Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-02 / 233. szám
4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. október 2., péntek Kitüntették Solti Györgyöt Érthetően boldogság sugárzik a világhírű magyar származású brit karmester, Solti György arcán. Hiszen a közeli napokban, szeptember 24-én átvehette a „The Sonning Music Award” díjat. A művésznek 80. születésnapja alkalmából adományozták a csak a legjobbakat illető kitüntetést. A kitüntetett karmester MTI fotó Leopold Kessler német származású amerikai fiatalember nem sokkal a második világháború után Németországba utazik, hogy megismerje apja hazáját. Nagybátyja segítségével állást kap egy vasúti társaságnál. Leo nagybátyja kísérője lesz, hogy beletanuljon a munkába, és keresztülutazza a lerombolt Németországot, mely számára érthetetlen és egzotikus világ. Első útja során megismerkedik a vasúti társaság igazgatójának, Max Hartmann-nak a lányával Katharinával. Találkozásuk után nem sokkal meghívják Leót a Hartmann-házba . .. Premier: Max Hartmann élete célja a Zentropa nevű vasúti társaságnak és hálózatnak a rekonstrukciója. E cél érdekében kénytelen együttműködni a szövetségesekkel. Fia, az érzékeny Larry kritikusan viseltetik a nacionalizmus mindenféle megnyilvánulásával szemben, magát pacifistának vallja. Úgy tűnik a család legtalpraesettebb és legőszintébb tagja Katharina, aki nem csinál titkot Leo iránt érzett vonzalmából. Leo egyik útján szembesül a még aktív nácikkal, szemtanúja lesz egy szövetségesekkel együttműködő házaspár brutális meggyilkolásának. A kivégzést Európa a „Farkasember” nevű csoport szervezte, a gyilkosságot két nyolcéves gyerek követ el. A Hartman-villában Leo megismerkedik a család egyik megtűrt amerikai barátjával, Harris ezredessel, aki arra kéri óvakodjon minden náci szimpatizánstól. Még ezen az estén Max Hartmann öngyilkosságot követ el. Katharina és Leo összeházasodnak. Larryt meggyilkolják. Leót arra akarja kényszeríteni a Farkasember csoport egyik vezetője, hogy robbantson fel egy hídon átrobogó vonatot, cserébe visszakapja az elrabolt Katharinát... A halhatatlan Beatles „Halhatatlan Beatles” című nagyszerű könyvükben Molnárék elmondják a 61. oldalon, hogy a négy liverpooli fiú menedzsere, az ugyancsak híressé lett Brian Epstein állítólag tízezer darabot maga vett meg az első kislemezből, csakhogy bejuthasson a listákra. Ha tényleg így tett, jól csinálta, nagyon jól. Azzal mindenképpen tisztában volt, hogy akkor indul el valójában egy zenekar, vagy egy szólista, ha a slágerlistára kerül. Nos, harminc évvel ezelőtt 1962. októberében a Beatles, első lemezével, a „Love me do”-val a 17. helyig ért el. Aztán kiesett és több hónapig „csend” volt. Akkor is: írhatják az együttes történetét bármilyen dátumtól kezdve, a karrier 1962. októberében indult. Beszéltek, beszélnek forradalomról, a Beatles kirobbantotta forradalomról, talán mert jó leírni a szót, hisz oly nagy ereje van. hogy nem is kell mögéje tekinteni. Én sem kívánok túl sokat, esetleg fölöslegesen böl- cselkedni: ahelyett, hogy megakadok a forradalom szónál, inkább megnézem, ha van, mi is a Beatles (de legalább annyira a menedzser, Brian Epstein és a remek zenei rendező, vagy producer, George Martin) érdeme. Ma már van rap és techno, heavy metal és indie, hipp-hopp és grunge (szakadt, lepusztult, lumpen), rugamuffin és alternatív, meg a jó ég tudja mennyi rémítő, ámító, beugrató üres, nem egyszer mocskosszájú kókler kanternáció. Mindmegannyi „forradalom” a maga módján, ugye -, de mégis: meg kell említeni a Beatlest, meg kell emlékezni róla. mert nem csak hogy érdemei vannak, de ezek az érdemek örökök, elévülhetetlenek. Az első az. hogy megállították Amerikát. Megmutatták az Újvilágnak, hogy a könnyű-, vagy tánczenében az óhaza is tud újat nyújtani. És éppen Britannia, nem utolsósorban nyelvieknek is köszönhetően. Nem csak a Beatles jött Liverpoolból, de sokan mások is - nem is gondolnánk! -, akik most örömmel használták ki az alkalmat és álltak a Beatles mögé az amerikai zenei egyeduralom, dominancia, dömping és diktatúra letörésére. És a British In- vansion sikerrel járt, Amerika - ha persze nem is túl hosszú időre, vagy ha taktikából is megadta magát, kapitulált. Most már Britannia exportált zenét, (zenei) ízlést, divatot, sztárokat mindenhová, és a világ arra figyelt, ami a szigetországban történt. Ez gazdaságilag is, presztízsben is nagyon sokat jelentett. Át is adta 1965 nyarán Erzsébet királynő (hála- s köszönetképpen) a lovagrend alsó fokozatát a négy Beatle-nek. A zenekar másik, igen nagy érdeme, hogy követendő példát adott - persze alig hiszem, hogy tudatosan - elsősorban a keleteurópai országok „tánczenélő” fiatalságának, de a csak tánco- lóknak is, hogyan ellenkezzenek egy kicsit a hivatalok vaskalaposaival, hogyan találják meg a hatalom zenediktáló erejének gyengéit hajlékonyán, de egy gondolatnyit se engedve határozott szándékukból. A nagyobb erő így is mindig mindenbe beleszólt és sokszor dühöngött, mert érezte, s be is kellett látnia, hogy egy-két gyeplő ezért azoknak a kezében marad, akiket pedig neki igazgatnia, irányítania kellene az összes gyeplőszár birtokában. Vass Imre Romániai Szétválasztották az ikreket szenzáció A tudósok egy, a külvilágtól 30 millió éve elzárt barlangban 27 eddig ismeretlen élőlényfajtát találtak: pókokat, piócákat és egy húsevő rovart, amely a hasán lévő csövön keresztül lélegzik. „Az élőlények a tengeri barlangok élőlényeivel rokonok, de nem azonosak velük. Az a feltételezésünk, hogy egy napon eltévedtek a barlangban, bezárták őket és az új körülményekhez kellett alkalmazkodniuk” -, véli Francois Athias-Binche óceáno- lógusnő, a dél-franciaországi CNRS Nemzetközi Kutatóintézet munkatársa, aki egy éve foglalkozik a romániai Dobrogea barlanggal. A barlang levegője alig tartalmaz oxigént, de van benne metán és kén, s így erősen mérgező. 30 millió év óta egyetlen fénysugár és egy csepp friss víz sem jutott a barlangba, mégis a talajvizet 3-4 centiméter vastagon baktériumréteg fedi. Légköri viszonyai hasonlóak ahhoz, amilyenek a földfelszíné lehetett az ősidőkben. Festményen a hercegi pár Kiállításhoz készítik elő Marg Davidge amatőr festő képeit, köztük a walesi hercegi pár - azaz a brit trónörökös és felesége, Diana - portréit. Az amatőr festők nyári tárlatát Londonban, a művészeti akadémián tartják, a szokásos jelentős érdeklődés mellett. A beküldött munkákat Peter Blake neves pop festő zsűrizte. Képes technikatörténet Osztrák-magyar expedíció 120 évvel ezelőtt, 1872. június 13-án indult el Pola kikötőjéből az első osztrák-magyar északi-sarki expedíció Julius Payer és Kari Weyprecht vezetésével. A „Tegetthoff” gőzös az út során jégbe fagyott a Ba- rents-szigetek mellett és 372 napig északi irányba sodródott. Eközben egy szigetet fedeztek fel, melyet Ferenc József földnek neveztek el. Ezt be is járták, megállapították, hogy kettős szigetre értek s a keletinek „Wilczekföld” nevet adták (Wilczek gróf anyagilag támogatta az expedíciót), a két szigetet elválasztó tengerszoros pedig az „Ausztria” nevet kapta. Reménytelen helyzetében az expedíciónak el kellett hagynia a Tegetthoffot, s három havi nehéz átkelés után elérték a No- vaja Zemlját, ahol egy orosz halászhajó mentette meg őket. Payer érdekes könyvet írt „Osztrák-magyar expedíció” címmel. K.A. Osztrák-magyar expedíció a Ferenc József-földön, az expedíció vezetőjének, Julius Pay érnék festményén, mely a bécsi Heeresgeschichtliches Múzeumban látható. Hány fokos volt a tenger? Korall-leletek segítségével ma is rekonstruálni lehet a 10 ezer évvel ezelőtti trópusi tengerek felületének hőmérsékletét. Ehhez lehetőleg pontosan meg kell mérni a korallok kalcium és stroncium tartalmát. Warren Beck amerikai kutató olyan sikerrel finomította az e kémiai elemek kimutatását szolgáló eljárást, hogy most már 0,5 Celsius fokos pontossággal lehet meghatározni a történelem előtti tengerek hőmérsékletét, így, az új mérési módszerrel állapították meg Espiritus Santo sziget közelében, hogy az utolsó jégkorszak után a Csendes Óceán délnyugati részén a tenger felszínének hőmérséklete átlag 5 Celsius fokkal a mai alatt volt. Kodály Zoltán emlékezetére Kodály Zoltán emlékezetére címmel kiállítást nyitnak október 5-én délután fél négykor Salgótarjánban, a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtárban. Megnyitót mond Becze Lajos, a Salgótarjáni Állami Zeneiskola igazgatója. Közreműködik a Kodály Zoltán iskola Kicsinyek kórusa, vezényel Vale- csikné Tamás Zsuzsanna. A Mayo klinikán dr. Weisley professzor és csapata szétválasztott egy sziámi ikerpárt: a júniusban született Sarat és Pge Jonsont. Ez az első eset, hogy a klinikán sziámi ikrek születtek és sikerült a szétválasztásuk. A hatórás műtét után a kisbabák jól vannak. Balassagyarmati Honismereti Híradó Megjelent a Balassagyarmati Honismereti Híradó legújabb, 1991. évi összevont, első-második száma, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közművelődési főosztálya, valamint a Honismereti Szövetség támogatásával. A város élénk honismereti, helytörténeti műhelyeinek színvonalas tevékenységét reprezentáló kiadványsorozat immár tizenharmadik évfolyamig jutott el e szám megjelenésével ez a híradó. A híradó igen gazdag tartalmú, dokumentatív, és a művelt olvasó számára olvasmányként is izgalmas. Mindenekelőtt beszámol az 1991-es év kiemelkedő jelentőségű kulturális eseményeiről, amelyek jelentősége túlnő a város határán. Ezek közé tartozott az, hogy 100 éves a Nagy Iván alapította balassagyarmati Palóc Múzeum. Ez alkalomból 1991. november 29-én a Palóc Múzeum, a Nagy Iván múzeumbarát és várostörténeti kör, a balassagyarmati honismereti kör, a Varietas együttes közreműködésével emlékülést rendezett. Itt mutatták be Réti Zoltán Nagy Iván portréját, amelyet a múzeum számára készített és a városnak adományozott. Az évfordulóra a Magyar Posta levelezőlapot készíttetett Vertei József grafikusművészszel, amelyen a Palóc Múzeum és Nagy Iván arcképe mellett Balassagyarmat címere látható. Ugyancsak jeles eseménynek bizonyult a Horváth Endre grafikusművész születésének 95. évfordulója alkalmából a Madách Imre Városi Könyvtár és a balassagyarmati honismereti kör által rendezett emlékülés. Országosan is figyelmet érdemlő kezdeményezésnek számít az Majdán Béla által indított, illetve végzett tudományos munka, amelynek célja az egyik legrégibb magyarországi zsidó közösség, a balassagyarmati hitközség történetének földolgozása. A híradó jelen száma „Fejezetek a balassagyarmati zsidó közösség történetéből” címmel közli Majdán Béla tanulmányának első fejezetét. A témával foglalkozó kötet megjelentetésére 1993-ban kerül sor. Ugyancsak e témakörhöz tartozik dr. Petrik Jánosné „Az együttélés hétköznapjai. A balassagyarmati zsidóság helyzete az emancipáció előtt” című tanulmánya, amely levéltári iratok alapján készült. Á továbbiakban dr. Csáky Károly résztanulmánya Mikszáth néprajzával foglalkozik. A város múltja címszó alatt pedig Kató Sára késő bronzkori balassagyarmati leletekről, Tyekvicska Árpád a város régibb kori pecsétjeiről, Reiter László a helyi plébánia 1758. évi összeírásáról ír. A helytörténeti közlések között Jeli Fe- rencné Mohora nevének eredetéről, Tyekvicska Árpád a Schrecker család történetéről tesz közzé publikációt. A levelezési rovatban Szász Lajos a hosszú élet titkát boncolgatja. A Hírek rovatban Domokos Mátyás Zórád Ernő balassagyarmati kiállítását, dr. Muraközy Ferencné Zonda Tamás legújabb könyvét mutatja be. A híradót beszámoló egészíti ki a Madách Imre Városi Könyvtár és a fenntartásában működő honismereti kör 1991. évi tevékenységéről. Ezen kívül sajnos több gyászhírt is olvashatunk. Múlt évben hunyt el Farkas András festőművész, Szabó Vladimir, a város szülötte, továbbá Vajtkó István helytörténeti kutató és Vácz Béla, a honismereti kör tagja.- mér
