Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-14 / 243. szám

Magyar — csehszlovák külügyi tanácskozás Előmozdítani Bős ügyét Magyar és csehszlovák kül­ügyi illetékesek kedd délelőtt Pozsonyban, a szlovák külügy­minisztérium épületében meg­beszéléseket kezdtek azzal a cél­lal, hogy előmozdítsák a bősi erőmű ügyének megoldását. Az MTI tudósítóinak jelenté­se szerint a felek igyekeznek kö­zösen megfogalmazni azt a leve­let, amelyet Magyarország és Csehszlovákia intézne az* Euró­pai Közösségek Bizottságához, kérve a közös piaci szakértők közreműködését egy háromolda­lú szakmai vegyes bizottságban. A vegyes bizottság áttekintené az egész erőmű problematikáját — annak környezetvédelmi, gaz­dasági, hajózási stb. vonatkozá­sait —, és ajánlásokat tenne a kö­zös megoldásra. A magyar tárgyalódelegációt Martonyi János, a Külügymi­nisztérium közigazgatási állam­titkára vezeti. A csehszlovák szövetségi külügyminisztérium küldöttségének élén Zdenko Pi­ték külügyminiszter-helyettes áll, s helyet kapott a küldöttség­ben Peter Baca szlovák mezőgaz­dasági és élelmezési miniszter is, aki — a szlovák kormányjavasla­ta nyomán — a bősi témakör tár­gyalásos vonatkozásainak cseh­szlovák kormánymegbízottja. A tanácskozás eredményessé­ge — az eddigi hivatalos megnyi­latkozások szerint — nagymér­tékben függ attól, hajlandó-e Csehszlovákia arra, hogy a ter­vezett háromoldalú szakmai bi­zottság vizsgálódásának idejére felfüggessze a visszavonhatatlan következményekkel járó építési munkálatokat, és elhalássza a Duna elterelését. A C-változat szerinti építkezés „megkoszorú­zásának” tekintett elterelést a szlovákok október 20-án akar­ják végrehajtani. Japán megvesztegetési botrány Lejáratják a demokráciát Drasztikus politikai reformokra készül a Liberá­lis Demokrata Párt (LDP) Japánban. Ha más nem, ez mindenképpen a mostani megvesztegetési bot­rány „javára írható”. Amióta csak Kanemaru Sin, az ország legbefolyásosabb politikusa körül kirob­bant a botrány, a japán közelet egyik legfontosabb témája volt a Sagava Kjubin-ügy, háttérbe szorítva a világeseményeket, Jugoszláviát, vagy az amerikai elnökválasztásokat. Pedig a kormánypárt legna­gyobb frakciójának vezetője japán mércével mérve nem is vétett olyan nagyot, mindössze 4 millió dol­lárt fogadott el a Sagava Kjubin cégtől, igaz, erről nem tett annak rendje-modja szerint bejelentést. De Japánban a politikusoknak, pártvezéreknek, választási kampányok élére állított vezetőknek az a dolguk, hogy minél több pénzt szerezzenek, és to­vábbítsák az összegeket a képviselők választási számláira. Adományozógyűlések szervezésében, a vállalati pénzek mozgósításában kell kitűnnie a po­litikusoknak — így van ez a szigetországban már ős­idők óta. (MTI) Nem találtak egyelőre megfelelő donort, ezért Disznómájat ültettek egy nő szervezetébe Nem mindennapi műtéti bra­vúrról kaptunk jelentést az Egyesült Államokból. Amerikai orvosok disznómá­jat ültettek egy kómában lévőasz- szony szervezetébe, hogy így kí­séreljék meg az életét megmen­teni — közölte hétfőn a Cedars- Sinai kórház szóvivője. Az intézményben ez volt az el­ső ilyen jellegű szervátültetés. Az AP beszámolója szerint a beteg nyolc órát feküdt vasárnap a mű­tőasztalon, állapota válságos, de stabil. A nyolcórás műtétre az­után került sor, hogy hiába vár­tak emberi donortól származó májra. A beteg a műtétet jól viselte, a beültetett disznómáj működik a szervezetében. Az átültetés ide­iglenes; addig marad a disznó­máj a szervezetben, amíg megfe­lelő emberi szervet nem találnak. Ausztria-lottó A Ivottá Unkí Kft. közlése szerint a 41. heti nyerőszámok a következők: 1, 12, 13, 36, 43, 44, a pótszám: 25. A Joker­szám: 834983. A nyeremények: 6 találatos szelvény nem akadt, az 5 darab 5 plusz 1 találatosra egyenként 772.468, a 188 darab 5 talála- tosra egyenként 30.816, a 4 találatosakra egyenként 695, a 3 találatosakra egyenként 46 schiliinget fizetnek. A következő hétre átvitt 6 találatos nyeremény: 14.483.780 schilling. Az egy darab telitalálatos Joker-szelvényre 6.991.791 schiliinget kap a szerencsés fogadó. (MTI) Hetekig hallgatott az ügyészség Politikai bomba egy bőröndben? Ha a légijáratok sűrűjében ne­tán elveszik egy-egy bőrönd, leg­feljebb a szokásos jegyzőkönyv készül el a repülőtéren, azután később vagy előkerül a „süllyesz­tőből”, vagy kártérítést fizetnek az utasnak. Annak a csomagnak az ügyében, amelyet a Los Ange- les-i nemzetközi légikikötőben adtak fel, s hetek múltán sem ér­kezett meg rendeltetési helyére, az FBI folytat nagy erőkkel nyo­mozást. A kizárólag iratokat tartalma­zó koffert Lawrence Walsh ál­lamügyész egyik beosztottja vitte magaval augusztusban, amikor Washingtonból Kaliforniába utazott, hogy kérdéseket tegyen fel Ronald Rcagannek, a volt el­nök ottani házában. Walsh az ügyész az Irangate-perben, amelyben született már néhány elmarasztaló ítélet, de a szöveve­Emlékezetes, hogy a Reagan- kormányzat a hivatalos fegyver­szállítási tilalmak ellenére had­felszerelést szállított az Irakkal háborúzó Iránnak, mert bízott Teherán közreműködésében a Libanonban, szélsőséges suta szervezetek által fogva tartott amerikai túszok szabadon bo­csátása érdekében. Tovább bo­nyolította a szálakat, hogy a Fe­hér Ház a fegyverekpénzDeli el­lenértékét közvetítőkön keresz­tül a nicaraguai sandinista rend­szer ellen narcoló kontráknak juttatta el. Az ügy pikantériája, hogy a titkos diplomáciában az akkori elnök, a mai elnök, George Bush is benne volt, de arról eltérnek a vélemények, milyen mértékben. A fiatal jogász, miután felje­gyezte Reagan válaszait, s meg­mutatott több dokumentumot az exelnöknek, szabályosan feladta a bőröndöt. Ezzel — az igazság­ügy-minisztérium most közzétett jelentése szerint — „felháborító módon” megszegte a biztonsági intézkedéseket. Ráadásul még egy súlyos mulasztás történt: az iratok eltűnését az államügyész irodája csak tizennégy nappal a történtek után közölte az FBI- jal. így nem lehetett forró nyo­mon elindulni, holott a Szövetsé­gi Nyomozóhivatal véleménye szerint a dokumentumokat el­lopták. Egyébként az FBI isvisz- szatartotta a kínos eset hírét, így az csak most kerülhetett nyilvá­nosságra. Többen máris feltették a kér­dést, pontosan milyen iratok vol­tak a kofferben, de erre nem kap­tak választ az ügyészségtől. Ugyancsak nem tudni, vajon a dokumentumok felhasználha- tók-e Bush ellen a mind szemé- lyeskedőbbé váló választási kampányfinisben, s ily módon — a dokumentumköteten kívül — nem rejt-e magában időzített po­litikai bombát is az ellopott cso­mag/ (FEB) Teng reformgyorsító programja Teng Hsziao-ping személyes jelenléte nélkül, de reformgyor­sító programjának jegyében kezdte meg munkáját hétfőn a Kínai Kommunista Párt 14. kongresszusa. Csiang Cö-min pártfőtitkár kongresszusi jelen­tése is a Teng által kezdeménye­zett reformgyorsító program megvalósítását jelölte meg a párt céljaként. A kongresszus legna­gyobb kérdőjele, hogy Teng, a hivatalos tisztség nélkül is legna­gyobb hatalmú kínai vezető mi­lyen utódok kezébe teszi le re­formjainak folytatását. Polgárháború Angolában Nemzetközi segítséget kér az Angolában hatalmon lévő MPLA-mozgalom a polgárhá­ború újbóli fellángolásának megakadályozására. Az állami rádióban hétfőn felolvasott nyi­latkozatában az MPLA azzal vá­dolta az UNITA nevű felkelő szervezetet, hogy mindenáron a hatalom megszerzésére törek­szik, és ezzel az újabb polgárhá­ború veszélyét idézi fel. Gorbacsov utazhat, ha tanúskodik Az orosz alkotmánybíróság nem ellenzi, hogy Mihail Gorba­csov a hét végén Németországba utazzon, de addig elég idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy meg­jelenjen a bírák előtt tanúként — adta tudtul hétfői nyilatkozatá­ban a bírói testület. Gorbacsovot a hét végén Németországba vár­ják Willy Brandt temetésére, s nem kizárt, hogy személyesen Helmut Kohl kancellár fog köz­benjárni érdekében. Az ITAR- TASZSZ hírügynökség az alkot­mánybíróság nyilatkozatát úgy értelmezte, mint amely zöld utat ad Gorbacsov németországi lá­togatásához. A CIA és az FBI egymásra mutogat Bush belebukhat az Irak-botrányba Az amerikai igazságügy-minisztérium közölte: vizsgálatot indíta­nak, hogy megállapítsák, miért tartotta vissza a CIA, a Hírszerző Hivatal, az Iraknak nyújtott törvénysértő kölcsönökről szóló ada­tokat. A CIA viszont azzal védekezik: éppen az igazságügy-minisz­térium kérésére nem adták ki azokat.. A ködös ügy immár meglehe­tősen világosnak látszik. Az álta­lában mérsékelten fogalmazó The Washington Post vasárnap az egymást követő, s egymásnak ellentmondó leleplezések után ezt írta: „Nem lehet már komo­lyan kétségbe vonni, hogy Bush elnök eltűri az Irakkal kapcsola­tos ügyek eltussolását, nem lehet komolyan vitatni, hogy Bush ha­zudott, amikor tagadta az Irak­nak szóló amerikai fegyverszállí­tásokat. Az elnök az ügyben ját­szott szerepe miatt alkalmatlan­ná vált az újjáválasztásra.” Az ügy valójában nem új: rég­óta nem titok, s a Bush-kormány sem tagadta, hogy Irákot az Öböl-háború előtt támogatták, akárcsak annak halálos ellensé­gét, Iránt. Az amerikai politika célja az volt, hogy egyik or­szág se tehessen szert túlerőre, veszélyeztetve ezzel a Nyugat számára oly fontos térség stabili­tasat. Jóllehet, bzaddam Húszé­in iraki elnök óriási hadigépeze­tét, a világ negyedik legnagyobb hadsereget főleg a Szovjetunió, Kína és nyugat-európai cégek szerelték fel, de kijutott a szállí­tásokból amerikai vállalatoknak is. És Washington elszámította magát: bízott abban, hogy éppen e támogatás, a kereskedelem, az élelmiszerhitelek után Szaddám nem lesz agresszív. A téves szá­mítás az Öböl-háborúba került, a halálos áldozatok százaival a győztesek, tízezreivel a legyőzött oldalán. A szövetségesek számá­ra a háború költsége 65 milliárd dollár, Kuvait óriási károkat szenvedett. A Bush-kormány, amelynek legnagyobb, külpolitikai sikere fűződik az Öböl-háborúhoz, az­zal érvel, hogy mindez elkerül­hetetlen volt. Ám egyre több a bizonyíték arra, hogy bizony megelőzhető lett volna, ha Wa­shington nem támogatja oly so­káig, s oly meggondolatlanul a bagdadi diktátort. Mint a fenti ügyben kitűnt: az olasz kormány tulajdonában lé­vő botránybank, a Banca Natio­nale del Lavoro miami fiókja an­nak idején többmilliárd dolláros hiteleket nyújtott Iraknak — töb­bek között hadianyag vásárlásá­ra. Az FBI a bank iratait még 1989-ben lefoglalta, az ügy hát­terét a CIA római irodája annak idején jelentette. Ám most, ami­kor a kérdés — történetesen a vá­lasztási kampány csúcspontján — a törvényhozásban ismét na­pirendre került, a CIA nem adta meg a kért tájékoztatást. Amikor azután a képviselők szorongat­ták a hírszerzőket, a CIA meg­vallotta: az igazságügy-miniszté­rium egy magas rangú tisztvise­lője kérte őket, hogy ne adják ki az adatokat... Ezek után most a minisztéri­um cáfol és ígér vizsgálatot. A sajtó pedig felháborodva mutat rá: demokráciában elfogadha­tatlan, hogy közhivatalokat poli­tikai célok szolgálatába állítsa­nak. Heltai András Az ünnepségek mellett sokfelé tüntetésekkel emlékeztek meg hétfőn Kolumbusz első amerikai útjának 500. évfordulójáról. Dél-Amerika különböző országaiban bennszü­löttek tízezrei vonultak fel, tiltakozva az európai gyarmatosítás és az őslakosság elnyomása ellen. Bolíviában a Reuter jelentése szerint ötvenezren tüntettek, s nagyszabású megmozdulások voltak Mexikóban, Chilében, Nicaraguában, Guatemalá­ban, Peruban és a Dominikai Köztársaságban is. A tüntetések általában békések voltak, bar sokfelé megrongálták a Kolumbusz-szobrokat. (A legtöbb latin-amerikai kormány egyébként — éppen a bennszülöttek érzékenységere tekintettel — nem szervezett hivatalos ünnepséget.) Az olyan egyesült államokbeli nagyvárosokban, mint például New York és Chicago — amelyekben jelentős az olasz származású amerikaiak aránya — nagy érdeklődés mellett tartották meg a hagyomá­nyos Kolumbusz-napi felvonulásokat. (New York­ban például több mint egymillió ember nezte meg a felvonulást.) Ugyanakkor a Colorado állambeli Denverben az indiánokkal való esetleges összecsa­E ástól tartva a hét végén elhalasztottak a parádét, an Franciscóban pedig negyven embert te is tar­tóztattak, amiért megzavarták az ottani felvonu­lást. Hasonló kettősség jellemezte a megemlékezése­ket Európában is. Sevillában János Károly spanyol uralkodó jelenlétében katonai díszszemlét tartot­tak, ugyanakkor Barcelonában negyven embert őrizetbe kellett venni két Kolumbusz-napi gyűlés megzavarása miatt. Genovában, a nagy felfedező szülővárosában a múlt havi pusztító áradások miatt kénytelenek voltak elhalasztani a hivatalos megem­lékezéseket, Skandináviában pedig az embereK tu­domást sem vettek az évfordulóról. Igaz, ennek ért­hető okai vannak: a történészek szerint a vikingek már évszázadokkal Kolumbusz előtt elérték Ame­rikát. Szerb fenyegetés: Kiterjesztik Európára a háborút A bosznia-hercegovinai „szerb köztársaság” légierejének parancsnoka kijelentette: hasz­nálni fogják repülőgépeiket, ha a muzulmán és horvát fél nem tart­ja tiszteletben a tűzszünetet. Zivomir Ninkovic tábornok Banja Lukán tartott sajtóérte­kezletén lényegében elutasította az ENSZ BT által elrendelt repü­lési tilalmat, mondván: minden védelmi háborút vívó népnek jo­ga van arra, hogy önvédelme ér­dekében használja az összes ren­delkezésére álló erőt. A tábor­nok úgy vélte: ha a BT-határoza- tot tovább szigorítják (azaz elfo­gadnak egy olyan kiegészítést, hogy adott esetben meg is lehet támadni a szerb légierő gépeit), akkor a „harcok kiterjednek a Balkánra és Európára”. Eközben a Tanjug úgy érte­sült: a jugoszláv szövetségi kor­mány kész együttműködni a vi­lágszervezettel, amikor annak képviselői — egy nemrégiben el­fogadott BT-határozat értelmé­ben — adatokat gyűjtenek az egykori Jugoszlávia területén el­követett bűncselekményekről. A Tanjug ezt kormányzati for­rásokra hivatkozva jelentet­te. A bírák harisnyanadrággal a fejükön tárgyalnak Hazaárulással vádolják Guzmánt Egy katonai törvényszék a legteljesebb titoktartás mellett, hazaárulás címén vádat emelt a nemrég elfogott perui gerillave­zér, Abimael Guzmán, a „Fé­nyes Ösvény” nevű gerillaszer­vezet rettegett vezetője ellen. A hírt Guzmán védőügyvédje, Alf­redo Crespo közölte, aki szerint az ügyész életfogytiglani börtön- büntetés kiszabását kérte. Guzmán tíznapos pere szep­tember 28-án kezdődött San Lo­renzo szigetének haditengeré­szeti támaszpontján, ahol a geril­lavezért fogva tartják. Október 7-én a bíróság első fokon meg­hozta ítéletét Guzmán és tíz társa ellen: valamennyiüket életfogy­tiglani börtönre ítélték azzal, hogy nincs helye becsületszóra történő szabadlábra helyezés­nek. Crespo ügyvéd azt állította, hogy csak egy alkalommal — és akkor is mindössze 10 percre — engedték őt beszélni védencével. Az ügyvéd egyébként „teljes bo­hózatnak” nevezte a hadbírósági tárgyalást, és követelte, engedje­nek be független megfigyelőket a tárgyalóterembe. Biztonsági okokból a tárgya­lást vezető bírák harisnyanad­rággal a fejükön jelennek meg a tárgyalóteremben. Ez nyilván azzal függ össze, hogy a „Fényes Ösvény” a napokban az Associ­ated Press amerikai hírügynök­séghez eljuttatott közleményé­ben megfenyegette a perben sze­replő bírákat és körzeti ügyésze­ket. Guzmán acélketrecbe zártan jelent meg a tárgyalóteremben. A haditengerészet egy tengeri mérföldes biztonsági övezetet lé­tesített a sziget körül, amelyben éjjel-nappal ágyúnaszádok cir­kálnak. A rendőrségi vizsgálati jelen­tés 10 vastag kötetet tett ki Guz­mán ügyében, részletesen felso­rolva a „Fényes Ösvény” által el­követett terrorcselekményeket. Alberto Fujimori szerint a jog­erős ítéletet október 27-én mondják ki. A filozófiaprofesszorból lett gerillavezér 30 éven át harcolt — az eszközök megválogatása nél­kül — „a rothadt és elavult állam elpusztításáért”. Az őt követő mintegy 5000 fegyveres gerilla valósággal mítoszt teremtett sze­mélye körül. A gerillaszervezetet ismertető könyvében Gustavo Gorriti „a demokrácia legfélel­metesebb ellenségének” nevezte a „Fényes Ösvényt” Latin-Ame­rikában. A ’80-as évek eleje óta több mint 25 ezren vesztették életüket a fegyveres harcban, és a kormány szerint a gerillák legke­vesebb 22 milliárd dollár kárt okoztak a perui gazdaságnak. Lengyelország Politika vagy szakértelem A Nowy Swiat című lengyel radikális jobboldali lap, amely a jelenlegi kormánykoalíciót ha­zugnak és posztkommunistának tartja, nem kis kárörömmel lep­lezi le az új vezetők bukdácsolá­sait. Legutóbb arról adott hírt, hogy az ország főgeológusa és a bányászati főhivatal vezetője kö­zösen fordult a minisztertanács hivatalához, kérve: helyezzék kormánybiztos felügyelete alá a wieliczkai sóbányát. Az egész világot bejárta a hír, hogy az emberiség kulturális öröksége körébe sorolt, nemzet­közi hírű sóbányát és múzeumot a vízbetörések miatt pusztulás fenyegeti. Az Európai Közösség mintegy egymillió dolláros rend­kívüli segélyt szavazott meg megmentése érdekében, az ösz- szeg felét azonnal át is utalták, s a világ legjobb szakértőit küldték a bányába a védelem megszerve­zésére. A lap állítása szerint mindez a nemes igyekezet megtörik a bá­nya vezetésén. A lengyel és a külföldi szakértők egybehangzó véleménye szerint az állandóvá vált vízbetörések megállítására egyedül az ad esélyt, ha húsz ponton lefúmak a betörések szintjére, és egy különleges anyag befecskendezésével a tár­náktól távolabb valóságos falat emelnek a föld alatti folyó útjá­ba. A bánya vezetősége azonban nem hajlandó elfogadni a tervet, nyilván félve a már eddig is más­fél millió dollárt felemésztett mentési költségek további növe­kedésétől. Az igazgató nem ért a bányákhoz. Igaz, hogy a közelmúltban pá­lyázaton nyerte el legalkalma­sabbként tisztjét, de azelőtt — a wieliczkai polgármester hivatal- vezetője volt. Az üzemvezető ugyan szakember, de mindössze egy hete dolgozik ezen a posz­ton. Ezért követelik a szakértők, hogy állítsanak kormánybiztost helyükre, remélve, hogy ő nem hagyja majd figyelmen kívül vé­leményüket, s talán még sikerül megmenteni a világon egyedül­álló múzeumbányát. Barabás T. János Felemás megemlékezések a Kolumbusz-évfordulón Itt tüntettek, ott ünnepeltek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents