Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-16 / 245. szám

NAGYBÁRKÁNYBAíí ELLENŐRIZTEK, KISBÁRKÁNYBAN LEBUKTAK — 5. oldal NOGRAD HÍRLAP ^ taraié MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. OKTÓBER 16. PÉNTEK III. ÉVFOLYAM 245. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT MAGYAR HITEL BAN K RT az érté fi forrása Új telefonszámunk: 16-166, 16-532 (8968) Olcsóbb hitelek Olcsóbb lett az Egzisztencia-hitel és a Start-hitel a vállalkozók számára, mert a Magyar Nemzeti Bank 22-ről 21 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot csütörtökön. Az Egzisztencia-hitelhez így október 15-től, csü­törtöktől fogva az igénylők 16,6 százalékos kamat fejében juthatnak, szemben a korábbi 17,2 százalé­kos kamattal. Ugyancsak olcsóbb lett a Start-hitel, ebben az esetben az alapkamat 75 százaléka a kamat mérté­ke. Ez most 15,75 százalék. A kamatrés pedig egy, illetőleg két százalék, attól függően, hogy az igé­nyelt hitelhez sikerül-e garanciát rendelni. (MTI) Késlekedő törvény Még egyik parlamenti párt sem küldte meg vé­leményét a készülő hon­védelmi törvényterve­zetről a Honvédelmi Minisztériumnak. A szeptember elején meg­tartott első hatpárti egyeztetésen pedig szó­beli megállapodás szü­letett arról, hogy szep­tembervégéig, de legké­sőbb október közepéig mind a hat párt írásban fejti ki véleményét a tör­vénytervezetről, amely­nek elfogadásához két­harmados többségre van szükség. Pártvélemé­nyek hiányában pedig nem lehet megkezdeni az érdemi egyeztetést a honvédelmi törvényről. A tárca illetékeseinek véleménye szerint való­színűleg csak 1993 első negyedévében születik meg a jogszabály. NY€fl€M€NY0Z0N Visszaszámlálás napig még előfizetheti az októberi Hírlapot! Csökkent a kárpótlási jegyek kamata Október 15-től csökkent a kárpótlási jegyek kamata, mi­után a Magyar Nemzeti Bank 22-ről 21 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot. A kár­pótlási törvény értelmében a kárpótlási jegyek kamatának mértéke a jegybanki alapkamat 75 százaléka. Ez mostanáig 16,5 százalék volt, október 15-től vi­szont 15,75 százalék. Kevesebb a külföldi turista A Magyarországra látogató külföldi turisták száma az év első nyolc hónapjában 9,4 százalék­kal, a külföldre utazó magyarok száma pedig hat százalékkal volt kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A külföldi vendé­gek 17 százalékkal kisebb mér­tékben vették igénybe a szállás­helyeket, mint egy évvel koráb­ban. Januártól augusztusig 21,8 millió külföldi fordult meg az or­szágban. Kozárdi haláleset - kérdőjelekkel „Mondják, a tulajdon fia volt a tettes” wmm mmam A nap még vörösre festi az ég alját, amikor letérünk a főútról, és a Cserhát dombjai között folytatjuk utunkat. Amint Ko- zárdra, a nyugalmáról és csendjéről híres, eldugott falucskába érünk, már teljesen besötétedik, ereszkedni kezd a köd, és csak az utcai lámpák gyér fénye ad némi világosságot. Tulajdonkép­pen azt sem tudjuk, hogy hová menjünk, de a művelődési ház előtt találunk négy-öt. A faluban sehol egy ember, pedig egészen másra számítottunk. A bejelentés ugyanis emberi halálról és ha­talmas felzúdulásról számolt be, ami megzavarta nemcsak Ko- zárd, hanem a környező falvak lakosságának nyugalmát is. — Hová, hová uraim? - állít meg egy határozott hang. A kul­túra háza előtt civil ruhás nyo­mozók várakoznak. Elmondjuk, milyen hírek jutottak el hozzánk a településen történtekről. Elő­ször csodálkoznak, hogyan ter­jedhet ilyen gyorsan az infor­máció, aztán csak annyit mon­danak. hogy nem tudnak még semmi biztosat. Egy hullát va­lóban találtak, de felelőtlenség lenne bármit is mondani a szük­séges vizsgálatok lezárása, és alapos helyszíni szemle előtt. Egyikük még megemlíti, hogy a körzeti orvos bejelentése alapján érkeztek, mivel az elha­lálozott személy igen gyanús körülmények között lehelte ki lelkét... Marad tehát a község lakos­sága: vajon a helybeliek hogyan látják az eseményeket? Egyálta­lán, mi történhetett Kozárdon? Nincs szerencsénk, a kocsma zárva van - szokatlan dolog ez egy szerdai estén -, pedig az ital bizonyára könnyen megoldaná (Folytatás a 3. oldalon) A csütörtökön, a kora esti órákban rendezett Nógrád Megyei Hírlap fórumon sokan kíváncsiskodak a tarjani hőszolgáltatásról. Gyurkó Péter felvétele Lapunk fórumán nem volt vezetőakasztás, de fűtés is alig A drágaságtól van melege Tarjánnak Az embert nyilvánvalóan a saját pénztárcája érdekli a le­ginkább. Ebből adódóan nem meglepő, hogy Salgótarjánban, a közel négyezer lakást érintő távfűtés gondjai a hivatalos fű­tési szezon kezdete előtt, éppen a súlyosbodó problémák miatt nagy port kavartak. Mert lássuk be őszintén: manapság, amikor áremelésekkel teli hétköznapo­kat élünk, vaj’h ki örül egy ap­rócska árbani felfelé módosí­tásnak is, az élet bármely terüle­tén? Többek között ezért is karolta fel lapunk, a Nógrád Megyei Hírlap a megyeszékhely távfű­tésének ügyét, legfőbb indok­ként felvetve: mit szólnak a hét elején tartott képviselőtestületi ülés határozatához, a lakossági 15 százalékos emelés és a közü­leti közel 60 százalékos emelés tényeihez az érintettek: a fo­gyasztók? Amikor elkezdtük szervezni a csütörtökön, a Nógrádi Törté­neti Múzeumban rendezett „Elő kíváncsiskodó” fórumunkat, még reménykedtünk, hogy az általunk meghívott minden ille­tékes ott lesz a beszélgetésen. Sajnos, nem így történt. Például Csőke Béla, a Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat igazga­tója, Varsányi István, felszámo­lóbiztos, Detre Jenő, alpolgár­mester - az ügyben egyik legil­letékesebb városi vezető - egyéb programjaik miatt nem tudták megtisztelni a kíváncsis­kodó hallgatóságot, hogy véle­ményükkel eloszlassanak félre­értéséket, mendemondákat, hí­reszteléseket. A legilletékeseb­bek közül tehát néhányan tá­volmaradtak .. Mint közismert, a város hő­szolgáltatási díjait már a múlt esztendőben száz százalékkal emelték. Nógrád megye ebben is az élen járt. mert az ország egyetlen településén sem tettek ily mértékű nyereséget a dí­jakra. A hőszolgáltatást igénybe vevő lakosság legrosszabb ál­maiban sem gondolhatott arra, hogy ezt a fantasztikusan magas tarifát az idei esztendőben akár minimális arányban megemelik. Mégis így történt. (Folytatás a 3. oldalon) A nyugdíjkorhatár emelése ellen Tiltakozó petíció Telitalálatos totószelvény Salgótarjánban Munkanélküliek milliója Aki már valaha is kitöltött to­tószelvényt. természetes, hogy álmodozott arról: mi volna, ha ő ütné meg a főnyereményt? Hogy miképp néz ki mindez a valóságban, erre most álljon itt egy közeli példa: A totó 40. játékhetére beér­kezett 2 millió 763 ezer szel­vény között mindössze négy te- litalálatosra bukkantak az ér­tékelők. A négy „teli” egyikét pedig épp Salgótarjánban töltöt­ték ki. A szerencsések a Kassai sori totózóban már fel is vehet­ték nyereményüket: a 320 forin­tos „koli” vonzatokkal együtt 1 millió 53 ezer forintot ért! A nem is oly rég még mesés­nek számító összeget ketten ve­hették fel: egy 21 és egy 24 éves fiatalember. Volt korábban harmadik társuk is, aki balsze­rencséjére a milliós szelvény ki­töltése előtt napokkal szállt ki a „buliból". S hogy jó helyre ko­pogtatott-e Fortuna istenasz- szony? Bizonyára: mindkét nyertes munkanélküli, egyikük már kétgyermekes családapa. A telitalálat tényét korán megtudták, egyikük hallgatta a Poptarisznyát. Amikor örömét megosztotta társával, az el sem akarta hinni, hogy mindez igaz. Aztán azért izgultak: mennyi a nyeremény? Másnap reggel öt­kor a rádióból tudták meg az összeget, s már „csak” az volt a kérdés, egyezik-e szelvényük sorszáma a Sportfogadásban lé­vővel? Egyezett. A pénzt egyébként életszín­vonaluk javítására fordítják a boldog „szerencselovagok”. Egyikük terveiben autó vásár­lása is szerepel.- Balázs ­Népjóléti képzési központ a megyeszékhelyen Esélyek és lehetőségek I)r. Jávor András államtitkár nyitotta meg a központot Szakmai tanácskozás kereté­ben, csütörtökön tizenhárom órakor ünnepélyesen megnyílt a Salgótarjáni Népjóléti Képzési Központ, amit az illetékes mi­nisztérium a volt városi pártbi­zottság székházában hozott létre. Dr. Jávor András államtitkár nyitóbeszédében emlékeztetett arra az időszakra, amikor lünk- (Folytatás a 3. oldalon) Hankiss nem bocsátotta el Chrudinákot Nem akartam a legszigorúbb eljárást alkalmazni Chrudinák Alajossal szemben, így nem bo­csátottam el, hanem visszavon­tam — még 1984-ben kapott — megbízását a külpolitikai önálló szerkesztőség vezetésére — je­lentette be csütörtöki sajtótájé­koztatóján Hankiss Elemér. A tv-elnök döntése alapján Chru­dinák Alajos eddigi besorolása, fizetése nem változik, tovább szerkesztheti az Új világot, a Tá­jak, városok, embereket és a Szemtől szembent. Chrudinák rendelkezésére áll még 50 perc egy olyan műsorra, amelynek ar­culatát ő határozhatja meg. A műsorokat egy leendő, a TV2- höz tartozó szerkesztőség veze­tőjeként gondozza majd. Chru­dinák Hankiss ajánlatait egyelő­re nem fogadta el. A külpolitikai önálló szerkesztőség vezetője ezentúl Vári Attila lesz. Földek az állami gazdaságok dolgozóinak Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának döntése alapján október 15-től az állami gazdaságok dolgozói megkap­hatják a jogszabályban egyéb­ként már korábban előírt 20 aranykorona értékű földet. Rácz Ernő, az Á VÜ mezőgaz­dasági privatizációs igazgatója elmondta: az akció révén mint­egy 80 ezren jutnak földhöz. Mi­vel a mezőgazdasági földek érté­ke átlagosan 21,5 aranykorona hektáronként, így mintegy 80 ezer hektár kerül az állami gaz­daságok dolgozóinak tulajdoná­ba. MOST NYÍLIK! Október 17-én MERSZI francia áruk boltja! Nyitás napján rendkívüli kedvezmények! -tapéták 250 Ft-tól -műanyag padlóborítók 200 Ft/m2-től Egyéb kínálatunk: írószerek és műanyag falborítók Várjuk Kedves Vásárlóinkat! Salgótarján, Arany J. út 15. sz. alatt 9-13 óráig. > Szabad György, az Országgyűlés elnöke csütörtökön parlamen­ti dolgozószobájában átvette azt a petíciót, amelynek 18.500 aláírója — a győri RINGA Húsipari Vállalat Szakszervezeti Tanácsa kezde­ményezése — a nyugdíjkorhatár emelése ellen tiltakozik. Az Országgyűlés Sajtóirodájától kapott információ szerint a házelnök biztosította a petíciót átnyújtó Győr-Moson-Sopron me­gyei delegáció tagjait, hogy szóban és írásban kifejtett érveik kellő mérlegelésre kerülnek a törvény-előkészítő munka során.

Next

/
Thumbnails
Contents