Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-28 / 254. szám
2 HÍRLAP 1992. október 28., szerda Kérdőjelek Előny (még) itt? A nemzetközi sajtó megint sokat ír Magyarországról. De nem a mennyiség a fontos, hanem a tartalom, s e téren (még) nem panaszkodhatunk. Gyakori téma a rendszerváltozás számos új fejleménye, a környezetünkhöz viszonyított stabilitás, a külföldi tőke megjelenése és működése hazánkban. Mit mond a világ a Duna-ügyről? A Közös Piac megbízottait nem titkoltan meglepte a szlovák merevség Brüsszelben. A német külügyminiszter az EK nevében Szlovákia számára hátrányos következmények lehetőségére hívta fel a figyelmet, ami úgy tűnik, nagyobb aggodalmat keltett Prágában, mint Pozsonyban. Washingtonban óvatosan ugyan, de Szlovákia számára kedvezőtlen kereskedelmi lépések esetleges megtételére célozgatnak. A nemzetközi sajtó zömmel Magyarország iránti szimpátiát mutat. De befolyásos lapok magyar presztízs-szempontokat, belpolitikai motivációkat is emlegetnek már. Nem lehet nem észrevenni, hogy e kérdésben bizonyos fokig megosztott a nyugati mértékadó körök véleménye. Csak Duna-ügyben?Október 23. világvisszhangjában is visz- szaköszöntek a ránk nézve kedvező megfogalmazások az új Magyarországról. De Göncz Árpád kifütyülése is bőven helyet kapott Németországtól Amerikáig a világ nagy újságjaiban, rádió- és televízióműsoraiban, nem éppen előnyünkre. Alapvető politikai és gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy Magyarországnak jó híre legyen a világban. Lehet-e hát joga bárkinek, bármilyen ürüggyel és címen kockára tenni azt, ami a nemzet számára ennyire fontos? (FEB) Titkos megállapodás Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke titokban megállapodott Bili Clinton amerikai elnökjelölttel abban, hogy november 3-ig, az amerikai elnökválasztásig késleltessék a világkereskedelem újraszabályozásáról szóló megállapodás megkötését — adta hírül a Sunday Telegraph című brit lap. A lap magas rangú közös piaci agrarilletékesekre hivatkozott értesülése forrásaként. Az EK-tisztségviselők szerint a késleltetés célja rontani George Bush amerikai elnök újraválasz- tási esélyét, megakadályozni, hogy a kereskedelmi megállapodást kormányzata eredményeként tüntethesse fel. Mi lesz a KGST-vagyonnal? Továbbra sem sikerült egyezségre jutni a volt KGST-tagországoknak Oroszországgal a szervezet vagyona, mindenekelőtt a moszkvai székház jövőjéről. Demonstratív módon a KGST-t felszámoló bizottság múlt heti ülésének résztvevőit az orosz hatóságok be sem engedték az egykor a szocialista országok közötti együttműködést jelképező felhőkarcolóba. A volt tagállamok küldöttségei — köztük a Zsolnay András vezette magyar delegáció — közös nyilatkozatban ítélték el a jogi szempontból több mint kifogásolható orosz magatartást. Brit recesszió A brit gazdaságot két éve bénító recesszió, amely máris a leghosszabb a ’30-as évek nagy válsága óta, jócskán átnyúlik a jövő évbe is — véli a londoni közgazdaság-tudományi egyetem gazdasági előrejelző intézete. Az intézmény szakértőinek közzétett felmérése szerint a font sterling múlt hónapban kirobbant válsága semlegesíti a kamatlábak csökkenésének bizalomerősítő hatását. Három halálos áldozat Rakéták DélLibanonra, Izraelre Az izraeli csapatok által megszállt dél-libanoni biztonsági övezet és az észak-izraeli települések elleni rakétatámadásnak a legújabb jelentések szerint három halálos áldozata van. A mintegy 15 kilométer széles biztonsági övezetben és észak-izraeli települések körzetében keddre virradó éjszaka több száz, a Bekaa-völgyből sorozatvetőkkel indított rakéta csapódott be. (MTI) Dunacsúny ’92 Összeállításunkban a helyszínen látottakról közlünk felvételeket. Csehszlovák kormányülés Teljes kudarc Teljes kudarccal végződött kedd hajnalban a csehszlovák szövetségi kormány hétfő este nyolc órakor kezdődött rendkívüli ülése, amelyen meg akartak állapodni abban, hogy milyen választ adjanak a Bőssel kapcsolatos múlt pénteki magyar szóbeli jegyzékre. A kormány szlovák tagjai nem voltak hajlandók elfogadni a csehek követelését, hogy azonnal állítsák le az erőmű gátjának építését. A magyar jegyzék az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet válságkezelő mechanizmusának beindítását helyezte kilátásba arra az esetre, na a csehszlovák fél keddig nem tud elfogadható magyarázattal szolgálni a Duna elterelési munkálataira. A csehszlovák kormányülés tökéletes eredménytelensége nyomán több mint valószínű, hogy elfogadható magyarázatra nincs esély. Jan Strasky, aki a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) képviseletében tölti be a szövetségi miniszterelnöki tisztet, az ülés után kiábrándultán közölte: a kormány nem tudott megállapodni abban, hogy követelje a munkák azonnali és feltétel nélküli leállítását. A kormány szlovák tagjai szembeszegültek ezzel az indítvánnyal. Jan Strásky szavai szerint a kormány megállapította, hogy nem tartották be a Bőssel kapcsolatos, múlt szerdai határozatát. Miroslav Macek, aki — szintén a cseh ODS színeiben — a szövetségi kormány egyik miniszterelnök-helyettese, arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a cseh kormánytagok követelték a Duna elrekesztésére irányuló munka azonnali leállítását, és ezáltal azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek lehetővé teszik az Európai Közösség Bizottságával való további tárgyalásokat. A cseh fél által előterjesztett határozati javaslatban az is szerepelt, hogy — tekintettel Csehszlovákia államjogi helyzetére — a Bős-Nagymarossal kapcsolatos tárgyalásokat közvetlenül a Szlovák Köztársaság folytassa tovább Magyarországgal. Orosz nyugdíj emelés Borisz Jelcin orosz elnök rendeletet írt alá a nyugdíjak emeléséről, illetve az árakkal összeegyeztetett negyedévenkénti automatikus indexálásukról. Ennek értelmében a nyugdíjminimum november 1-jétől a jelenleginek 2,5-szeresére, havi 2250 rubelre emelkedik. A jelentés szerint már a nyugdíjasok jelenlegi jövedelmét is a május és október közötti áremelkedésekből kiindulva kalkulálták ki. A rendelet szerint azonban jövő év február elsejétől negyedévenként automatikusan igazítják a nyugdijak szintjét a fogyasztói árak emelkedéséhez. Olajvezeték Három volt szovjet köztársaság szerződést írt alá az amerikai Bech - tel építési céggel és két társával, amelynek értelmében 800 kilométeres olajvezetéket építenek közösen a Kaukázuson át. A 850 millió dolláros költséggel fölépülő vezeték a Kaszpi-tengertől a Fekete-tengerig húzódik majd. Oroszország, Kazahsztán és Azerbajdzsán mellett Omán is érintett a szerződésben. A 3 év alatt elkészülő vezetéken naponta 300 ezer hordónyi olajat kívánnak továbbítani. Jelcin távol tartja Gorbacsovot a politikai élettől Fagyponton a politikusok viszonya Borisz Jelcin orosz államfő volt tanácsadójának állítása szerint a föderáció elnöke mindent meg fog tenni annak megakadályozására, hogy Mihail Gorbacsov visszatérhessen a belpolitikai életbe, s teszi ezt a közöttük feszülő egyre élesebbé váló személyi ellentétek miatt. Pavel Voshanov — aki még februárban mondott le Jelcin sajtótitkárának posztjáról — úgy fogalmazott a föderáció tévéjének adott legutóbbi nyilatkozatában, hogy egykori főnöke ugyanúgy bánik a volt szovjet elnökkel, mint ahogy az kezelte egykor őt magát. „Jelcin sajnálatot érezhet a vesztes Gorbacsov iránt, de nincs kegyelem egy ellenálló Gorbacsov számára. Az orosz politikában döntő jelentősége van ennek a személyiségi elemnek” — fejtette ki Voshanov az interjúban. A Reuter emlékeztet rá, hogy Gorbacsov és Jelcin viszonya az utóbbi időben a fagypontra süly- lyedt, mert az egykori Szovjetunió vezetője egyre fokozza támadásait Jelcin és a kormány radikális gazdasági programja ellen. „Ha érkezik egy — Jelcin számára kellemetlen tartalmú — nyilatkozat Gorbacsov részéről, akkor Jelcin sajtótitkársága is kiad egy válasznyilatkozatot, amelyben emlékeztetés történik arra, hogy Gorbacsovot eltávolították a politikai életből, és oda nem fogják visszaengedni” — mondta Jelcin egykori sajtótitkára. Majd hozzátette: „A mai Jelcin pontos mása a múltbeli Gor- bacsovnak.” Gorbacsov egyébként nemrégen kijelentette, hogy hibát követett el, amikor annak idején egyengette Jelcin előmenetelét, a mostani államfő ugyanis — mint állította — sikeres romboló, ám bukott alkotó, aki sohasem tudott az ellenzéki vezér szerepéből kilépni. Borisz Jelcin 1985-ben Gorbacsov közbenjárására kerülhetett a kommunista párt körzeti vezetői posztjáról a moszkvai pártvezetés élére és válhatott a politikai bizottság szavazati joggal nem rendelkező tagjává. 1987-ben aztán Jelcin önként távozott a pártvezetésből, mondván, hogy a gorbacsovi peresztrojka reformjai sehová sem vezetnek. Később Gorbacsov csak azért hozatta ki a betegeskedő Jelcint a kórházból, hogy egy pártgyűlésen nyilvánosan megalázza. Jelcin önéletrajzában azt írta: Gorbacsov 1988-ban nyíltan közölte vele, hogy a politikai életbe való visszatérése kizárt dolog. Jelcin a későbbiekben — annak ellenére, hogy a kommunista párt többször is megpróbálta lejáratni őt — a Gorbacsowal szembeni ellenzék vezetője lett. Voshanov mélységes kiábrándultságával indokolta februári lemondását, azzal, hogy Jelcin — számára úgy tűnik — nem alkalmas a társadalom radikális megváltoztatására. Számos egykori kommunista vezető ugyanis még mindig hatalmi pozícióban van. A kettejük viszonyában kialakult zsákutca vezetett végül is oda, hogy megvonták Gorba- csovtól a külföldre utazás jogát, azzal indokolva, hogy a volt pártfőtitkár visszautasította az alkotmánybírósági felszólítást a kommunista párt perében való tanúskodásra. Október elején Jelcin rendeletére Gorbacsovot és a vele azonos gondolkodású értelmiségiek csoportját (a Gorbacsov Alapítványt) megfosztották attól a Moszkva központjában elhelyezkedő épülettől, amelyet Gorbacsov még a Szovjetunió elnöki posztjáról történt tavaly decemberi lemondásakor kapott használatra. Az ellene folytatott hadjárat részeként a múlt héten Jelcin sajtótitkársága azzal vádolta Gorbacsovot, hogy eltitkolta az igazságot az 1940-es katyni tömeggyilkossággal kapcsolatban. Á Gorbacsowal szembeni korlátozó lépéseket Nyugat-Eu- rópa is helytelenítette: több helyen tiltakozást váltott ki a vele szemben elrendelt kiutazási tilalom. A jelek szerint Gorbacsov nem tört meg: továbbra is makacsul visszautasítja az alkotmány- bíróság előtti tanúskodást, s azt a politikai vezetés által ellene indított „szennyes akciónak” nevezi, amelynek célja személyének lejáratása. (MTI) Szántó György képriportja Az elmúlt hétközi főpróba után október 24-én, szombaton megkezdődött a Duna csehszlovákiai területén lévő medrének elrekesztése. Az eseményen kollégáink — bár nem kaptak meghívót — részt vettek, s az exminisz- terelnök, lan Charnogoursky társaságában szemlélhették a történteket.
