Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-21 / 249. szám

Nyugati nyomás Erősödik az arab világra nehe­zedő nyugati nyomás az Izrael el­len négy évtizede érvényben lévő gazdasági embargó felszámolása végett — írta a The Wall Street Journal. A lap szerint Németor­szág gazdasági törvényeinek olyan módosítására készül, amely kizárná az ilyen gazdasági bojkott elismerését, Major brit kormányfő nyilvánosan elítélte az arab embargót, és kijelentette: személyesen kívánja vezetni az ellene irányuló EK-fellépést. Lawrence Eagleburger ügyveze­tő amerikai külügyminiszter pe­dig amerikai zsidó szervezetek­hez intézett minapi levelében közölte: Washington új kezde­ményezésre készül az Izrael elle­ni bojkott felszámolása érdeké­ben. FIAT Auto Poland A FIAT torinói központja közleményben adta tudtuk a vál­lalat megvásárolta a lengyel FSM autógyárat, ahol a 126 P és az új Cinquecento kiskocsik készül­nek. A megállapodásban a FIAT kötelezte magát 2 milliárd dollár (2.600 milliárd líra) értékű kor­szerűsítő fejlesztésre a jövendő FIAT Auto Poland vállalat kere­tében. Az üzletkötés a legna­gyobb volumenű privatizációs megállapodás, amelyet eddig Kelet-Európábán nyélbe ütöt­tek. Az új vállalat — FIAT Auto Poland — 90 százalékban a FIAT tulajdona, és 10 százalék benne a lengyel állami részesedés. A vál­lalat vezetését a FIAT szakembe­rei, menedzserei adják. A Cin­quecento mellett az UNO vagy a Tipo gyártása is elindul, négy éven belül pedig új modellt fej­lesztenek ki. Olasz távközlési cégek Magyarországon? Az olasz távközlési vállalatok — Stet, Italtel, Sirti — be kíván­nak kapcsolódni a magyar táv­közlés fejlesztésébe és privatizá­ciójába —jelentette ki Rómában Publio Fiori, posta- és távköz­lésügyi minisztériumi államtit­kár, miután Budapesten részt vett a Telecom ’92 kiállításon, és megbeszélést folytatott Gyurko- vics Sándorral, a közlekedési és hírközlési minisztérium államtit­kárával. A MATÁV privatizáci­ójában elsősorban a Stet állami részesedésű vállalat érdekelt, míg a rádiótelefon-hálózat ki­építésére kiírt versenytárgyalá­son más olasz cégek kívánnak részt venni. Olaszországban mű­ködik jelenleg Európában a leg- kiteijedtebb 900 megaherzes cellás telefonrendszer. Német hulladék Albániában A jelek szerint Albánia válik a mennyiségében világelső német hulladékexport legújabb lerako­dóhelyévé. A tiranai hatóságok közölték: több száz tonnányi ké­tes összetételű gyomirtómarad­ványra bukkantak, amelyet né­met exportőre nem hajlandó visz- szaszállítani saját hazájába. A helyzetet bonyolítja, hogy a la­kosság már elkezdte fosztogatni a feltartóztatott szállítmányt, így katonaságot kellett kirendelni a több mint 400 tonnányi szemét­halom őrzésére. A cseh sajtó a bősi kérdésről „Veszélyes szikra” keletkezett Az illetékes szlovák szervek nem kaptak előzetes értesítést demonstrációk szervezéséről, ezért ha ilyen gyűlésre sor kerül, az jogellenes fesz — ez a figyel­meztetés olvasható a Mladá Fronta Dnes című prágai lap teg­napi számának címoldalán azzal kapcsolatban, hogy magyar kör­nyezetvédők menete közeledik a szlovák határhoz, a bősi vízi erő­mű tervezett üzembe helyezése elleni tiltakozás jegyében. A legtöbb magyar környezet- védő várhatóan ma reggel érke­zik a rajkai határállomásra, ahol — mint a Mladá Fronta Dnes írta — hétfőn még nem regisztráltak semmilyen „tömeges jellegű ha­tárátkelést” a magyar oldalról. A Csehszlovákiába való beléptetés egyelőre a szövetségi határőrség illetékességébe tartozik. Amint azonban a környezetvédők átlé­pik a határt, a szlovák rendőrség vár rájuk, és figyeli magatartásu­kat. A Duna tervezett elterelésé­hez legközelebb eső faluban, a dunacsúnyi községházán arról tájékoztatták a Mladá Fronta Dnes munkatársát, hogy azokat a magyarokat, akik „provokációt követnek el, ki fogjak utasítani, és nemkívánatos személynek fogják nyilvánítani”. A Mladá Fronta Dnes saját kommentálja szerint Duna- csúnynál „veszélyes szikra” ke­letkezett: kulminál a Bős körüli viszály, és a gáthoz magyar tünte­tők közelednek. A prágai lap emlékeztetett arra, hogy a szlo­vák rendőrség nemrégiben Po­zsonyban, a Slovan-Ferencváros mérkőzésen gumibotozott meg magyar állampolgárokat. A kommentátor szerint elképzel­hető, hogy abban az esetben, ha mintegy két nappal elhalasztják a Duna elterelését, akkor a kör­nyezetvédő tüntetők lendülete megcsappanhat. — Ez azonban természetesen nem oldja meg a problémát — tette hozzá a szer­ző. Ugyancsak a Mladá Fronta Dnes közölte azt az értesülést, hogy a Duna eltereléséhez — pontosabban az uszályokból ki­alakítandó ideiglenes híd létesí­téséhez — eredetileg a csehszlo­vák hadsereg utászalakulatainak a segítségét akarták igénybe ven­ni. A hadsereg azonban nem volt hajlandó belebonyolódni az ügy be, ezért az építők „pol­gári technikát kívánnak alkal­mazni”. A Rudé Právo címoldalon kö­zölt kommentárban írt arról, hogy a mind Szlovákiában, mind Magyarországon megfigyelhető külső ellenségkeresés réven el le­het ugyan terelni a figyelmet a belső problémákról, ám ez csak tragédiához vezethet. A lap sze­rint a patthelyzeten nem lehet csodálkozni, hiszen Magyaror­szágon a környezetvédelmi kö­vetelések az egykori antikom- munista ellenzett legfőbb prog­rampontjai közé tartoztak, és így a Bős ügyében „békülékenyebb álláspont politikai öngyilkosság­gal érne fel”. — A másik oldalon a befektetett hatalmas pénz, a betonlobby érdekeltsége akadá­lyozza a megoldást — vélekedett a Rudé Právo. A Cesky Deník című prágai lap kommentátora arról irt: — Nem biztos, hogy a bősi erőmű­nek olyan fatális környezeti kö­vetkezményei lehetnek, miként azt a magyarok állítják. Ennek ellenére a Duna elterelésére vo­natkozó szlovák elhatározást ne­hezen lehet másként értelmezni, mint kifejezett provokációt. Cosic és Izetbegovic közös nyilatkozata „A háborús bűnösöket meg kell büntetni” Dobrica Cosic Jugoszlávia és Alija Izetbegovic, Bosznia-Her­cegovina elnöke első találkozó­jukon a boszniai ellenségeskedé­sek beszüntetése és Szarajevó demilitarizálása mellett foglaltak állást. Mint a DPA jelentette, a két politikus Genfben öt órán át tárgyalt Cyrus Vance-szel és Lord Owennal, a nemzetközi Ju- goszlávia-értekezlet két társel­nökével. Cyrus Vance hétfő este a sajtó képviselői előtt felolvasta a jugo­szláv és a boszniai elnök nyolc pontból álló közös nyilatkozatát. Ez hangoztatja, hogy a találkozó nyílt és őszinte légkörben zajlott le. Mindketten megerősítették az augusztus végén Londonban tar­tott Jugoszlávia-értekezleten el­fogadott kötelezettséget a hatá­rok sérthetetlenségére, és kife­jezték készségüket a két ország kapcsolatainak normalizálására. Cosic tájékoztatta a boszniai elnököt arról, hogy Belgrádba való hazatértével egyezményt ír alá a boszniai szerbek vezetőjé­vel, amelynek értelmében Bosz­niából Jugoszláviába szállítják át az összes katonai repülőgépet. Mindkét elnök szerint a repülő­terekre mihamarabb ENSZ- megfigyelőket kell állítani, azt biztosítandó, hogy a repülőgépe­ket többé nem vetik be Bosznia- Hercegovinában. Abban is egyetértettek, hogy Bosznia-Hercegovinában ellen­őrzés alá kell vonni a felfegy­verzett bandákat, a félkatonai csoportokat, a bűnöző elemeket és a zsoldosokat. Elítélték a min­denekelőtt a boszniai szerbek ál­tal végrehajtott etnikai tisztoga­tásokat, sürgették a menekültek visszatérését és a foglyok szaba­don bocsátását. A nyilatkozat végezetül azt hangsúlyozza, hogy „a háborús bűnösöket meg kell büntetni”. A DPA értesülése szerint Co­sic és Izetbegovic ismét találkoz­ni kíván a két társelnökkel, de ennek időpontját még nem tűz­ték ki. Az iszlám országok követelése Szüntessék meg a fegyverembargót Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn este zárt ajtók mögött vi­tatta meg az iszlám országoknak azt a követelését, hogy a Boszni­át sújtó fegyverembargó vissza­vonására azonnal hívják össze a testület ülését. A Biztonsági Tanács elnöke, a francia Jean-Bemard Merimée a DPA szerint bejelentette, hogy személyesen tárgyal az Iszlám Konferencia Szervezetének kép­viselőivel és a BT különböző tag­jaival. Az iszlám országok sürgetik, hogy a szerb agresszió leállításá­ra vonják vissza a Boszniára is ki­mondott fegyverembargót. Azt is követelik, hogy a Biztonsági Tanács hozzon hathatós intézke­déseket a boszniai légtérre elren­delt repülési tilalom betartásá­nak szavatolására. A testület hétfői ülésén foglal­koztak az angolai helyzettel is. A BT nyilatkozatban szólította fel az érintett feleket, hogy tartsák tiszteletben a szeptember végén tartott általános választások eredményét, és a különböző fegyveres erőket egységes nem­zeti hadseregben tömörítsék. (MTI) Az együttműködésről tárgyaltak Suiján László athéni látogatása Georgiosz Szurlasz görög egészségügyi miniszterrel tár­gyalt hétfőn Athénban Sutján László magyar népjóléti minisz­ter. Sutján László görög kollégá­jának meghívására érkezett a gö­rög fővárosba. A megbeszélésen szó volt a két minisztérium közötti együtt­működés előmozdításáról, majd Georgiosz Szurlasz tájékoztatót adott a görög egészségügyi és társadalombiztosítási rendszer átalakításáról. Kérdőjelek Egyedül? Milyen erő tudja megakadályozni, hogy Bősnél mázsás be­tontömbök omoljanak a Dunába, új mederbe terelve a folyót? Sajnos, olyan műszaki lehetőségekkel a magyar szakemberek nem rendelkeznek, amelyek útját állnák a súlyos következmé­nyekkel járó beton- és kőzuhatagnak. Egyáltalán, van-e esélye bármilyen magyar lépésnek, hogy meghiúsítsa a szlovák terv megvalósítását? Magyarország egy­magában — minthogy az ellentétek már a végsőkig feszültek, és a Duna elterelésének előkészületei a legutolsó fázisba jutottak — sajnos, már aligha képes feltartóztatni a szlovák akciót. De egymagunkban vagyunk-e? Nem, s ez az a pont, ahol — stílusosan szólva — talán mégiscsak megakadnak a mázsás tömbök. Az Európai Közösség nyomatékos felhívásban indít­ványozta, hogy a Duna szóban forgó szakaszán minden marad­jon a régiben addig, amíg az EK részvételével összeülő há­romoldalú szakmai bizottság véleményt mond az ügyben. Né­metország is kifejezésre juttatta: tart attól, hogy a folyóelterelés tovább mérgezi az amúgy sem egészséges európai légkört. Az osztrák kormány álláspontja sem — hogy úgy mondjuk — Po- zsony-barát. Két amerikai képviselő levele jelezte, hogy Wa­shingtonban is vannak, akik ellenzik a tervezett szlovák lépést. A diplomáciai ráhatás lehetőségeit kínálja még az ENSZ, az Európa Tanács is. Bízhatunk-e mindezek hatásában? Ma még nem tudhatjuk, hogy bizodalmunk igazolódik-e. De talán nem fenne természe­ti csoda, ha a nemzetközi összefogás ereje elterelné a szlováko­kat a Duna elterelésének szándékától. (FEB) Panic villámlátogatása Bécsben Nem szerepelt az előzetes dip­lomáciai naptárban Milan Panic jugoszláviai miniszterelnök mai bécsi villámlátogatása, amelyet tegnap jelentettek be az osztrák fővárosban. A kormányfő Franz Vranitzky kancellárral és Alois Mock külügyminiszterrel talál­kozik majd. A látogatással — amelyet Milan Panic kért — talán megtörik a jég: Mock külügymi­nisztert sok vád érte, hogy Jugo- szlávia-politikája nagyon egyol­dalú. Most az osztrák külügymi­niszter az egyensúly fenntartásá­nak az igényét, a sokoldalú pár­beszéd szándékát jelölte meg a látogatás indokaként. Ausztriát következetes szerbellenes politi­kája miatt Belgrád ősellenség­nek tekinti, és a viszony eddig igen feszült volt — különös te­kintettel arra, hogy az osztrák politikusok élénk kapcsolatban állnak a függetlenné vált volt ju­goszláv köztársaságok vezetői­vel. (MTI) Az Amnesty International akciója „Indiánkampány” Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából az Am­nesty International nemzetközi emberjogi szervezet „indián­kampányt” szervez. Célja: a köz­vélemény figyelmét ráirányítani az indián népcsoport jelenlegi nehéz helyzetére. Ezt az Am­nesty International magyaror­szági szervezetének sajtótájé­koztatóján jelentették be. Elhangzott: a jogsértések egy része olyan országokban törté­nik — Kolumbia, El Salvador, Guatemala és Peru —, ahol fegy­veres konfliktusok vannak. Eze­ken a helyeken egész falvakat romboltak le, parasztok ezreit gyilkolták meg. Brazíliában, Chilében, Venezuelában és Hondurasban a földtulajdoni vi­ták nyomán harapóztak el az in­diánok elleni támadások. Az Amnesty International megkér­dőjelezi egyes, az Egyesült Álla­mokban indián vezetők ellen in­dított eljárások korrektségét is. Az Amnesty International 120 oldalas jelentést készített az indiánokat ért jogsértésekről. A dokumentumot a világ minden kormányának megküldték. El­készült a tízpontos javaslatcso­mag is, amely a szervezet ajánlá­sait tartalmazza arra vonatkozó­an, hogy hogyan lehet elejét ven­ni a jogsértéseknek. A magyarországi „indián­kampány” részeként fotókiállí­tás nyílt a Budapesti Közgazda­ság-tudományi Egyetemen. A tárlaton — amely október 22-ig tart nyitva — Komis Péter Észak-Amerikában készült fel­vételei láthatóak. Nógrád megye legnépszerűbb embere Keressük együtt megyénk legnépszerűbb emberét! Töltsék ki a mellékelt szelvényt, és küldjék be szerkesztőségünkbe legkésőbb október 30-ig. Szavazataik alapján összeállítunk egy toplistát, melyen helyet kapnak megyénk legnépszerűbb közéleti személyiségei (politikus, művész, tanár stb.) A legtöbb szavazatot elnyerők részt vesznek majd az esztendő végén tartandó "Év embere" választáson. Név: Cím:. Jelöltem: NÓGRÁDI HÍRLAP Salgótarján Erzsébet tér 6. 3100 „Aranyolló” pályázat Tisztelt hölgyek! Szoktak önök butikokban ruhát vásárolni? Vagy áruhá­zakban szerzik be önmaguk és családtagjaik ruházatát? Netalán varrónőhöz járatják a családot, ha fel kívánnak öl­tözködni? Aki egyiket sem engedheti meg, az bizonyára magának varr otthon. S nekik van igazuk: ez a lehető legol­csóbb megoldás, a tudomány mai állása szerint. De ki fizeti meg az önök idejét, amikor kiszabják a szövetet? És akkor, amikor elfércelik az anyagot? S az összeállításnál, az eltisztázás- nál, a készre varrásnál? Akik eddig hobbiból, vagy szük­ségből varrtak, a megspórolt pénzen túl csak szóbeli váll- veregetés volt jutalmuk. Mos­tantól ez másképp fesz! Lapunk „ARANYOLLÓ” pályázatot hirdet, mely októ­ber 10-én indult. Önöknek, hölgyeim, semmi más teendőjük nincs, mint a saját maguk által már amúgy is megvarrt ruhát rá­adni egy modellre (akire ké­szült), ezt lefotóz(tat)ni, és beküldeni a képet, valamint a „receptet” (a ruha „hozzáva­lóinak" leírását) a Nógrád Megyei Hírlap címére. A leg­sikerültebb kreációkat la­punkban is közöljük! A fotók beküldési határi­deje: 1992. november 20. Valamennyi beküldött pá­lyázat sorsoláson vesz részt november 23-án. ahol három háztartási gép talál gazdára. Pályázzanak csak bátran! Lehet, hogy Pierre Cardin is így kezdte valaha ... ?

Next

/
Thumbnails
Contents