Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-14 / 243. szám

1992. október 14., szerda PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Siker az országos Széchenyi-versenyen Szép volt pásztói lányok! Széchenyi István születésé­nek 200. évfordulójára 1991 szeptemberében a Haza és Ha­ladás alapítvány, a Közoktatási és Művelődési Minisztérium, az Országos Széchenyi Kör és Bonyhád város polgármestere pályázatot hirdetett, amelynek témája a „legnagyobb magyar” életét, munkásságát, korát, s annak nagyjait megismerni vá­gyó 7. osztályosok érdeklődési körére terjedt ki. A pásztói Dó­zsa György általános iskola há­rom leánytanulója, Bátka Niko­letta, Németh Anita és Tóth Henrietta, „Ismeretekre vágyó tinik csapata” jeligével, s azzal az elgondolással nevezett a ver­senyre: ha nem is jár kézzel fogható eredménnyel szereplé­sük, szellemileg gazdagabbá, életbeni jártasságban pedig ta­pasztaltabbakká lesznek. A megméretés első szakasza levelezőverseny volt, amely vé­geztével kiderült, a Dózsások hetedikként kerültek be a 23 csapat részvételével, Bony- hádon megrendezett elő-, illetve középdöntőbe, ahol aztán a 2. helyet szerezték meg. A versenysorozat döntőjét, hét csapat részvételével, szep­tember 26-án rendezték, ugyan­csak Bonyhádon. A három diáklány, mint el­mondották, a felkészülés során mind közelebb került Széche­nyihez, aki az akkori és a mai világ emberének szemében is csodákra, épp elmével felfogha­tatlan tettekre volt képes. A csapat aztán felkészítőjük, és lelki támogatójuk , Rónai Gá- borné és Antalné Prezenszki Pi­roska kíséretében kelt útra, hogy bebizonyítsák maguknak és másoknak, így a Raffai Ernő államtitkár vezette zsűrinek is: ott a helyük a döntőben. Elképzelésüket sikerült meg­valósítani, mivel a dobogóról mindössze egy ponttal leszo­rulva, az értékes negyedik he­lyet szerezték meg. Felújítják a Zagyva-hidat Gazdálkodó lesz a volt ENSZ-tanácsadóból? Szervezik a gazdákat Jobbágyiban Azaz csak szerveznék, mivel a kárpótlási jegyek még alig vannak kézben, márpedig a tör­vény értelmében a kárpótlási földekhez csak árverés útján le­het jutni, viszont annak egyik, s legfontosabb kelléke az előbb említett kárpótlási jegy. Ennek híján azonban csak minden kö­telezettség nélküli tervezge- tésre, diskurzusra futotta az el­múlt héten Jobbágyiban megtar­tott földárverésen, a földre és gazdálkodásra vágyó gazdaje­löltek legtöbbikének. A min­tegy 20 főnyi, szemlélődő né­zőközönség között feltűnő volt az a 4-5 férfi, akik egy idősebb úriember köré húzódva dugták össze fejüket, alaposan elmé­lyedve a beszélgetésben. Az idősebb férfiú kitartóan ecsetelte az együttműködés le­hetőségeit a 30-40 év közötti gazdáknak, akik nem egyköny- nyen adták be derekukat. Fenn­tartásaik voltak: ha közös erővel összefognának, tudnának-e olyan termékeket előállítani, amelyekkel versenyképesek lennének? Meg tudnának-e élni külföldön, hisz piacot remélve, onnan is hazánkba hozzák a mezőgazdasági termékeket? Az idősebb úriember a jogosnak tűnő kérdések ellenére, nem adta fel. Bízott hozzáértésében, önmagában, s ezt próbálta meg­értetni a többiekkel is. Végül megállapodtak: a következő, január táján esedékes árverésig, alaposan meghányják-vetik az elképzeléseket. Mielőtt szélnek eredtek Nógrádi Andor pedagógus 5,1 hold földet vásárolt volna, sikerült szót váltani a „főkolompossal”, Balogh Péter Hollandiában élő mezőgazda- sági szakértővel, a FAO (ENSZ) volt tisztségviselőjével.- Balogh úr, milyen tervei vannak ?- Fiatal mezőgazdákkal itt Jobbágyiban egy együttműkö­dést kezdeményezni a piaci irá­nyelvek alapján. Ma mindenki panaszkodik, hogy nincs piac a termékekre. Először is: Ma­gyarországon van tízmillió fo­gyasztó, másrészt pedig ott az export piac. Csak azt kell meg­értenie a helyi gazdáknak, hogy az itteni körülményeket figye­lembe véve, hogy lehet speciá­lis termékekkel, külföldi partne­rekkel együttműködve, minő­ségi szinten előállítva azokat, rentábilissá tenni a gazdálko­dást - magyarázta a megnyerő modorú, hatvanas évei végét ta­posó szakember.- Ón mekkora földet remél?- Annak idején, apámnak 150 holdon elterülő ménesgaz­dasága volt a környéken. Remé­lem, hogy ezer kataszteri aranykorona értékben tudok majd földet vásárolni.-Eddig tanácsokat adott a mezőgazdák számára, hamaro­san viszont saját gazdaságában kamatoztathatja tudását.- Kolumbiától Mexikóig, Jamaikától Peruig, az ENSZ ke­retén belül, sok helyen végez­tem tanácsadói munkát, s több szakkönyvet is írtam. Most saját bőrömön ellenőrizhetem, hogy mindazon tanácsok alapján, amelyeket adtam, hogyan tudok gazdálkodni. -Vallus­Lelombozó vélemény „Söprik az utcát, az utcasep­rők.” - énekelte Hofi, ami még nem lenne baj. A gond ott kez­dődik, hogy nem Pásztón söprik az utcát. Épp ezért nem is volt büszke sem magára, sem városára az a pásztói polgár, akitől vonattal érkezett idegenek kérdezték meg a minap: ez a város minde­nütt ilyen szemetes, mint ebben a parkban látni? - mutattak a vasútállomás szomszédságában fellelhető zöldterület felé? Ab­ban a parkban ugyanis hetek óta bokáig ér a szemét, a kóbor négylábúak legnagyobb örö­mére, s a vonatra várakozás ide­jét gyermekeikkel itt elütni szándékozó anyák legnagyobb bosszúságára. Ülésezett a képviselő-testület Porondon a hivatal munkája Tegnap kora délután tartatta soros ülését Pásztó város ön- kormányzati képviselő-testü- lete, amelyet dr. Dobrovoczky István, a város polgármestere hívott össze. A napirendek közé került egy rendeletalkotás Pásztó város címerének megal­kotásáról, s az SZMSZ módosí­tásáról. Előterjesztés hangzott el a polgármesteri hivatal vá­lasztások óta elvégzett munká­járól, majd javaslat merült fel a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos helyi szabályokról is. A képviselők megtárgyalták az önkormányzati tulajdonban levő ingatlanok hasznosítását, majd a volt Mechanika Kft. adásvétele, s jelenlegi jogállá­sának meghatározása került terí­tékre. Ez után a városi művelő­dési központ, a Teleki László városi könyvtár és a múzeum működéséről esett szó. Lakossági fórum • Pásztó. Október 15-én, csü­törtökön 17 órakor a Pásztó és Vidéke Ipartestület tanácster­mében lakossági fórum vendége lesz Csehák Judit, az MSZP or­szággyűlési képviselője. A ta­nácskozás témája az egészség­ügy és a szociálpolitika hely­zete, perspektívái, a parlamenti törvényhozás tükrében. Jótékonyság • Kozárd, Ecseg. A polgár- mesteri hivatalok dolgozói gyűjtést rendeznek a jugoszlá­viai menekültek részére. Akik­nek felesleges cipő, csizma, ru­hanemű áll rendelkezésre, azo­kat a hivatalokba várják. Nyilvános a lista • Tar. A polgármesteri hiva­talban minden érdeklődő szá­mára hozzáférhetően függesz­tették ki az önkormányzat által, október hónapban segélyezettek névsorát. Ebből megtudható: összesen több, mint 83 ezer fo­rintot fordítottak 20 fő rendsze­res szociális és nevelési segé­lyezésére. Testületi ülés • Mátraszőlős. A képvi­selő-testület legközelebbi ülését október 16-án tartja 17 órakor a polgármesteri hivatalban. Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Nógrád megye első meleg vizű strandja volt Elszökött a víz Mátraszőlősről A Salgótarjáni Közúti Igazgatóság megbízásából, mintegy 3 mil­lió forintos költséggel újítják fel a Szurdokpüspöki előtti Zagyva-hidat, a balassagyarmati STIHL Gmk. szakemberei. A munkálatokkal előre láthatóan novemberre végeznek. Nem ártana, ha az illetékesek kicsit több gondot fordítanának hasonló benyomások elkerülé­sére. Új korszak a tűzoltóság életében-Jól lehet az elmúlt nyáron országszerte jelentkező tűzese­tek embert és technikát igen keményen próba elé állítottak, megállapíthatjuk: a magyar tűz­oltóság jelesre vizsgázott nem európai szintű felszerelésével, s mentett meg ezzel több százmil­lió forint értékű erdőt, ingatlant. Ráadásul szervezeti téren 1992. október 3-án előrelépés történt. Sikerült a teljes összefogást jel­képező Magyar Tűzoltószövet­séget újjáalakítani — mondotta Sisák Imre mátraszőlős jegy­zője, akit a napokban a Magyar Tűzoltószövetség tisztújító közgyűlése, egyik alelnökéül választott.- A szövetség 1990. októbe­rében Balatonfüreden kezdte meg tevékenységét, oly céllal, hogy az önkéntes tűzoltókat egy szervezetbe fogja össze. Az el­múlt két évben azonban a meg­hirdetettekkel szemben a célok­ból szinte semmit sem valósítot­tak meg - foglalta össze a kö­zelmúlt eseményeit az alelnök.-1991. decemberében a Tolna megyei Tengelicen megtartott tanácskozáson már több mint tíz megyei tűzoltószövetség fejezte ki elégedetlenségét, s kérte a Magyar Tűzoltószövetség vá­lasztmányának összehívását, amely aztán 1992. június 6-án Budapesten tanácskozott. Igen viharos körülmények között a küldöttek több mint kétharmada kívánságára lemondott a Ma­gyar Tűzoltószövetség addigi vezetősége. Az ügyek átmeneti intézését egy 17 tagú intézőbi­zottság vette át, amelyben min­den megyei tűzoltószövetség képviseltetve volt. Ez a szerv dolgozta ki a szövetség új alap­szabályát, s tett javaslatot az új tisztségviselőkre. Az intézőbizottság október 3-ára összehívta a választ­mányt, amely munkájában 15 megyei tűzoltószövetség, 6 tűz­védelemmel foglalkozó vállal­kozás, a BMTOP, illetve a Bu­dapesti Diák Tűzoltószövetség képviselője vett részt. A napirendek sorában a szö­vetség elfogadta új alapszabá­lyát, s megválasztotta tisztség- viselőit és vezető szerveit. A Magyar Tűzoltószövetség el­nöke dr. Jókai Oszkár vezérőr­nagy, a tűzoltóság országos pa­rancsnoka lett. Négy alelnök, s további 10 elnökségi tag, vala­mint az öt tagú felügyelőbizott­ság került megválasztásra.- Milyen jövőnek néz elébe a szövetség?- Csakis az állami, önkéntes, vállalati tűzoltók együttműkö­dése lehet a jövő útja. Mint az eseményen megjelent dr. Vere- bély Imre belügyi államtitkár mondotta: az önkéntes tűzoltó­ságok felszereltségének javítá­sát célzó anyagi támogatási rendszer, az önkormányzatok normatív támogatása körében valósulhat meg. Hiszem, hogy helyzetünkön nem javítana, ha az állami tűz­oltóságok támogatásának meg­kurtításával javítanánk az ön­kéntesek helyzetén. Hol strand állott, most az enyészet az úr Kép: Gyurián A Cserhát keleti, dim- bes-dombos lankái közt elterülő Mátraszőlősön az 1940-50-es években nagy strandélet folyt. Megépítették Nógrád megye első melegvízű strandfürdőjét, amelynek vizét a község hatá­rában fellelt hévízforrás táp­lálta. Egy medence és fakabi­nok sora állta a Hatvanból és Salgótarjánból is érkező fürdő- zők rohamát, egészen 1958-ig, amikor megnyílt a szomszédos pásztói strand. Abban az évben nem csak a megszokott forgalom csökkent, de vele együtt a forrás vízho­zama is. Egyesek azt tartják, a kányási bánya megnyitásával szökött el a víz jó része, mások úgy vélik a pásztói hévíz meg­fúrása „tette be a kaput” az it­teni forrásnak. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a mát- raszőlősi strand felett, ettől az időtől kezdve az enyészet pa­rancsnokolt. Ma, ha arra járunk, egy ütött-kopott, romos meden­cét, gazos parkot, s a kabinsor hűlt helyét találjuk. A volt főé­pületben jelenleg tekepálya működik. A hévíz azonban, sze­rencsére, még mindig megvan. Batta Mátyás önkormányzati képviselő elmondása szerint, annak idején mínusz 20 fokos hidegben mezítláb mosták a szennyesruhát a szőlősi asszo­nyok, a forrás mellet kialakított medencében. Már több lakásba is bevezet­ték a vizet, s jótékony hatásának tartják, hogy az országos átlag­hoz képest, a községben keve­sebb a pajzsmirigy-túltengés- ben szenvedők száma. Jelenleg öt közkifolyó van rákötve a jód tartalmú forrás­vízre, amelynek, ha valóban bi­zonyított jótékony, egészség- védő hatása, akár nagyobb hasznot is hozhatna a község­nek a természet e csodás ado­mánya. Persze ne a pásztói gyógyvíz „kihasználtsága” le­begjen példaként a falu gazdái­nak lelki szemei előtt. Ugyanis érthetetlen: miért kellett a pásztói kórház parkjá­nak fáit kivágni azért, hogy fel­épülhessen az a reumatológia, ahová lajtoskocsival szállítják a hévizet, amit fel kell melegíteni ahhoz, hogy használni lehessen. A forrás környéke ugyanakkor ordítva kiált egy gyógyszálló­ért, amit nyugaton már 30 éve megépítettek volna. Mi azonban keleten élünk, ugye? - vété -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents