Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-03-04 / 234. szám

1992. október 3-4., szombat-vasárnap PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Teológus helytörténész A Keresztes hegy festői völgye Kontra Gábor felv. Kontra Gábor 21 éves mátra- keresztesi fiatalember, az Egri Hittudományi Főiskola negyed­éves hallgatója régi, lelkes kuta­tója faluja történetének. Hol az otthoni könyvtár forrásmunkái, hol a település öregjei Sálek úr, Hohner Pál elbeszélései nyo­mán mára sikerült összeállítania a Mozaikok Mátrakeresztes tör­ténetéből című írását. Keresztesi beszélgetésünk során arra biztat, ne róla, hanem a gyűjtött anyagáról írjak. Meg­fogadom ...- A morvaországi Welleh- radból, 1731-ben érkezett Pász­tora egy, a kornak tudományos és gazdasági téren is képzett szakembere, Dalmata Ferenc. Évtizedes munkája nyomán, 1740-ben, a Gedeon-Narád-Hu- tahely patakok összefolyásánál üveghutát létesített. Ez volt a mai Mátrakeresztes őse. Dalmata Ferenc a Hideghegy szülötte, aki az üveghuta meg­alapítása mellett tervezte a pász­tói apátsági templom felépítését is. Ennek a ciszterci szerzetes papnak sokat köszönhet a? egész Mátra népe. 1743-ig jószágkormányzó, majd 1745-ben kinevezték a pásztói apátság élére elöljáró­nak. Négy év múlva visszaren­delik Wellehradba. Többé nem tér vissza Pásztora.-A mai Mátrakeresztes vi­szont nem a három patak össze­folyásához települt. Ennek mi a magyarázata?- Az üveghuta népe 1780-ban elvándorolt. Valószí­nűleg az új alapanyagok kuta­tása nyomán egyik fele a mai Párád térsége mellé, a másik ré­sze a Kövicses patak völgyén haladva a Keresztes hegy alá került. Az Alsóhutának nevezett településrészen 1848-ban már 227 fő él. Az üveghuta a század végéig működik, majd a település lakói favágással, fakanálkészítéssel foglalkoznak. A mai nevét a falu 1937-ben vette fel - mondja Kontra Gábor.- Közkinccsé kellene tenni ezt a helytörténeti anyagot.- Sajnos ez nem megy olyan könnyen. írásomat három pá­lyázatra adtam be. A Lakitelepi Alapítvány és a Szerencse Kft. alapítványi támogatását később bírálják el, de a Nógrád megyé­ért alapítvány pénzhiányra hi­vatkozva máris visszaküldte a helytörténeti anyagomat. Nem adom fel! Jövőre sze­retnénk a Mátrakeresztesi Álta­lános Iskola falán emléktáblát felavatni a település alapítójá­nak az emlékére, és továbbra is abban bízom, hogy sikerül a helytörténeti anyag kiadására támogatót találni.-Jövőre végez a teológián. Hogyan tovább?- Pappá szentelésem után, bárhová is kerülök, nem szaka­dok el Mátrakeresztes további helytörténeti kutatásaitól. Z. J. Felújítják a Múzeum téri óvódat / Életveszélyessé vált épület Pásztón a polgármesteri hiva­tal a közelmúltban vizsgáltatta meg építőipari szakemberekkel a Múzeum téri óvoda épületé­nek állapotát. A statikai szakvé­lemény szerint olyan repedések vannak az óvodán, hogy annak használata életveszélyessé vált. így az apróságokat július 1-jétől más óvodákba irányították át. Az önkormányzati döntés ér­telmében felújítják az óvodát. A statikai vélemény alapján ké­szül el a helyreállítási terv, de ez határozza meg a felújítás költségének nagyságát, ami előre láthatólag többmillió fo­rintjába kerül a képviselő-testü­letnek. Reméljük, hogy az át­meneti állapotot megértőén vi­selik el a szülők, és új helyükön is jól érzik magukat az ember- palánták. A felújítás után nem csak kulturáltabbá válnak az óvodai körülmények, hanem biztonságosabbá is. - v ­Ahogyan a pásztói vezető ügyész látja „Kiránduló” bűnözők Nagy Lajos, a városi ügyészi hivatal vezetője, immár hu­szonnyolcadik éve dolgozik a törvényesség avatott őreként Pásztón, a rendszerváltás után is a helyén maradva. Ez minden­képpen a „felsőbb hatalmak” bizalmát jelenti. Vajon hason­lóan éreznek a polgárok is?-Gyakran kémek tőlem ta­nácsot a polgárok bent a hiva­talban, vagy éppen az utcán állí­tanak meg. Éllenben nem fe­nyegetettek meg soha és nem volt személyes inzultusom sen­kivel. - mondja az ügyész.-Melyek a városi ügyészség legfőbb feladatai?- Egy fontos szempontra fűzhető fel minden, ez pedig a személyiségi jogok védelme. Tulajdonképpen ezt vesszük fi­gyelembe a nyomozás törvé­nyességi felügyelete, vádeme­lés, vagy annak megszüntetése során is. Sokáig egyedül egye­dül végeztem ezt a munkát. Szeptember 1-jétől dr. Baranyi Teodóra személyében új, fiatal ügyész vesz részt a munkában. Huszonkilenc éves, korábban a rendőrtiszti főiskola tanára volt, onnan került Pásztora. Folytatva a teendőink sorát: a büntetőbírósági vádképzés igen fontos feladatunk, vagy ugyan­így a polgári ítélkezésben való részvételünk is. Legtöbbször személyesen vagyunk jelen. Dr. Hegedűs János városi bírósági elnök úrral sokszor már „fél- szavakból” is megértjük egy­mást. Talán ez is az oka, hogy kevés a megfellebbezett ítélet, amely az előző döntések előké­szítésének és megalapozottsá­gának is köszönhető. Végül az általános törvényes­ségi felügyelet, amelyben fon­tos változás, hogy nem egyedül mi vagyunk a törvényesség őrei, más szervek is hivatottak erre. Kivonultunk a gazdasági életből, az önkormányzatokból, s mint ahogyan mondtam, az ál­lampolgári jogok védelmére koncentrálunk. Ebben természe­tesen a megyei ügyészi hivatal alaposan besegít.- Milyen főbb szempontok kerülnek az igazság mérlegének serpenyőjébe a bűnözőével szemben?- Kritikusság, tárgyilagosság és következetesség. Ha nem ezen elvek alapján próbálnánk eljárni, azt előbb utóbb a fe­jünkre olvasnák. Hiszen annyi területen, annyiféle ügyben kell állást foglalnunk, hogy könnyen csapdába eshetnénk.-Nem csak a rendőrség, a nyomozók, hanem az ügyész is első vonalban küzd az egyre jobban elszemtelenedő bűnö­zőkkel szemben. Vajon ilyen tendenciák érezhetők Pásztón és környékén is?- Legnagyobb gondnak ér­zem a vagyon elleni bűncse­lekmények számának növeke­dését. Ezen belül is azt. hogy sok a csoportosan elkövetett, és akad közöttük 28-32 rendbeli elkövetés is. Ma már személy­autóval, gépjárművekkel indul­nak éjszakai „kirándulásra” a tolvajok és betörők, rendszerint a megyén kívülről érkezve, nem kívánatos vendégként. Képesek felpakolni, ha kell egy egész gázpalack-cseretelepet, szőrös- tül-bőröstül. Gyorsan és szerve­zetten dolgoznak, egyetlen éj­szaka 7-8 helyre is betörnek, nagy értékben rabolnak. Elszaporodtak a nagy ösz- szegű csalások. Ellopatják a gépkocsikat, ha kell fel is gyújt­ják, aztán a biztosítónál próbál­nak szerencsét, hátha sikerül néhány százezer forintot beka- szírozni. Pásztón és a környé­ken is történtek hasonlók. Ismét felütötte fejét a nemi erőszak. Korábbi években 6-7 hasonló ügyben nyomoztunk, A közelmúltban két ilyen - min­den józan embert felháborító - bűncselekmény is történt. Az egyik elkövető fogva tartás mel­lett, a másik szabadlábon véde­kezhet majd a bíróság előtt. Az az elszomorító, hogy félig med­dig ismerős társaságról van szó. Egymásnak üzengetnek: vi­gyázz most te következel... Minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük: a gátlástalan pásztói elkövetők már korábban más nők sérelmére is követtek el nemi erőszakot. Hiába volt a rendőrségi felhívás, hogy je­lentkezzenek a sértettek, eddig még senki nem kereste fel a vá­rosi rendőrkapitányságot. Vél­hetően nem azért, mert nincse­nek ilyenek, hanem mert ott munkál bennük a félelem és a rettegés az esetleges következ­ményektől. a várható bírósági procedúrától. Pedig a bűnözők ellen sokat számít a közösség rendőrséget támogató magatar­tása.- Végezetül kissé nyugodtabb témáról. Vezető ügyész úr bu­dapesti. Nyugdíjba vonulása után visszatér a fővárosba?- Huszonnyolc éve élek a családommal Pásztón. Semmi okom a távozásra. Hiszen sze­retnek és becsülnek az emberek és viszont. Nyugdíjig még hét évem van. Addig remélem, si­kerül kinevelnem az utódomat is. - szgys ­Elefántcsonttorony helyett, emberek között A Szentgyörgyi-napon nyílt kiállítás a művésztábor terméséből Csohány Kálmán sok mű­vésztábort szervezett Nógrád- ban. Kilépve a képzeletbeli ele- fántcsonttomyból, kint a tere­pen, az emberek között szület­hetnek az igazi alkotások. Antal András iparművész, a Csohány Baráti Kör elnöke szerint ugyanilyen szellemben rendez­ték meg az idén nyáron első al­kalommal a bujáki művésztele­pet. Pásztó és környéki alkotó­kon kívül, az ország más részé­ből, sőt külföldről - Hollandiá­ból, Nagybányáról - is érkeztek művészek a Glatz Oszkár által is annyira megcsodált és szere­tett tájra. De mint ahogyan haj­danán ő is, nem csak a vidékkel, hanem az itt élő emberekkel is megismerkedett, ugyanúgy tet­tek az első bujáki művésztelep résztvevői is. Az emberek kö­zött születtek az alkotások. Vízműtársulás • Vanyarc. Megalakulóban van a községi vízműtársulat. A munkálatok még az idén októ­berben elkezdődnek és ha min­den jól megy, akkor jövő év jú­nius 30-áig be is fejeződik a va- nyarci vízvezetékrendszer kié­pítése, és egészséges ivóvíz jut­hat minden vanyarci családhoz. Fokozatosság • Szarvasgede. Tavaly még egyetlen tanteremben kellett ta­nulniuk az alsó tagozatosoknak. Az idei tanévtől már új bútor­zattal berendezett, videóval, té­vével, írásvetítővel ellátott két új tanteremben tanulhatnak az 1-3. és a 2-4. osztályosok két fi­atal tanítójuk, Ruga Zsoltné és Fehér Sándor irányításával. Az önkormányzat tervei szerint a következő lépés egy négy tan­termes általános iskola 1-2 éven belüli megépítése. Gázpalack-lerakat • Héhalom. Szeptember 15-étől létrejött az a megállapo­dás, amely a Prímagáz, a köz­ségi önkormányzat és egy hé- halmi vállalkozó közön kötte­tett, s amely a.héhalmi háztartá­sok gázpalackkal és tüzelőolaj­jal való rendszeres és biztonsá­gos ellátását szolgálja. Gyermekélelmezés • Kalló. Bővült az óvodai konyha felszerelése, ezzel egy­ütt megnövekedett a kapacitása is. Szeptember 28-ától, a kis­vendéglő helyett az iskolások is az óvodában étkezhetnek. Új helyen a TIT • Pásztó. A polgármesteri hi­vatalból, a TIT városi szerve­zete új helyre, az állami gazda­ság központi épületébe költö­zött. Hétfői számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Nincs ellenségeskedés, ellentét magyarok és szlovákok között Nem tagadjuk, nem is hangsúlyozzuk Mi tótok vagyunk ... Takaros, rendben tartott por­tája van Apkó Mihálynak, aki szlovák nemzetiségű magyar anyanyelvűnek vallja magát, és öt éve a vanyarci hagyomány- őrző csoport tagja.- Nincs ellenségeskedés, el­lentét. köztünk és a magyaraj­kúak között. Korábban sem éreztük, hogy magyarosítani akarnak bennünket, pedig akkor nem volt kötelező a szlovák nyelv oktatása, mint most. Egyébként szükség van rá. mert korábban nagyon elhanyagol­tuk, s emiatt, akik itt születtek, azok sem ismerik, beszélik a szlovák nyelvet. Három gyer­mekünk közül az egyik a helyi általános iskolában tanítja a szlovák nyelvet. Kiskorukban a nagyszüleikkel jórészt szlová­kul értették meg egymást. Éde­sanyám például nem tudott ma­gyarul. Otthon, a gyerekekkel viszont csak így beszéltünk. így dicsértük őket, amikor rászol­gáltak, s szidni is szlovákul szidtunk. Mivel annak idején gyerekeink sem nagyon érdek­lődtek nyelvünk iránt, így nem erőltettük a megtanulását.- Mi tótok vagyunk, s azt mondják, nem beszéljük tisztán a szlovákot. A régi öregektől vettük át - folytatja Apkó Mi­hály. Nem sokkal később, ismét a hagyományőrző csoport tevé­kenysége kerül szóba.-Nem akarjuk abbahagyni régi hagyományőrző szokása­inkat. 1986 óta járunk cseresze­replésre Csehszlovákiába. Prie- vidzán, Hrusovban, Dobra-Ni- ván bemutattuk az őseink által ránk hagyott lakodalmas táncot, a fonóbeli régi dalokat, a regru- tabúcsúztatót, a farsangi és a ka­rácsonyi szokásokat.- Van-e különbség az önök és a szlovákiai vendéglátók által bemutatott hagyományőrző te­vékenységek között?- Igen. A helyi hatások is ér­vényesülnek.- Mostanában vannak, akik különbözőképpen riogatják a szlovák nemzetiségieket. - ve­tem közbe.- Olyat én is hallottam, hogy majd kitoloncolnak benünket. Ettől nem félek, nyugodtan al­szom. Sem én, sem mások nem tagadjuk szlovák mivoltunkat, de nem is dicsekszünk vele. Le­het, hogy többekben még élnek a korábban drasztikusan kivál­tott félelmek.- S összejárnak-e a csalá­dok?- Még a testvérek is ritkán ta­lálkoznak, mert rohanó éle­tünkben mindenki a saját meg­élhetésének biztosításával van elfoglalva. V.K. Bélyeg nélkül feladható POSTAHIVATAL HELYBEN

Next

/
Thumbnails
Contents