Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám

4 HÍRLAP

LÁTÓHATÁR

1992. szeptember 9., szerda

A 65. évfordulón - tanítói vasoklevél

Cocom-listáról az önkormányzatokhoz

Néhány héttel ezelőtt kapta meg Misóczki István nyugdíjas igazgató-tanító a vasoklevelet - tanítói oklevele megszerzésének 65. évfordulóján

Hivatására a szegedi Római Katolikus Tanítóképző Intézetben készült fel. Pályáját 1927- ben az akkor még Heves megyei Dorogházán kezdte. Hamar beilleszkedett az iskola és a falu mindennapi életébe. Palatábla helyett füzeteket rendszeresített, tankönyveket vásároltatott - értékelte és osztályozta a tanórai feleleteket. Közben folyamatosan képezte magát. Az iskolaszék és a községi elöljáróság megbízásával szervezte a március 15-ie, anyák napi, ma- darak-fák napi, tomaünnepélyi, majálisi, október 6-ai és a karácsonyi műsorokat. Ezeken gyakran a beszédet is ő mondta. Gyűjtötte a falu múltjának és jelenének szellemi anyagát.

Egyre több megbízással a falu társadalmi és közművelődési életének mindenese lett. 1929-től leventeoktató,

1933-tól a Hangya Szövetkezet ügyvezetője, 1934-től az önkéntes tűzoltó egyesület szervezője, alapítója, majd vezetője. 1940-ben szerepe volt a dorog- házi Hangya-épületnek, a római katolikus templom kórusának és orgonájának felújításában, valamint a 3. tanterem megnyitásában. 1933-ban irodalmi pályázata jutalmául a Gárdonyi Géza Országos Irodalmi TársaMisóczki István

ság tagjai sorába lépett. 1934-ben felvették a Katolikus Népszövetségbe. Attól az évtől rendszeresen tartott népművelői ismeretterjesztő előadásokat. Közgyám és a helyi polgári lövészegyesület elnökhelyettese, továbbá az énekkar vezetője. A háború alatt ő látta el a kántori teendőket is.

A front alatt is Dorogházán volt, családja körében.

1945-ben részt vett az iskola épületének és berendezéseinek helyreállításában. Tagja lett a pedagógus szakszervezetnek. (Még ma is az). 1946/1947-ben ő is közreműködött abban, hogy a falut bekapcsolták az országos elektromos hálózatba.

Miközben sokasodtak a kényszerből vállalt ingyenes társadalmi munkái, 1948 januPogrom pizsamában

A kincses város, Kolozsvár utcáin hétköznapi élet. A magyarajkú járókelők közt - mivel a szájzárat még nem fedezték fel -, halkan, de oda- és visszaszáll a magyar szó. Am túlzottan nem lepődnék meg, ha az említett tákolmányt majd éppen Gheorghe Funar, vátrás polgármester szabadalmaztatná.

Kolozsváron valóban minden magyar nyelvű felirat eltűnt, bizonyítva, hogy a város fura ura erős kézzel uralja helyzetét. Aztán a Brossai Sámuel Líceum igazgató-helyettesének, Bálint Kelemen Attilának állásából való felfüggesztése, a még mindig kételkedőket is végérvényesen igyekezett meggyőzni: a városban minden hatalom Funar úr személyében összpontosul. A polgármester újabb és újabb nacionalista megnyilvánulásaival az évszázados magyar-román ellentét megany- nyi feszültségét próbálja lefordítani a mindennapi életre, egyre lehetetlenebbé téve nemcsak a város magyar lakosainak, de a józanul gondolkodó román polgárok életét is. Viszont a posztkommunista nomenklatúra éppen Funar úrban látja második virágzásának a lehetőségét. A gazdaságilag le- züllött Romániában csábító kiváltságosnak lenni. Elvégre egy nacionalizmustól buzgó vezetőnél a „jó románok” nemcsak piros pontokat kapnak tevékenységük jutalmául, hanem a hatalom füzénél egzisztenciájuk is fölmelegszik, s nyugodtan számíthatnak a „felső tízezreknek” járó földi javak osztalékára is. Ez számtalan nagyravágyó (vagy éppen perifériákra szorult) románt motiválhat nagybetűs RÖMAN-nak lenni.

Funar úr nacionalista propagandája kifogyhatatlan ötletekből, így lesz a kolozsvári magyarság törvényes jogaiból a valóságban egyre kevesebb. A polgármester az ellene felhozott vádakat, a sajtó képviselői előtt - egy-egy rögtönzött mosoly után - mindig igyekszik száznyolcvan fokban megfordítani, mintha felségterületén az igazságnak két oldala lenne, mintha román racionalizmusa a városban lakó magyarok érdekeit szolgálná.

Kolozsváron a mindennapos etnikai feszültségek minden egyes jogtiprással fokozódnak. Funar úr - minden mosolya ellenére - forró tűzzel játszik; sovinizmustól túlfűtött lépéseivel könnyen egy marosvásárhelyihez hasonló tragédiáiba sodorhatja Mátyás király szülővárosának mai nemzetiségeit. A tűrőképesség határain túl pogromhangulat ébred. Am mi, racionálisan gondolkodók, hisszük: győzni fog a józan ész, s a drasztikus ellenségeskedés nem merészkedik ki az utcára, hanem pizsamájában - előbb vagy utóbb - visszafekszik a mesterségesen szított gyűlölet! Magyari Barna

Évnyitó a „Külkeren”

Négyszáz elsős hallgatót köszöntöttek hétfőn a Külkereskedelmi Főiskola 22. évnyitóján. Az eseményen jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök és Kádár Béla külgazdasági miniszter, több magyar intézmény képviselője, valamint külföldi meghívottak. Magyarországon ma sokan élnek úgy, mintha ostromlott várban élnének, s nem veszik észre, hogy nem a falakat kell magasítani, hanem az ablakokat kinyitni. Az ablaknyitás feladata önökre vár - mondta Göncz Árpád a hallgatókhoz intézett köszöntőjében.

Kádár Béla arra kérte a hallgatókat, legyenek igényesek. Tanulmányaik során igyekezzenek megszerezni a lehető legmagasabb szakmai tudást, üzleti kommunikációs képességet, s törekedjenek az általános kultúra elsajátítására is.

Az 1992/93-as tanév kiemelkedő jelentőségű a főiskola életében - mondta Törzsök Éva főigazgató. Ugyanis ebben az évben a brit University of Hurm berside, valamint a Sup de Co francia főiskolával együttműködve angol és francia nyelven is beindítják a szakmai képzést.

árjában az egri érsek iskolaigazgatóvá nevezte ki, de még abban az évben, az iskolák országosan végrehajtott államosításakor az általános iskola igazgatója is ő lett. Az 1948. évi IV. egyetemes nevelésügyi kongresszuson szembetegsége miatt már nem vehetett részt. 1950- ben a Nógrád megyei tanács Dorogháza, Nemti, Mátramind- szent, Szuha és Szuhahuta (Mátraalmás) iskoláinak, óvodáinak körzeti igazgatásával bízta meg. (1950-ben Doroghá- zát közigazgatásilag Nógrád megyéhez kapcsolták, ezért az iskolai körzet központja Dorogházán volt.) Megszervezte, és vezette a községi népkönyvtárat és az iskolai diákkönyvtárat, az első pedagógus napot és a gyermeknapot. Bár nem volt a párt tagja, 1950-ben községi tanácstag lett, de erről még a választási ciklus befejezése előtt lemondott.

Az 1950-es évek elején szerette volna hatalmas dokumentum anyagra támaszkodva Dorogháza történetét és szellemi néprajzát megírni, azonban az említett szembetegsége miatt ezt már nem tehette meg. Ugyanúgy a történelem szakos tanári oklevelet sem szerezhette meg. 1957-ben rokkantnyugdíjas lett.

1988 óta özvegy. így a fiának (szintén pedagógus) és leányának családja körében él, Gyöngyösön, illetve Miskolcon.M.L.

Számítógép segíti a városrendezést

Mit tesz egy vállalkozó, tegyük fel Torontóban, ha élelmiszerüzletet akar vásárolni? Előveszi az ottani Express újságot? Dehogy! Felhív egy telefonszámot, és Torontó város térinformatikai adatbázisából pillanatok alatt választ kap az eladó ingatlan közmű- és telekommunikációs ellátottságáról, annak fogyasztási szokásairól, mi több az adott ingatlanban lévő gázvezeték állapotáról, a felújítás szükséges időpontjáról.

S mit tesz egy budapesti vállalkozó? Bizony, fellapozza az Express-t, s ha talál valami ígéretes hirdetést egy számára megfelelő üzlethelyiséget illetően, rohangálni kezd, hogy hetek, néha hónapok alatt összegyűjtse az információkat.-A torontói példa nem utópia — állítja Hencsey Gusztáv, a

Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Intézetének munkatársa. - Ma még a legtöbb helyen a pénzhiány gátolja olyan önkormányzati területi információs rendszerek kialakítását, mint amilyeneket példaként felhoztunk. Ám az elv, a kidolgozott rendszer dokumentációja ismert, a rendelkezésünkre áll. Több magyarországi település már megkezdte információs rendszereinek megszervezését. Ezek a számítógépre vitt, képernyőn megjeleníthető és kezelhető térképes adatbázisok használhatóak a közlekedéssel, a közművekkel, a közigazgatással, a várostervezéssel kapcsolatos információk feldolgozására, és persze az adatok elemzése, értékelése után a döntéshozás megkönnyítésére is.

Már folyik Budapest 1:500 méretarányú digitális térképének elkészítése.- Bármelyik vidéki város, település, falu részese lehet e rendszernek, amelynek létrehozása, alkalmazása - igaz, most kissé költségesnek tűnik - a következő évtizedekben elengedhetetlen beruházás lesz. Külön szerencsénk, hogy a korszerű, korábban szigorú COCOM-til- tás alá eső térinformatikai rendszereknek szinte a teljes kínálata már a rendelkezésünkre áll. Csak válogatni kell; a helyi ön- kormányzatok szakemberei a nemzetközi és hazai számítás- technikai cégek ajánlatait a gyakorlatban is megismerhetik a szeptember 8-án megnyílt „CAMP 92” elnevezésű kiállításon a Budapesti Kongresszusi Központban. B.Sz.P.

Iskolából klub

Magyargéc. Kisgéc településrészen befejeződött a volt általános iskola épületének felújítása egy szécsényi cég kivitelezésében. A helyiségeket új funkcióval szeretné felruházni a helyi önkormányzat. A tervek szerint a korábban itt működött ifjúsági klubot kívánják újraéleszteni.

Tanulmányok, esszék

A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1991 (tizenhetedik kötet) most látott napvilágot Salgótarjánban, a megyei múzeumok igazgatósága kiadásában, Szvircsek Ferenc szerkesztésében. A megszokottan vaskos kötet tanulmányokat, esszéket, dokumentumokat tartalmaz a történelem, a régészet, a néprajz, az irodalom- és a művészettörténet, valamint a természettudomány tárgyköréből.

A történelmi tanulmányok sorát Obomi Teréz „Nógrád vármegye népoktatása

1770-1772 között” című írása vezeti be. A váltakozó pontossággal készült nógrádi felmérések néhol csupán kibogozhatatlan adattömegnek tűnhetnek, többségükben azonban mégis életszerűek, érzékeltetik a kétszáz év előtti tanítók életét, tevékenységét. Cs. Sebestyén Kálmán a trianoni béke Nógrád megyére gyakorolt hatását vizsgálja tanulmányában. Szvircsek Ferenc a Salgótarjáni Öblös- üveggyár történetét földolgozó tanulmánya második részét adja

közre az Évkönyv mostani számában. A most közölt rész a Salgótarjáni Palackgyár Rt. helyzetét vizsgálja a gazdasági világválásg éveiben. Balogh Zoltán a honismertető törekvésekről szóló tanulmányában a várossá fejlődő Salgótarján idegenforgalmi életéről ír, Horváth István pedig a bányászok 1940-ben, a pálfalvi bányakerületben zajló sztrájkját elemzi. Tyekvicska Árpád „Helynevek, pecsétek, címerek” című tanulmányában a jelképek változását vizsgálja Balassagyarmat példáján.

A régészet tárgykörében Hellebrandt Magdolna Nógrád megye kelta-kori leleteiről szól. Zólyomi József, Kapros Márta, Limbacher Gábor és Lengyel Ágnes néprajzi tanulmányt publikál, Matzonné Balogh Ánna és Kovács Anna pedig családtörténetet, illetve Madách Mózesével kapcsolatos irodalomtörténeti tanulmányt ad közre.

Peák Ildikó a művészetpolitika és a salgótarjáni képzőművészet alakulását vizsgálja.

Elhunytak - valahol

Oroszországban

Az Új Magyarország nyomán heti rendszerességgel közöljük az Oroszországban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját.

Nemcsak azok nevét (születési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, a fogvatartás jellegét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a jelenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatáron születtek.

Amennyiben bárki hozzátartozóját véli egy név mögött felfedezni, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol keresőlapot tölthet ki, s az MV Keresőszolgálata megpróbálja az adatokat azonosítani. Hosszúra nyúló eljárásra kell számítani.

Semely Imre 1911. Szé- csény, honvéd, 1945. 11.22. hdf.

Sending Kálmán 1917. Szé- csénke, *., 1948. 01.08. hdf.

Siklósi Kálmán 1923. Kismaros (Nógrád m.), *, 1947. 07.27. km.

Szabó Balázs 1912. Salgótarján, *, 1945. 07. 08. km.

Szabó Gusztáv 1920. Ma- gyarnándor, honvéd, 1945. 02. 19. hdf.

Szabó József 1917. Nógrád, honvéd, 1945. 03. 28. hdf.

Szabó József 1921. Lőrinci (Nógrád m.) *., 1946. 05. 11. hdf.

Szabó Kálmán 192. Lőrinci, őrvez. 1945. 01 22. hdf.

Szemerédi Ferenc 1919. Zagyvapálfalva, zászlós, 1945. 10. 01. hdf.

Verseny helyzetben a bábszínház

A megmérettetés lehetősége adott, mert a Budapest, illetve a Kolibri Bábszínház létrejöttével immár két önálló bábtársulat is működik a fővárosban. E vér- senyhelyzetben csakis nívós előadásokkal, nyitottsággal lehet megtartani az eddigi barátokat, és új, vonzó műsorokkal további nézőket toborozni - mondta Villányi László igazgató, a Budapest Bábszínház (BÁB) első évadnyitó társulati ülésén, hétfőn. Az Andrássy úti társulat célja: a profi bábjátszásban ez idáig perifériára szorult produkciók színrevitelén túl a létrehozott művészi értékek átörökítése. A következő hónapokban kimunkálják az együttes új arculatát, s új darabokat tanulnak be.

Gyermekmunka az ecuadori fővárosban

Tizenhárom éves kislány a hátára kötözve cipeli a cementtéglákat az ecuadori főváros egyik építkezésén. A nehéz megélhetési körülmények rákényszerítik a fiatalokat a nehéz fizikai munkára ebben az országban, ahol a lakosság mintegy fele 18 éven aluli.

Hírmondó

Salgótarjánban megjelent a Hírmondó, a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár lapjának szeptemberi száma. A kiadvány közli a megye könyvtárainak történetét. Lássunk ebből néhány érdekesebb adatot. 1949. március 12: Balassagyarmaton jegyzőkönyv készült arról, hogy Nógrád-Hont vármegyében Körzeti Könyvtárat létesítenek a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, a vármegye és Salgótarján megyei város közös támogatásával. 1949. május 1: A Körzeti Könyvtár ünnepélyes megnyitása. 1952. augusztus 20: A Nógrád Megyei Tanács VB. megyei könyvtárának megalakulása és avatása.

Külön figyelmet érdemel, hogy e számban ismét melléklettel jelentkezik a Balassi Bálint Asztaltársaság alkotói köre. A mellékletben Paróczai Csaba, Bódi Ildikó verse, Maruzs Éva és Medvedné Benkó Mária prózai írása, valamint Cene István és V. Kővári Krisztina grafikája található.