Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-05-06 / 210. szám

OLVASÓTERE!^ OLVASéTERE»^^' NÓGRÁD HÍRLAP Ä C K MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. SZEPTEMBER 5-6. SZOMBAT-VASÁRNAP III. ÉVFOLYAM 210. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT lAfK on fffP­A Black Jack Disco minden szombaton - várja vendégeit az etesi m.űv.házbanl Sg[i[JOg/&@DdD 888 Szeptember 5-én SZŰCS JUDIT ganpag/fr©PdD- 888 Szege Pénteken délelőtt Szegeden folytatott tárgyalá­sokat az Európai Közösség megfigyelőinek öttagú delegációja. Mint ismeretes, hamarosan EK-megfi- gyelők érkeznek hazánkba, központjuk a volt Jugo­szlávia határán, Szegeden lesz. A delegáció csütörtökön érkezett a Tisza-parti város repülőterére, ahol vezetőjük, Lea Vachon el­mondta: azért érkeztek a városba, hogy a megfigye­lők telepítéséről született megegyezést követően néhány fontos kérdést, technikai részletet tisztázza­nak. Közölte továbbá, ha sikerül konkrét megálla­podásra jutni, akár egy hónapon belül is megérkez­het Szegedre az EK-megfigyelők egy csoportja. A belga külügyminiszter hazánkban Ma Budapestre láto­gat Willy Claes, a Belga Királyság külügyminisz­tere, aki egyben a mi­niszterelnök-helyettesi posztot is betölti. Ma­gyarországi tárgyalásain várhatóan két Tő téma­kör, a kétoldalú kapcso­latok és Budapest euró­pai integrációs törekvé­seinek áttekintése kerül terítékre. Ez utóbbival kapcsolatban magyar külügyi vezetők emlé­keztetnek arra, hogy a belga külügyminiszter azon nyugati politiku­sok közé tartozik, akik szívükön viselik a Viseg­rádi Hármak mielőbbi csatlakozását az Euró­pai Közösséghez. En­nek megfelelően a bu­dapesti megbeszélések­nek is várhatóan egyik fontos kérdése lesz: mi­ként lehetne felgyorsíta­ni az integrációs folya­matokat. Felmérés a vállalkozókról A legelterjedtebb cégforma az egyéni vállalkozás — állapítja meg az IPOSZ felmérése. Az egyéni vállalkozók zöme lakos­sági szolgáltatást végez, 46 szá­zalékuk nem foglalkoztat alkal­mazottat, 37 százalékuk is csu­f )án 1-3 személy — gyakran csa- ádtag — alkalmazásai vállalja. A vállalkozók 64 százalékának maradt 1 millió forint alatt az ár­bevétele tavaly, és csak 2 százalé­kuk ért el 15-20 milliós árbevé­telt. Az iskolások közlekedéséről A szeptember 7-13-ig terjedő héten a telefondoktor az iskolá­sok biztonságos közlekedéséről ad tanácsokat a gyermekeknek és a szülőknek. Felhívja a figyel­met arra a szomorú statisztikai adatra, amely szerint tanévkez­déskor minden hetedik közúti közlekedési balesetnek gyermek az áldozata. Az esetek tapaszta­latai szerint nemcsak a gyerme­eseteket, hanem a közlekedési szabályok hiányos ismerete is. A telefondoktort a 117-2111 szá­mon hívhatják fel az érdeklődők. Jutalom a rablás megakadályozójának A Komárom-Esztergom Me­gyei Rendőr-főkapitányság pénzjutalomban és dicséretben részesítette Mészáros Zoltánt, aki bátor fellépésével megaka­dályozta a dorogi benzinkút ki­rablását. Az eset augusztus ele­jén történt: fényes nappal egy sapkaálarcot viselő férfi gaz- spray-vel rátámadt az üzem­anyagtöltő állomás dolgozóira, és a bevétel átadását követelte. Mészáros ellenállt, s azzal blöf­fölt, hogy felismerte támadóju­kat. Ezért a támadó gyorsan ko­csijába ugrott, és elhajtott. Több mint 840.000 forint volt a kútke­zelőknél. A rablás elmaradt. Leomlott az egyházasgergei hivatal fala Műemlék lesz a csonka községháza? Egyházasgergén sokan szeretnék megtudni, miért dőlt le a községháza hátsó fala. Azért is, mert a házat belülről nemrégi­ben üjították fel. Lett volna módjuk megismerni a valós ténye­ket, ugyanis a falu vezetése a téma megvitatására közmeghallga­tást szervezett. Heten el is mentek, hárman levélben mondtak véleményt. A többiek pedig - jobb híján - találgatnak, felelősért kiáltanak, de olyan is akad, aki becsukott szemmel jár. A megcsúnyult épület cso­dája is csak három napig tartott, s amint az lenni szokott, már kevésbé foglalkoztatja az embe­reket. Messziről oda-odatekin- tenek, szemrevételezik a félbe­maradt munkát, s mennek to­vább.-Mi történt a hivatallal - tesszük fel a kérdést a kihalt ut­cán végre feltűnő idősebb férfi­nak, aki szemérmesen ennyit mond:-Én nem tudom, fogalmam nincs, mit csináltak. Látom, hi­ányzik egy fal, de hogy miért, nem hallottam.- Nézzenek csak utána, ki felel ezért! Micsoda dolog ilyen munkát végezni? - erősködik ezzel szemben földije, történe­tesen a pohár társaságában.- L.A, a helyi képviselő-testü­let tagja elmondja a történteket:-Az önkormányzat munka­tervében szerepelt a hivatal fel­újítása, s ezt a belső térben már korábban meg is kezdtük. A folytatás a vizesblokk megépí­tése lett volna, s ehhez is hozzá­fogtak nemrégiben. Megásták az alapot, ám a szóban forgó fal nem bírta ki, hogy megmozgat­ták a talajt, megcsúszott és le­dőlt. Szerencsére nem sérült meg senki. Tudni kell azt is, hogy a huszas években bank működött ebben, tehát egy igen régi, bár karban- tartott létesít­ményről van szó.- Ón szerint jelentős a kár?- Véleményem szerint nem károsodtunk, legfeljebb a falu szemében, erkölcsileg. Ugyanis ezt később lebontották volna. Megkockáztatom, hogy még jól is jártunk, bár ez ilyen körül­mények között talán furcsán hangzik. (Folytatás a 3. oldalon) Ellentétben az önkormányzati törvénnyel Alkotmányt sértettek az országgyűlési képviselők? A Parlament alkotmány-, il­letve törvénysértően járt el nem­rég, amikor a kétharmados több­séggel elfogadott önkormányzati törvényt egy úgynevezett „feles” törvénnyel, az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó 1992. évi LX. törvénnyel módosította — mondta dr. Köllner Ferenc, a leg­nagyobb hazai önkormányzati érdekvédelmi szövetség, a Tele­pülési Önkormányzatok Orszá­gos Szövetsége ÍTÖOSZ) főtit­kára az MTI-nelc. Úgy vélte: a törvénymódosítással súlyos ér­dekvédelmet szenvedett a ko­rábban hatpárti megegyezéssel elfogadott önkormányzati tör­vény, s ennek „eredménye”, hogy nem kapták meg az önkor­mányzatok jogos tulajdonukat, a tanácsok által alapított, illetve felügyelt gyógyszertári közpon­tokat. A főtitkár felhívta a figyel­met arra is, hogy e jogsértő javas­latról törvényben biztosított jo­guk ellenére sem mondhattak véleményt az önkormányzati ér­dekvédelmi szövetségek, illetve a megyei önkormányzati köz­gyűlések. Köllner Ferenc külö­nösen aggasztónak ítélte a hely­zetet amiatt is, hogy a megyei va­gyonátadó bizottságok augusz­tus 29-ig, az 1992. évi LX. tör­vény hatályba lépéséig nem is foglalkoztak a gyógyszertári központok átadásának kérdésé­vel. Ugyanis, ha augusztus 28-ig legalább első fokon határoztak volna a gyógyszertári közpon­tokról, akkor az önkormányza­tok számára jogilag lehetőség nyílt volna e határozat megfel- lebbezésére. Jogszerűtlen maga­tartásuk azonban felveti az ál­lamigazgatási jogkörben okozott kár kérdését is. Önégetés A szentesi Árpád Tsz fóliate­lepén csütörtökön délután a tsz egyik dolgozója gépkocsija mö­gött leöntötte magát benzinnel, majd meggyújtotta azt. A férfi a helyszínen belehalt súlyos égési sérüléseibe. A gépkocsiban ha­gyott búcsúlevele szerint családi okok miatt lett öngyilkos a két­gyermekes, 36 éves szentesi fia- talember. (MT/) Nálunk az előfizető vezet! ... és amit vezethet:------------------------------------------a—— M ŰM| % Ettől a pillanattól kezdve nem titok, hogy lapunk nyereményjátékának fődíja egy Suzuki Swift sze­mélygépkocsi. További részletek a 7. oldalon olvashatók. Késelő a temetőben A Csongrád megyei és a sze­gedi rendőrök bravúros gyorsa­sággal elfogták azt a 15 éves sze­gedi szakmunkástanulót, aki szerdán délben egy temetőben hátba szúrt egy fiatal tanárnőt. A tanárnő a környék lakói ál­tal használt úton ment át a teme­tőn, amikor a hátába vágtak egy kést. Annyi ereje még volt, hogy a közeli boltba bemenjen, a men­tők onnan vitték el. Állapota még mindig súlyos. Hogy a rendezett családi kö­rülmények között élő tanuló mi­ért támadt késsel áldozatára, ar­ra még nem kapott választ a rendőrség. A vizsgálat az ügyben folytatódik. (MTI) Divatbemutató, tanácskozás, disznótor Bátonyterenyei vásár Alighogy befejeződött a sal­gótarjáni Vidám vásár, már ké­szülnek a Bátonyterenyei bemu­tató és vásár programjára a szomszédos városban. Pénteken délután az előzetes feladatokról tartottak megbeszélést a rende­zők a nagybátonyi ISZI-ben. Mint elmondták, ez a rendez­vény pótolja majd a régen fé­nyesebb bányásznapokat, más­részt bemutatja az új vállalko­zási formákat és lehetőségeket, kiegészítve mindezeket kulturá­lis programokkal. Áz alapötlet az osztrák ruhai­pari szakközépiskolás kapcsola­tokból adódott. Az osztrákok divatbemutatót tartanak Bá- tonyban. de jönnek Szlovákiá­ból, Ukrajnából, Erdélyből is. És ha már sok a vendég, érde­mes bemutatni a térség lehető­ségeit, kulturális értékeit. Október 16-ától 18-áig tart a bemutató és vásár, melynek for­rását megyei pályázat, az OTP, a holland biztosítótársaság, né­hány vállalat, az önkormányzat és a Bátonyterenye szakképzési alapítvány biztosítja. Ä tervezett programban töb­bek között térségi konferencia szerepel a vállalkozásokról, szerkesztőségi kerekasztal-be- szélgetés az Ez a divat-tal, ta­lálkozó olimpikonnal. De lesz kézműves bemutató, disznóvá­gás és disznótoros vacsora, pa­lóc est, diszkó és fórom közéleti emberekkel. (dudellai) Kormányszóvivői tájékoztató Abortusz és segélyezés A kormány két változatban terjeszti az Országgyűlés elé az abortusztörvény tervezetét — mondotta Surján László népjó­léti miniszter a pénteki kormány- szóvivői tájékoztatón. A két vál­tozat abból indul ki, hogy a fo­gantatással kezdődő magzati éle­tet fokozottan védeni kell. Alap­elv az is, miszerint az abortusz nem lehet születésszabályozási vagy népesedéspolitikai eszköz. Áz A változat szerint akkor yan lehetőség a művi vetélésre, ha a terhesség bűncselekmény következménye, ha az anya élete veszélyeztetett a terhesség vagy a szülés miatt, illetve ha a magzat genetikai, fejlődési rendellenes­séget mutat. A B változat ennél „engedékenyebb”, azaz: más esetekben is lehetőséget nyújt ar­ra, hogy az anya műtéti úton megszakíthassa nem kívánt ter­hességét. Új elem a kötelező ta­nácsadás bevezetése, valamint az abortusz előtti várakozási idő. A tájékoztatón szó volt a szo­ciális törvénytervezet koncepci­ójáról. A tervezet számos új tá­mogatási, segélyezési formát ve­zet be. Ilyen például a gyermek- nevelési támogatás, amely a min­denkori öregségi nyugdíjmini­mumnak megfelelő összeg. Azok a három- vagy többgyer­mekes családok vehetik igénybe, ahol a legkisebb gyermek 3 és 10 év közötti. Megváltozik a rend­kívüli segélyezés rendszere, hi­szen ehelyett az úgynevezett át­meneti segélykonstrukció lép életbe, a helyi speciális ellátó rendszerek folyamatos kiépíté­sével egyidejűleg. (MTI) Az új tanév menetrendje Az általános iskolák­ban, a gép- és gyorsíró- iskolákban, a speciális szakiskolákban, az egészségügyi szakisko­lák I-II. évfolyamán, a szakmunkásképző isko­lákban és a középisko­lákban — azok utolsó évfolyamainak kivételé­vel— 1993. június 11-én kezdődik a vakáció. A nemzetiségi gimnáziu­mok és a két tanítási nyelvű középiskolák utolsó évfolyamán má­jus 12-én fejeződik be a szorgalmi időszak, a többi középiskola IV., il­letve V., valamint az egészségügyi szakiskola III. évfolyamán május 14., illetve május 21. az utolsó tanítási nap. A szakmunkásképzőkben — a középiskola negye­dik évfolyamát végzett, másfél éves kiegészítő képzésben részesülő ta­nulók számára — 1993. január 22-én fejeződik be a tanítás. Az első félév jövő év január 31-ig tart, az ér­tesítőket február 5-ig kapják meg a tanulók. A téli szünetet december 19-től 1993. január 3-ig élvezhetik a diákok, a tavaszi szünetnek pedig 1993. április 2-től április 13-ig örülhetnek. (MTI) Négy megye összefogott Tokaj készül az expóra Nagyszabású tervekkel készül Tokaj város az 1996-os világkiál­lításra. Nemcsak a borvidék már most is világhírű termékeit sze­retnék a nagyközönség elé tárni, hanem kulturális, művészeti ér­tékeket, kuriózumokat is bemu­tatnak. A magyar honfoglalás 1100. évfordulójára 1995-ben régésze­ti kiállítást terveznek. A legújabb ásatások során napvilágra került leletek Észak- és Kelet-Magyar- ország területéről nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot. Tegnap délelőtt a Budapesten tartott sajtótájékoztatón dr. Fo­dor István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója ismertette A magyar honfoglalás 895- 1995, Tokaj elnevezésű alapít­vány célját és létrejöttének kö­rülményeit. A hazai szakembe­rek összefogásával és négy me­gye— BAZ, Heves, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár — anyagi áldozatvállalásával hozták létre az alapítványt, amely hátteret biztosít az 1995 tavaszán Tokaj­ban megrendezendő régészeti kiállításnak. A tervek szerint ké­ső őszig látogatható bemutatóra külföldi kiállítási anyagot is hoz­nak. (Folytatás a 2. oldalon) EK-megfigyelők Szegeden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents