Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-09 / 239. szám
Kampány az egyház ellen? A lengyel Slowo Powszechne című katolikus lap szerint valóságos kampány folyik Lengyel- országban a hívők és a katolikus egyház ellen. A szerző ennek bizonyítékát látja abban, hogy a televízió bemutatott egy amerikai filmet, amelyben egy fanatikus a templomban meggyilkol egy papot, majd az Aki szelet vet című filmet, amely ismét csak a keresztény fanatizmus ellen szólt. A következő napon „az Úristen személyes ellensége”, vagyis Voltaire életéről szóló filmet vetítették. A vasárnapi mise után a rádióban rendszeresen kabaréműsor jelentkezik. Kegyetlen gyilkosságok Tbilisziből származó értesülések szerint az abház szeparatis- ták rendkívül kegyetlen gyilkosságok sorozatát követték el az elmúlt napokban. Szemtanúk szerint Szuhumiban és Gagrában folyamatosan mészárolják a grúz lakosságot. — Oroszország a legmodernebb fegyverekkel látja el az abház szeparatistákat — közölte a Szabadság rádiónak adott nyilatkozatában Rami Cheidze, Sevardnadze grúz elnök tanácsadója. Gracsov orosz védelmi miniszter sokat sejtetően közölte: az abházok az Abháziától északra fekvő egyik volt szovjet köztársaságtól vásárolták a fegyvereket (a jelzett területen Oroszország található). Franciaország továbbra is vonzó Franciaország továbbra is tartja vezető helyét a világ idegenforgalmában : az idén legalább hatvanmillió külföldi keresi fel egy napnál hosszabb időre az országot. A tavalyi eredmény 55 millió turista volt, így a várható növekedés több mint hét százalék. A turizmus bevétele jelentős tényező az ország gazdasági mérlegében. Már az év első nyolc hónapjában 42 milliárd frank hasznot hozott, s a nettó bevétel az év végéig 55-58 milliárd frank lesz, mert a franciák viszont az idén kevesebb pénzt költöttek külföldi utazásokra. Fáznak majd a litvánok? A vilniusi kormány a hét elején úgy döntött, hogy egész Litvániában meghatározatlan időre elhalasztja a fűtési szezon kezdetét, mert nincs elegendő üzemanyag a hőerőművek üzemeltetéséhez. Litvániában rendszerint szeptember 20-a táján szokott kezdődni a fűtés, miután az átlagos hőmérséklet három egymást követő napon át nem haladja meg a 8 Celsius-fokot. A hűvös idő az idén is beköszöntött, de a központi fűtéses lakásokban hidegen maradtak a fűtőtestek. Súlyos gondok tapasztalhatók a melegvíz-ellátással is több nagyvárosban, köztük Vilniusban. 15 millió dollár Moszkvának Az Egyesült Államok és Oroszország egyezményt írt alá, amelynek értelmében a washingtoni védelmi minisztérium több mint 15 millió dollárt ad Moszkvának, hogy segítsen a szétszedett bombákból és rakétákból visszamaradt nukleáris anyagok biztonságos tárolásának megtervezésében. A megállapodás annak a széles körű szerződésnek a része, amelyet a két elnök júniusban írt alá arról, miképpen kíván segíteni az Egyesült Államok egykori legnagyobb ellenlábasának a tömegpusztító fegyverek megsemmisítesében. Ukrajnai kuponok Ukrajna valószínűleg még ebben a hónapban kivonja a rubelt pénzforgalmából, és kuponokkal helyettesíti azt —jelentette ki Alekszandr Sarov, a kievi központi bank elnökhelyettese. A lépést a volt szovjet tagköztársaság újabb közbeeső lépésnek szanja saját pénze bevezetéséhez. A kuponok és a rubelek jelenleg egyformán érvényesek — ugyanannyit is érnek — Űkrajná- ban. Sarov szerint Ukrajna rövidesen képes lesz saját pénzügy- politika gyakorlására, mint ahogy gazdasági hatékonysága és reformjainak eredményessége is kizárólag rajta múlik. Repülési tilalom Bosznia légterében? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa várhatóan még a héten repülési tilalmat rendel el a boszniai légtérben — hírlett szerdán este jól értesült ENSZ-körökben. A határozat tervezete kilátásba helyez újabb BT-döntést is „sürgős további intézkedésekről” — azaz arról, hogy a rendszabályt katonai erővel is ellenőrzik, illetve érvényre juttatják. A tilalomról még a londoni békekonferencia intézkedett, de a döntés a nyugati szövetségesek vitái miatt késik. Az amerikai kormány váltakozó mértékű fontosságot tulajdonított az ügynek. Legutóbb, az újabb boszniai vérengzések hatására egyértelműen szorgalmazza a tilalmat, sőt, Eagleburger ügyvezető külügyminiszter kedden megerősítette, hogy a jövendő határozat ellenőrzésében az amerikai légierő is részt venne. George Bush elnök mindenesetre szerda esti tv-inteijújában újra leszögezte: amerikai szárazföldi csapatok jugoszláviai bevetéséről nem lehet szó. A tervek szerint az ENSZ békefenntartó erői ellenőröket telepítenek majd a volt Jugoszlávia minden olyan repülőterére, ahol ezt szükségesnek tartják. Boszniában a szembenálló felek közül csak a szerbeknek van mintegy 40 harci gépe, amelyekkel rendszeresen bombatámadásokat hajtanak végre. Az ENSZ-hatá- rozat ezek további akcióit eltiltja, és garantálja a külföldi segély- szállítmányok biztonságát. Legutóbb egy hónapig szünetelt a légihíd, mert máig ismeretlen tettesek lelőttek egy segélyszállító olasz repülőgépet. (MTI) Üjnáci kísértet Nacionalista támadás fenyegeti Magyarország stabilitását, miközben megidézik a zsidókommunista összeesküvés új náci kísértetét — írta a The Daily Telegraph című brit lap tegnapi számában Philip Sherwell Budapestről. A szélsőjobboldali kihívás épp akkor jön, amikor a kormány népszerűsége csökken, a gazdaság süllyed, és dagad a spekuláció a rákban szenvedő Antall József miniszterelnök jövője felől — írta a tudósító, és arra emlékeztetett, hogy a harcot Csurka István tanulmánya vitte ki a nyilvánosság elé. A tanulmányból a brit lap azt emelte ki, hogy Csurka szerint zsidók, bolsevikok és nemzetközi bankárok összeesküvése emészti Magyar- országot. Az IMF olyan, mint a Vörös Hadsereg, Göncz elnök Párizs, New York és Tel-Aviv befolyása alatt áll, és Magyarországnak magyar élettérre van szüksége. Ez náci emlékeket idéz — írta a lap. Újabb pokolgép Londonban Egy napon belül másodszor robbant kis erejű pokolgép Londonban szerda este a West End színházi negyed szélén, a Charing Cross Road közelében. A szerkezet egy telefonkábel- gyűjtődoboz mögött robbant fel. Sérülés nem történt, az anyagi kár sem jelentős. A tévé esti beszámolója szerint a színházlátogató londoniak rezignáltan vették tudomásul az újabb merényletet, mintha az ilyesmi az élet ijesztő, de szokásos velejárója lenne. Szerda hajnalban a közeli Piccadilly Circus mellett robbant kisebb gyújtószerkezet egy szemétládában. Ez öt járókelőnek okozott könnyebb sérüléseket. A rendőrség az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű északír terrorszervezetre gyanakszik. A nap folyamán már volt egy másik bombariadó is az üzletekkel zsúfolt Oxford Streeten. A Scotland Yard egyik szóvivője úgy vélte, hogy a terroristák most egyféle gazdasági hadviselést folytatnak. Az ilyen merényletek és a velük járó forgalmi zárlatok nagy kárt okoznak az üzleti életnek, a közlekedésnek, és elriaszthatják a turistákat. Áprilisban ír terroristák egyik nagy erejű pokolgépe több toronyházat lerombolt a londoni pénzközpontban, a Cityben. Az akkori merényletnek több halálos áldozata volt. A királynő Mexikóba utazhat Miss Universe Hungary (Folytatás az 1. oldalról) A korábbiakban még arról is szó volt — mivel a tavalyi győztes az egri pályázók közül került ki -, hogy itt rendezik a döntőt. Ez azonban elmarad. Eldőlt az is, hogy a televízió magáról a döntőről 70 perces ösz- szefoglalót készít, s ennek vetítése előtt 25 perces műsorban mutatkoznak be a fináléba jutott lányok. Fási Ádám külön hangsúlyozta, hogy a tavalyi verseny legizgalmasabb sztorijának az bizonyult: nem volt botrány. Ennek megőrzéséért ígérete szerint ezúttal is mindent elkövetnek. Sőt arra kérte a sajtó képviselőit, hogy azon igyekezzenek: minél nagyobb nyilvánosságot kapjon a verseny, mert akkor segítik legjobban ennek a legfontosabb szempontnak a megvalósítását. Mint említette, az elmúlt évi világdöntőből nagyon sok tapasztalatot leszűrtek. így egy valódi szépségversenyt, egy látványos, izgalmas show-sorozatot ígért. Igaz, ebben már a szerveFási Ádám, a Miss Universe Hungary nemzeti igazgatója sajtótájékoztatót tart (Fotó: Szántó György) zés kezdetén sokan igyekeztek megakadályozni. így többek között az egri Grafotip Kft., amelynek képviselői másfél hónap alatt sem tudták eldönteni, hogy részt kívánnak-e venni eme versenysorozaton. A díjakról elhangzott, hogy a legnagyobb elismerést az jelenti: a királynő képviselheti hazánkat a Mexico Cityben lebonyolítandó világversenyen. A Casino Hungary a sajtótájékoztatót követően meghívta az újságírókat egy kis játékra, mint kiderült, a toliforgatók a rulettasztal mellett is otthonosan mozogtak... Kis Szabó Ervin Morillon tárgyalásai Philippe Morillon tábornok, a Bosznia-Hercegovinában állomásozó ENSZ-erők főparancsnoka szerdán tárgyalásokat folytatott Szarajevóban a boszniai szerbek vezetőivel. A megbeszélések után a francia tábornok közölte, hogy a szerbek ígéretet tettek arra, hogy segítséget nyújtanak a szarajevói víz- és áramszolgáltatás helyreállításához. Morillon elmondta, hogy a szükséges javítások helyszínén az ENSZ alakulatai biztosítják majd a fegyvernyugvást. Nem közölte, mikor kezdődik a felújítás. A két fél abban is megegyezett, hogy lépéseket tesznek a szarajevói polgárok szabad közlekedésének biztosítására. Az egyezménytervezet szerint a bos- nyák főváros lakóit senki sem akadályozhatja meg a város elhagyásában, és biztosítani kell a szabad visszatérés lehetőségét is. A legnagyobb Kolumbusz-emlékmű Santo Domingóban felavatták az amerikai kontinens — s valószínűleg az egész földkerekség — legnagyobb Kolumbusz-emlék- művét; a Karib-tengeri szigetország ünnepe azonban keserűre sikeredett: a mű megvalósítása éppúgy vérrel és szenvedéssel járt, mint annak idején a spanyol hódítók megjelenése az Újvilágban. A hatalmas, valóságos és jelképes világítótoronyként szolgáló épület elkészültét Amerika felfedezésének 500. évfordulójára időzítették. Kolumbusz Kristóf először 1492. október 12-én kötött ki amerikai partoknál (kutatók megállapítása szerint a Bahama-szigeteken). Az emlékmű gondolata nem új, már a múlt század végén felmerült. Joaquin Balaguer elnök 1966- óta megszakítás nélkül, s az évek múlásával mindinkább szívügyének tekintette a grandiózus tervet. Sokak szerint azért, mert a 86 éves, ám még mindig aktív Kinek a A Santo Domingóban felavatott Kolumbusz-emlékmű — a hatalmas világítótorony — kriptájában helyezték el az Újvilág felfedezőjének földi maradványait. A hamvakat 200 katona díszkíséretével szállították a főváros katedrálisából az emlékműhöz. A kérdés csak az, hogy kinek a hamvait helyezték el a földkerekség feltehetően legnagyobb emlékművében? Santo Domingo és Sevilla ugyanis egyaránt azt bizonygatja, hogy Kolumbusz Kristóf hamvait ő őrzi. A nagy felfedező hamvait a spanyol hatóságok 1899-ben — Kubán keresztül — Sevillába szállították, attól való félelmükben, hogy a Dominikai Köztársaságot megszálló franciák elrabolják az értékes ereklyét. Csakhogy dominikai történészek most azt állítják, hogy a spanyolok nagy sietségükben nem Kolumbusz Kristófnak, hanem fiának, Diegónak hamvait menekítették Sevillába. Az igazi Kolumbusz-hamvak tehát — ezek szerint — mindmáig Santo Domingo katedrálisában nyugodtak, és most méltó helyre kerültek az emlékműben. Legalábbis erre való hivatkozással jelentette ki Nicolas de Jesus Lopez Rodriguez bíboros és a dominikai külügyminisztérium egy behangzóan, hogy nem látja szükségét az antropológiai vizsgálatnak a csontok eredetének kiderítésére. William Maples, a Floridai Egyetem antropológusa késznek mutatkozott a szükséges vizsgálatok elvégzésére. Maplest Joseph Newman amerikai újságíró kérte fel a hamvak megvizsgálására és annak megállapítására, hogy melyik is tulajdonképpen Kolumbusz Kristófé. Az amerikai antropológus egyébként már számos történelmi személyiség földi maradványait megvizsgálta — így a bolsevisták által meggyilkolt II. Miklós orosz cárét, Zachary Taylor volt amerikai elnökét és a spanyol hódító Francisco Pizarróét. politikus legalább annyira önmagának, mint a nagy felfedezőnek kívánt így örök emléket állítani. A világítótorony méretei valóban lenyűgözőek: a keresztet formáló betonépítmény 32 méter magas, s a nagy teljesítményű lézer világítótestek fénye 275 kilométeres távolságból is látható. Ennek megfelelőek voltak a költségei is: hivatalos dominikai források szerint 13 millió dollárt, ellenzéki politikusok szerint azonban legkevesebb 70 milliót emésztettek fel a munkálatok. S elsősorban ezért bontakozott ki az országban tiltakozómozgalom az építkezés ellen, hiszen a 37 százalékos munkanélküliséget elszenvedő, a térség legszegényebb államai közé tartozó köztársaság lakosainak túl sokba került az elnöki álom. A tüntetők és a rendőrség összecsapásai során két ember meghalt, számosán megsebesültek. Balager bírálói azt is tragikomikusnak tartják, hogy egy olyan ország ünnepli Kolumbuszt, amelynek lakosai jórészt azoknak a néger rabszolgáknak a leszármazottai, akiket a felfedező 1492. decemberi partraszállása után gyorsan kiirtott őslakosok helyébe hurcoltak a szigetre. Az ünnepség így a tervezettnél csendesebb lett: a külföldi díszvendégek — köztük a spanyol király és a pápa — nem jöttek el, II. János Pál ugyan megtartja dominikai látogatását, de napokkal később érkezik. Végül pedig egy, a családban történt halálesetre hivatkozva maga Balaguer elnök is lemondta részvételét a megnyitón. (MTI) Október 9. — postai világnap A küldeményeknek mindenképpen meg kell érkezniük Az Egyetemes Postaegyesület (UPU) 1969-es tokiói kongresz- szusán határozta el, hogy október 9-ét a postaforgalomban dolgozók világnapjává nyilvánít^ Az Általános Postaegyesületet (később Egyetemes Postaegyesület) 1874. október 9-én alapították a nemzetközi posta- szolgálat összehangolása és fejlesztése érdekében. A 22 alapító ország között volt Magyarország is, s hazánk a szervezet valameny- nyi kongresszusán képviseltette magát. Az Egyetemes Postaegyesület 1948-tól az ENSZ szakosított intézménye, s jelenleg több mint 160 tagországa van. Az Egyetemes Postaegyesület ötévenként világkongresszuson vitatja meg a postaforgalom időszerű kérdéseit, s fennállása során sokat tett azért, hogy a nemzetközi postaszolgálat mindenféle politikai diszkriminációtól mentesen végezze feladatát. A postaegyesület feladata a nemzetközi postai szabályok megalkotása, illetve tökéletesítése, valamint az új postai szolgáltatások bevezetésének elősegítése. Az UPU egyik vezérelve, hogy „a posta nem ismer határokat”, s ezen elv gyakorlati megvalósítása teszi lehetővé, hogy a postai küldemények akadálytalanul eljussanak a címzettekhez szerte a világon. A nemzetközi levélpostai forgalmat az egész világon az UPU által rögzített szabályok szerint bonyolítják, s tevékenységének köszönhetően egységes a küldemények kicserélésének rendje, a továbbítás, az átrakás, az okiratok kitöltése és a díjszabás megállapítása. Az UPU elváija tagállamaitól, hogy bármely országban felmerült akadály — például háború vagy sztrájk — esetén a környező országok postaszervei vegyék át a bajba jutott posta feladatait, s ha kell, kerülőutakon, de mindenképpen biztosítsák a küldemények megérkezését. Az UPU az országok közötti kétoldalú megállapodásokat is csak akkor engedélyezi, ha a szerződés nem ellenkezik az Egyetemes Postaegyesület szabályaival. A postai világnaphoz kapcsolódó rendezvények az idén tulajdonképpen már szeptemberben elkezdődtek, a hónap első hetében ugyanis Athénban nemzetközi postai értekezletet rendeztek, amelyen részletesen megtárgyalták az európai országok postái közötti együttműködés továbbfejlesztésének a lehetőségeit és különböző formáit. Az értekezlet befejeztével a résztvevő országok szándéknyilatkozatot fogadtak el az úgynevezett Európai Postai Közszolgálati Üzemeltetők Egyesületének létrehozásáról. Az egyesület létrejöttét elhatározó nyilatkozatot 24 európai ország postájának vezetője — a Magyar Posta részéről Doros Béla vezérigazgató — írta alá. (MTI) Kérdőjelek Lassúbb A „kétsebességű Európába” belebonyolódott Nyugat-Európa külügyminiszterei mostani tanácskozásukon sem tudtak elfeledkezni arról, hogy számukra pillanatnyilag a legfontosabb: a németek-fran- ciák által képviselt gyorsabb, vagy a főként az angolok által remélt lassúbb ütemben vágnak-e neki az egységesnek szánt Európa megteremtésének? Minden mást háttérbe szorít az, hogy meg tudnak-e egyezni a sebességben 1993. január 1-je előtt? Mi lesz a földrész keleti felével, amely lehetőségeinél fogva eleve lassúbb menetre kényszerül (egy ideig mindenképpen), mint a legcsendesebb nyugati integrációs tempó? A közös piaciak legújabb belső vitáikban megint gyakran úgy emlegetik Európát, mintha annak a 12-ek határa lenne a keleti széle. Az vitathatatlanul jó, hogy a luxemburgi közlemény első ízben említi az EK-országok, valamint a magyarok, a lengyelek, a csehek és szlovákok közös céljaként a „visegrádiak” integrálódását az Európai Közösségbe. Biztató az a szándékuk is, hogy amennyiben nem minden érintett ország ratifikálja december 31-ig Magyarország és a többiek már aláírt társulási szerződéseit, akkor meghosszabbítják az év végén formálisan lejáró átmeneti jegyzőkönyvek érvényességét. Magyarán: ezen a téren jövőre sem járunk rosszabbul, mint az idén. Mikor csatlakozhatunk valóban és véglegesen? A válaszok hivatalosan és nem hivatalosan udvariasak, de bizonytalanok: láthatóan továbbra sem tisztázódott semmi. Viszont legalább ezt tisztán látjuk. (FEB)
