Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-08 / 238. szám

Menedzsel­és bankárképzés A hét elején Bécsben ünnepé­lyesen megnyílt a kelet-európai menedzserek és bankárok kép­zésére létesített intézmény, a Jo­int Vienna Institute. A megnyi­tón többek között jelen volt Mi­chel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója, Jacques Attali az EBRD, Alexandre Lamfalussy, a BIS igazgatója. Megközeb'tőleg 1600 fő vehet részt az első év tanfolyamain, el­sősorban a magánszektor mene­dzserei, olyanok, akik a tanfo­lyamon szerzett ismeretet min­dennapi munkájukban haszno­sítják. A képzés nyelve az angol, de lesznek tanfolyamok, ame­lyeket oroszra tolmácsolnak. A Suzuki és a kisautók Közel egy év óta szeptember­ben lendült föl először valame­lyest a kisautók értékesítése Ja­pánban, de a szakértők még tar­tózkodnak attól, hogy virágzás­ról beszéljenek. A Suzuki ered­ménye kimagaslik a legtöbb kis­autógyártóé közül: 10,2 száza­lékkal bővült a mült hónapban a gyár értékesítése az egy évvel ko­rábbi szinthez képest. A vállalat kedvező eredményét annak tud­ják be, hogy a Suzuki csaknem hatéves szünet után sikeres mo­dellváltást hajtott végre. A ha- mamacui autógyár egyébként bejelentette, hogy olyan földgáz- alapü üzemanyagot fejlesztett ki a Toho gázipari céggel együtt­működve, amellyel a kísérleti ro­bogók igen jó teszteredményeket értek el. Oroszország és az IMF Oroszországnak meg kell pró­bálnia újratárgyalni a Nemzet­közi Valutaalappal (IMF) a 24 milliárd dolláros nemzetközi se­gélycsomag folyósításával járó szigorú feltételeket — jelentette ki Viktor Gerascsenko, az orosz központi bank ügyvezető elnöke egy parlamenti bizottságnak. — Az IMF ugyanis nem mindenha­tó isten — vélekedett, hozzátéve: — a szervezet több vezető tiszt­ségviselője és szakértője is kezd már rádöbbenni, hogy problé­máink nem oly egyszerűek, aho­gyan azt legmagasabb vezetői el­képzelték. A „bogárszemű” Twingo „Bogárszemű” lámpákkal fej­lesztette ki új autóját a francia Renault cég, e meghökkentő, trükktől remélve piaci részese­désének emelkedését és vállalati image-ának javulását. Az autót három nappal az évente megren­dezett párizsi autókiállítás idei megnyitása előtt mutatták be. A Twingo nevű modellel a cég azt kívánja kipuhatolni, milyen fo­gadtatása van az olcsó (55 ezer frank), masszív és új sajátossá­gokkal rendelkező típusoknak. A Twingo belső tere nagyobb, mint például a FIAT Tipóé vagy a Ford Escorté. Drasztikus áremelés Szerbiában és Montenegró­ban vasárnap drasztikusan, több mint 100 százalékkal megemel­ték a benzin árát. A Tanjug, az AFP és a DPA jelentése szerint ettől a naptól kezdve egy liter üzemanyag 260 helyett 580 di­nárba (4,2 német márka) kerül. Az ólommentes benzint literen­ként 570 dinárért, a normált 515 dinárért, a dízelt pedig 430 diná­rért árulják. A háztartási fűtőolaj literje 196 dinárba kerül. Texasi stílusú bankrablás? Az ENSZ Biztonsági Taná­csának takarásában végrehajtott texasi stílusü bankrablásnak mi­nősítette Irak a nemzetközi szer­vezetnek azt a döntését, amely­nek értelmében lefoglalták kül­földön elhelyezett olajjövedel­meit — jelentette a Reuter hír- ügynökség. A kifejezést az iraki kulturális és tájékoztatási mi­niszter közleménye tartalmazza. Az egykori Jugoszláviában történtekről Kérdőjelek BT-határozat a háborús bűnök kivizsgálásáról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este egyhangúlag hozott határozatot arról, hogy megkez­dik a volt J ugoszláviában elköve­tett háborús bűnök kivizsgálását. Nem kétséges, hogy a vizsgálat és a — remélhető — felelősségre vonás elsősorban a szerbekre vo­natkozik — jelentette Heltai András, az MTI tudósítója. Egyidejűleg Lawrence Eagle­burger, ügyvezető amerikai kül­ügyminiszter kijelentette: Wa­shington szorgalmazza a szerbek elleni repülési tilalmat Boszniá­ban, és kész fegyveresen is részt venni az ENSZ-határozatok végrehajtásában. A BT határozata kimondja: a tagállamok és a nemzetközi szer­vezetek haladéktalanul jelentsék mindazt, amit az egykori Jugo­szlávia területén elkövetett há­borús bűnökről, jogsértésekről tudnak. Az adatokat nemzetközi bizottság elemzi, amely vizsgála­tokat is folytat, majd jelentést tesz a tanácsnak. E jelentés alap­ján tesz majd az ENSZ főtitkára javaslatokat a további lépésekre. A határozat — amelynek társ­szerzői között volt Magyarország is — utal a BT korábbi döntésére: akik nem tartják be a humanitá­rius magatartásra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat, a genfi egyezményeket, azokat személyesen is felelősségre von­ják. Erdős André magyar ENSZ- nagykövet felszólalásában han­goztatta : arra van szükség, hogy a vizsgálóbizottság a legrövidebb időn belül megkezdje munkáját, s figyelembe vegye Tadeusz Ma­zowieckinek, a világszervezet emberjogi bizottsága megbízott­jának helyszíni tapasztalatait is. — Egy folyamat kezdetéről van szó, amely reményeink szerint belátható időn belül olyan me­chanizmus felállításához vezet, amelyben felelősségre is vonhat­ják a háborús bűnösöket — mon­dotta a diplomata, összhangban egyébként áz ülés több más fel­szólalójával, köztük az amerikai nagykövettel. Egy mandátum volt a tét? A T. Háznak egy egész plenáris ülés időtartama sem volt elég arra, hogy legalább tanácskozásának napirendjéről döntsön. Köszönhető volt mindez egy mandátumnak, illetve az e mandátumról immár he­tek óta zajló vitának, amelynek végére sikerült pontot tenni. Vihar egy pohár vízben? A külső szemlélőnek joggal támadhat ilyen benyomása. A törvényhozásban kialakult erőviszonyok szem­pontjából ugyanis édesmindegy volt, hogy a megüresedett képviselői helyet a kisgazda 36-ok vagy a torgyánista minicsoport jelöltjével töl­tik be. Mi állt a mandátumvita hátterében? Alapvetően a független kis­gazdák párton belüli, már-már vérre menő harca. Az egymás legiti­mitását kétségbe vonó két csoport egyike a jelek szerint a képviselői frakcióban, a másik párt korábbi választott testületéiben rendelkezik nagyobb támogatással. Mind a kisgazda főtitkár, mind a kisgazda el­nök táborának presztízskérdés volt, hogy melyikük jelöltje foglalja el az elhunyt Borz Miklós képviselői székét — hiszen akié a mandátum, azé az „igazi”” kisgazdapárt címe és legitimitása. Mi volt a tét a választók számára ? Az, hogy sikerül-e a szembenálló feleknek a megbízólevél körüli háborút megvívniuk a demokrácia, a törvényesség, a jogállamiság szellemének és betűjének sérelme nél­kül. Sikerült... (FEB) A város lakói menekülnek Szerb bevonulás Bosanski Brodba A szerb csapatok kedd éjszaka elfoglalták Bosanski Brodot, Észak-Bosznia egyetlen jelentő­sebb városát, amely még a mu- zulmán-horvát egységek ellen­őrzése alatt állt. A szerb televízió szerint a szerb alakulatok elfog­lalták a város olajfinomítóját is. A televízió arról is beszámolt, hogy a horvát védők a Száva má­sik oldalán lévő Slavonski Brod­ba vonultak vissza. A horvát televízió megerősí­tette Bosanski Brod elestét, azonban azt is megemlítette, hogy a városban továbbra is he­ves harcok dúlnak. A város lakói százszám menekülnek át a Száva horvát oldalára. A szerbek há­rom hónapos ostrom után vették be az észak-boszniai várost, s Bosanski Brod ellenőrzésével si­került kiszélesíteniük a Szerbia és a boszniai területeken élő szerbek közötti folyosót. Bo­sanski Brodból tűz alatt lehet tar­tani a boszniai határ mentén lévő horvát városokat is, bár katonai szakértők szerint nem fenyeget az a veszély, hogy a szerbek kí­sérletet tesznek a folyón való át­kelésre. Gorbacsov Jelcint támadja Elektromos autót kaptak a holland rendőrök Spijkensee városában próbál­ta ki a holland rendőrség azokat az elektromos autókat, amelyek­kel majd felszereli a holland rendőröket. A kocsi előnye, hogy teljesen csendes — nincs motorzaj —, így szinte észrevét­lenül érkezhetnek a rend őrei a tett színhelyére. Hátránya vi­szont, hogy maximális sebessége mindössze 60 km/óra. Az ára meglehetősen borsos, hiszen 10 ezer dollárba kerül. Az autó mű­ködését biztosító elemeket nyolc óra alatt lehet feltölteni. *** (Fotó: FEB) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Angoláról Aggódnak a tagállamok Ellentámadásba lendült a sa­rokba szorított volt szovjet el­nök: az alkotmánybírósági tár­gyalás napjára időzített interjú­ban burkoltan bár, de Borisz Jel­cin menesztését sürgette. Gorba­csov, kijelentve, hogy Jelcin kép­telen megbirkózni feladataival, kezdeményezte a Legfőbb Ál­lamtanács felállítását, amely — úgymond — a jelenlegi nehéz időben magára vállalná a felelős­séget az ország sorsáért. Gorbacsov mindezt a Kom- szomolszkaja Pravda című lap hasábjain tegnap napvilágot lá­tott nyilatkozatában fejtette ki, amelyben újólag megindokolta, hogy miért nem jelenik meg az Alkotmánybíróság szerdai ülé­sén, ahova újólag hivatalos idé­zést kapott. A bíróság a múltkori távolmaradásért 100 rubeles pénzbírsággal sújtotta Gorba- csovot. Az SZKP-ügyben a leg­Eredetileg inkább csak jelké­pes jelentőségű eseményre ké­szült, utóbb azonban érdemi kö­zös nyilatkozat közzétételére is alkalmat adott az Európai Kö­zösség, valamint a Visegrádi Hármak hétfői külügyminiszteri találkozója. A tény mögött — csakúgy, mint a találkozó létre­jöttében — értesülések szerint oroszlánrésze volt az ebben a fél évben a közösségi elnökséget adó brit diplomáciának — neve­zetesen a „kiszélesítésre”, s így többek között a közép-európai országok mind érdemibb bevo­nására is irányuló londoni törek­véseknek. Ha a Közösség és a visegrádi­ak között tavaly aláírt társulási szerződést ratifikálták volna már, úgy a találkozó önmagában számíthatott volna akár rutinsze­rű eseménynek is, lévén a szerző­dés politikai párbeszédről szóló fejezete kifejezetten előirányoz­za az ilyen jellegű kapcsolattar­tást az EK és a társult közép-eu­rópai országok között. Mivel azonban — ratifikáció híján — a szerződés még nem lépett életbe, a luxemburgi meghívó (csakúgy, mint az október 28-i londoni EK-visegrádi „minicsúcs”, gesz­tus értékű lépés. Részint meg- előlegzi — mintegy biztosra veszi — a szerződés majdani elfogadá­sát, részint kifejezi, hogy az EK- tagországok többsége komolyan gondolja a Visegrádi Hármakkal a kapcsolatok mielőbbi elmélyí­tését. főbb bírói testület megidézte Po- lozkovot, az Oroszországi KP egykori vezetőjét és a párt több más volt vezetőjét. Az orosz belső helyzetet érté­kelve a volt szovjet államfő úgy vélekedett, hogy a jelenlegi oroszországi vezetés nem képes a megújulásra és új, építő szelle­mű politika megfogalmazására. Mindez már csax azért sem le­hetséges, mert abból, amit ko­rábban elterveztek, szinte semmi sem valósult meg. Gorbacsov té­telesen felsorolta, mi mindenben nem váltak be a kormány előre­jelzései, első helyre sorolva a ru­bel katasztrofális inflálódását. Az SZKP-per kapcsán beje­lentette, hogy jogorvoslatot kí­ván külföldre utazásának megtil­tása miatt, ehhez azonban elő­ször azt szeretné világosan tisz­tázni, hogy valójában ki függesz­tette fel utazási jogát. Azért csak a többsége, mert azt azért nem lehet állítani, hogy mindegyik ország egyformán kí­vánná ezt. Éppen a luxemburgi találkozó előestéjén szellőztette meg a közösségi kulisszatitkok­ról mindig jól értesült Agence Europe című brüsszeli kőnyo­matos kiadvány, hogy a tizenkét közösségi főváros némelyikében inkább az óvatosságra, a na­gyobb távolságtartásra és a kivá­rásra szavaznának. Részint a sa­ját sorok rendezésének — no, meg a közösségi mértékkel is im­ponálóan gazdagnak számító EFTA-államoknak — adva meg a prioritást, kivárva addig, amíg Bulgáriával és Romániával is te­tő alá hozzák a társulási szerző­dést, hogy ezt követően immár közösen lehessen kezelni az eb­ből a szempontból öttagúra nö­vekedett országcsoportot. Mindehhez képest kapott kü­lönösen nagy jelentőséget a mos­tani közös nyilatkozat azon mondata, amely leszögezi: a Ti­zenötök és a Közösség bizottsága egyetértenek, hogy a párbeszéd elmélyítése jól szolgálja a viseg­rádi országok Közösségbe való fokozatos belépésére irányuló közös céljukat. A korábbi, ha­sonló jellegű dokumentumok­ban a Közösség a maga részéről mindig csak tudomásul vette a hármak taggá válási törekvéseit. Ez az első alkalom, amikor ez az ambíció immár a Tizenketteké- vel is közös célként jelenik meg. Szintén a kapcsolatok mielőb­Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden felszóh'totta az angolai viszályban érintett feleket, hogy tartsák tiszteletben a mostani vá­lasztások végeredményét. A tes­tület egyúttal döntést hozott ar­ról, hogy bizottságot indít Ango­lába a békeszerződésben foglal­tak megvalósítására. Jean Bemard Merimée, a Biz­tonsági Tanács soros francia el­nöke ismertette a 15 tagállam ál­tal egyhangúlag elfogadott nyi­latkozatot. Az AFP szerint eb­ben a testület nyugtalanságát fe­jezte ki amiatt, hogy az UNITA- hoz tartozó egyes tábornokok je­lezték az új angolai hadseregből való kiválási szándékukat. A nyilatkozat a 15 tagállam aggo­bi sínre helyezését célozza az a bekezdés, amelyben a Közösség politikai kötelezettséget vállal a visegrádiakkal kötött társulási szerződések lehető leghamarabb történő ratifikálása iránt. Azt azonban még ez a dokumentum sem ígéri, hogy erre az eredetileg határidőül kitűzött év végéig sor is kerül — az idő múlásával en­nek egyre inkább objektiven is megkérdőjeleződik a kivitelez­hetősége. A nyílt politikai elkö­telezettség a mielőbbi befejezés mellett azonban a későbbiekben még hasznos tárgyalási alap le­het. Látszólag jelzésértékű, valójá­ban viszont tartalmi jelentőség­gel bír az a kitétel is, amely meg­állapítja: a Közösség üdvözölte a Tizenketteknek két hete átadott, a kapcsolatok elmélyítését szor­galmazó visegrádi memorandu­mot. Ezt jelenleg is tanulmá­nyozzák, és hozzájárulásnak te­kintik az edinburghi EK-csúcsra készülő munkaokmányokhoz. Ez két dolgot is jelent: a Közös­ség formailag és elismerte, hogy ez a nyilatkozat nem válasz az említett memorandumra (nin­csenek tehát a visegrádiak máris „kifizetve” ezzel a dokumen­tummal). Emellett pedig a Hár­mak kezdeményezése láthatóan elérte legfőbb célját, és még elér­te az „edinburghi csatlakozást” — azaz van rá esély, hogy a csúcs témái között érdemben megje­lenjenek az általuk felvetett gon­dolatok is. Végül említést érdemel a bol­dalmát hangoztatja amiatt is, hogy a békeszerződést aláíró fe­lek egyike kétségbe kívánja vonni a legutóbbi választások érvé­nyességét. A BT nyilatkozata felszólítja az érintett feleket, hogy teljesít­sék a békeszerződésben vállalt kötelezettségeiket, és tartsák tiszteletben a választások vég­eredményét. A szeptember 29-30-án tar­tott választások nem hivatalos végeredménye szerint a Dos Santos jelenlegi elnök vezette MPLA-Munkapárt a szavazatok 55 százalékát szerezte meg, míg legfőbb vetélytársa, az UNITÁ 33,4 százalékot kapott. (MTI) gár és román társulási szerződés­ről szóló rész, amely arról tudó­sít, hogy a Közösség tájékoztatta a Visegrádi Hármakat arról a szándékáról, hogy a velük aláírt­hoz hasonló társulási szerződést kíván kötni a két balkáni ország­gal. Hozzáteszi viszont, hogy nem vonatkoztatja automatiku­san a visegrádiakkal már fennál­ló kapcsolatait az újabb orszá­gokkal most formálódó viszo­nyára. E kitétel kapcsán jegyezte meg az Agence Europe: értesü­lései szerint egyes közép-európai országok azt igényelnék, hogy a Közösség tegyen különbséget és tartson bizonyos távolságot a vi­segrádi s a balkáni államok között. A kiadvány nem jelölte meg pontosan, hogy mely országok­nak tulajdonit ilyen törekvése­ket, magyar részről mindeneset­re ismételten és egyértelműen vi­lágossá tették: politikánk nem­csak hogy nem irányul mások ki- rekesztesésre, hanem a térség stabilitása és a magyar érdekek szempontjából is egyenesen azt tartjuk kívánatosnak, hogy a környező országokban is az Eu­rópai Közösségben érvényes normák és értékek érvényesülje­nek. Ezen országok közeledése a Közösséghez tehát számunkra inkább előnyös. Magyar részről azt nem tarta­nánk viszont szerencsésnek, ha a taggá válás esélyeit olyan külső tényezőktől is függővé tennék, amelyekre a magyar politikának értelemszerűen nincs befolyása. Alku eredménye volt Jhgy kulonos amnesztia története Szeptember 28-án szabadon engedték a börtönből az Afrikai Nemzeti Kongresszus három harcosát, akiket annak a vádnak alapján ítéltek el, hogy az apart­heid idején fehéreket gyilkoltak meg. Ugyanakkor szabadlábra helyezték az újnáci Barend Strydomot is, aki 1988-ban egy­szerre nyolc feketét lőtt agyon, azon egyszerű indoklással, hogy „az afrikaner nép fennmaradását veszélyeztetik”. Mindkét különös amnesztia annak az alkunak az eredménye, amely azért született, hogy foly­tatni lehessen a dél-afrikai de­mokrácia létrehozásáról kezdett tárgyalásokat. Frederik W. de Klerk elnök és Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke ugyanis szeptember 26- án megállapodott abban, hogy november 15-ig szabadon bo­csátanak mintegy 500 elítéltet, akik 1990. október 8-a előtt „po­litikai indíttatású bűncselek­ményt követtek el”. A három fehér farmer meg­gyilkolásáért elítéltek egyike, Mthetheli Mcube szabadon bo­csátása után kijelentette, nem sajnálja, hogy megölte a fehére­ket, de hozzátette: az új Dél-Af­rikának szeretetre, megbocsátás­ra és megbékélésre kell épülnie, nem pedig haragra és keserűség­re. A „fehér farkas”-nak nevezett Strydomot szélsőségesek várták a pretoriai központi börtön előtt, de csalatkozniuk kellett, mert a börtönhatóságok egy mellékaj­tón keresztül csempészték ki a szabaduló neonácit. Értesülések szerint az Afrikai Nemzeti Kongresszus elítélt ak­tivistáinak egyike, Robert McBride ellen a szabadulása előtti napon fehér rabtársai me­rényletet követtek el a durbani börtönben. Csak könnyebb sé­rüléseket szenvedett. (MTI) Egy nyilatkozat — s ami mögötte van

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents