Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-16 / 245. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. október 16., péntek A jövő század erőmüve a KFKI-ban Alvin Lee Budapesten Képes technikatörténet Az első norvég távírókészülék Lang Györgyi és a kilók Hogy változnak az idők! An­nak idején a Kessler nővérek, a Vári-ikrek dobogtatták meg a varieté szerelmeseink szívét. Csinos pofi, karcsú láb, ringó csípő kellett a sikerhez. Ha an­nak idején a Pa-dö-döhöz ha­sonló „duci” lányok léptek volna a színpadra ...- Belerengett volna a világ - kacag Lang Györgyi. - El sem tudom képzelni a Kessler-nővé- reket mázsás kiadásban.- Ha jól tudom, te sem szület­tél ilyen ducinak.- Hát éppen csont és bőr sem voltam. De azért kellett egy ki­csit hízókúráznom.- Fogyókúrázni szoktál?- Amíg mások azon törik a fejüket, hogyan adjanak le egy-két kilócskát. én azért izza­dok, hogy felszedjek vala­mennyit.- Hogyan letté! profi színész­nőből popsztár?- A Gőzben Pécsett, a Nem­zeti Színház tagjaként egy bo­lond lányt domborítottam, a duci-párti nézők nem kis örö­mére. Már akkor törtük a fejün­ket, hogy meg kellene csinálni a Pa-dö-döt, de túl nagynak tűnt a rizikó. Szerencsére bejött a buli.- Miért éppen ilyen „kecses" balettnevet kölcsönöztetek?- Mert olyan „padödösen” nézünk ki.- Nem titok, Mécs Károly színművész nevelt lánya vagy. Mit szól ehhez a „szerephez” ?- Szentem rém büszke rám.- A tervek?- Néhány újabb kiló.- Lemez?- Készülőben.-A címe?- Még titok.-A mai program?- Irány a bizományi. Megyek egy újabb bakancsot venni. Gyűjtöm a csinos surranókat. A csongrádi Batsányi János Gimnázium hallgatója, Pólós János, második díjat nyert a Pest-Budai Ifjúsági Kultúr Egylet által - a diákok számára - meghirdetett novellapályázaton. Egy évvel ko­rábban már sikeresen szerepelt a XV. Erkel Diák Ünnepek ren­dezvényein, ahol a politikai paródiáját első díjjal jutalmazta a zsűri. írásainak a sajtó is nyilvánosságot adott. Jelenleg az Ifjú­sági és Diák Humoristajelöltek találkozójára készül. Az „Én ezt tudom” c. verseny selejtezőjén sikeresen túljutva, a megyei döntő előtt áll. A felfelé ívelő sikersorozat értékét emeli az a tény, hogy mindez (lakott területtől) távol, a városi ember kényelmébe nem illő, Petőfit megihlető alföldi puszták végtelenjében született. A KEKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet tokamakja hasonló, csak méreteiben lényegesen ki­sebb berendezés, mint Angliában, mellyel termonukleáris fúziós teljesítményt állítottak elő. A vá­rakozások szerint ilyen erőmű lesz a jüvő század erőmüve, amelynek a fűtőműve nehézvíz, a víznek egy fajtája, amely szinte kimeríthetetlen mennyiségben található földünk felszínén. AKFKI-RMKI kutatói magyar tokamakon vizsgálják, hogy a több millió fokos plazma, mely részint a termonukle­áris égés beindulásához kell, és részint a termonukleáris égés következtében, hogyan változnak meg a forró plazma tulajdonságai. „Ha azt mondjuk alvin Lee, azt értjük alatta: Ten Years Af­ter”. Ezt írta egy A. Courtois nevű újságíró 1971. végén, az „A Space in Time” című nagy­lemez recenziójában, Belgium akkori vezető szaklapjában, a Juke Boxban. amely azóta már nem létezik. Ebben igaza volt. Mondom ebben, mert a továb­biakban nem mindenben tudok egyetérteni vele, bár én is úgy érzem, hogy például a „Watt” LP egy kissé eklektikus, és mintha fáradtak, vagy leg­alábbis ötlettelenek lennének a fiúk imitt-amott. Mit mond még Courtois úr? Többek között ezt: „Nem voltak soha zseniálisak, vagy sokszínűek. Egy kicsit hard rock, egy kicsit blues, amit csinálnak. Néha persze ragyo­góan muzsikálnak, de sohasem annyira jól, hogy elhiggyük, tényleg jó zenészek. Alvin Lee messze van attól, hogy jó gitá­rosnak mondhassuk. Ügyes keze van, gyorsan játszik, de hát az azért nem egyenlő azzal, hogy valaki valóban jó is ...” Lee már tizenhárom évesen zenekart alakít a gimnázium­ban. Nevük Javi [breakers. Ez után következik a Jaybirds, és utána, 1966-ban, a Ten Years After. Bluest játszottak elsősor­ban, és bár fehér voltuk, fehér zenei érzéseik (tanultságuk), fehér zenei gondolkodásmódjuk mindenen átüt, biztosan az él­vonalba, a legjobb blues-elő- adók közé kell számítani őket. És rock and roll-t is játszanak. Ahogy azt a brit rock-osok kez­dik felfogni. Ez a rock and roll nem a populáris fajta, nem Pres- leyé, nem Bili Haleyé, vagy te­szem azt Gene Vincenté. Ez a rhytm and blues, tehát a feketék városi népzenéjének rhytm (ritmus) részéből táplálkozik inkább. Táncolni még csak-csak lehetne rá, ám - és erről már másutt szóltam - nem illik. Mert ez már koncertzene. Egy kicsit magamutogató, egy kicsit tiszteletet parancsoló, egy kicsit nehéz(kes)... Szóval, mit nyújtsam? — rock. Az a mu­zsika, amit először és elsősor­ban a britek játszanak. 1969-ben Ten Years After is fellép a woodstocki fesztiválon, és az „Lm going home” gitárré­szével, Lee gyorskéz-techniká- jának is köszönhetően, hatalmas sikert arat. Egy év múlva a fél világ láthatja-hallhatja filmen. És akkor már új győzelmet ün­nepelhet a csapat, a „Love like a man” sikerét is. A hetvenes évek közepén Al­vin Lee feloszlatja együttesét. Két album címét láthatták itt, kedves olvasók, említsünk meg még egy LP-t, a „Rock and rollt a világnak" címűt. Persze ez is - mint az előzőek - inkább hard rock és blues. A Courtois által bemutatott lemezen hegedű szól. itt pedig Moog szintetizá­tor. 1989-ben összeáll a csapat, 91-ben újra felbomlik. Alvin Lee alkalmi partnerekkel újra és újra turnékra indul. Az új. az idei világturnén Budapestet is útba ejti és október 27-én hang­versenyt ad a Városligetben. Már tiszteletbeli magyar roc- kemek számít, hisz, ha jól tu­dom negyedik alkalommal lép magyarországi színpadra. Tel­jes joggal énekelheti hát, hogy I'm going home, vagyis: Haza megyek. Miért ne hinnők, hogy az új hangversenykörút „tiszteletére" jelentette meg CD-jét? A cí­mek: Real life blues (Blues az igazi életről) és Lost in love (Elveszejtett a szerelem). Nagynevű zenésztársak játsza­nak vele, mint vendégművé­szek: George Harison és Jón Lord. Lordot legalább a Deep Purple vagy a Whitesnake felál­lásából kell ismerni. Vass Imre Egy törpenappal karambolozik a Föld? Az állócsillagok is mozognak Kerek száz esztendővel ez­előtt E. Bemard amerikai csil­lagász ugyancsak ráijesztett kortársaira. Felfedezett ugyanis egy vörös színű törpenapot, amely óránkénti 400.000 kilo­méteres sebességgel rohan fel­énk. Ez a Berbard-féle nyílcsil­lag hat félévnyi távolságra van a mi Napunktól. Vajon összeüt­közhetnek? Eddig még nem történt baj. és noha a törpenap 100 év óta 350 milliárd kilométerrel köze­lebb jött. nem jelent közvetlen veszélyt számunkra. Érthetőbbé válik a helyzet a mi Napunk néhány adatának ismeretében: a Nap a Tejút szé­lén, egy óriási diszkoszkorong mentén „él", amely 200 milliárd Napnak ad otthont. Szabad szemmel közülük csak 5000 látható. A többi olyan messze van, hogy csak csillogó, tej­színű szalagnak tűnnek. Könnyebben felfoghatjuk a távolságokat, ha egy 1:100 mil­liárdos modellt vesszük alapul, így a mi Napunk körülbelül cse­resznye nagyságú, tőle másfél méter távolságban található porszemnyi nagyságú Földünk, s a Bemard féle nyílcsillag egy tőlük 400 kilométer messze lévő zöldborsó, amely évente négy millimétert araszol a mi irányunkba. így már nem is tű­nik olyan vészesnek a helyzet! Sokkal félelmetesebb a világűr­ben lévő üresség. Egy ezer ki­lométeres sugarú golyóban ép­pen hogy csak hét cseresznye, vagy zöldborsó nagyságú „Nap” található. Mivel a csilla­gok ilyen távolságánál alig ész­lelhető a mozgásuk, csak jó 200 éve tudunk létezésükről. Az ókorban azt hitték, hogy - néhány bolygó kivételével - a csillagok egy helyben állnak az égbolton. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van. a mi Napunk sem áll egy helyben mozdulat­lanul. Csak az a sebesség, amellyel a Tejút központja kö­rül forog, 800.000 kilométert tesz ki óránként. És bár mi is forgunk vele. ebből semmit sem érzünk. Kár, különben fantasz­tikus sebességmámort élhet­nénk át, minden veszély nélkül. Persze csak addig, ameddig a Barnard féle nyílcsillag vagy egy másik nem keresztezi az utunkat. A távírójeleket papírszalagra nyomó távírókészüléket 115 év­Bővül a videopiac Élesedik a verseny a video­filmek piacán. Az amerikai Co­lumbia Tristar Home Video most szállt be a magyarországi üzletbe, hogy legújabb filmjei­vel részt követeljen magának ebből a világ minden részén si­keres üzletágból. A cég nevéhez fűződik, többek között a Termi- nátor 2., a Nicsak ki beszél, Az emlékmás. de hamarosan for­galmazni kezdik a Hook, az Addams family, az Elit kom­mandó, s a Robotzsaru II. kó­piáit is. Diáksiker a tanyák között vei ezelőtt, pontosan 1877-ben Christian Holberg Gran Olsen norvég feltaláló készítette el. Az adás egy zongorabillen- tyű-szerű szerkezettel történt: a billentyű lenyomásakor a táp­láló telep árama zárult és az áramot drótvezeték segítségével a vevőn lévő elektromágnesbe vezették be. Ez az elektormág­nes - a jeleknek megfelelően - hosszabb, vagy rövidebb ideig egy kart húzott magához, mely­nek a végén elhelyezett írószer­kezet jegyezte fel a jeleket a két keréken futó papírszalagra. Felvételünkön Olsen távírója, melyet a norvég technikai mú­zeumban őriznek. K. A. Bélyeg nélkül feladható POSTAHIVATAL HELYBEN Premier: Sült zöld paradicsom A túlsúlyos, mindig nassoló Evelyn Couch a férjével él. Legfőbb gondja, hogy frissítse föl szexuális életüket. Ezért különféle tanfolyamokon vesz részt, hogy az ott szerzett ta­pasztalatait otthon is alkal­mazni tudja. Egyelőre remény­telenül. Evelyn nagyrészt azért változtatja meg az életét, mert Ninny különös történetei erre inspirálják. Ninny Threadgoode 83 éves öregasszony, a Rose Hills-i öregek otthonában lakik. Ninny történetei két nőről szólnak: a fékezhetetlenül vakmerő fiús lányról, Idgie-ről és barátnőjéről, Ruth-ról, akik a harmincas években vezettek egy is kávéházat, a Whistle Stop Cafe-t, ahol jó sülteket lehetett kapni, ahol mindenna­pos volt a kedvesség és a neve­tés, de esetenként gyilkosság is előfordulhatott...

Next

/
Thumbnails
Contents