Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-03-04 / 234. szám

1992. október 3-4., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 9 CSALAD, OTTHON, SZABAD IDŐ Védjük, óvjuk a család barátait! Ebben az esztendőben is október 4-ikén: Az állatok világnapja Vasárnap, október 4-én, az állatok világnapján számos or­szágban emlékeznek meg az ál­latokról, a vadon élőkről épp­úgy, mint a háziállatokról. Ha­zánkban e napot korábban nem ünnepelték, idén „jegyzik” elő­ször. E nap védőszentje, assissi Szent Ferenc, a ferences rend megalapítója, 800 évvel ezelőtt tette le az állatvédelem alapjait. Vándorprédikátorként sohasem mulasztotta el magasztalni az állatokkal való harmonikus együttélés fontosságát, amellyel valóságos legendát teremtett. Mai elgépiesült világunkban az állatok talán még nagyobb szerepet kapnak, mert hiszen ők alkotják számunkra a hidat a természettel, amelytől a városi ember egyre távolabb kerül. A gyermekek számára az ál­latok igazi kis barátok, segítik szocializálódásukat, rajtuk ke­resztül tanulják meg a más élő­lények, közöttük az embertár­saik iránti türelem, együttérzés fontosságát is. A családban élő állat megválasztása természete­sen a felnőttek feladata, hiszen figyelembe kell venni az állat igényeit éppen úgy, mint a csa­lád életkörülményei adta lehe­tőségeket is. A gyerekeket meg kell tanítani hogyan gondozzák négylábú barátjukat, mit kell ennie, mi a teendő, ha beteg. Ezek a feladatok a gyermekeket felelősségre, a más élőlények tiszteletére és megértésére neve­lik. Ezen keresztül válnak érzé­kenyebb, a más emberek iránt együttérzést érezni képes felnőt­tekké is. Szüretre készülök kis „hordótanja” Bármilyen elfoglaltak a sző­lőskertek gazdái, az erjesztő-tá- roló hordók jó előkészítésére ne sajnálják a fáradtságot. A sike­res borkészítésnek egyik alap- feltétele a hordók tisztasága, ám azzal senki sem számolhat, hogy a forrásba jövő must el­végzi a „takarítást”. A kisebb tárolók vizsgálatá­nak egyszerű és eléggé megbíz­ható módszere, hogy belefújunk a hordóba, vagy tenyerünkkel rácsapunk szájnyílására, s bele­szagolunk. Ha - a belsejében előidézett kis légmozgás nyo­mán - kénszagot érzünk, tudni­való, hogy a hordó a közelmúlt­ban volt kénezve. A töltésre al­kalmas hordó levegője egészsé­ges borillatú. Ilyen esetben hi­degvizes alapos öblítés után már minden további nélkül al­kalmas a must, vagy a bor foga­dására. Ha a szagpróba nem ad biztos eligazítást, akkor egy kb. 75 centiméteres drótszál egyik vé­gére kötött égő gyertyával néz­Hamis gyanú- Ugye, a bátyád segített neked megírni a fogalma­zást? - szidja a magyar iro­dalom órán a tanár diákot.- Nem, nem segített... - védekezik a diák.- Szóval azt állítod, hogy egyedül írtad a fogalma­zást?-Nen én, a bátyám írta egyedül! zük meg. milyen a „gyomor" ál­lapota. Ha a gyertya fényénél látható, hogy tiszta a fa, s csak borkőkristályok tarkítják - al­kalmas a használatra, s ele­gendő a tisztavizes öblítés. Ha a gyertyaláng elalszik, minden bizonnyal penészes, dohos, vagy ecetes a hordó, esetleg más hibája is van, s csak alapos „generálozás”, rendbehozatal után szabad megtölteni. Az egészséges hordók is ala­posan kiszikkadnak, ha hosz- szabb ideig üresen állnak. Használatba vétel előtt hideg vízzel töltsük föl, s csak pár nap múlva ürítsük ki őket, hogy kel­lően megduzzadjanak. A vízkú­rát ne mulasszuk el, mert az itóka tekintélyes részét a hordó szippantja magába. A „gyertyaoltó” hordókat - ha nincsenek súlyosabb hibái - rendbehozhatjuk többszöri ala­pos kimosással. Körülbelül 2 százalék töménységű szódás, vagy trisós forróvízzel végez­zük a fürdetést, úgy, hogy a hordót folyamatosan görgetjük. Az újabb öblítéshez már csak tiszta víz kell. Ezt kihűlésig hagyjuk a hordóban, amelyet időnként fejéről a talpára kell állítani, hogy a víz mindkét fe­nekét érje. Következhet a hi­degvizes mosás, áztatás, mind­addig, míg a víz ízre, szagra ugyanolyan lesz, mint betöltés­kor. Kicsepegtetés, szikkasztás után érdemes a hordót gyöngén kénezni - egyharmad kénszele­tet számítva 100 liter űrtarta­lomra. A csak éppen penészedni kezdő hordókat szokás úgy is tisztítani, hogy belsejébe apró­szemű láncot, vagy mosott ka­vicsot tesznek. Erre kevés vizet öntenek és a hordót alaposan „megtáncoltatják". Utána a lán­cot, kavicsot kiveszik, majd a hordót kiforrázzák és gondosan kiöblítik. A módszer nem töké­letes, de a meszelésnél, vagy a mésztejjel való feltöltésnél jobb. Nem ajánljuk a hordó kié­getését sem, mert füst-ízt kap a bor. Dr. Komiszár Lajos Tiltás és tűrés dohányosoknak Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Könyvjutalmat nyertek: Fegyveres Mártonná, Hugyag, zsef, Szécsény, Haynold L. u. 4. A könyveket postán küldjük. A munkahelyeken, sőt már a családokon belül is erősödik az igény, hogy a dohányosok kö­vetkezetesen tartsák be a füstö­lés írott és íratlan szabályait. A „lex nikotin” tisztelete nemrég még feltétele volt a jó modor­nak, de utóbb már legfeljebb bocsánatos bűnné vált a cigis— szabálysértés. Pedig például a „Dohányozni tilos!” feliratú táblák intelmének szigorú betar­tását nemcsak egészségvédelmi, hanem tűzrendészeti okok is in­dokolják. A liftben, a ruhatár­ban. a gyúlékony anyagokkal teli raktárban pöfékelőknek ta­lán eszükbe sem jut, hogy egy éfeütlí égőfejű gyufaszál, vagy egy lehulló parázs liós károk, életeket kioltó tragé­diák előidézője lehet. Vannak viszont helyek és helyzetek, amelyekre nem vo­natkozik kategorikus dohány­zási tilalom, de az illem mégis cigaretta-stopot parancsol. Áll­junk tehát ellen a nikotin-éh­ségnek például étkezés közben, még ha két fogás között hosz- szabb szünet adódik is. Égő ci­garettával ne lépjünk a táncpar­kettre akkor sem, ha a helyiség­ben vágni lehet a füstöt. Ne gyújtsunk rá olyan megbeszélé­sen, értekezleten, ahol az aszta­lokról hiányzik a hamutál. Megtűrt, de modortalanság- nak számító gesztus, ha valaki cigarettázva érkezik vendég­ségbe, hivatali partneréhez, vagy bármilyen idegen helyre. Az íratlan szabályok szerint a megrögzött dohányosoknak is kötelező az önmegtartóztatás, ha nagyobb nyilvánosság előtt sjpyynylnck. Fokozottan érvé­nyes ez azokra, okik a merái elé lépnek. Ők nemcsak az adás helyszínét, hanem - jel­képesen - a tévénézők otthonát is telefüstölik, mert akarva-aka- ratlan a káros szenvedély pro­pagandistáivá válnak. Orvosi ügyeletek Salgótarján. A hét végi ügye­leti orvosi ellátás péntek dél­utántól hétfő reggelig tart. A felnőttek betegségük esetén az Arany János út 3. szám alatti rendelőt kereshetik fel. Az ügyeletet a 12-527-es telefon­számon lehet hívni. A beteg gyermekeket a me­gyeszékhelyen az Arany János út 2. szám alatti rendelőben lát­ják el. A gyermekügyelet szomba­ton és vasárnap reggel 8-tól este 11 óráig tart. Az ügyelet te­lefonszáma: 14—051. Fogorvosi ügyelet szabad és munkaszüneti napokon Salgó­tarjánban a Vásártéri út 3/A alatti rendelőben tartanak 8-tól délután 2 óráig. Balassagyarmat. A Rákóczi út 66 szám alatti rendelőben tar­tanak hét végi orvosi ügyeletet. A megye többi városában a megszokott helyeken látják el az arra rászoruló betegeket. Gyógyszertári ügyeletek Balassagyarmaton a pénteki zárástól a hétfő reggeli nyitásig a Rákóczi út 20 szám alatti Winkler Lajos gyógyszertárban lehet orvosságokat vásárolni. Salgótarjánban a Pécskő üz­letházban lévő gyógyszertár ügyel ugyanazzal a munkarend­del, mint a gyarmati. Pásztón szombaton 13 órától hétfő reggel 8 óráig a Kölcsey utcai patikát lehet felkeresni a városban. Bátonyterenyén a volt bánya­városi gyógyszertár tart ügyele­tet. pénteken délután 4 órától hétfő reggel 7 óra 30-ig. Szí-,sényben szabad és ün­nepnapokon a Szent Jób és a 'V/27. számú gyógyszertár fel­váltva'ta.. ítéletet. A pontos nyitvatartást az orvosi rendelő­ben tudhatják meg. Rétságon sürgős esetekben a rétsági ügyelet orvosa ad gyógyszert. Amit az elsődleges viszérbetegségröl érdemes tudni A táplálkozás és az életmód döntő A viszeresség ősi betegség. Amikor az ősember felegyene­sedve kezdett járni és a vérosz­lop nyomása a hátsó végtagok vivőereire nehezedett, megte­remtődött a viszérbetegségek kialakulásának hidromechani- kai alapja. Bár a négylábúaknái a viszérbetegség ritka, a bikák hátsó végtagján olykor jelent­kezik. Az asztronautáknál megfi­gyelték, hogy a súlytalanság ál­lapotában a viszerek összees­nek, de a földre való visszatérés után ismét kitágulnak. Mintegy ötezer év óta, ami­óta az emberiségnek írásos em- léki vannak, a betegségről be­számolnak. Számos ember, így nevezetes történelmi személyi­ségek életét nehezítette meg. Például VIII. Henrik angol ki­rályt a lábainak alaktalan meg- duzzadása, valamint lábszárfe­kélyei az életének utolsó évei­ben teljesen tétlenségre kárhoz­tatták. A viszeresség orvosi latin neve varicen. A varus szóból eredhet, amely csomókat jelent. A statisztikák szerint az eu­rópai népesség 15-20 százaléka szenved alsóvégtagi vivőérbe­tegségben. Minden ötödik nő­nek, és minden tizenkettedik férfinek vivőér elváltozása van. A betegség egyes afrikai és ázsiai népek körében sokkal rit­kábban fordul elő. A számos vivőérbetegség kö­zül jelenleg az elsődleges vi- szérbetegséggel foglalkozunk. Erről akkor beszélhetünk, ha a tágulatképződés helyi okát nem találjuk. A betegséget rendsze­rint több kórok együttesen idézi elő. Az elsődleges viszérbetegség egyes családokban halmozottan fordul elő. Sokan úgy vélik, hogy a kötőszövet gyengesége öröklődik, s ennek megnyilvá­nulása a vivőértágulat. Mások szerint a mély és felületes, va­lamint az összekötő vivőerek billentyűinek rossz elrendező­dése, kis száma, hiánya, vagy gyengesége az oka az eseten­ként azonos ereken látható öröklődő betegségnek. Az örök­lődés a viszérbetegségben a leg­fontosabb kóroki tényező. A viszeresség kialakulásában és előrehaladásában az álló és egy helyben ülő foglalkozás­nak. nehéz fizikai munkának is szerepe van. Az alsó végtag vi­vőereiben uralkodó magasabb nyomás az erek kitágulását, a billentyűk elégtelenségét okoz­hatja. Ritkább a viszérképződés olyan egyéneknél, akik min­dennapi tevékenységük során sokat járnak. A viszérbetegség az életkor növekedésével gyakoribb és ki­fejezettebb lesz. Ebben hasonlít már kopásos, elhasználódásos betegségekhez. Eleinte csak látható viszerességben nyilvá­nul meg. Ezeket az egyéneket viszérhordozóknak nevezzük. Később panaszok, majd szö­vődmények jelentkeznek. Ezek a viszérbetegek. További hajlamosító tényező a terhesség. A terhes méh me­dencei vivőerekre gyakorolt nyomására, valamint a hormo­nális hatásokra vezetik vissza a nők gyakoribb viszérbetegsé- gét. A gyermekek számával a viszeresség gyakorisága mérsé­kelt növekedést mutat. A viszértágulatokat sokan ci­vilizációs ártalomnak tartják, olyan megfontolások alapján, hogy az elsősorban szénhidrát­ban gazdag, kevés salakanyagot tartalmazó táplálékot fogyasztó egyének betegsége. Olyan né­peknél, akiknek tápláléka sa­lakanyagban gazdag és így a székrekedés ritka, viszeresség ismeretlen betegség. Ez a felté­telezés a pangó béltartalom me­dencei vivőerekre gyakorolt nyomásának jelentőségét álltja előtérbe. A földrajzi helyzet és táplálkozási szokások szerepe valószínűsíthető. Dr. Gyurkó György Dr. Révész Johanna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents