Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-04 / 209. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. szeptember 4., péntek Orosz István kiállítása Mohorán Orosz István festőművész 1941-ben Salgótarjánban szüle­tett. a balassagyarmati tanító­képzőt, az egri pedagógiai főis­kolát - és Budapesten - a mű­vészeti akadémiát végezte el. Első kiállítása 1961-ben volt, s azóta rendszeresen állít ki or­szágos tárlatokon, vidéki kép­zőművészeti eseményeken.. Dí­jat nyert képeivel az egri és a hatvani biennálén, a Pest me­gyei kiállításokon. Tanulmányúton volt Prágá­ban a művészeti világkongresz- szuson, Berlinben a nemzetközi művészösszejövetelen. Kenyérkereső foglalkozása rajztanár, immár több mint húsz éve. Koloristának és posztimp­resszionistának vallja magát - ezekből következően főként a a színek jellemzik festői világát. Az élénk színek hol kígyó­alakban táncolnak képein, hol pedig a halált, avagy a kibonta­kozást szimbolizálják. A Mohorán kiállított egyik képe Iványi Ödön festőművész emlékére készült. A szeszélye­sen tekergő kígyóvonalak a rá­kot, Iványi halálának okozóját jelképezik. Orosz nyarat festő képére a harsány színek, a kü- bista vonalak a jellemzőek. Egyik festményén tíz éves kis­fia látható, meleg hangulat öt­vöződik itt a legmodernebb fes­tői eszközökkel. A Tavasz ki­bontakozása, és a Család című képe önmagáért beszél. A tiszai halászok jelzetű díjnyertes kép mozgalmasságával hat. Szerintem Orosz István egyik legjobb alkotása A tavasz ébre­dése, mellyel az egri akvarell tárlaton nyert díjat. A természe­tet ábrázolja, néhány vonallal, de szinte az egész világminden­séget is érzékelteti. Olyan ez a festmény, mintha egy Sztra­vinszkij táncjátékot látnánk, ahol zsongó zenére kel fel az ezerszínben pompázó hajnal. A nyárutó a szeptemberek csendes melankóliáját, bánatát idézi. Az egymásra hagyatva című kép a magányosságot ve­títi elénk, költői eszközökkel, a Halas csendélet nyugalma meg­kapó, a Reggel-en galambok hajnali röptéje jelzi és fejezi ki a nap kezdetét. Figyelmet érdemlőek Orosz István tűzzománcai, sokszínű „kompozíciói”, a groteszk „bo­hóc”, az „Elet” (mely a szexet sem nélkülözi), s a karmester, amely talán magát a festőt sze­mélyesíti meg. E művész moz­dulatával elindít valamit, talán egy kép kezdetét, egy szimfónia első hangjait. Ki tudja? Lőrinczy István A Woddy Allen botrány Mia Farrow színésznő, Woddy Allen rendező és színész volt élet­társa fogadott és saját gyermekeivel az 1985-ben készült felvéte­len. Jobbján áll az akkor 14 éves Soon-ny, akivel Allen viszonyt kezdett 1992-ben. A két neves amerikai művész tizenkét éven át élt élettársi kapcsolatban. MTI Fotó A Délsziget táguló körei Tudatosan, módszeresen tá­gítja köreit a Délsziget: térben is, műfajokban is. Moldvay Győző (Modell és híd) Hatvan és Hódmezővásárhely szellemi kötődéseit, kapcsolódásait elemzi, irigykedve olvasom, mert kevés helyre jellemző ez az emelkedett, elszánt lokálpat­riotizmus, a szerepnek és inden- titásnak ez a biztos tudata. Regisztrálom, hogy „föl- dim”, Kabdebó Lóránt izgalmas és gondolatébresztő tanul­mánnyal (A holocaust a magyar irodalomban) jelentkezik a lap­ban. A témáról tanácskozást tar­tottak a minap Pécsett, amelyen a magyar irodalomtudósok mel­lett németek, franciák, izraeliek stb. is kifejtették véleményüket. Kabdebó gondolatmenetében az az újszerű, hogy mintegy ke­resztmetszetében szemlézi szá­zadunk irodalmát - a téma szempontjából, tehát a holoca­ust előzményeit, a szorongás, megalázottság, alávetettség, ki­rekesztettség élményét felfedezi Kassák, Babits lírájában is. A holocaust egyetemes élménye századunknak, s éppen a jelen­kori (balkáni) események döb­bentenek rá, hogy korántsem tekinthető befejezett múltnak a faji, nemzeti, vallási diszkrimi­náció, üldöztetés. A humánum az etika mindenkor az üldözöt­tek, az áldozatok oldalán állt, lett légyen a költő (Pilinszky, Radnóti, Vas István) magyar zsidó vagy katolikus. Csak a szeretet haladhatja meg, emel­kedhet felül a borzalmon, s tud­juk a szeretet nem csupán ke­resztény fogalom, de egyeteme­sen emberi. Csak a költők tud­ják megfogalmazni időtállóan az esendőségét, egyszersmint erejét is, amely reményt és esélyt is adhat a túlélésre. A lap, mint mondtam térben is tágítja köreit Baranyi Ferenc (Jelenkori olasz költők) Ma­gyari Barna (Erdélyi jelentés), Danielisz Endre (Szalontai séta) írásaira utalok, amelyek tanúsít­ják, dokumentálják, hogy a ha­gyomány ápolva él igazán. Horpácsi Sándor Mit tud a technika? Üzemanyag cseresznyemagból A cseresznyemagot nem sza­bad eldobni: értékes enegria nyerhető belőle. Traverse City (USA, Michi­gan állam) mezőgazdasági szö­vetkezete ősszel akarja az első, cseresznyemaggal hajtott gyü­mölcsfeldolgozó-berendezést üzembe helyezni. A cseresz­nyemagokat előbb megőrlik, majd megszárítják és briketté préselik. A kokszosítási folya­matban az anyag aktív szénbe és egy metán-, hidorgén- szénmonoxid gázkeverékbe ke­rül. E „koktél” hatására vízgőz keletkezik, amely turbinát hajt - így a cseresznyemag elektro­mos energiává alakul át. Az alternatív technológia öt­lete úgy született, hogy Tra­verse City gyümölcstermelői kiszámították: a cseresznye szörppé, lekvárrá stb. feldolgo­zásánál évente közel másfél millió kilogramm mag keletke­zik, melynek megfelelő keze­lése háromszáztizenkétezer dol­lárba kerül. A „magos” energia viszont segít megtakarítani az áram- és fűtési költségeket, amellett környezetbarát. Az Egyesült Államokban a felhasznált energia 3,5 százalé­kát már növényi anyagokból té­rítik. Vírus rendelésre Ezentúl nemcsak rettegni le­het a számítógépeket megőrjítő vírusoktól, hanem aki akarja, Kaliforniában a jövőben már rendelhet is belőlük. A „Vírus Bulletin” című amerikai komputeres szaklap főszerkesztője, Edward Wil­ding, úgy véli, hogy a tengeren­túlon már-már járványmérete- .ket ölt a „méretszabott” házi ví­rust tartalmazó számítóprogra­mok kifejlesztése és azok illegá­lis-értékelése. Az egyik „tréfás­kedvű” és ráérő, de magát nyil­vánosan megnevezni nem akaró számítógépszakértő olyan víru­sokat tervezett, amelyek ugyan­olyan károsak mint az összes többi rettegett társuk. Például a szabadság előtti utolsó munka­napra időzíthető főnökdühítő­nek, mert képes arra, hogy ten­gernyi adatot töröljön, a cégek adatfeldolgozó rendszerében vagy az egész berendezést megbénítsa. Ez természetesen rengeteg anyagi kárt okoz. Ha a kórházak betegnyilvántartóiba juttatják be a vírust, az elszálló kórlapo­kon levő információk híján akár betegek halhatnak meg. A szakember szerint az új amerikai őrület hamarosan Eu­rópa számítógépein is megjele­nik. Az „ellen kutatók” már szintén akcióba léptek az orv­támadásokat kiküszöbölendő. Hivatalosan 1954. április 12-én született meg a rock and roll, mikor Bill Haley felvette a „Rock and roll éjjel-nappal” című dalt. Talán Goldman nagy „Elvis” könyvében megvan va­lahol, hogy a későbbi király, a csipődobáló (a Pelvis) Presley mit csinált azidőtájt. Annyi biz­tos, hogy július 6-án Sam Phil­lips felvette vele a „Jól van mamá”-t, és 19-én ki is adta. Nem keltett túlzottan nagy fel­tűnést, de itt kezdődött el egy tulajdonképpen igenis szeren­csétlen ember pályafutása. Rá egy évre Presley már rátalált menedzserére, az évekig tény­leg jótevőjének látszó Tom Par­ker „ezredes”-re, és akkor már megvette a Sun-tól az RCA- Victor lemeztársaság 35 ezer dollárért. Az első évek biztosan az öröm, a boldogság évei, hiszen ez a majdnem spontán sikerek ideje. Ha Parker a legkeveseb­bet tette volna a siker érdeké­ben, az akkor is meglett volna csupán Elvis énekének, fiatalos lendületének, nyilvánvaló te­hetségének köszönhetően. Ma­gában az a tény, hogy lemezei jelentek meg, hogy hangverse­nyeket adott, hogy személyesen találkozott rajongóival, televí­ziós fellépései, filmjei (Love me tender, Jailhouse Rock, King Creole) voltak - ez már sikert jelentett. Olyan volt a kor, olyan volt a rock and rollnak nem csak mint zenének, de mint újdonságnak az ereje is. Megindult mámorosán fel­felé, volt pénze, nevét már is­merte a világ, volt aranylemeze, megvehette kedvenc kocsiját és majdani luxusbörtönét, Grace- land-et, voltak frigyei s már ha­ragosai is. Aztán jött a behívó. A két esztendei katonáskodás persze nem használt a karrier­nek, mert hiába adagolta az RCA az előre felvett dalokat, maga az énekes egy németor­szági kaszárnyában volt elzárva a közönség elől. És két év nagy idő. A civil életbe 1960 márciu­sában tért vissza Elvis Presley. Ijesztően megváltozott a világ. Számára. Üres térben találta magát. A legszomorúbb az volt, hogy nem volt többé rock and roll. Illetve annyira átalakult, felhígult, hogy jószerével rá sem ismert. Ä rock and roll nagymesterei pályát változtat­tak, megálltak, meghaltak, bíró­ság előtt álltak ... Parker ezredes, azt hiszem, gonosz tervet eszelt ki: nincs már rock and roll, de ezt nem szabad tudomásul venni. Majd Presley képviseli továbbra is. Filmekkel, dalokkal. Hatalmas reklámot kap, rengeteg pénzt, ő lesz a király, de a szerepet ját­szania kell. Muszáj. Nem állhat meg a gép. De színpadra nem mehet, senkivel sem találkoz­hat: kamerák, stúdió, Grace- land, pénz, hozsánna néked. Ki­rály. Ennyi. A filmek rosszak, és rengeteg van belőlük, a dalok sem az iga­ziak, mert mindenfélék, a leg­kevesebb köztük az ő igazi vi­lága, a rock and roll. Tehát nem szabadság, a lelke megmuta­tása, de nem is az, amit állan­dóan sulykolnak neki minde­nütt. A hatvanas évek végétől újra felléphet. Igen ám, de ha­marosan rá kell jönnie, hogy va­lójában nem érdekel senkit. Sem ő, sem az, amit csinál. Pe­dig dugig van a nézőtér. Egyre több sznobbal. Parker ott áll mögötte és orr­vérzésig tukmálja, hogy te vagy a Király, muszáj csinálnod, benned él a rock and roll, mu­száj, muszáj.. . Dehogy muszáj! Valahogy meg kell élni. Talán meghalni. A gazdagságba, a habzsolásba. A jóba. Enni, enni kell! Min­dent felfalni végre. Tizenöt éve halt meg Elvis Presley. így. Túlhízottan, zsíro­sán, eltorzultan. Nem bírta a szíve. Vass Imre Amerikai tudós leleplezése Nagy Sándor alkoholista volt Nagy Sándor minden ellen­ségét legyőzte és szűk tíz év alatt meghódította a világot Egyiptomtól Indiáig. De a zse­niális makedón hódító közben megsemmisítő vereséget mért saját magára: iszákossága kö­vetkezményeként 32 éves korá­ban, Kr. e. 323-ban meghalt. John Maxwell O'Brien pro­fesszor leleplező könyvet írt Alexandrosz szenvedélyéről „Nagy Sándor - A láthatatlan ellenség” címmel. A történész II. Philipposz makedóm király fiának féktelen ivászatairól szóló beszámolók jól alátámasztott tényeiből in­dult ki. Hároméves kutatómunkája alapján az alkoholizmus klasszi- lus jeleit fedezte fel Alexand­rosz életével kapcsolatban. „Nagy Sándor utolsó hét életé­vében meglehetősen kiszámít­hatatlan lett, nagyzási és üldö­zési mániában szenvedett. Ma­gatartása fölösleges összetűzé­sekbe kergette, amelyeket mély megbánás követett. Mindezek klasszikus szimptómái az alko­holfüggőségnek”. A tudósok eddig általában az abszolút hatalom személyiség- romboló megnyilvánulásának tekintették Nagy Sándor maga­tartásváltozásait. O'Brien pro­fesszor az első, aki Alexandrosz személyiségi zavarait az alko­holizmus következményeként értelmezi. A hadvezér beszámíthatat- lanságának egyik példája volt a sok közül az, amikor barátját, Cleitust - aki egy csatában megmentette az életét - meg­ölte. Nagy Sándor egy lándzsá­val átszúurta Cleitust, amikor pedig tobzódásából magához tért, három napig siratta őt. O'Brian professzsor a hadve­zér késői alkoholizmusának gyökereit gyermekkorában vélte felfedezni. Alexandrosz apja, II. Philipposz szarkaszti­kus és kiszámíthatatlan jellem volt, aki nemcsak közeli mun­katársait, de még saját fiát is tu­datlanságban tartotta. Anyja pedig tartós lelki sérülést oko­zott azzal a kijelentésével, hogy Alexandrosz apja egyáltalán nem Philipposz, hanem „egy is­ten”. Követelményeivel viszont mindkét szülő állandóan nyo­más alatt tartotta a fiút. A történész összefoglalója szerint „Nagy Sándor menek­vése az alkoholba és a világ meghódítása iránti vágya ugyanannak az éremnek a két oldala: mélyen gyökerező tudat­lanság saját személyiségéről és a kétségbeesett vágy, , hogy mindig bizonyítson magának.” Nógrád megyei őszi tárlat Szécsényben Nógrád megyei őszi tárla­tot nyitnak, terv szerint, ok­tóber 18-án Szécsényben, a városi önkormányzat, a vá­rosi művelődési és ifjúsági centrum, valamint a Magyar Képző- és Iparművészek Nógrád Megyei Csoportja közös szervezésében. Ezt a szécsényi bemutatót ezt követően évenként sze­retnék megrendezni, a kiállí­tás szerves része lesz egy őszi, idegenforgalmi szem­pontból jelentősnek ígérkező városi kulturális rendez­vénysorozatnak. Alkotóként két festményt, grafikai sorozatot, kisplasz­tikából, éremből öt-hat dara­bot, iparművészektől két-két műalkotást tudnak elhe­lyezni a művelődési cent­rumban megnyitandó tárla­ton. Egyébként, itt lehet be­adni a kiállításra szánt mű­veket október 6-án és 7-én, tárlatkészen (képek kere­tezve, grafikák 50x70-es, il­letve 70x100-as paszpartú- ban, érmek alátéttel, szobrok posztamenssel). Az alka­lomra műtárgyjegyzéket tar­talmazó meghívó is készül. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége legutóbbi, Szécsényben tar­tott megyei tisztújító össze­jövetele adta az ötletet, hogy a Nógrád művészeti életéből hiányzó megyei tárlatok gyakorlatát felelevenítsék. A közgyűlésen is elhang­zott, szükség van az itt élők rendszeres együttes szerep­lésére, az évenkénti érték­felmutatásra. Úgy tetszik, a megyei őszi tárlat méltó helyre lel Szé­csényben. A történelmi em­lékekben gazdag nógrádi kisváros napjainkban infrast­rukturális fejlődés előtt áll, idegenforgalmilag frekven­tált, a közeljövőben például megyei idegenforgalmi in­formációs iroda kezdi meg működését, színvonalas mú­zeumi tevékenység zajlik, és így tovább. Ezáltal a megyei képző- és iparművészeti kiállítás ho­nosítására kedvező feltéte­lekkel bír. - mér Képes technikatörténet írógép és Nobel-szabadalom Az első modern írógépre 125 évvel ezelőtt, 1867. október 11- én kapott szabadalmat Ameri­kában Christopher Latham Sha­les feltaláló. Nemcsak külalakja formázta a modem írógépekét, hanem azok két elvét is egyesí­tette. A kocsi jobbról balra mozgott és az írógépet billen­tyűszerkezettel lehetett működ­tetni. A feltalálója híres embe­reknek, minisztereknek aján­lotta s feljegyezték, hogy az első író, aki az ilyen írógépet használta Mark Twain volt. Erre az évre nemcsak techni­kai, hanem kultúrtörténeti év­forduló is esik: ugyancsak 1867-ben szeptember 19-én kapta meg Alfred Nobel (1833- 1896) svéd vegyész szabadal­mát a dinamitra. Alapanyagá­nak, a nitroglicerinnek, a legki­sebb külső hatásra is érzékeny robbanékonyságát csöskken- tette és az új robbanóanyagot katonai és ipari célokra tette al­kalmassá. Ugyancsak Nobel vezette be a durranó higanye- züstgyutacsot s később még számos más robbanóanyagot (pl. füst nélküli lőpor, mester­séges gutta percha) állított elő, melyekre száznál több szaba­C. L. Sholes írógépe dalmat váltott ki. Találmányai­val, és vállalkozásaival szerzett hatalmas vagyonából végrende­letével alapítványt hozott létre, melynek kamataiból öt egyenlő összegű díjjal jutalmazta a fi­zika, a kémia, az orvostudo­mány, az irodalom és a világ­béke előmozdításának kiemel­kedő képviselőit. A Nobel-díjakat első ízben 1901-ben adták ki, a neves grémium 1969-től kezdve a közgazdászoknak is oszt No- bel-díjat. (K. A.) E 1 v i s

Next

/
Thumbnails
Contents