Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám

EGYIK SZEMÜNK SIR, A MÁSIK NEVET — 7. oldal NOGRAD HÍRLAP OLVASOTfiRP' Ha nyerrti ^iu^ akar egy MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. SZEPTEMBER 9. SZERDA III. ÉVFOLYAM 213. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT SUZUKIT lapozzon a 3. oldalra, ahol boi/ebb információt talál! Éhségsztrájkba kezd egy képviselő Réti Miklós képviselő vissza­vonul ceglédi otthonába, s éh­ségsztrájkot folytat mindaddig, amíg a köztársasági elnök nem úja alá a Magyar Rádió elnöké­nek felmentési okiratát. Az MDF-es honatya ezt napirend előtti felszólalásában tegnap je­lentette be a Parlamentben. A nagytőke lobbyzik A jó értelemben vett lobbyzás érdekében alapított tásaságot 14 nagy, Magyarországon már saját vállalattal rendelkező külföldi befektető kedden Budapesten. Az alapítók célj a: szoros kapcso­lat kiépítése a gazdasági törvény- hozás szerveivel, a kormánnyal és a Parlamenttel, valamint az együttműködés a magyar sza­badpiaci gazdaság kereteinek ki­alakításában. A fontosabb kulcs- területek: a pénzügy és a bank- rendszer, az adózás, a vám, a munkaügy és a környezetvéde­lem. Határőrök tragédiája Hétfőn este szolgálatteljesítés közben egy határőr meghajt, egy pedig megsebesült. Berettyóúj­falu határában egy — a vizsgálat eddigi megállapítása szerint szabálytalanul, nagy sebességgel előző személyautó elütötte őket, miközben három jármű vezető­jét igazoltatták. Eljárás bőrfejnek ellen Az Országos Rendőr-főkapi­tányság több bőrfejű ügyében il­letékességi körébe vonta a nyo­mozást, mert az eddigi vizsgála­tok azt igazoltákk, hogy szárma­zásuk, illetve bőrük színe miatt vertek meg két egyiptomi állam­polgárt. Suha György rendőrségi szóvivő elmondta, hogy augusz­tus 20-án a fiatalkorú K. Győző és társai a XIII. kerületben, az Árpád hídi metróállomás aluljá­róban megtámadtak két egyipto­mi állampolgárt, s egyikük a bán­talmazás következtében 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Magyarnándor határában található megyénk legnagyobb szilvása, ahol múlt hét óta szüretelnek. Jó közepes a termés, az ár viszont csak fele a múlt évinek. írásunk a 3. oldalon. Fotó: Rigó Tibor Rablógazdálkodás Nógrád erdeiben A kárpótolt tulajdonos holdbéli tájat örökölhet Az ember azt gondolná, hogy irigylésre méltó helyzetbe kerül az, aki a kárpótlás során egy adott méretű erdő tulajdonosa lesz. Időnként letermel, vagy letermeltet egy bizonyos mennyiséget, aztán már csak az értékesítés van hátra. Állítólag hasonlóan vé­lekednek a kárpótlásra kijelölt erdőterületek jelenlegi kezelői is - tisztelet a kivételnek -, hiszen nagyarányú erdőirtásokat foly­tatnak. A privatizáció után erre ugyanis aligha lesz lehetőségük, addig viszont övék a kivágott fa, ellenértékével együtt. Legyen a leendő tulajdonos problémája, ha legközelebb esetleg csak 40-50 év múlva emelhet fűrészt a saját erdejére... Az államosítások előtti idő­szakban az erdőket jobban megbecsülték. Az akkori, úgy­nevezett szálaló erdőgazdálko­dás követői a fát csak alapos megfontolás után vágták ki, úgy hogy egy adott erdőrészben az idősebb és a fiatalabb fák egy­más mellett megmaradhattak. A későbbi, nagy területek érintő kitermelések miatt azon­ban gazdaságtalanná vált ez a környezetbarát módszer, és el­uralkodott a ma jellemző, gépe­sített, lepusztított tarvágásokat hagyó erdőgazdálkodás. Mit mond e problémáról az erdész szakember? A karancskeszi Betz Józseffel beszélgettünk.- Nógrád pillanatnyilag az ország egyik legerdősültebb megyéje. A fafajok összetétele ugyan nem a legkedvezőbb, de ez az utóbbi évtizedek helytelen telepítéseinek az eredménye. Sajnos túlságosan sok helyre ül­tettek értéktelen fekete fenyő- és nemes nyárerdőket, amelyek nem valók erre a területre.- A megye adottságai milyen fafajoknak kedveznek?- Megyénkben elsősorban a tölgyfajok jöhetnek számításba, de természetesen helyük van a kőris, juhar, szil és hárs állomá­nyoknak is. Ahol megfelelő élőhelyet talál, szépen fejlődik a vörös fenyő, nedvesebb terüle­teken pedig a vörös tölgy. Igen értékes ipari fát ad mind a kettő. (Folytatás a 3. oldalon) Habsburg Ottó: Sínen van a társulási egyezmény Az Európai Néppárt egyhan­gúlag támogatja az Európai Par­lamentben az EK Magyaror­szággal kötött társulási szerző­dését — mondta kedden Lon­donban az MTI-nek Habsburg Ottó európai parlamenti képvi­selő. Az Európai Néppárt, vagyis a közös piaci kereszténydemokra­ta pártok szövetsége kedden Londonban tartotta tanácskozá­sát annak nyomán, hogy június­ban a Nagy-Britanniában kor­mányzó konzervatív pártot is föl­vették az Európai Néppártba, és most Nagy-Britannia az EK so­ros elnöke. A pártszövetség képviselői kedden vitatták meg a társulási szerződések ügyét. A szerződé­sek érvényéhez az Európai Par­lament ratifikálása szükséges. A parlament plénuma a jövő héten szavaz. — A teljes parlamentben is csaknem egyhangú támogatásra számítok — mondta Habsburg Ottó. Képviselőtársaival együtt úgy vélte: irreális Jacques Attalinak, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnö­kének az a javaslata, hogy az EK és a kelet-európai országok min­den kereskedelmi megállapodá­sát újra kellene tárgyalni a közös piaci nagylelkűség jegyében. (Attali egy másik londoni Euró- pa-ügyi konferencián javasolta ezt hétfőn). „Az Isten szerelmére, előbb kapjuk meg azt, amit már elér­tünk. Mindenekelőtt a társulási egyezményt kell gyorsan elintéz­ni” — mondta Habsburg Ottó. Miközben a magyar és a len­gyel társulási szerződés sínen van az Európai Parlamentben, való­színű, hogy a Csehszlovákiával kötött hasonló egyezménnyel várnak, amíg a megállapodás is­mét megköthető a jövendő Csehországgal és Szlovákiával. „Elmondhatom: sok és a leg­különbözőbb nemzetiségű kép­viselőtársamban megütközést keltettek Vladimír Meciar szlo­vák miniszterelnök kijelentései a kisebbségi kérdésekben. Emiatt Szlovákiának nehézségei támad­hatnak a társulási egyezmény tárgyalása körül” — tette hozzá Habsburg Ottó. (MTI) Földárverések Az eddigi összesítések alap­ján, amelyekben már a vasárnapi adatok is szerepelnek, az ország­ban 138 földárverést tartottak, és így 72 ezer 511 aranykorona- értékű föld talált gazdára — tájé­koztatta az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal illetéke­se kedden az MTI-t. Az augusztus 24-től szeptem­ber 6-ig terjedő időszakra össze­sen 148 árverést hirdettek meg, s ezekből 10 maradt el érdektelen­ség miatt. Az árveréseken 980 li­citálásra jogosult személy vett részt, közülük 862-en vettek föl­det kárpótlási jegyeikért. Az ösz- szesen elárverezett 72 ezer 511 aranykoronányi földből 746 aranykoronányi volt az erdő. A becslések szerint a meghir­detett földeknek mintegy 40-50 százaléka kelt el, természetesen azokat a földeket, amelyek most nem találtak gazdára, az elkövet­kező árveréseken újra meghirde­tik. Az árverések tapasztalatai azt mutatják, hogy egyelőre még tartja magát az a tendencia, mi­szerint a földek többsége 500 fo­rint/aranykorona értéken kerül eladásra. A megegyezések szá­ma — amikor 1000 forint/arany- korona értéken veszik meg a föl­det — 38 volt ebben az időszak­ban. Ugyanakkor az árak most már sokkal differenciáltabbak, mint kezdetben voltak. Somogy megyében például volt olyan parcella, amelyet 5700 forint/ aranykorona áron vett meg új tu­lajdonosa. (MTI) Középpontban: Bős—Nagymaros Várhatóan Bős-Nagymaros lesz a szlovák kormányfő mai buda­pesti tárgyalásain a középponti téma, ám emellett feltehetően hason­ló súllyal vetődik majd fel a nemzeti kisebbségek ügye, valamint a gazdasági kapcsolatok kérdése — mondotta Rudolf Chelm nagykö­vet a látogatást megelőző tájékcjztatón. A diplomata nem tartotta valószínűnek, hogy Meciar szerdai láto­gatása során a magyar politikusokkal folytatott tárgyalásain sikerül­ne véglegesen rendezni a problémát, ám fontosnak tartotta a folya­matos dialógust e vitás kérdéskörről, valamint azt, hogy mindkét fél őrizze meg a tárgyalásra és a megegyezésre való készségét. Nemzetközi szimpózium Egerben Az űrből is vigyázzák a Földet 1990 nyarán a kedvező hazai politikai változások, továbbá a Földmérési és Távérzékelési In­tézet munkatársai egy évtizedes kutatási-fejlesztési programja le­zárásának hatására az intézetet — elsőként a kelet-európai or­szágok közül — felvették az Eu­rópai Távérzékelési Laboratóri­umok Szövetségébe. Ez is feljo­gosította arra a rendezőket, hogy az idén hazánkban rendezzék meg a XII. nemzetközi szimpózi­umot. Erre kerül sor a héten Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán. Az eseménysorozat jelentősé­gét tegnap délután méltatták a rendezők, a hazai és külföldi szervezetek vezetői egy sajtótá­jékoztatón, a Park Szálló Fehér Termében. Apagyi Géza, a Földmérési és Távérzékelési Intézet igazgatója, a szimpózium és közgyűlés ren­dezőbizottságának elnöke hang­súlyozta, hogy hazánk is egyre erőteljesebben felzárkózhat a különböző technikával készített űr- és légifelvételek széles körű alkalmazóihoz. Az egri tudományos tanács­kozásra — amely péntekig tart — 30 országból több mint 100 részt­vevő jelentkezett. Ezt megelőző­en — hétfőn — úgynevezett „mű­helyértekezletet” tartottak. (Folytatás a 2. oldalon) Valamilyen támogatást 1,7 millióan kapnak Édesanyák — főállásban? A szociális törvénytervezetről A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló tör­vény tervezete három új támo­gatási formát, 12-13 milliárd forint állami költségvetési több­letkiadást, a korábbinál több önkormányzati feladatot tartal­maz, s várhatóan 1,7 millió ál­lampolgár részesül majd vala­milyen támogatásban — hang­zott el a Népjóléti Minisztérium keddi sajtótájékoztatóján. A kormány által már elfogadott tervezetet várhatóan november­ben tárgyalja a Parlament. A szociális törvénytervezet­ben szereplő új ellátási formák szerint gyermeknevelési támo­gatásra lenne jogosult az az anya, aki kettőnél több kiskorú gyere­ket nevel, a legkisebb gyerek 3-10 év közötti, és a család egy főre jutó jövedelme a mindenko­ri öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegének kétszeresét nem halad­ja meg. Ezt a normatív ellátást csak az az anya igényelhetné, aki gyermekével otthon marad. Amennyiben mégis dolgozni kí­ván, úgy ezt csak a törvényes munkaidő egyharmadában tehe­ti. Ezzel a korlátozással a főállá­sú anyaság intézményét próbál­ják bevezetni. A munkanélküli­ek jövedelempótló támogatását a munkanélküli-ellátásra már nem jogosult állástalan vehetné igénybe, ha családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenko­ri öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegének 80 százalékát nem ha­ladja meg. A korábbi jelképes összegű lakbértámogatásokat a tervezet szerint a lakásfenntartá­si támogatás váltaná fel. Ezt az önkormányzat által elismert mi­nimális lakásnagyságot és minő­séget meg nem haladó lakásban élők igényelhetnék, ha a lakás- fenntartás költségei elérik az összjövedelem 35 százalékát. A szövegben nem szerepel a gyes. Ennek oka nem az, hogy a gyermekgondozási segély rend­szerén változtatni akarnak, ezt az ellátási formát ugyanis 1993- ban még a társadalombiztosítás nyújtja. 1994-től viszont várha­tóan a gyes is bekerül a szociális törvény által tartalmazott ellátá­sok közé. A szakosított ellátások (ápo­lási és rehabilitációs intézetek, szociális otthonok) biztosítása alapvetően az önkormányzatok feladata. A szociális ellátás in­tézményrendszerének kiépítése 5 éves program keretében való­sul meg, részben az önkormány­zatok költségvetéséből, részben az állami költségvetésből e célra nyújtott támogatások révén. (MTI) A Bábolnai Részvénytársaság szakemberei fejlesztették ki Olcsó kisgép állattartó farmereknek Már folyamatosan gyártja a takarmánykeverőt és -darálót a magántermelők számára a Bá­bolna Részvénytársaság. A praktikus kisgépet kifejezetten az állattartó farmerek munkájá­nak könnyítésére fejlesztették ki a bábolnai szakemberek. Az egy­szerű felépítésű és karbantartást alig igénylő kisgéppel a gazdák otthonukban saját terményükből állíthatnak elő tápkoncentrátum hozzáadásával teljes értékű ta­karmánykeveréket. A tapaszta­latok szerint az így készülő ta­karmány 20 százalékkal olcsóbb, mint a készen forgalomba kerülő keverékek. A részvénytársaság kezdeményezésére kedvező pénzügyi feltételekkel vásárol­hatják meg a gazdák a bábolnai berendezést. Szlovákiába is küldtek a kisgépből, miután az a szlovák gazdák figyelmét is fel­keltette. A bábolnaiak arra töreked­nek, hogy előbb-utóbb minden magyar faluban legyen házi ta­karmánykeverő és -daráló, ami­hez helyben vásárolhatják meg a farmerek a garantált minőségű bábolnai tápkoncentrátumot. E cél elérése érdekében eddig már 300 takarmányboltot nyitott a részvénytársaság az ország kü­lönböző vidékein. Bábolna új programjának része az is, hogy a jövőben nemcsak a termeléshez, hanem az értékesítéshez is segít­séget nyújt a farmergazdáknak a piacok felderítésével. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents