Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

8 HÍRLAP ÉG-IGÉRÖ 1992. október 1., csütörtök Egy új oldal születik Ég-igérő Meglehetősen kutyául érzi magát az ember, amikor világot megváltó tervekkel indul neki a magasságos egek megostromlá- sának, s akkor veszi észre: a bicaj kereke leengedett. Legalábbis majdnem leeresztett. De azért gond egy szál se! Mert mi tudjuk, rajtunk múlik, hogy sikerül-e célhoz érnünk. Most megnyílik a kapu egy teljesen újszerű út előtt, amely­nek csak az egekben lehet ha­tára. Ezentúl minden héten csü­törtökön megjelenik lapunkban egy oldal, amely más lesz, mint a többi. Más, csak úgy, mint ahogyan mi fiatalok is eltérünk az előző generációktól. Csütör­tökönként hetente egyszer egy oldal csak a miénk: nekünk és rólunk szól. Ezzel lehetősége­ink is az égig növekedhetnek, persze, ha kihasználjuk azokat. - Ha az osztályotok megismer­kedne egy másik csoporttal, vagy ha óriási banzáj lesz nála­tok, írjatok! Kirándulni menné­tek, de még van hely, mehetné­nek mások is, ne restelljetek tol­lat ragadni! Ismersz egy haláli figurát, de szerinted őt nekünk is látnunk kell, értesíts minket! Ha eget ígérő gondolataidat már papírra vetetted, ne késlekedj, küldd el nekünk! Ha lenne né­hány kínos kérdésed az iskolai­gazgatódhoz, vagy a főnököd­höz, de félsz, a bumeráng-effek­tus beindul, fel a fejjel: majd mi kérdezünk helyetted! Korszak- alkotó ötleteid vannak, ám senki nem hallgat meg, ránk számíthatsz. Ne azon töprengj, jó lesz-e! Vágj bele! írj arról, mi volt, mi van, s mi lesz veletek! (Címünk: Nógrád Megyei Hír­lap Szerkesztősége, Salgótar­ján, Erzsébet tér 6. 3103. EG-IG ÉRŐ.) Minden érdekel, nálunk az ég sem lehet határ, mi elju­tunk bárhová! Ti pedig mind­annyian, túrabringával és egy jópofa kutyával, gyalog és vo­naton, kocsival, vagy motoros sárkánnyal, sőt repülővel is, tartsatok velünk! Útitársként mindig ott lesz az ÉG-IGÉRÖ. ÜKTOR VÁLASZOL Széky tanár úr egy egészen vidám fickó Sokan szeretjük a Pink Floyd zenéjét: The Wall (A fal). Aki ért egy kicsit angolul, a szöve­gét is kedvelheti, mert rólunk szól olykor nagyon illik a hely­zeteinkre: „Nekünk nem kell oktatás, mi nem akarjuk, hogy a gondolatainkat kontrolállják, ne legyen sötét gúny a tanórákon, hé tanár, hagyd a gyerekeket békén! Mert te is csak egy má­sik tégla vagy a falban.” Né­hány kivétel azért adódik. Adódhat. „írjál róla! Nem mindennapi, hogy egy salgótarjáni gimná­zium így szerepeljen! Kétszáz­nyolcvan induló közül az első­ként jutott be a döntőbe! És ki­nek a tanítványai vannak a csa­patban? Széky Miklósé. Tudod, a Bolyaiban tanít földrajzot.” - erősködött egyik ismerősöm. Oké. Nézzük először, milyen­nek látják őt a tanítványai? „Mikor először megjelent az osztályban, azt hittük, valami fapofa. De aztán megváltozott, vette a lapot, vidám lett. Kide­rült mennyire emberséges! Ha feleltet, reálisan osztályoz, sőt, volt, mikor jobb jegyet is adott, mint amit megérdemelt volna az illető. Tetszenek a földrajz órák, mert a tanár úr jól és érdekesen magyaráz.” - mesélte A. Zsu­zsa, aki még „gólyának” számít a gimnáziumban. J.K. másodi­kos diák, ő is hasonló véle­ménnyel van a tanár úrról: „Az anyag mellett nagyon sok érde­kességet elmond, mindent pél­dákkal mutat be, videókat vetít, amit nem értünk, azt próbálja egyszerűen, közérthetően elma­gyarázni. Kár, hogy tavaly óta keményebb lett, szigorúbb most már az osztályzásban is. De Széky Miklós mint ember, nagyon rendes, mindenki szereti őt.” A gimnáziumban általános vélemény, hogy Széky Miklós tanártól nagyon sokat lehet ta­nulni, és emberként is megértő.- Hogyan lett tanár, és miért éppen a földrajz az életre szóló nagy szerelem? - kérdeztük tőle.- Igazán gimnazista korom­ban szerettem meg ezt a tárgyat, bár biológia-földrajz szakos pe­dagógus édesanyám hatása is közre játszhatott. Talán innét a vonzalom. De az is igaz, mindig imádtam kirándulni, bennem volt az utazás, a világ megisme­résének a vágya. A túrázás pe­dig kifejezetten szenvedélyem. Ez az, ami hajtott, a többi meg adódott magától. A pályám egyébként meglehetősen kacs- karingós, nem középiskolai föl­drajz tanárnak indultam, végül mégis ez lettem. Hat éve dolgo­zom ebben a gimnáziumban. A tanítás az életem, szeretem amit csinálok. (fá) Ne itt keresd a megoldást, amikor eleged van ebből az egészből, amikor minden össze­jön, amikor a saját kutyád is megugat, amikor a pattanásaid nem akarnak elmúlni, amikor elveszíted a rózsaszín szemüve­ged, amikor ott kell ülnöd fizika órán, pedig kinn süt a nap, ami­kor kilyukad a cipőd, amikor elveszted a fejed, amikor nyolc nap egy hét, amikor még tíz fil­léred sincs, amikor köszönöd, hogy köszönöm, amikor fáj hogy nem fáj, amikor lekonyul az orrod, amikor elhallgat a zene, amikor nem szól a ka­kukk, amikor nem jön össze a buli, amikor kinövöd a cipőd, amikor beragadsz az aszfaltba, amikor nem süt a nap. amikor sötét van, amikor nem a telefon is beszél, amikor elolvad a hó, amikor nem ment el az utolsó vonat, amikor fekete-fehérben álmodsz, amikor ne haragudj, hogy nem haragszom, amikor tömve van a busz, amikor má­sok is a te lábadon járnak, ami­kor dadognod kell, amikor kitö­rölsz egy szót, amikor elborul az agyad, amikor jössz akkor is mész, amikor nincs időd eleget látni, amikor túlságosan elég már a sok beszédből, a lényeg: ne a kukában keresd a megol­dást! Mert ha írsz egy levelet Vik­tornak, VIKTOR VÁLASZOL. Ha összevesztél a haverod­dal, ha ő nem vesz észre, ha egyre csak dagadsz, pedig mi­lyen keveset eszel, ha kiröhög­nek azok a lüké csajok, ha már megint pikkel rád a töri tanár, akkor sem kell világgá menned! Csak írd le, mi bánt! Küldd el, ami a szívedet nyomja, és meg­látod: VIKTOR VÁLASZOL! Címünk a régi: Nógrád Me­gyei Hírlap Szerkesztősége, Salgótarján, Erzsébet tér 6. 3101. A borítékra ne felejtsd rá­írni: VIKTOR VÁLASZOL!!. Mit jelenthet a kormánynak: ifjúságpolitika? Nem jó fentről szervezni! Városi happeningek Salgótarjánban, az SVT-Wamsler Rt. Művelődési Házában minden hétvégén Techno Wawe és blues klubot rendeznek, az öblösüveggyári művelődési házban szombaton­ként disco vár. Balassagyarmaton szomba­tonként este 8 órától élő koncer­tet adnak a Madách Imre Műve­lődési Központban. A népszerű rock táncházban független, al­ternatív és rock zenét játszó csapatok, befutott és kezdő bandák, szórakoztatnak minket. Október 3-án a Rituális Rémtet­tek zenéjét hallgathatjuk meg. Összefogni a fiatalokat! A címben foglaltakat Vizslá­son szeretnék megvalósítani. A polgármesteri hivatal pályázatot írt ki a község kulturházának vezetésére, mivel a létesítmény kihasználtsága jóakarattal sem nevezhető ideálisnak. Jelenleg mindössze a könyvtár és az edzőterem nyújt kikapcsolódási lehetőséget a település fiatalsá­gának. Jogosan merült fel ben­nük az igény a hasznos és tar­talmas szórakozás megszerve­zésére. A képviselők feladata lesz azt a pályázatot és pályázót kiválasztani, amely a község fi­atalságát összehozza. Tizennyolc évesen kamyúj- tás csak a végtelen világ, annak kimeríthetetlen lehetőségeivel. De vajon felkészítették-e ezt a generációt arra a szinte korlát­lan önállóságra, ami most nagy hirtelen az ölükbe hullott? Mert a semmire kártyavárat nem le­het építeni. Az a diák, aki most került ki az egyetemről, a főiskoláról vagy éppen valamelyik közép­iskolából, talál magának mun­kalehetőséget? Olyat, amiből el is tudja magát tartani. És még családot is alapíthat. Vagy a következő generáció senkit nem érdekel, ahogy lesz, úgy lesz? Vajon a fiatalok hely­zete őszintén érdekli a maga­sabb kormányköröket? Mert szavakban mindenki egyetért azzal, hogy az ifjúságot támogatni kell. De a tények nyelvén másként hangzik min­den. Mit tehet egy ezzel a témával foglalkozó politikus? Erről be­szélgettünk Bárdos Balázs ifjú­ságpolitikai államtitkárral.- Ón szerint mi jelentette az elmúlt két év ifjúságpolitikájá­ban a döntő változást?- Elsősorban az új intéz­ményrendszer kialakítása. Tud­niillik a korábbi egypárti rend­szernek megfelelő szétziláló­dott. Ilyen előzmények után kel­lett kialakítani az új intézmény- rendszert.- Talán ezért is tűnik úgy, Bárdos Balázs hogy a mai magyar ifjúságpoli­tika mintha „elanyátlanodottá" vált volna.-Ebben van egy kettősség. Az ifjúságot felülről nem lehet és nem is lenne szabad vezé­relni. az önszerveződéseket kel­lene ösztönözni.- Nem gondolja, hogy nagy a szakadék a régi igények és a most említettek között?- De igen. Ez főleg a vidéki szervezeteknél érezhető. Azt a minimális keretet, amit feloszt­hatunk, többnyire a fővárosiak nyerik, még ha tömegek nin­csenek is mögöttük. Nekünk, az Ifjúsági Koordinációs Titkár­ságnak az a feladatunk, hogy a segítsünk a vidéki fiataloknak.-Kérdés csak az: hogyan?- Igyekszünk a pályázati pénzből - még ha nem is a „legprofibb” módon írt pályáza­tok érkeznek be tőlük - nekik is juttatni.-Próbálkoznak a szétziláló­dott szervezetek újraélesztésé­vel?- Nem uniformizálni aka­runk, hanem segítséget nyúj­tani. Van egy úgynevezett ifjú­ságpolitikai kabinet, melynek Horváth Balázs miniszter úr az elnöke, de gyakorlatilag mi vé­gezzük a szervezését. A kabinet feladata, hogy a minisztériumok által a kormány elé terjesztett szabályzatokat a fiatalok szem­pontjait szemelőtt tartva még egyszer egyeztessék.- Amit önök végeznek, az jó, szükséges is. De sokan azt állít­ják: nincs egy hosszú távú ifjú­ságpolitikai koncepció.-Nekünk már megvannak a szakembereink ennek előkészí­tésére. Ugyanis két évvel ez­előtt azt hiszem, eléggé kalan­dor dolog lett volna ezt megcsi­nálni. Pontosan akkor, amikor még azt sem tudtuk, hogyan fognak alakulni a hazai gazda­sági, illetve politikai esemé­nyek.-Most azonban úgy tűnik, hogy az ifjúságpolitika nem lé­tezik.- Hosszú távú koncepció ugyan nincs, de van egy három éves intézkedési programja a kormánynak. Ennek végrehajtá­sáról a nehézségek ellenére évente be kell számolnia a par­lament előtt.-Sokaknak az az érzése, hogy a fiatalságot magára hagyta a mai magyar vezetés. Kilátástalan sok pályakezdő helyzete, hogy csak a lakáshoz jutás és a munkanélküliség ne­hézségeit említsem. E két téma­körben óriási a szakadék, az előző és a mostani rendszer kö­zött.- Ne dicsérjük az elmúlt rendszert ennyire, hiszen amit adni tudott annak idején, annak most isszuk meg a levét.- Mindössze a hirtelen vál­tásra gondoltam. Foglalkoznak a nyugdíjasokkal, de a pálya­kezdőknek gyakran csak a kilá- tástalanság jut.- Az idősebb generáció a mostani nyugdíjkorrekcióval - lehet, hogy ezért megharagsza­nak rám -, de most már nagyjá­ból rendben lesz. Teljes erővel az ifjúság felé kellene fordulni.- Van szerepük abban, hogy kedvezőbb törvény adta lehető­ségeket harcoljanak ki?- Nem biztos, hogy az a leg­jobb formáció, ha mi tizenhár­mán, a miniszterelnöki hivatal­hoz tartozók ezért küzdünk. Ha lenne egy önálló hivatal, akkor talán ez sikerre vezethetne. Mert így mindig az ifjúság húzná a rövidebbet.-Ön mit gondol, nincsenek kiszolgáltatott helyzetben a többi tárcához képest?- Nehéz a helyzetünk, nem mindig tudjuk végigvinni az akaratunkat. Szeretnénk elérni, hogy céljainkhoz nagyobb teret kapjunk. Fenyvesi Ágnes Ismered a varázsszót? Pénz szeretnél szerezni egy jó ügyhöz? Ismerned kell a mai magyar varázsszót, ez pedig így hangzik: alapítvány. Keresd meg a megfelelőt, írd meg a mindent elsöprő pályá­zatodat és várj! Már az első lépés megtétele sem könnyű, utána minden csak nehezebb. De Salgótarjánban egy szervezet, a SITI segít neked. Az irodában jelenleg is több olyan pályázatról tudnak, amely téged is érdekelhet. Azok az utolsó éves egyete­misták vagy főiskolások, akik az irodalom vagy a művelő­déstörténet témakörében írják szakdolgozataikat, nyerhet­nek. Duplán! Egyrészt egy diplomát, másrészt pénzt. De az amatőr művészeknek is akad lehetőség: akik szeret­nének bemutatkozni, alkotá­sukkal benevezhetnek a jö­vőre megrendezésre kerülő országos kiállításra. Annak pedig, akit a környezet vé­delme érdekel, szintén meg­adatott egy kaland: feltárhatja a természetvédelmi oltalom alatt álló területek értékeit. Speciális témák is vannak: készíthetsz groteszk fotókat. Aki erről, valamint az előbb felsoroltakról bővebben akar tudni, részletes pályázati felhívásokat kaphat az irodán, telefonon és telefaxon az alábbi számon: 32/11-777.

Next

/
Thumbnails
Contents