nem feltétlen olcsóbb, de igazságosabb Salgótarján közel 3600 távfű­téses lakásból mostanra közel 2200-ban beszerelték a költ­ségmegosztókat. Tavaly mind­össze egyetlen épületben, a Pécskő út 4. számú házban volt felszerelve az eszköz. Az itt szerzett tapasztalatokról be­szélgettünk Csákvári Csabával, a hőszolgáltató vállalat műszaki igazgatójával.- Bár nagyon sok helyen fog­lalkoztak a témával, mégis arra kérem mondja el még egyszer, mire szolgál ez az eszköz?- Az épületbe bevezetett energiát külön műszerrel mér­jük, a költségmegosztó nem az egyes lakások energia felhasz­nálását jelzi, de adatai alapján kiszámolható milyen arányban vételeztek az épületbe érkező energiából az egyes fogyasztók, ez pedig az igazságosabb díj­megállapítást segíti. Nem biz­tos, hogy kevesebbet fizet va­laki csak azért, mert van költ­ségmegosztója, de az biztos, hogy annyit fizet, amennyi a felhasznált energia ára. Az esz­köz tehát figyelmeztet a fo­gyasztás ésszerűsítésére: ami az épület belső önszabályozását is elősegíti, azt hogy a a túlfűtött lakásokból az alulfűtöttekbe áramolhasson az energia.-A költségmegosztó haszná­lata akkor lehet teljes, ha a ra­diátor szelepei is működőképe­sek. De mi történik ott, ahol nem lehet szabályozni ezeket?- El kell fogadnia a lakónak, hogy a radiátor is része a lakás­nak, ha elromlik annak szelepe, az ő érdeke a javítás, hiszen ahol költségmegosztó van, ott a fogyasztásának megfelelően fi­zet a lakó.- Térjünk rá a Pécskő úti ta­pasztalataikra. Összesen meny­nyi volt a lakók megtakarítása?- 59 ezer forinttal fizettek kevesebbet, mint az ilyen típusú szomszédos épületek lakói.- Ez mit jelent egy lakóra le­vetítve?- A mi tapasztalataink szerint a fűtési idényben mintegy ti­zenöt-húsz százalékos megtaka­rítás érhető el.- Felmerült egy probléma is : a Pécskő úti kísérlet résztvevői még mindig nem kapták meg az előző évi fogyasztásuk alapján visszajáró pénzüket, lassú a számlázás. Mi történik, ha a többi épület is belép a rend­szerbe?- Mivel a számlák kiadását az a cég végzi Németországban, amelyik a költségmegosztót forgalmazza, a számlák hossza­dalmas úton kerülnek a fogyasz­tókhoz. Reméljük azonban ez a probléma idővel megoldódik.- Hallani olyan esetekről is, mikor egyes lakók nem engedik felszereltetni a költségmegosz­tót, annak ellenére, az épület­ben mindenhol megvan ez. Ilyen esetben mi lehet tenni? - kér­deztük Szabó Zsoltot, az eszkö­zök beszerelését végző Nivo- term Bt. salgótarjáni képviselő­jét.- Ez a ház belügye, ekkor már nem mi. hanem a többi lakó az „ellenfél”, ezt nekik kell egymás közt elrendezniük!- fenyvesi ­Ritka növény a Medvesen Közel 40 esztendeje járom a Medves erdeit, legelőit. Ezen idő alatt a madármegfigyelésen kívül tanulmányoztam az itt előforduló növényeket is. így fedeztem fel a Nógrád megye erdeiben igen ritka lapos- és kapcsos korpafüvét, az -örök­zöld télizsurlót, és mintegy nyolc páfrányfajtát. A napok­ban a Medves keleti peremén járva újabb növényritkasággal találkoztam, mégpedig a szárta- lan bábakaláccsal. E növény a régebbi időkben kisebb számban tenyészett a szarufa bércen, de az ottani élő­helyét benőtte az erdő, miáltal ki is pusztult onnan. A most előkerült öt tő vagy elkerülte valami módon a kirándulók fi­gyelmét, vagy pedig véletlenül odakerült magokból fejlődött ki. Ez a növény jóval gyakoribb a Bükk és a Mátra hegyi rétjein. Július - c&KSber között virág­zik. Ezüstös színű virágfészke csak napsütésben, vagy száraz levegőn tárul fel. A németek ezért „időjós”-nak. a franciák pedig „szépidő t>ogáncs”-uak hívják. Babonák Ss fűződnek hozzá, erre utal neve, a bába, azaz tündérkalács is. Régen a beteg állatot ezzel csapkodták, hogy meggyógyuljon. Varga F. A nyelvoktatás segítésére Salgótarján város önkor­mányzatának oktatási bizott­sága számos alkalommal fog­lalkozott a megyeszékhely isko­laszerkezetének áttekintésével és a fejlesztési irányok megha­tározásával. Többek között azért, hogy a középiskolába na­gyobb számmal lépő korosztá­lyok számára a valódi választási lehetőséget biztosítsák az ezt elősegítő nyelvi programok in­tegrálásával. Ennek elősegítése érdekében megtörténtek az elő­készítő lépések. A Kós Károly Építőipari Szakközépiskola fejlesztési el­képzelései az általuk képzett szakemberek, a jövendő mű­szaki értelmiség nyelvi képzé­sének biztosítása, valamint a kész nyelvi program szerencsé­sen találkozik. Éppen ezért a szakközépiskolában egy úgy­nevezett 0. évfolyamos osztály beindítását kívánják megoldani. Kellemes őszi napsütésben fürdik az időskorúak szociális otthona Mizserfán. A két egy­más melletti épület még magán viseli az egykori bányászkodás nyomait. Az intézmény - együtt a szentkúti otthonnal - egy igazgató irányítása alá tartozik. Itt Mizserfán mintegy százhet­ven, míg Szentkúton több mint nyolcvan gondozott él. Serfóző Tamás, a szociális otthon igazgatója már vár. Készséggel ad tájékoztatást az itt folyó életről.- Az időskorúak szociális otthonának nagy a szerepe a tár­sadalom életében - mondja,s nyomatékkai teszi hozzá: S mind nagyobb lesz a szerepe. Ennek számos oka van, egész­ségügyi, szociális, gazdasági egyaránt. Értő módon elemzi is az állí­tását és adatokkal is bizonyítja mindezt. Azonban azt is hozzá­teszi , hogy a jelenlegi gazda­sági helyzet ennek nem kedvez. A fenntartási költségek növek­szenek, a költségvetési összeg viszont korántsem emelkedik, Az egykori bányépület ma az idősek nyugodt otthona. tehát amennyire lehetséges ta­karékoskodni kell, illetve ön­kezdeményezésben pótolni azt, ami hiányzik.- Mindent pótolni nem lehet - magyarázza - de természete­sen igyekszünk. Különösen az étkeztetés tekintetében valósít­ható meg ez. Nyáron az otthon lakói is szívesen kertészkednek, s ez már pótol a konyhán. Azon is gondolkodunk, hogy sertése­ket nevelünk, hogy ezzel is se­gítsünk magunkon. Az otthon lakói szerencsére még nem érzékelik azt, hogy Gyurkó Péter felvétele most már csak készpénzzel le­het beszerezni a szükséges nyersanyagokat, a gyógyszert, a különféle eszközöket. A költ­ségvetés nehézségeinek csak a jeleit érezhetik, mint például azt, hogy nem tudják elegendő példányszámban megrendelni a megyei újságot, a napilapokat.-Úgy vagyunk mi is, mint egy család, ahol minden fillért számon tartanak és ott vásáro­lunk, ahol a legolcsóbban adnak valamit - magyarázza. - Sze­rencsére van egy kis autóbu­szunk, amivel nemcsak embe­reket lehet szállítani, hanem a bevásárlásokat is meg lehet ol­dani. Az otthon gondozottjainak el­látásában az igazgató lelkes és lelkiismeretes személyzetre tá­maszkodhat. A kisegítők ele­gendő számban állnak rendel­kezésre, ámde szakképzett ápoló még kellene. Ezen a terü­leten is próbálnak segíteni ma­gukon, például az önképzés tá­mogatásával.- Nem vagyunk egyedül a gondjainkkal - vélekedik az igazgató - mert mind a megyei szervek, mind a környékbeli polgármesterek megteszik mű­ködésünk érdekében azt, ami tő­lük telik. Az itteni munka pedig természetesen jórészt rajtunk múlik.- pádár ­Suliújság Karancsalján járva az isko­lában két kis újságot kaptam. Talán merészség is újságnak nevezni, de végeredményben a címé is Suliújság. A szeptem­beri és az októberi szám. A karancsaljai diáklap na­gyon kezdetleges, de a törekvés figyelemre méltó. Két, tűző­géppel összefogott gépírólap, amikre kézírással kerültek rá a cikkek. Az első számban még csak két oldalra, a másodikban már négy oldalra futotta a mon­danivaló. A Suliújság szerkesz­tői, írói a témaválasztásban nem maradtak „házon belül”, a Ven­dégségben című rovatukban a falu egy-egy nevezetes szemé­lyiségét is faggatják közérdekű kérdésekről. Aminek a család örül Szabó Ottóékat sokan ismerik Karancslapujtőn. Azok meg nem­csak ismerik, hanem szeretik is a törekvő családot, akik az általuk készített kenyeret fogyasztják. Ugyanis a fővárosból évekkel ez­előtt ideköltözött vállalkozó család sütödét üzemeltet a települé­sen. A Szabó család - a családfő, felesége, két lánya és fia - rend­szeres olvasója lapunknak, s így érthető, hogy a most zajló előfize­tési akció során ők is beküldték előfizetési szelvényüket a meg­adott határidőre. Nos, jól jártak, mert a szerencse kedvezett ne­kik, hiszen az első nyeremények sorsolásán kihúzták nevüket és nyertek. Szabó Ottó és családja egyébként szívesen vesz részt minden a szerencsét megkísértő akcióban, s amint a példa bizo­nyítja, van értelme. Megtudtuk, hogy már korábban is találkoz­tak a szerencsével, amikor Szabó Ottó egy utazási utalványt nyert. A családfő a napokban vette át nyereményüket, egy AIDA porszívógépet. Fotó: Gyurkó Péter Az utca hírmondója? Salgótarjánban mindennapos látvány az utcai hirdetőtáblák megcsonkítása. A gyakori helyreállítás is hiábavaló, amint ezt a garzonáz melletti példa is igazolja. Gyurkó Péter felvétele. Salgótarján és környéke Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Thumbnails
Contents