Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-12-13 / 216. szám

6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1992. szeptember 12-13., szombat-vasárnap NÓGRÁDI Hl ÍRLAP |//i l 0 mm f & Új dokumentum, új vita Lehetett volna már Hitlernek atombombája? Pénzhamisítók titkai A forint utánozhatatlan Londonban nyilvánosságra hozták az eddig szigorúan titkos iratként kezelt Farm Hali-jegy­zőkönyvet. Ebben a második vi­lágháború történetének egyik rendkívül fontos mozzanatáról, a Harmadik Birodalomnak a német atombomba előállítására vonatkozó erőfeszítéseiről Van szó, amelyekkel, ha megelőzik az amerikaiakat, legalábbis egy ideig másként alakult volna a háborús helyzet. A kutatók két, alapvetően ellentétes véleményt vallanak. Vannak, akik úgy vé­lik, hogy Werner Heisenberg, a kvantumfizika németkiváló­sága, aki már harmincegy éve­sen Nobel-díjat kapott, szándé­kosan lassította, sőt akadályozta a Berlin által jóváhagyott kato­nai kutatási programot, amely­nek élén állt. Mások viszont azt a nézetet képviselik, hogy az otthonmaradt tudósok minden szakmai kiválóságuk ellenére sem tudtak eljutni az igazi tu­dományos-technikai áttöréshez. Szerintük a háború után a szük­ségből kovácsoltak erényt, mert akkor sem tudták volna kifej­leszteni a bombát, ha akarták volna... A most közzétett dokumen­tum Werner Heisenberg, Otto Hahn és Carl Friedrich von We­izsäcker (az utóbbi a német ál­lamfő testvére) egymás közti beszélgetéseinek jegyzőköny­vét tartalmazza. Ezeket - min­den bizonnyal az érdekeltek tu­domása nélkül - a brit titkosz- szolgálat hallgatta le és rögzí­tette, amikor a tudósokat 1945-ben, a Cambridge melletti Farm Hall birtokon tartották őrizetben. Von Weizsackker ki­jelentette: „Nem tettük meg (a bomba kifejlesztéséről van szó), mert a fizikusok, elvi álláspont­juk alapján, nem akarták meg­tenni ezt..Otto Hahn vála­sza: „Ezt nem hiszem, de őszin­tén örülök, hogy nem voltunk képesek sikert elérni.” Heisen­berg meglehetősen hosszan fej­tegette, hogy a tudósok s az ak­kori német állam viszonya meg­lehetősen bonyolult volt: „A vezetés annyira bizalmatlan volt irántunk, hogy akkor sem let­tünk volna képesek keresztül­vinni elképzeléseinket, ha arra valóban elszánjuk magunkat.” Egy későbbi Heisenberg-idé- zet: „Soha nem hittem benne, hogy elkészítjük a bombát. S hogy nem is tettük meg annak szívemből örültem.” Az okmányok ismeretében egy amerikai szerzőpáros ta­nulmányt írt. Ebben Heisenberg tudatos igyekezetéről írnak a program zátonyra futtatására, s idézik az amerikai bomba elké­szítésében fontos szerepet ját­szó Hans Bethe fizikust, aki szerint a német tudós igenis so­kat tudott, csak ezt nem hasz­nálta fel. Az ugyancsak ameri­kai Jeremy Bernstein fizikus el­lenben azt a véleményét fejtette ki, hogy a német tudósok sok mindennel nem voltak még tisz­tában, s a balsiker inkább a technikai melléfogásokon, mint erkölcsi meggondolásokon múlhatott. Rekordgyorsasággal került piacra David Cassidy könyve is: „Bizonytalanság - Heisenberg élete és tudományos munkás­sága” címmel. A vita tehát valószínűleg nem fejeződik be, sőt fokozódik. Szerencsére ez az utólagos üt­közet már nem befolyásolja a II. világháború kimenetelét... Minden szakember egyetért abban, hogy a legkönnyebb a dollárt hamisítani. A dollár­bankjegy mind egyforma nagy­ságú, egyforma színű, kevés rajta a nehezen kivitelezhető jel — míg ezzel szemben más nem­zetek bankjegyein ezekből ren­geteg található, sőt újabban egyre több. Évente körülbelül 100 millió dollárnak megfelelő hamis zöldhasú bankót koboz­nak el szerte a világban. Bár nincs erről pontos statisz­tika, úgy tűnik, hogy a legtöbb hamispénzt Ázsiában és Euró­pában gyártják, még az afrikai pénzeket is Európában hamisít­ják - például a kameruni fran­kot. Nem mintha oly értékes valutának számítana az afrikai ország fizetőeszköze, de Fran­ciaországban sokfelé átváltják. Az ottani 10 ezer frankos bank­jegy megéri a vesződést. A dollár történetében eddig mintegy 12 ezer hamisító került a rács mögé. Franciaországban viszont a Le Figaro szerint évről évre nemcsak dollár, hanem frankhamisításokat is leleplez­nek. Nizzában például 1990- ben fedezték fel az ország leg­nagyobb pénzhamisító műhe­lyét. A lefoglalt mennyiség im­ponáló volt: több mint 40 fran­cia frankot találtak 50-es, 200-as és 500-as bankjegyek­ben, de a szorgos mesterek elő­zőleg készítettek ott svájci 500-asokat és a már említett kameruni tízezreseket is. Mind­egyik olyannyira sikerült, hogy még az ultraibolya-lámpa alatt sem lehetett megkülönböztetni az eredetitől. Persze az igazi hamispénz az, amelyik létezésé­ről nem is tudunk. A francia rendőrség hamis- pénz-csoportjának vezetője, Jean-Paul Coffre aggasztónak vélte, hogy egyre fejlettebb nyomdatechnikát találnak ezekben a földalatti, vagy ma­gányos házakban rejtőző műhe­lyekben. A hamisítók mindig a legújabb technikával dolgoz­nak, ezért nem véletlen, hogy egyes országok pénzei oly gyakran változnak. Néha a pénzt forgató laikus polgár nem is veszi észre, hogy az új soro­zatokban ismét megváltozott valami. Egy-egy apró jel, ami csak nagyítóval vehető észre, vagy úgy sem, esetleg a vízjel vált bonyolultabbá, nem is be­szélve a papír minőségéről, a hamisítást megnehezítő holog­rafikus képekről (mint a legú­jabb német márkán is látható). Aki csak fizetőeszköznek hasz­nálja a pénzt, bizony ritkán ve­szi észre, hogy egyes újabb bankjegyeken már mindkét ol­dalon van dombornyomás, vagy olyan festőanyagokat helyeztek el, amelyeket csak különleges megvilágításban lehet látni. A szaud-arábiai bank például olyan bankjegyeket ad ki. ame­lyeken láthatatlan festék is van. Remélik, hogy a hamisítók ezt nem tudják leutánozni. Ami pedig a forintot illeti? „A magyar bankjegy szinte hamisíthatatlan”, közölte érdek­Nem lett igazuk azoknak, akik botrányt jósoltak: a termő­föld árverések békésen, nyu­galmasan zajlanak. Mindazok, akik még az idén földhöz sze­retnének jutni, „soron kívüli­ség” iránti kérelmet nyújthattak be, s ebben az esetben a kérel­meket nem hat hónap, hanem 60 nap alatt bírálják el az illeté­kesek. A második kárpótlási törvény alapján kárpótlásra jo­gosultak - az 1939 és 1945 kö­zött sérelmet szenvedettek - ok­tóber 5-éig, a harmadik törvény alapján kárpótlásra jogosultak - az életüktől és szabadságuktól politikai okokból megfosztottak - pedig október 3-áig nyújthat­ják be soron kívüliségre vonat­kozó kérelmüket. Mint azt dr. Szabady Attilá­tól, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal főosztály- vezetőjétől megtudtuk, az árve­rések folyamatosan zajlanak, senkinek nem kell attól tartania, hogy ha későn jut kárpótlási jegyhez, akkor csak rosszminő­ségű földet vásárolhat. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az árverésre bocsátott földalap teljes egészében nem kel el. Az árverésen részt vehetnek mindazok, akiknek az elvett földje abban a megyében, köz­ségben van, ahol az árverést ki­tűzik. Joga van részt venni az árverésen annak is, aki 1991. január 1 -jén az árverező szövet­lődésünkre Verzár Péter, a Ma­gyar Nemzeti Bank emmissziós főosztályának vezetője. Papír­pénzeink a világon egyedülálló, úgynevezett nedves metszet mély nyomatos ' eljárással ké­szülnek. Bár maga a technoló­gia több mint félévszázados, mégis utánozhatatlan. A vonalháló olyan mély nyomással és színárnyalatban készül, amely gyakorlatilag le­hetetlenné teszi a hamisítást. El- lenmondásos a helyzet, éppen az egyik legrégibb technológiát nem lehet utánozni a legkorsze­rűbbekkel. Az MNB tudomása szerint eddig ezer illetve ötezer forinto­sokat próbáltak meg színes fénymásolóval avatatlan kezek utánnyomni. A kisebb címletből 160, míg a nagyobból eddig 32 darab, viszonylag könnyen fel­ismerhető példányt gyűjtöttek be és semmisítettek meg. Természetesen szeretnék a je­lenlegi elavult, ám biztonságos, de munkaigényes eljárást kor­szerűbbel felváltani, de min­denképpen úgy, hogy a magyar bankjegyet továbbra se tudják hamisítani. nemere-szabó kezetnek tagja volt és tagsági viszonya az árverezés időpont­jáig fennállt, illetve aki 1991 június 1 -jén azon a településen állandó lakosként volt beje­lentve, ahol az árverező szövet­kezet földjei elterülnek. Mezőgazdasági vállalkozói támogatást vehetnek igénybe mindazok, akiknek 200 ezer fo­rint feletti a kártérítési igényük. Mit jelent mindez a gyakorlat­ban? Egyetlen példával hadd vi­lágítsuk meg: ha valakinek 250 ezer forint kára keletkezett, az úgynevezett degresszív számí­tás miatt csak 225 ezer forintnyi kárpótlási jegyet kaphat. De eb­ben az esetben a 225 és a 250 ezer forint közötti különbözetet támogatásként igényelheti, ha az árverést követő 30 napon be­lül bejelentkezik az adóható­ságnál és nyilatkozatot tesz, hogy legalább öt évig mezőgaz­dasági vállalkozóként művelni szándékozza a földet. Ez az utalvány csak termőföldvásár­lásra vehető igénybe a saját jo­gon kapott kárpótlási jegyek ki­egészítéseként. Fontos tudni: az utalvány értéke nem haladhatja meg az 1 millió forintot. Az első kárpótlási törvény alapján jogosultak már nem kérhetik ezeket az utalványokat, de a második és a harmadik tör­vény alapján eljárókat megilleti a kedvezmény. (újvári) Angeli, a botrányfotós Sarah Ferguson az úszóme­dence szélén napozott. Bikini­jének felső részét levetve, gyengéden a texasi férfi fölé ha­jolt. A John Bryanról és a yorki hercegnő intim jeleneteiről ké­szült képek a világot bejárták. A fényképészt, aki a kényes pilla­natokat megörökítette, Daniel Angelinek hívják. A 49 éves férfi majd 30 éve a hírességek titkos szerelmi lé­gyottjainak hívatlan krónikása. A yorki hercegnő kalandját ábrázoló fotók Angelinek egész vagyont hoztak. Csak a BBC 2 millió fontot (átszámítva 270 millió forint) utalt át a hírmű­sorban bemutatott képanyagért. A Daily Mirror szintén kinyi­totta a pénztárcáját: átszámítva 12,5 millió forintot fizetett a szenzációs felvételekért. Ennél többet a világon eddig senki nem áldozott arra, hogy a kin­cset érő fotókat lapja számára megszerezze. Nem sokkal ke­vesebbet kapott a Paris Match című francia laptól sem. És ak­kor hol vannak még az olasz, holland és svéd újságoktól be­hajtott honoráriumok. . . ? Angeli romantikus körülmé­nyek között készítette vagyont érő képeit: kicselezett két Scot­land Yard-tisztet, akik Fergie- re vigyáztak. Nikon gépével, fényképészállványával, 1000 milliméteres teleobjektívjével és konverterével hason kúszva közelítette meg a „tetthelyet”. Mesterien sikerült képeit „007- es” jelzéssel adta el, mégis rá­ismertek. Angelinek természetesen na­gyon sokan súgnak: pincérek, szobalányok, ajtónállók. Még így is előfordult, hogy elsza­lasztottá a nagy pillanatot. Két eset különösen bántja. Az egyik az, amikor egy piros lámpánál Caroline monacói hercegnő au­tója mellé besorolva, nem tudta a csomagtérbe zárt gépét előrán­tani és megörökíteni, amint a csinos hölgy átöleli Philippe Laville-t. Másodszor még na­gyobb balszerencséje volt: ki­fogyott a Nikonból a film, ami­kor a párizsi Hűvösvölgyben, a Bois de Boulogne- ban felfi­gyelt a vízen mellette evező Alain Delonra és Romy Schnei- derre. Akar nyerni egy SUZUKI SWIFT-et? Kedves Olvasóink! Az AS-M Nógrád Megyei Irodája és a Nógrád Me­gyei Hírlap közös nyereményakciót indított, melyen min­den előfizetőnk és minden olvasónk részt vehet. A legfon­tosabb részvételi feltételeket most részletesen közöljük Önökkel. Októberi nyereményözön! Októberi sorsolásunkon azok az előfizetőink vehetnek részt, akik az októberi előfizetést igazoló szelvényüket, vagy az OTP átutalási számlaszámúkat postai levelező­lapra felragasztva október 2-ig beküldik szerkesztőségünk címére. A beküldők között 400.000,- Ft értékben ajándékokat sorsolunk ki. Az ajándéksorsolás fődíjai: videokamera és video­magnó, HI-FI torony és színes televízió. Mindezek mel­lett szórakoztató elektronikai cikkeket, háztartási gépeket, értékes ajándékokat nyerhetnek októberi előfizetőink. Ha Ön részt kíván venni a december 30-i fősorsoláson, hogy megnyerhesse a fődíjat, mely egy SUZUKI SWIFT, az esztergomi gyárban októberben legördülő magyar álomautók egyike, semmi más dolga nincs, mint előfizetni a Nógrád Megyei Hírlapra. A fődíj boldog tulajdonosa azon előfizetőink egyike lehet, akinek leg­alább három hónapos folyamatos előfizetése van (akár ok­tóber, november, december, akár november, december, ja­nuár hónapokban). A negyedévet nem szükséges egy­szerre befizetnie a kézbesítőnél, rendezheti a megszokott módon havonta is. A sorsoláson automatikusan minden ilyen előfizetőnk részt vesz. Hogyan lehetséges ez? Számí­tógépes rendszerünknek köszönhetően minden előfizetőt pontosan nyilvántartunk. így tehát Ön már azzal megte­remti nyerési lehetőségét, hogy előfizet. A SUZUKI SWIFT gépkocsin kívül még számos értékes ajándékot sorsolunk ki december 30-án. / Es ez még nem minden! Játékos kedvű olvasóink is találnak majd a lapban ked­vükre valót. A játékok pontos leírását, a pályázati feltéte­leket időben közöljük Önökkel. S ha egy-egy játékon nem nyerne, ne keseredjen el, mert Öné lehet a vigaszdíjak egyike! Ezért kérjük, figyelje lapunkat, nehogy lemaradjon va­lamiről! Hisz Önre is vár a milliós nyereményeső! Nem savanyú az „Uborka” A népszerű „Uborka” című szórakoztató műsort az Aladin Film­stúdió és a TV1 Profilm produceriroda készíti. Tóth Antal és Szabó Sándor karikatúrái alapján formálták az életnagyságú gumifigurákat az ismert politikusokról. A produkció operatőre Sallak Zsuzsanna, szerkesztője-rendezője Szilágyi András és Svéd Pál. Nekik Antall Józsefet és Göncz Árpádot is sikerült egy asztalhoz ültetniük. Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Mindenütt botrány nélkül zajlanak a földárvarések

Next

/
Thumbnails
Contents