Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám

1992. szeptember 28., hétfő HÍRLAP 5 BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE A modern rabszolgasággal az ipari szövetkezetben nem foglalkoznak Megszondáztuk a dregelypalanki Szondyt- Országos lapokban modern rabszolgáknak nevezték a Né­metországban foglalkoztatott dolgozóikat. Kíván-e ezzel kap­csolatban bármit is mondani? — kérdem Drajkó Ferencnétöl, a drégelypalánki Szondy Ipari Szövetkezet főkönyvelőjétől.- Szövetkezetünk vezetősége nem foglalkozik ezzel a témá­val. A további kérdéseire vi­szont szívesen válaszolok.-Akkor vágjunk bele! Fize­tőképes a szövetkezetük?- Igen. Szerencsére kintlévő­ségünk összege nem jelentős. Fizetőképességünket az összes árbevétel 90 százalékát hozó exporttevékenység biztosítja.- Ezek szerint határidőre megkapják a kint végzett munka ellentértékét?- Partnereink általában telje­sítik a szerződésben vállalt fize­tési kötelezettségüket. Ennek köszönhetjük, hogy a munkabé­rek előteremtésén kívül nem tar­tozunk az APEH-nek, eleget te­szünk a társadalombiztosítási igazgatóság által megszabott já­rulékfizetésnek.- Külföldi árbevételük az új, vagy a régi munkahelyekről származik?-Egyértelműen a régiektől. A csökkenő igények miatt az eddiginél kevesebb dolgozónk keresi odakint a kenyerét.- Fizetőképességük megtar­tása, talponmaradásuk to­vábbra is a külföldi munkákból származó bevételhez kötődik?- Igen, mert a belföldi piac stagnál. A korábbi időszakra jellemző számottevő és folya­matos beruházások megszűn­tek, ma már sok helyütt a fenn­tartáshoz szükséges pénz előte­remtése is gondot okoz. Min­denki szűkösen él, s ott spórol, ahol tud. Súlyosan növeli gond­jainkat, hogy sem a hazai, sem a külföldi tarifáinkban nem tud­juk érvényesíteni a nem ritkán jelentős áremeléseket és a ránk háruló adókötelezettségeket.- Amennyiben nem mozdul kedvező irányba a belföldi piac, úgy ez elocsátást kényszerít ki?- Eddig nem volt elbocsátás, s továbbra sem tervezzük. Úgy mérséklődött a létszámunk, hogy az eltávozottak helyére nem vettünk fel másokat.- Mi történik azokkal, akik netán a németországi munkahe­lyeken feleslegessé válnak?- Kötelesek vagyunk ré­szükre idehaza munkát adni.- Figyelembe véve az új szö­vetkezeti és átalakulási tör­vényt, érdekelne, az eddig ösz- szegyüjtött tagsági vélemény milyen előzetes állásfoglalást jelez?- A lábatlani térségben tech­nológiai szerelést végző kilenc dolgozó jelezte kiválási szándé­kát. Ez a mostani 340 fős szö­vetkezeti tagságnak még a há­rom százaléka sincs. A végső szót a közgyűlés mondja ki, hogy milyen formában terme­lünk tovább. (V.K.) Baby-sitter képzés Balassagyarmaton Megoldás mindig van! Mindenkinek az életében vannak problémák, de ha aggo­dalmaskodunk, csak megtrip- lázzuk azokat. Régi. de annál helytállóbb ez a bölcsesség. Nem érdemes nyugtalankodni, mert megoldás mindig van, csak meg kell találni! íme egy példa. Annak az ifjúnak, aki munkanélküliként debütál a „nagybetűs életben", és nem ta­lálja fel magát, borús perspektí­vái vannak. Most Balassagyar­maton egy jó lehetőséget nyúj­tanak az ilyen ifjaknak. A dol­gozók középiskolája októbertől az érettségizett, de munkanél­küli fiataloknak gyermekfelü­gyelői tanfolyamot indít, inten­zív német nyelvoktatással egy­bekötve. (Jelentkezni az intéz­ményben lehet.) Megint egy át­képzés - gondolhatnánk. Holott jóval ez több annál, hiszen itt olyasmire képzik ki a diákokat, amire valós igény van! Az ilinyi ovi konyhájában Megveszik a kastélyt • Cserhátsurány. Az önkor­mányzat kétmillió forintot fizet a jelentős adóssággal rendel­kező Szabadság Tsz.-nek, hogy lemondjon a központi irodaház­nak szolgáló kastély és a hozzá­juk tartozó földterület tulajdon­jogáról. Az épületet oktatási és közművelődési célokra kíván­ják hasznosítani: könyvtárat, klubokat, falumúzeumot ren­deznek be benne. Több a betét • Patak. Az Érsekvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet he­lyi kirendeltségénél az idén tíz százalékkal növekedett a betét- állomány. Az ok: a betétesek jónak találják a kamatot, taka­rékosan élnek, ugyanakkor so­kat dolgoznak. A megtakarítá­sok döntő részét a krumpliter­melésből teremtették elő. Burgonyafórum • Orhalom. Tanácskoztak me­gyénk burgonyatermelő nagy­üzemeinek vezetői. A szandai, az érsekvadkerti, a drégelypa­lánki és a helyi termelőszövet­kezet képviselői tájékoztatták egymást a burgonyatermesztés helyzetéről, majd egyeztették álláspontjukat a vető- és az ét­kezési krumpli eladási árával kapcsolatban. Orvosi rendelés • Terény, Szanda, Szandavá­ralja. Dr. Kecskeméthy Gyula körzeti orvos szeptember elsejé­től keddenként Terényben 11-től, csütörtökönként Szan- dán 8-tól, ugyanezen a napon 11-től Szandaváralján rendel. Szépen énekel a herencsényi asszonykórus A herencsényi népdalkor két év híján egynegyed évszázaddal ezelőtt alakult. A gyengébb nemhez tartozó tagjai azt a célt tűzték maguk elé, hogy feldolgozzák és az utókor számára megőrizzék a helybeli régi hagyományokat, szokásokat, dalokat. A színes népviseletben fellépő asszonykórus rendre sikeresen szerepel a különféle kulturális műsorokon és rendezvényeken. -Fotó:Rigó­Templomfelújítás Terényben „Mi jut eszembe a régi isko­láról? A Madách irodalmi szín­pad. A közös próbák, a fellépé­sek, a sárospataki diáknapok. Emlékszem egyszer hét kategó­riában lettünk elsők. Az ara­nyérmesek gáláján Radnóti egyik versét mondtam, mikor eleredt az eső. Egy csepp, kettő, aztán sok. De senki nem moz­dult, hallgatták ahogyan szava­lok. Azóta is emlegetjük. A diák- csínyek is eszembe ötle­nek. Amikor elblicceltük Médy néni egyik óráját. Médy néni - Bereczk Erikné— angolt tanított. Szigorú volt mégis engedékeny, szinte második anyánk, akitől nemcsak a nyelvet tanultuk meg.” - mesélte Dankó Jenőné Laczkó Katalin. Ő 25 éve érett­ségizett a „Szántóban”. Szombaton délelőtt azonban Az ilinyi apróságok szeptember elején vették birtokukba a község első óvodáját, melynek céljára a volt általános iskolát újították fel és alakították át. Ä konyhában nemcsak a gyerekeknek, hanem a szociálisan rászoruló idős embereknek is főznek. Ottjártunkkor harminc személyre készült a finom ebéd. Képünkön: Veres Pálné és Jakubovics Józsefné szakácsnők. Fotó: Rigó Megingott a Mikszáth A gerendába vésett évszám azt tanúsítja, hogy legutóbb két­száz éve dolgozott ember a te- rényi katolikus templom tető- szerkezetén. A mostani teljes felújítást már nem lehetett to­vább halogatni, mert az idő ugyancsak megrongálta Isten házának tornyát. A munkálato­kat Balázs János becskei ács­mester végzi, aki majdan fényes rézlemezzel borítja be a tetőt. A kiadásokra összefogással terem­tették elő a nem kis összeget. Adott pénzt a műemlékvéde­lem, a váci püspökség, s a hívek is hozzájárultak adományaikkal a költségek fedezéséhez. Egy alma mater négy évtizede Nem csodálnám, ha Szabó Péter, a magyarnándori Mik­száth Kálmán Tsz. elnöke több évet is öregedne az idén. Akár­csak másutt, itt is súlyos hely­zetben van a gazdaság, s kicsi a remény, hogy a megingott me­zőgazdasági üzem elkerüli a felszámolást. <- Nettó tartozásunk tizenhá­rom millió forint. Szeptember 30-ig öt és fél millió, december végéig további hét és fél millió forintot kellene fizetnünk hite­lezőinknek. Ez viszont csak ak­kor sikerülhet, ha pénzt tudunk szerezni.- Kérdés: hogyan?- Az irodaházat hatmillió fo­rintért kínáljuk. Szintén szeret­nénk eladni az érsekvadkerti Sertéstenyésztő és -Hizlaló Kft.-ben lévő hatmillió forint értékű részvényünket. Hat hek­tár földet telkeknek felparcel­lázva akarunk pénzzé tenni. Ám például a földet csak akkor ér­tékesíthetjük. ha a részaránytu­lajdonosok belegyeznek, mert a tsz.-közgyűlés határozata nem elégséges hozzá (!).- Miből él jelenleg a ternu- Iftszövetkezet?- A napi bevételeinkből ten­gődünk. Búzából még harminc, árpából negyven vagonnal ren­delkezünk. A liba is hoz némi aprópénzt a „konyhára”, most fejeződött be a tollúk tépése.- Az ez évi időjárás különö­sen mostohán bánt önökkel.- A nagy szárazság miatt hétmillió forint a termeléskiesés a kalászosoknál. Például búzá­ból hektáronként csak negyven- három mázsa termett, szemben a korábbi hatvannal. Aztán vannak közvetett aszálykárok is. Kiszáradt a patak, lecsökkent a kutak hozama, ezért máshon­nan kellett vizet hordani a li­báknak, a szarvasmarháknak. A szikkadt, kőkemény talajban szántáskor kopik az ekevas, tár­csázáskor a tárcsalap, a traktor­ban gyakrabban tönkremegy a csapágy. Lassúbb a munkavég­zés, fokozott a gépeknél az energiafelhasználás. Ez mind-mind plusz költséggel, többletkiadással jár.- Nyakukon az átalakulás. Előreláthatóan hogyan dönt a Mikszáth tagsága?- Valószínűleg maradunk együtt, senki nem akar kiválni.- Ön is marad elnök?- Sorsomat a tagság döntése alakítja. Mindenesetre sokszor eszembe jut: szabad-e első­számú vezetőnek ienaj? Hiszen az elnök va§yymtvä fi-Sel a I gondjaira bízó« szövetkezetért. De kérdem én: miért nem vo­natkozik ugyanez az anyagi fel­elősség arra a miniszterre, aki tönkretette az egész magyar mezőgazdaságot?! (kolaj) Az iskola énekkara is fellépett az ünnepségen. Fotó: Rigó más régi emlékek, a hajdani ta­nórák az elfelejtett csínyek is felidéződtek a balassagyarmati művelődési házban, ahol ünne­pelni gyűltek össze az intéz­mény hajdani és mostani diák­jai. Ä jogelőd iskola, az állami tanítóképző fennállásának év­fordulójáról emlékeztek meg. Homuth Jánosné Boda Mar­git közel húsz éve érettségizett a régi alma materban, pont akkor, amikor a híres hírhedt „Pin- tye-ügy kavarta fel az indulato­kat. Ok akkor, kamaszfejjel szenzációként fogták fel az eseményt. De sok víz lefolyt azóta az Ipolyon: lánya Homuth Wanda ének-zene tagozatos. ugyanitt végez, csak az idei tan­évben. O az iskolában vezető egyéniség, szinte nincs olyan rendezvény, amelyből kima­radna. Hangjában nem kis büszkeséggel mesélt az intéz­ményről, melybe négy éve jár, arról, hogy itt olyan tanárokkal találkozhatott, akiktől rengete­get tanult. Példaként Kalocsay Frigyest említette. A tanár úr - véletlenül? -, régi szántós, 1958/59-ben járt ide: „Hajdani tanárom, Környei József követ­kezetessége, humanizmusa áll ma is példaként előttem. Mert egy pedagógus nemcsak ismere­teket ad tovább, hanem maga­tartás formákat is.” - fá ­Béremelés Szeptember elsejével mindenkit érintő, átlagosan 16 százalékos béremelésre került sor a Balassagyar­mati Fémipari Kft.-nél. Az első differenciálást az igaz­gató hajtotta végre, amikor az üzemrészek eredménye alapján döntött a szétoszt­ható összegről. A második differenciálást az üzemve­zetők végezték el, amikor személyenként minősítették beosztottaik munkáját. A mostani béremeléssel 220 ezer forintra növekedett az egy dolgozóra jutó bruttó átlagkereset a társaságnál. Balassagyarmat és környéke 5? Holnapi számunkban „Rétság és környéke ö$szeáttöá5sal találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Thumbnails
Contents