Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-19 / 247. szám
4 HÍRLAP OLVASÓINKTÓL OLVASÓINKNAK 1992. október 19., hétfő Folytatni kell az „Élő kíváncsiskodót” Rétságon lelkiismeretesen látják el a katonákat Jókedvű újoncuk Rétságon, bevonulás után Én is részt vettem a Hírlap által rendezett fórumon, ahol Salgótarján távfűtési gondjairól volt szó. Sajnos a legérdekel- tebbek: a hőszolgáltató igazgatója és a felszámolóbiztos nem jöttek el, pedig sok kérdést akartunk nekik feltenni. Javasoljuk, hogy a hőszolgáltató igazgatóját függesszék fel, s egy független bizottság vizsgálja meg, miből származik a vállalat hiánya. Azonban megrovás illeti az önkormányzatot is, mivel az ellenőrzést elmulasztották. Jóleső érzés volt tudomásul venni, hogy a Nógrád Megyei Hírlap fóruma elindított valamit, amit már olyan régen várunk a városban. Ezt a kezdeményezést folytatni kell és le kell leplezni a nem a helyükre való vezetőket, akik visszaélnek beosztásukkal. Ezt az érzést igazolja az a tény is, hogy a fórumon sok segítője és támogatója akadt a lap kezdeményezésének. Ez megmutatkozott a szenvedélyes felszólalásokban is. Szeretnénk remélni, hogy az újság továbbra is figyelemmel kíséri a dolgokat és összehívja az állampolgárokat, ha ilyen és hasonló dolgokat tapasztalnak. Nekünk pedig támogatnunk kell ebben az újságot. Szabó János Salgótarján Mint minden „fiús” család életében, nálunk is elérkeztt az idő, amikor gyermekünk, bevonult a Magyar Honvédség állományába. Mint minden édesanyának, nekem is az volt a legnagyobb gondom, hogy a beilleszkedés nehézségei mellett „éhen ne haljon a gyerek”! Vajon a megszokott ételek íze, minősége, mennyisége hogyan változik a honvédségnél? - gondolkodtam sokáig ezen. Egy vasárnapi látogatás alkalmával, természetesen élelemmel pakolva, kellemes meglepetésben volt részem. Több szülővel a laktanya étkezdéjében ülve, odalépett hozzánk egy tiszt és érdeklődött, hogy mi a véleményem a hallottak alapján az ellátásról: minőségileg és mennyiségileg. Tudom, hogy még otthon is problémát okoz egy kis családban a kellő változatosságé étkezés. Hát még egy ilyen nagy laktanyában, ahol sok száz ember részére kell főzni. Mint a bemutatkozás után megtudtam, Burai Béla zászlós úr, nagy súlyt fektet a laktanya élelmezési tisztjeként az elhangzó véleményekre. Mint elmondotta, minden megnyilatkozás, melyet a katonák tesznek, sokat segít munkájában, így ellenőrizheti közvetlenül magát és munkáját. A zászlós úr elmondta, hogy augusztusban éppen korszerűsítették a konyhát, építkeztek, s a hely szűke miatt nem tudtak eléggé változatosan főzni a laktanyában. Ezt a vélemények is visszaigazolták. Jelen viszonyok elérésében sokat fáradozott, kikérte tanácsát és segítségét a dandárparancsnok úrnak is. így ma már több szakismerettel bíró szakács dolgozik a konyhán. Ezzel is minőségi és változatos étrendet próbál elérni. A zászlós úr jövőbeli elképzelései közé tartozik, hogy a dandár keretein belül, az állomány életét az étkezés terén születésnapi étkekkel megszínesítse s e jeles napokat - a körülményekhez képest - emlékezetessé tegye. Némely szülőtől rossz véleményt hallva az ellátásról, megörültem, amikor a Burai űr felkért, hogy mint édesanya, mint szülő saját magam győződjek meg az elmondottakról! Kóstoljam meg és alkossak véleményt az aznapi menüről, tudva, hogy ..otthon sem. vasárnap minden nap”. A felkérésnek örömmel tettem eleget, hiszen így meggyőződhettem a laktanya „konyhai titkairól" . Mondhatom, a fiatal katonaszakácsok kitettek magukért. A csontleves, a töltött hús burgonyával igen ízletes volt. Miután a zászlós űr szívesen végigkalauzolt a konyhán, megelégedéssel nyugtáztam, hogy bár mindenki ízlése szerint soha nem lehet főzni, főleg ahol ennyi fiatalember van. de lelkiismeretes kezekben van a fiatalok fizikai és életkori szükségletének megfelelő ellátás Rétságon. a Hunyadi János gépesített lövészdandárnál. ifj. Szarni Jánosné Salgótarján Rablógazdálkodás pedig van! Amit a végkielégítésről tudni kell A szerkesztő válaszol Több olvasónk kérésére az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat ismertetjük a végkielégítéssel kapcsolatban. • A törvény szerint végkielégítés a munkáltató részéről történt rendes felmondás esetén illeti meg a munkavállalót. A munkavállalónak akkor is jár a vég- kielégítés, ha munkaviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. • A végkielégítés összege további három havi átlagkereset összegével emelkedik akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy a cég jogutód nélküli megszűnése miatt öt évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt szűnik meg. • Nem lehet felmondani a dolgozónak a keresőképtelenség ideje alatt, a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkó- ros betegnek két évig, valamint az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt, és a táppénzre jogosultság teljes idején. • Nem szüntethető meg annak a munkavállalónak a munkaviszonya sem, aki beteg gyermekével táppénzes állományban van, továbbá, aki közeli hozzátartozóját otthon gondozza, és ezért fizetésnélküli szabadságot kap. • Nem lehet felmondani az anyának terhesség alatt, a születést követő hatodik hónap végéig, valamint a gyermek gondozása céljából kapott fizetésnélküli szabadság ideje alatt. Ugyanez a tilalom vonatkozik a sorkatonai, a tartalékos katonai és a polgári szolgálatot teljesítőkre mindaddig, amíg a szolgálati idejük le nem jár. • Csak különösen indokolt esetben lehet felmondani a munkavállalói viszonyt az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül. • A munkaadó köteles igazolást kiállítani a munkahelyéről végleg távozó dolgozónak az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb a felmondás lejártakor. Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkahelyen töltött munkaviszony időtartamát, a levonandó tartozást és az utolsó év betegállományban töltött idejét. • Nem jár végkielégítés, ha a munkaviszony nyugdíjjogosul- ság, vagy korengedményes nyugdíjazás miatt szűnik meg. # A késedelmesen kifizetett végkielégítés után a munkáltató kamatot köteles fizetni elbocsáj- tott munkavállalójának éppen úgy, mint a késedelmesen kifizetett munkabér után. Ez a szabály az új Munka Törvény- könyve szerint is érvényes. # Adóbevalláskor a munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégítést az állami végkielégítéssel azonos módon lehet bevallani úgy, hogy - a törvényben meghatározott mértékű - végkielégítésnek egy hónapra eső részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik. Például ha valaki júliustól kapott végkielégítést, akkor a személyi jövedelemadó bevallásakor az adott évre hat havi összeget kell bevallania és ezzel szemben hat hónapra eső adóelőleg számolható el. A végkielégítésből a kifizető 20 százalékos adóelőleget von le. Elsősorban cigányok segítettek Történt, hogy a napokban a tűzhelyből kiöntött hamu között valószínűleg megbújt egy parázs is. A széltől átizzott parázs meggyújtotta a hulladékot, és mire észrevettük, már a közeli épület is veszélyben volt. Az italboltba siettünk segítségért. Sokan voltak odabent, de a kérésre egyértelműen csak a sokak által szidott cigányok reagáltak. Nekik, és a jelenlévő néhány „magyarnak” köszönhető, hogy nagy baj nem történt. Éppen ezért szeretnék nyilvánosan köszönetét mondani a cigányoknak, hogy mindenki vegye észre: nemcsak rossz tulajdonságukról, hanem jóindulatú segítségükről, összefogásukról is ítéljük meg őket. Özv. Kovács Jánosné Alsópetény Úgy látszik, Faragó Zoltán újságíró darázsfészekbe nyúlt, amikor az erdőgazdálkodási munkálatokat bírálni merészelte. Vajon az erdőgazdaságok szakemberei, vagy az üzemterv készítői megnézik-e a tervezett kivágásra kerülő erdők élővilágát, vagy adnak-e utasítást a fakitermelőknek, hogy az odvas, illetve az olyan fákat, amelyeken fészkek vannak, ne pusztítsák el? Tapasztalatból tudom, hogy ilyen utasítást soha nem kaptak a favágók! Továbbá megkérdezik-e az erdők állat- és madárvilágának ismerőit, hogy egy-egy erdőrészben milyen mennyiségben költenek bizonyos madárfajok? Vajon ki tudja, hogy az idős bükkösök eltüntetésével negyedére csökkent a megyében honos erdei és nagypele állomány? Az ’50-es években tavasztól őszig szüneteltettek minden bozótirtást és fakitermelést, amit törvényerejű rendelet is előírt! Ezzel szemben a mostani „üzemterves” fakitermelési rendszer fittyet hány a rendeleteknek, magyarul nincs irgalom az erdők élővilágának. Hiába jajgatnak, csapongva keresik kicsinyeiket a madarak, miután a lakásuknak szolgáló fa a motoros fűrész hatására döngve a földhöz csapódik! Erre, tudom az a válasz, hogy „egy-két madárfaj érdekében nem állhat le a fakitermelés.” Hangzatos érv, hogy némely Olvasónk édesapja az Alföldre járt dolgozni, ahol a kialakult kapcsolatából gyermek született, aki a nevét viseli és akinek javára gyermektartásdíjat is fizetett. A fennálló házasságából is van három gyermeke, akik szeretnék tudni, hogy féltestvérükkel miként kell „számolniok”? Édesapjuk kitagadhatja-e a féltestvért a hagyatékából? Ha kitagadja, a féltestvér „kereskedhet-e”? Mi erre a jogszabály? A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 599. paragrafus 1. bekezdése szerint örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Való igaz, hogy a Ptk. 623. paragrafusa szerint az örökhagyó halála esetére vagyonáról erdő fafajait le kell cserélni, de milyen áron? A lakóhelyem fölött húzódó idős, vágásra érett akácos helyét beültették fekete fenyővel. A telepítés nem sikerült, a következő évben újra telepítették, de a feketefenyő-csemeték csak nem akartak meghonosodni annak ellenére sem, hogy két évben végeztek helikopteres permetezést gyomirtás céljából, illetve próbálták kiölni a nem kívánatos faféleségeket. Minthogy sehogyan sem sikerült a fenyőtelepítés, hoztak akács- csemetéket és újra ezzel ültették be az egész hegyoldalt. Ilyenformán, ha nem kísérleteztek volna, és hagyták volna az akácost újra felújulni, egy csomó pénzt megspórolhattak volna! A Hírlap egyik számában Gál Sándor arról elfelejtett említést tenni, hogy az örökségül hátrahagyott erdőtelepítések hány év múltával válnak ismét kitermel- hetőkké? Kijelentette, hogy nem folytatnak rablógazdálkodást. Erre az a válaszom, hogy a magasabb fórumokon is elismerték a rablógazdálkodás tényét. (írásom végén az idézet ezt támasztja alá!) Az utóbbi években sikerült elérnünk, hogy tarvágások esetén meghagynak néhány „költő- fát”. Sajnos ezeket az egyedül álló fákat a legkisebb szélvihar is könnyűszerrel kidönti! Arról hallani sem akarnak, hogy számos madárfajnak szüksége van az erdő sűrűjére is! Higyjék el vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezhet. (Lapunk 1992. október 5-ei számában részletesen foglalkoztunk a végrendelet ismertetésével, ezért arra most nem térünk ki.). Érvényes végrendelkezés esetén a Ptk. 661. paragrafusa szerint az érintett leszármazót (gyermeket) kötelesrész illeti meg! A kötelesrész a fele annak, ami neki mint törvényes örökösnek járna. A Ptk. 662 paragrafusa szerint nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás a törvény szerint csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. Egyébként a törvény Ptk. 663. paragrafus 1. bekezdés a-f,/ pontjai felsorolják az okokat is, melyek szerint kitagadásnak van helye. nekem, hogy van a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tanárai között néhány természet- barát ismerősöm, akik egészen másként vélekednek az erdőkről. mint az erdőgazdaságok vezetői. Most idézek egy pár sort a Rádió és Televízió Újság november 10-ei számából, amely 14 óra 50-kor a 2-es csatornán, a „Kincstári erdőink” című műsort ismertette: „Az erdők fenntartása sem azzal a ..rablógazdálkodással” nem egyeztethető össze, amit az elmúlt években folytattunk, sem pedig a ma divatos piacgazdasági gyakorlattal, amely „meg térülő" erőforrásnak tekinti az erdőt... Az erdő nem a fák sokasága. hanem növényi és állati élettársulás. amelyet nehéz mesterséges úton reprodukálni. Ma már csak igen kevés természetes erdő van Magyarországon, nem mindegy tehát, hogy milyen erdőgazdálkodást folytatunk. milyen elveket vall a kincstár, vagyis a minisztérium, mi a véleménye az erdészeknek és az ökológusoknak!” A fent idézett sorokból is kitűnik. hogy valóban rablógazdálkodást folytattak az elmúlt évek során és ezt sem Gál Sándor sem tudja megcáfolni, mivel ezen állítást a magasabb fórumokon is elismerik! Varga Ferenc Madártani és Természetvédelmi Egyesület örökös tagja Olvasónk nem írt arról, hogy édesanyjuk életben van-e még? Feltételezzük, hogy igen s ebben az esetben fel kell hívnunk a figyelmet az úgynevezett özvegyi jogra is. mert a Ptk. 615. paragrafusa 1. bekezdésében foglaltak szerint az örökhagyó házastársa örökli mindannak a haszonélvezetét. amelyet egyébként nem ő örököl. A négy gyermek erre figyelemmel csak a túlélő házastárs halála után juthat hozzá örökrészéhez. A kérdésre egyértelmű válaszom. hogy számolniok kell a féltestvérrel, aki feltehetően nem adott, vagy nem ad okot arra. hogy édesapjuk őt végérvényesen kitagadhassa a hagyatékából. Ilyen esetekben legcélszerűbb a méltányos egyezség- kötés. mert egy esetleges peres eljárás hosszadalmas és költséges is. Dr. Verebélyi Bélyeg nélkül feladható POSTAHIVATAL HELYBEN A végkielégítés mértéke a munkaviszonytól függ: 3 évi munkaviszony esetén egy havi 5 évi munkaviszony esetén két havi 10 évi munkaviszonv esetén három havi 15 évi munkaviszony esetén négy havi 20 évi munkaviszony esetén öt havi 25 évi munkaviszony esetén hat havi átlagkereset összege. Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Kitagadható-e a féltestvér a hagyatékból? 1
