Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. szeptember 9., szerda A 65. évfordulón - tanítói vasoklevél Cocom-listáról az önkormányzatokhoz Néhány héttel ezelőtt kapta meg Misóczki István nyugdíjas igazgató-tanító a vasoklevelet - tanítói oklevele megszerzésé­nek 65. évfordulóján Hivatására a szegedi Római Katolikus Tanítóképző Intézet­ben készült fel. Pályáját 1927- ben az akkor még Heves me­gyei Dorogházán kezdte. Ha­mar beilleszkedett az iskola és a falu mindennapi életébe. Pala­tábla helyett füzeteket rendsze­resített, tankönyveket vásárolta­tott - értékelte és osztályozta a tanórai feleleteket. Közben fo­lyamatosan képezte magát. Az iskolaszék és a községi elöljáró­ság megbízásával szervezte a március 15-ie, anyák napi, ma- darak-fák napi, tomaünnepélyi, majálisi, október 6-ai és a kará­csonyi műsorokat. Ezeken gyakran a beszédet is ő mondta. Gyűjtötte a falu múltjának és je­lenének szellemi anyagát. Egyre több megbízással a falu társadalmi és közművelő­dési életének mindenese lett. 1929-től leventeoktató, 1933-tól a Hangya Szövetkezet ügyvezetője, 1934-től az önkén­tes tűzoltó egyesület szervezője, alapítója, majd vezetője. 1940-ben szerepe volt a dorog- házi Hangya-épületnek, a római katolikus templom kórusának és orgonájának felújításában, va­lamint a 3. tanterem megnyitá­sában. 1933-ban irodalmi pá­lyázata jutalmául a Gárdonyi Géza Országos Irodalmi Társa­Misóczki István ság tagjai sorába lépett. 1934-ben felvették a Katolikus Népszövetségbe. Attól az évtől rendszeresen tartott népművelői ismeretterjesztő előadásokat. Közgyám és a helyi polgári lö­vészegyesület elnökhelyettese, továbbá az énekkar vezetője. A háború alatt ő látta el a kántori teendőket is. A front alatt is Dorogházán volt, családja körében. 1945-ben részt vett az iskola épületének és berendezéseinek helyreállításában. Tagja lett a pedagógus szakszervezetnek. (Még ma is az). 1946/1947-ben ő is közreműködött abban, hogy a falut bekapcsolták az országos elektromos hálózatba. Miközben sokasodtak a kényszerből vállalt ingyenes társadalmi munkái, 1948 janu­Pogrom pizsamában A kincses város, Kolozsvár utcáin hétköznapi élet. A ma­gyarajkú járókelők közt - mivel a szájzárat még nem fedezték fel -, halkan, de oda- és visszaszáll a magyar szó. Am túlzot­tan nem lepődnék meg, ha az említett tákolmányt majd éppen Gheorghe Funar, vátrás polgármester szabadalmaztatná. Kolozsváron valóban minden magyar nyelvű felirat eltűnt, bizonyítva, hogy a város fura ura erős kézzel uralja helyzetét. Aztán a Brossai Sámuel Líceum igazgató-helyettesének, Bá­lint Kelemen Attilának állásából való felfüggesztése, a még mindig kételkedőket is végérvényesen igyekezett meggyőzni: a városban minden hatalom Funar úr személyében összpon­tosul. A polgármester újabb és újabb nacionalista megnyil­vánulásaival az évszázados magyar-román ellentét megany- nyi feszültségét próbálja lefordítani a mindennapi életre, egyre lehetetlenebbé téve nemcsak a város magyar lakosai­nak, de a józanul gondolkodó román polgárok életét is. Vi­szont a posztkommunista nomenklatúra éppen Funar úrban látja második virágzásának a lehetőségét. A gazdaságilag le- züllött Romániában csábító kiváltságosnak lenni. Elvégre egy nacionalizmustól buzgó vezetőnél a „jó románok” nemcsak piros pontokat kapnak tevékenységük jutalmául, hanem a ha­talom füzénél egzisztenciájuk is fölmelegszik, s nyugodtan számíthatnak a „felső tízezreknek” járó földi javak osztalé­kára is. Ez számtalan nagyravágyó (vagy éppen perifériákra szorult) románt motiválhat nagybetűs RÖMAN-nak lenni. Funar úr nacionalista propagandája kifogyhatatlan ötle­tekből, így lesz a kolozsvári magyarság törvényes jogaiból a valóságban egyre kevesebb. A polgármester az ellene felho­zott vádakat, a sajtó képviselői előtt - egy-egy rögtönzött mo­soly után - mindig igyekszik száznyolcvan fokban megfordí­tani, mintha felségterületén az igazságnak két oldala lenne, mintha román racionalizmusa a városban lakó magyarok ér­dekeit szolgálná. Kolozsváron a mindennapos etnikai feszültségek minden egyes jogtiprással fokozódnak. Funar úr - minden mosolya ellenére - forró tűzzel játszik; sovinizmustól túlfűtött lépései­vel könnyen egy marosvásárhelyihez hasonló tragédiáiba so­dorhatja Mátyás király szülővárosának mai nemzetiségeit. A tűrőképesség határain túl pogromhangulat ébred. Am mi, ra­cionálisan gondolkodók, hisszük: győzni fog a józan ész, s a drasztikus ellenségeskedés nem merészkedik ki az utcára, ha­nem pizsamájában - előbb vagy utóbb - visszafekszik a mes­terségesen szított gyűlölet! Magyari Barna Évnyitó a „Külkeren” Négyszáz elsős hallgatót kö­szöntöttek hétfőn a Külkereske­delmi Főiskola 22. évnyitóján. Az eseményen jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök és Kádár Béla külgazdasági mi­niszter, több magyar intézmény képviselője, valamint külföldi meghívottak. Magyarországon ma sokan élnek úgy, mintha ostromlott várban élnének, s nem veszik észre, hogy nem a falakat kell magasítani, hanem az ablakokat kinyitni. Az ab­laknyitás feladata önökre vár - mondta Göncz Árpád a hallga­tókhoz intézett köszöntőjében. Kádár Béla arra kérte a hall­gatókat, legyenek igényesek. Tanulmányaik során igyekez­zenek megszerezni a lehető legmagasabb szakmai tudást, üzleti kommunikációs képessé­get, s törekedjenek az általános kultúra elsajátítására is. Az 1992/93-as tanév kiemel­kedő jelentőségű a főiskola éle­tében - mondta Törzsök Éva fő­igazgató. Ugyanis ebben az év­ben a brit University of Hurm berside, valamint a Sup de Co francia főiskolával együttmű­ködve angol és francia nyelven is beindítják a szakmai képzést. árjában az egri érsek iskolai­gazgatóvá nevezte ki, de még abban az évben, az iskolák or­szágosan végrehajtott államosí­tásakor az általános iskola igaz­gatója is ő lett. Az 1948. évi IV. egyetemes nevelésügyi kong­resszuson szembetegsége miatt már nem vehetett részt. 1950- ben a Nógrád megyei tanács Dorogháza, Nemti, Mátramind- szent, Szuha és Szuhahuta (Mátraalmás) iskoláinak, óvo­dáinak körzeti igazgatásával bízta meg. (1950-ben Doroghá- zát közigazgatásilag Nógrád megyéhez kapcsolták, ezért az iskolai körzet központja Dorog­házán volt.) Megszervezte, és vezette a községi népkönyvtárat és az iskolai diákkönyvtárat, az első pedagógus napot és a gyermeknapot. Bár nem volt a párt tagja, 1950-ben községi ta­nácstag lett, de erről még a vá­lasztási ciklus befejezése előtt lemondott. Az 1950-es évek elején sze­rette volna hatalmas dokumen­tum anyagra támaszkodva Do­rogháza történetét és szellemi néprajzát megírni, azonban az említett szembetegsége miatt ezt már nem tehette meg. Ugyanúgy a történelem szakos tanári oklevelet sem szerezhette meg. 1957-ben rokkantnyugdí­jas lett. 1988 óta özvegy. így a fiának (szintén pedagógus) és leányá­nak családja körében él, Gyön­gyösön, illetve Miskolcon.M.L. Számítógép segíti a városrendezést Mit tesz egy vállalkozó, te­gyük fel Torontóban, ha élelmi­szerüzletet akar vásárolni? Elő­veszi az ottani Express újságot? Dehogy! Felhív egy telefon­számot, és Torontó város térin­formatikai adatbázisából pilla­natok alatt választ kap az eladó ingatlan közmű- és telekom­munikációs ellátottságáról, an­nak fogyasztási szokásairól, mi több az adott ingatlanban lévő gázvezeték állapotáról, a felújí­tás szükséges időpontjáról. S mit tesz egy budapesti vál­lalkozó? Bizony, fellapozza az Express-t, s ha talál valami ígé­retes hirdetést egy számára megfelelő üzlethelyiséget ille­tően, rohangálni kezd, hogy he­tek, néha hónapok alatt össze­gyűjtse az információkat.-A torontói példa nem utó­pia — állítja Hencsey Gusztáv, a Magyar Tudományos Akadé­mia Számítástechnikai és Au­tomatizálási Intézetének mun­katársa. - Ma még a legtöbb he­lyen a pénzhiány gátolja olyan önkormányzati területi infor­mációs rendszerek kialakítását, mint amilyeneket példaként fel­hoztunk. Ám az elv, a kidolgo­zott rendszer dokumentációja ismert, a rendelkezésünkre áll. Több magyarországi település már megkezdte információs rendszereinek megszervezését. Ezek a számítógépre vitt, ké­pernyőn megjeleníthető és ke­zelhető térképes adatbázisok használhatóak a közlekedéssel, a közművekkel, a közigazgatás­sal, a várostervezéssel kapcsola­tos információk feldolgozására, és persze az adatok elemzése, értékelése után a döntéshozás megkönnyítésére is. Már folyik Budapest 1:500 méretarányú digitális térképé­nek elkészítése.- Bármelyik vidéki város, te­lepülés, falu részese lehet e rendszernek, amelynek létreho­zása, alkalmazása - igaz, most kissé költségesnek tűnik - a kö­vetkező évtizedekben elenged­hetetlen beruházás lesz. Külön szerencsénk, hogy a korszerű, korábban szigorú COCOM-til- tás alá eső térinformatikai rend­szereknek szinte a teljes kíná­lata már a rendelkezésünkre áll. Csak válogatni kell; a helyi ön- kormányzatok szakemberei a nemzetközi és hazai számítás- technikai cégek ajánlatait a gyakorlatban is megismerhetik a szeptember 8-án megnyílt „CAMP 92” elnevezésű kiállí­táson a Budapesti Kongresszusi Központban. B.Sz.P. Iskolából klub Magyargéc. Kisgéc telepü­lésrészen befejeződött a volt ál­talános iskola épületének felújí­tása egy szécsényi cég kivitele­zésében. A helyiségeket új funkcióval szeretné felruházni a helyi önkormányzat. A tervek szerint a korábban itt működött ifjúsági klubot kívánják újraé­leszteni. Tanulmányok, esszék A Nógrád Megyei Múzeu­mok Évkönyve, 1991 (tizenhe­tedik kötet) most látott napvilá­got Salgótarjánban, a megyei múzeumok igazgatósága kiadá­sában, Szvircsek Ferenc szer­kesztésében. A megszokottan vaskos kötet tanulmányokat, esszéket, dokumentumokat tar­talmaz a történelem, a régészet, a néprajz, az irodalom- és a mű­vészettörténet, valamint a ter­mészettudomány tárgyköréből. A történelmi tanulmányok sorát Obomi Teréz „Nógrád vármegye népoktatása 1770-1772 között” című írása vezeti be. A váltakozó pontos­sággal készült nógrádi felméré­sek néhol csupán kibogozhatat­lan adattömegnek tűnhetnek, többségükben azonban mégis életszerűek, érzékeltetik a két­száz év előtti tanítók életét, te­vékenységét. Cs. Sebestyén Kálmán a trianoni béke Nógrád megyére gyakorolt hatását vizs­gálja tanulmányában. Szvircsek Ferenc a Salgótarjáni Öblös- üveggyár történetét földolgozó tanulmánya második részét adja közre az Évkönyv mostani szá­mában. A most közölt rész a Salgótarjáni Palackgyár Rt. helyzetét vizsgálja a gazdasági világválásg éveiben. Balogh Zoltán a honismertető törekvé­sekről szóló tanulmányában a várossá fejlődő Salgótarján ide­genforgalmi életéről ír, Horváth István pedig a bányászok 1940-ben, a pálfalvi bányakerü­letben zajló sztrájkját elemzi. Tyekvicska Árpád „Helynevek, pecsétek, címerek” című tanul­mányában a jelképek változását vizsgálja Balassagyarmat példá­ján. A régészet tárgykörében Hel­lebrandt Magdolna Nógrád me­gye kelta-kori leleteiről szól. Zólyomi József, Kapros Márta, Limbacher Gábor és Lengyel Ágnes néprajzi tanulmányt pub­likál, Matzonné Balogh Ánna és Kovács Anna pedig családtör­ténetet, illetve Madách Móze­sével kapcsolatos irodalomtör­téneti tanulmányt ad közre. Peák Ildikó a művészetpoli­tika és a salgótarjáni képzőmű­vészet alakulását vizsgálja. Elhunytak - valahol Oroszországban Az Új Ma­gyarország nyomán heti rendszerességgel közöljük az Oroszországban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját. Nemcsak azok nevét (szüle­tési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, a fogvatartás jel­legét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a je­lenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatá­ron születtek. Amennyiben bárki hozzátar­tozóját véli egy név mögött fel­fedezni, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szerveze­téhez, ahol keresőlapot tölthet ki, s az MV Keresőszolgálata megpróbálja az adatokat azo­nosítani. Hosszúra nyúló eljá­rásra kell számítani. Semely Imre 1911. Szé- csény, honvéd, 1945. 11.22. hdf. Sending Kálmán 1917. Szé- csénke, *., 1948. 01.08. hdf. Siklósi Kálmán 1923. Kis­maros (Nógrád m.), *, 1947. 07.27. km. Szabó Balázs 1912. Salgó­tarján, *, 1945. 07. 08. km. Szabó Gusztáv 1920. Ma- gyarnándor, honvéd, 1945. 02. 19. hdf. Szabó József 1917. Nógrád, honvéd, 1945. 03. 28. hdf. Szabó József 1921. Lőrinci (Nógrád m.) *., 1946. 05. 11. hdf. Szabó Kálmán 192. Lőrinci, őrvez. 1945. 01 22. hdf. Szemerédi Ferenc 1919. Zagyvapálfalva, zászlós, 1945. 10. 01. hdf. Verseny helyzetben a bábszínház A megmérettetés lehetősége adott, mert a Budapest, illetve a Kolibri Bábszínház létrejöttével immár két önálló bábtársulat is működik a fővárosban. E vér- senyhelyzetben csakis nívós előadásokkal, nyitottsággal le­het megtartani az eddigi baráto­kat, és új, vonzó műsorokkal további nézőket toborozni - mondta Villányi László igaz­gató, a Budapest Bábszínház (BÁB) első évadnyitó társulati ülésén, hétfőn. Az Andrássy úti társulat célja: a profi bábját­szásban ez idáig perifériára szo­rult produkciók színrevitelén túl a létrehozott művészi értékek átörökítése. A következő hóna­pokban kimunkálják az együttes új arculatát, s új darabokat ta­nulnak be. Gyermekmunka az ecuadori fővárosban Tizenhárom éves kislány a hátára kötözve cipeli a cementtéglákat az ecuadori főváros egyik építke­zésén. A nehéz megélhetési körülmények rákényszerítik a fiatalokat a nehéz fizikai munkára ebben az országban, ahol a lakosság mintegy fele 18 éven aluli. Hírmondó Salgótarjánban megjelent a Hírmondó, a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár lap­jának szeptemberi száma. A ki­advány közli a megye könyvtá­rainak történetét. Lássunk ebből néhány érdekesebb adatot. 1949. március 12: Balassa­gyarmaton jegyzőkönyv készült arról, hogy Nógrád-Hont vár­megyében Körzeti Könyvtárat létesítenek a Vallás és Közokta­tásügyi Minisztérium, a várme­gye és Salgótarján megyei város közös támogatásával. 1949. má­jus 1: A Körzeti Könyvtár ün­nepélyes megnyitása. 1952. au­gusztus 20: A Nógrád Megyei Tanács VB. megyei könyvtárá­nak megalakulása és avatása. Külön figyelmet érdemel, hogy e számban ismét mellék­lettel jelentkezik a Balassi Bá­lint Asztaltársaság alkotói köre. A mellékletben Paróczai Csaba, Bódi Ildikó verse, Maruzs Éva és Medvedné Benkó Mária pró­zai írása, valamint Cene István és V. Kővári Krisztina grafikája található.

Next

/
Thumbnails
Contents