Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-31-11-01 / 257. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1992. október 31-november 1szombat-vasárnap Megcáfolt vádak Litvániában A Litván Demokratikus Mun­kapárt nem rendelkezik semmi­féle olyan információval, amely arra utalna, hogy Oroszország beavatkozott volna a litván tör­vényhozási választásokba — je­lentette ki sajtóértekezletén Al- girdas Brazauskas, a választáso­kon legtöbb szavazatot szerzett párt, az egykori köztársasági kommunista pártból alakult LDMP vezetője. Brazauskas ez­zel cáfolta az eddig hatalmon lé­vő, de a választásokon vereséget szenvedett Sajudis népfront­mozgalom vádjait. Újabb határőrper Berlinben Kétévi elzárásra ítélték Ber­linben az ötödik határőrper vád­lottját, ám a büntetés végrehajtá­sát ezúttal is felfüggesztették. A most 42 éves férfit azzal vádol­ták, hogy 1970. júniusában — határőrként — lelőtte a nyugat­berlini Heinz Midiért, aki felte­hetően ittas állapotban nyugat­ról keletre haladva át akart mász­ni a berlini falon. Az egykori ha­tárőr állítólag csak az 1989-es keletnémet fordulat után tudta meg, hogy 1970-ben leadott lö­vései halálosak voltak. Reformgátló parlament A reformok hátráltatásával vádolta meg az orosz parlamen­tet Borisz Jelcin. Az orosz elnök a hét végén megjelenő Argu- menti i Fakti című hetilapnak adott, nem éppen békülékeny hangnemű nyilatkozatában kije­lentette: ennek ellenére sem haj­landó lemondani a gazdasági át­alakítás továbbviteléről. Jelcin azt hangoztatta, hogy a maga ré­széről számos lépést tett a parla­ment irányában, de ez nem javí­tott a helyzeten, a törvényhozás mindinkább konzervatív irányba távolodott el. Taxisblokád lesz Varsóban? A lengyel főváros blokád alá vételével fenyegetőznek a lengyel taxisok. A miniszterelnökhöz in­tézett levelükben kifejezésre jut­tatták felháborodásukat amiatt, hogy a miniszertanács elutasítot­ta a pénzügyminiszter javaslatát, s nem vette fel a központilag sza­bályozott árú szolgáltatások kö­zé a személyfuvarozást. A taxi­sok véleménye szerint ezzel a kormány „megerősítette a taxis­maffia helyzetét, és legalizálja a csalást”. Hétfőn tárgyalnak a Visegrádi Hármak A szabadkereskedelemről A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériumától kapott tájékoztatás szerint — minden el­lenkező híresztelés ellenére — hétfőn Major István helyettes államtitkár, Berényi Lajos helyettes ál­lamtitkár, Andrej Byrt lengyel külgazdasági helyet­tes államtitkár és Jiri Brabec, a csehszlovák, szövet­ségi külkereskedelmi miniszter első helyettese rész­vételével sor kerül a Visegrádi Hármak közötti gaz­dasági tárgyalásra a szabadkereskedelmi egyez­mény ügyében. Ismeretes, hogy Varsóban és Budapesten szor­galmazzák leginkább az ez év vége előtt aláírandó szabadkereskedelmi szerződés megkötését és mi­előbbi életbe léptetését. A Magyarország és Szlová­kia, illetve Csehország és Szlovákia viszonyában meglévő feszültségek ellenére mindhárom fél arra törekszik, hogy a Visegrádi Csoport egy Benelux tí­pusú unióvá váljék. A korábbi elképzelések szerint akár már novemberben sor kerülhet a három ország közt a szabadkereskedelmi egyezmény aláírására. A magyar-lengyel szeptemberi kormányfői tárgya­lásokon szó volt arról is, hogy a megállapodás a jö­vő év januárjától kétoldalú alapon életbe léphet a két ország között akkor is, ha addig nem tudnának megállapodni Csehszlovákiával a szabadkereske­delem háromoldalú konstrukciójáról. (MTI) Oroszok kivonulása Lengyelországból Gyermekkereskedelem Oroszországban A hét közepén végleg elhagyta Lengyelországot az orosz Északi Hadseregcsoport utolsó egysége. Ezzel végleges megerősítést nyert Lengyelország szuvereni­tása — nyilatkozta Lech Walesa lengyel köztársasági elnök. Bro­nislaw Komorowski nemzetvé­delmi miniszterhelyettes, aki részt vett a búcsúztatáson, meg­elégedéssel szólt arról, hogy ez­zel az eredetileg tervezett, no­vember 15-i határidőnél koráb­ban fejeződött be a csapatkivo­Pokolgép a furgonban Egy furgonban elrejtett pokol­gép robbant péntek reggel az észak-írországi Glengorme' v rendőrőrse előtt. Két rendőr és 10 polgári sze­mély megsebesült. A detonáció ereje lerombolta az épület előtti védőfalat. A merénylők, feltehe­tően az IRA nevű terrorszervezet tagjai, telefonon figyelmeztették ugyan a rendőröket, de a robba­nószerkezet már akkor műkö­désbe lépett, amikor az őrs kiön­tése még javában tartott. (MTI) A moszkvai hatóságok lehető­vétették, hogy külföldiek örökbe fogadhassanak árva gyerekeket. A hivatalos eljárás azonban a bü­rokrácia miatt roppant időigé­nyes. Az örökbefogadónak elő­ször a saját országában működő orosz konzulátuson kell bejelen­teni az igényét, csatolnia kell az erkölcsi bizonyítványát, a jöve­delemigazolást, s a helyi hatósá­gok nyilatkozatát arról, hogy az illetőnél nincs örökbefogadást kizáró ok. Az örökbefogadónak ki kell jelentenie, hogy három éven át rendszeres írásos tájé­koztatást ad a gyerek fejlődésé­ről. Az áttörést a tavalyi év hozta meg, amikor svéd és amerikai jó­tékonysági intézményeknek si­került az orosz állami otthonok­ban élő 50 ezer árvagyerek közül néhányat külföldre juttatni. Va­lamennyien betegek voltak, mert a még érvényben lévő egykori szovjet törvények értelmében külföldiek csak beteg vagy fo­gyatékos gyereket adoptálhat­nak. A tortúrát elkerülendő, a gye­rekre vágyódó külföldiek inkább helyi közvetítőkön keresztül in­tézik az ügyket. Akár megrende­lést is lehet adni a szem- és haj­szín, vagy az orr formájának stb. megjelölésével, nem szólva ar­ról, hogy privát úton egészséges gyerekekhez lehet jutni. A köz­vetítők feltérképezik a gyermek- otthonokat és árvaházakat, majd hirdetéseket tesznek közzé nyu­gati lapokban. Egy-egy sikeres örökbefogadásért ötezertől tíz­ezer dollárig terjedő összeg üti a markukat. A hazai hatóságok és gyermekfelügyelők megveszte­getésére kiadott pénzt külön fel­számítják. Nagyobb sikere van azonban a gyerekkereskedelem másik vál­fajának. A külföldiek igyekeznek közvetlenül a szülőszobáról egészséges csecsemőhöz jutni. Leányanyák vagy rossz szociális körülmények között élő házas­párok gyerekei jöhetnek szóba. A „vételár” üzleti titok, feltevések szerint eléri a 30 ezer dollárt. A külföldi megkapja a kisbabát, valamint hozzá egy hamisított születési anyakönyvi kivonatot. Ezzel felkeresi hazája követsé­gét, és bejelenti: gyereket szült. Senki sem nyomoz az után, vajon a „kismama” valóban terhessége előrehaladott állapotában érke- zett-e Oroszországba. Ferenczy-Europress nas. (MTI) Ez is Amerika Sztárok a választási harcban Mindenszentek a halottak napjának vigíliája Égő gyertyák szeretteink sírján Nemcsak az elnökjelöltségre pályázó politikusok kerülnek reflektorfénybe négyévenként az Egyesült Államokban, hanem az őket támogató sztárok is. Külö­nösen a választási kampány utol­só harmadában erősödik fel a hollywoodi show-business jele­seinek hangja, bár — rossz nyel­vek szerint — emögött többnyire nem a politizálás vágya húzódik meg. A választási kampányban való részvétel szereplést jelent, és sokszor hétszámjegyű csekke­ket is... A jelenlegi elnök, Bush támo­gatói között a „legsúlyosabb” egyéniség Arnold Schwarzeneg­ger, az elnök „előtornásza”, aki testedzési bemutatókkal járja az országot, és amíg a nagyközön­ség előtt bemutatja gyakorlatait, fennhangon dicséri támogatott­ját. Frank Sinatra és Charlton Heston sem csinál titkot abból, hogy a jelenlegi elnök mellett áll. Bush felkérte Frankie-boyt egy gálakoncertre is, felfrissítendő a republikánusok langyos kampá­nyát. Ugyanezt tette Barbra Strei­sand is, igaz, a demokrata párti jelölt, Bili Clinton érdekében. „Hollywood legtehetségesebb asszonya” nagyszabású sztár-éj­szakát rendezett, amelyre nem kisebb személyiségeket sikerült megnyernie, mint Warren Be­atty, Whoopi Goldberg, Steven Spielberg, Quincy Jones vagy Jack Nicholson. Az estélyen — hat év után először — ő maga is fellépett, mint énekesnő. A „jó­tékony célú” est bevétele több mint egymillió dollár volt... Amikor a harmadik elnökje­lölt, Ross Perot júliusban beje­lentette, hogy kiszáll a ringből, rajongója, Cher nyilvánosan a következőt üzente neki: „Min­dent feladnék, amit csinálok, hogy Önt támogathassam.” Az alacsony termetű texasi milliár­dosnak ez nyilván jólesett, a fel­lépésekkel szerzett pénzre azon­ban nincs szüksége, van neki elég. Most, hogy újból beszállt a küzdelembe, leghűségesebb tá­mogatója mellé felzárkózott Ste­ve Martin komikus és Willie Nel­son country-énekes is. Az elnökjelöltek legnagyobb támogatói természetesen a fe­leségek, nemcsak a házastársi hű­ség okán: a first lady-ségről van szó... Bár Barbara Bush köztisz­teletben álló személyiség, a leg­utóbbi közvélemény-kutatás szerint Clinton felesége, Hillary a legnépszerűbb nő a politika po­rondján. Most már a férjnek kell igyekeznie, hogy utolérje a fe­leségét... Ferenczy-Europresss Évezredes hagyomány, hogy november első napjai a holtakra való emlékezés je­gyében telnek. Mindenszen­tekkor gyertyák, örömmécsek imbolygó lángjai hirdetik: az élők nem felejtik halottaikat, híven őrzik, ápolják szeretteik emlékét. November elsején mind­azon valaha élt jámborok ün­nepe van, akiket név szerint nem említ a kalendárium - olyan sokan vannak. Tisztele­tük azonban különösen fontos, hiszen közbenjárásuk a föl­diek életén könnyít, ahogyan az élők imái is megrövidítik a túlvilági szenvedéseket. Ez a katolikus tanítás a „szentek egyezsége”, aminek nyomán a híres bencés kolostorból, Gúnyból terjedt el a minden­szentek kultusza. Ez az ünnep mára a halottak napjának vigí­liája lett. Szent András hava második napján tulajdonképpen a pur- gatóriumban szenvedőkről emlékezik meg az egyház. Ezt legméltóbban valaha a 'Szegé­nyek és betegek megítélésével képzelték előmozdítani, ezért került sor temetéseken és a ha­lottak napján az elesett meg­ajándékozására. Régi temetőink mindig a templomok közvetlen közelé­ben helyezkedtek el. A keresz­ténység fölvételét követő év­századokban ugyanis még sokszor felbukkantak a po­gány halotti szokások, a duhaj mulatságok. Az egyház pedig saját szent helyeinek közelsé­gével is próbálta elhalványí­tani a pogányság emlékét. Én­nek fényében érthető, hogy az elhunytak lelki üdvéért imád­kozó koldusok, ispotálybeli betegek a templomban vagy a temetőben kaptak szolgálatu­kért kalácsot, bort, gyertyát. A magyarság körében élő katolikus délszlávok „koledá- lással”, a nyomorultaknak való kéregetéssel kapcsolták össze halottas szokásaikat. A lassan faluszélre szoruló teme­tők kapujában került ezután sor az ajándékok szétosztá­sára. Göcsejben e napon azok csapnak lakomát, akiknek ha­lottjuk van - ebben talán a régi pogány engesztelő tor él to­vább. A kultikus hagyományok halványodásával párhuzamo­san egyre kisebbekké váltak az áldozati és egyéb tüzek, s helyüket fokozatosan a sze­rény, melegfényű gyertyalán­gok foglalták el. Az élet és a láng azonban mindmáig egy­bekapcsolódó fogalmak ma­radtak. A gyertyagyújtás szokásán túl országszerte meghúzzák ilyenkor a harangokat is, re­mélve, hogy a szenvedő lelkek ekkor megpihenhetnek. Karancs-völgyi zarándokok (I.) Boldogasszony Anyánk, ne felejtkezzél el... A zarándokút első célállomása: Lourdes. Október a rózsafüzér hónapja a katolikus egyházban. A rózsa­füzér pedig a szentolvasóra mondott imádság, amelynek meghatározott rendje van, a Hi­szekeggyel, a Miatyánkkal és az Üdvözléggyel mint főelemek­kel. Szent Domonkos, a róla el­nevezett kolduló és prédikáló rend alapítója kezdte terjeszteni a XIII. század elején. A kaszti- liai nemes család sarja teológiai tanulmányai után Dél-Francia- országban prédikált és vándo­rolt, életét az albigens eretnekek megtérítésének áldozva. Toulo- use-ban negyvenhárom éves ko­rában, 1215-ben alapította a rendet, amely - Assisi Szent Fe­rencihez hasonlóan - gyorsan elterjedt egész Európában. A barátot halála után tizenhárom évvel, 1234-ben avatták szentté, s Bolognában, ahol szerzetes- társai körében elhunyt, alussza örök álmát. Kérdezhetnék: miért van szükség erre a kis egyháztörté­neti kitekintésre? Mindenek­előtt azért, hogy mindjárt a kez­det kezdetén világos legyen, mi­lyen céllal és szellemiséggel szerveződött a karancs-völ- gyiek zarándoklata. Az útvonal a franciaországi Lourdes-on ke­resztül a portugáliai Fátimába vezetett, ahol hittudományi kongresszussal és szentmise-so­rozatokkal emlékeztek meg a Mária-jelenések 75. évforduló­járól. Az október 13-i délelőtti, évfordulós nemzetközi misén - ami valóban történelmi ese­mény - a mintegy 350-400 ez­res tömegben ott voltak a palóc­földiek is. Nevezetes napon, október 8-án, Szűz Máriának, a Magya­rok Nagyasszonyának neve nap­ján indultak útnak a zarándo­kok. Az indulás nem volt iz­galmaktól mentes. Budapestről ugyanis késve érkezett meg a súlyos százezrekért bérelt, lu­xuskörülményeket biztosító (például WC-vel, mosdóval, meleg vízzel ellátott), német gyártmányú Neoplan autóbusz, így a délutáni rajtból este lett, miközben a szervezők ugyan­olyan tanácstalanok voltak, mint a különböző helyeken két­ségek között várakozó utasok, mivel nem sikerült távösszeköt­tetést létesíteni a buszsofőrök­kel. No, de sebaj, Mocsáry Csaba etesi plébános, a zarán­dokcsapat lelki vezetője remek pszichológiai érzékkel oldotta fel a feszültséget, korábbi sike­res zarándokutak emlékeit ele­venítve fel, melyeket többen ugyanúgy együtt éltek át, mint a mostaniakat, és az egymás iránti szeretetre apellált. A zö­mében idős emberek hajlanak a szóra. Csak az ereje teljében lévő, karancslapujtői Botos Jenő morgolódik sokáig, míg­nem az atya kitartó nyugtatása, személyes beszélgetése el nem oszlatja a mérgét. Alig járunk Hatvan után, amikor az asszonyok imádkozni kezdenek. Lorettói litánia - száguldó kerekeken. Földi Já­nosáé, az etesi kántor előimád­kozik. Lehet, először imádkoz­nak így közösen az Etesről, Gergéről, Karancskesziből, La- pujtőről és Karancsaljáról elin­dult emberek, a kívülállóban mégis az összeszokottság érzése támad. A mindenki által jól is­mert imák meg rítusok össze­kapcsolnak, és összekapcsolód­nak egyetlen zengő, szárnyas hanggá, s a legmagányosabb résztvevő is azt élheti át, hogy nincs magára hagyva, együtt­érző, azonosképpen gondol­kodó társai vannak - nemcsak az adott pillanatokban, hanem azon kívül, a holnapban és az örökkévalóságban is. Gyönyörű dallamú vallásos énekek hangzanak el. Sok asz- szonyhang még őrzi leányos csengését: „Boldogasszony Anyánk,/ Régi nagy PátrónánkH Nagy ín­ségben lévén,/ így szólít meg hazánk:/ Magyarországról,/ Édes hazánkról,/ Ne felejtkezzél el/ Szegény magyarokról!” A négy férfi — a férjek - hangja feloldódik az asszonyo­kéban. A nyugati határon manapság - hála az égnek! - könnyű át­jutni. Szorongani sincs miért. Egyenes úton járunk. A határőr megnézi útleveleinket, összeha­sonlítja ábrázatunkat a fény­képpel. Pár perc az egész. A vámos fel sem jön. Mehetünk. Évtizedek rossz tapasztalatai után szinte hihetetlen. Hát így is lehet?! Sőt még ígyebben is. Persze ezt több száz kilométer leküzdésével tudjuk meg, ami­kor átkelünk az olasz-francia meg a francia-spanyol határon. Ott ugyanis határőrt sem lát­tunk, hacsak lent az irodaajtók­ban nem. Szinte megállás nél­kül gurultunk át egyik ország­ból a másikba. Az osztrák hatá­ron Villachnál is csak azért ros­tokoltunk háromnegyed órát, mert négy lengyel autóbusz állt előttünk, azokat meg kellett vizsgálni, hiszen pár kilomé­terre, már az olasz oldalon ott Tarvisio, a farmerruhák, a bőrá­ruk - no meg az ügyeskedők - legeslegújabbkori Mekkája.- Mindenki magyar? - kér­dezi németül az osztrák határőr.- Mindenki - feleli az ango­lul beszélő idegenvezető, a pásztói Bencsik Imre. A két egyenruhás barátságosan int, akkor menjenek. Az egyik padovai buszpálya­udvaron délelőtt kilenc órakor „lehorgönyozunk”. Megmoz­gatjuk elgémberedett tagjainkat. A város a zarándokok számára is érdekes; itt működött a sze­gények védelmében Páduai Szent Antal. Sulyok László (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents