Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-24 / 226. szám
EX SZ-határozat a szerb küldöttség eltávolítására Kibővül-e a Háromszög? v^suiKarol Csurka úrnak a Magyar Fórumban közzétett megosztó, antidemokratikus nézetei ellentmondanak azoknak az alapvető elveknek, amelyekért az 1956-os magyar forradalmat vívták — mutat rá kiadott nyilatkozatában neves amerikai magyarok, köztük ’56-os szabadságharcosok egy csoportja. Magyarország képét a világban, politikai és gazdasági újjászületését Csurka elszigetelt, de potenciálisan mérgező ideológiája nem károsította helyrehozhatatlanul — olvasható az állásfoglalásban. Jövő és biztonság Várhatóan a svéd „jóléti rendszer” megnyirbálásával próbál a kormány további 20 milliárd koronát megtakarítani a jövő évi költségvetésben. A svéd jóléti társadalomból fakadó biztonságérzet többek között a biztosítóintézetek által kifizetett különféle segélyeknek és juttatásoknak köszönhető. Tavaly ez az ösz- szeg elérte a 288,1 milliárd koronát. A napokban várhatóan befejeződik a takarékosságról szóló tárgyalás a kormány és az ellenzék között, és kiderül: jövőre a svédek mennyivel kevésbé érzik magukat „biztonságban”. Esik a rubel árfolyama Ismét esett a rubel árfolyama a moszkvai bankközi valutapiacon — jelentette az AFP hírügynökség. Kedden egy dollárt 241 rubelért adtak, míg a megelőző piaci napon, csütörtökön még 205,5 rubelért lehetett venni a zöldhasút. A piac résztvevői szerint az orosz pénz árfolyamzuhanásához nagyban hozzájárult az energiaárak megduplázása. Az ENSZ közgyűlése tegnapra virradó éjjel 127 szavazattal úgy döntött, hogy Jugoszlávia ezentúl nem vehet részt a testület munkájában. A döntés ellen csak hat ország szavazott, az érintett mellett afrikai államok, míg 26 állam tartózkodott. Sir David Hannay brit nagykövet, aki az EK-országok nevében a javaslatot beterjesztette, jelezte: az ENSZ történetében példa nélkül álló lépést abban a reményben hozták, hogy a politikai nyomással elősegítik a válság rendezését, a genfi békekonferencia sikerét. Szerbia-Monte- negrónak, amely nem tekinthető a volt Jugoszlávia utódának, felvételét kell kérnie az ENSZ-be. Igényét csak akkor fogadják majd el — jelezte a brit nagykövet —, ha eleget tesz az alapokmányból eredő kötelezettsegei- nek: azaz békeszerető állam, amely teljesíti a világszervezet határozatait. Az Egyesült Államok kedden jelentést terjesztett az ENSZ főtitkára elé az emberiség ellen a volt Jugoszláviában elkövetett bűnökről. Az okmány ellenőrzött tényeket tartalmaz foglyok meggyilkolásáról és kínzásáról, polgári lakosokkal a fogolytáborokban való embertelen bánásmódról, A Biztonsági Tanács ajánlására született határozat szerint a közgyűlés még idei ülésszakának befejezéséig, december közepéig ismét napirendre tűzi a jugoszláv tagság kérdését: azaz, amennyiben Belgrád alapvetően változtat politikáján, reménye lehet, hogy felveszik az ENSZ-be. Milan Panic, Jugoszlávia miniszterelnöke is szót kapott. Flosszú, érezhetően lámpaláza- san elmondott beszédében azt mondotta, hogy kormánya kezdettől együttműködött az ENSZ-szel, elutasítja az etnikai tisztogatást, kivonta csapatait a szomszéd köztársaságokból, nincs azokkal szemben területi igénye, és nem támogatja a Boszniában, Horvátországban harcoló szerbeket. Felvételüket fogják kérni az ENSZ-be, mert legalább annyira megfelelnek a követelményeknek, mint sok más állam — hangoztatta. válogatás nélküli pusztításokról és etnikai tisztogatások eseteiről — hangoztatta Richard Boucher, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője. Boucher szerint az Egyesült Államok a jelentés élőterjesztésével a tagállamok közül elsőként tett eleget a Biztonsági Tanács 1992. augusztus 13-án elfoErdős André magyar ENSZ- nagykövet felszólalásában rámutatott: nem kétséges, hogy az egykori Jugoszlávia területén másfél éve zajló véres események fő felelősei a belgrádi hatóságok. A szörnyű erőszakcselekmények, pusztítások és csalódások ellenére előre kell nézni, keresni a válság megoldását, helyreállítani a békét a térség népei között. — Bízunk benne, hogy Jugoszlávia vezetői levonjak a szükséges tanulságokat a közgyűléshatározatából, s ajövőben tiszteletben tartják a demokráciát, az emberi és a kisebbségi jogokat — mondotta a magyar nagykövet, hangsúlyozva, milyen régi történelmi, jószomszédi szálak fűzik országunkat a térség népeihez. Erdős végül sikert kívánt Milan Panic kormányfőnek s mindazoknak, akik az igazságos béke hívének vallják magukat. gadott határozatának, amely sürgeti, hogy rögzítsék a genfi konvenciónak a boszniai háborúban való megsértését. A szóvivő közölte: kormánya hamarosan határozatban indítványozza, hogy hozzanak létre bizottságot a vádak kivizsgálására és a bűnösök felelősségre vonására — írta az AFP. Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök tegnap kezdődött magyarországi útja előtt a lengyel lapok méltatták az esemény fontosságát. A Zycie Warszawy rámutatott, hogy a budapesti megbeszélések a Visegrádi Háromszög keretén belüli konzultációk folytatását jelentik. Az újság emlékeztetett arra, hogy tíz nappal ezelőtt találkozott Suchocka Vaclav Klaus cseh kormányfővel, és a legközelebbi jövőben várható a kapcsolatfelvétel Pozsonnyal. A Rzeczpospolita a gazdasági együttműködés helyzetét elemezte, rámutatva, hogy míg 1991-ben a kereskedelmi forgalom mintegy 432 millió dolláros volt, amelyen belül a lengyel export 40 százalékkal csökkent az azt megelőző évhez képest, idén tovább zuhant a forgalom: az idei év első 7 hónapjában mindössze 115 millió dollárt tett ki. A problémákról beszámolva a lap rámutatott arra, hogy mind sürgetőbb a lengyel-magyar-cseh- szlovák szabadkereskedelmi övezet létrehozása, s valószínűnek tartotta, hogy Hanna Suchocka és Antall József tárgyalásain ez lesz a legfontosabb téma. A Kurier Polski azt emelte ki, hogy az új helyzetben a Visegrádi Háromszögnek négyszöggé kell alakulnia, „ehhez azonban a magyarok beleegyezése kell, Budapest és Pozsony között pedig az utóbbi időben igencsak feszültté vált a viszony a dunai vízlépcső ügye, a kisebbségi problémák stb. miatt. A magyarok azonban realisták, és minden bizonnyal beleegyeznek a Háromszög kibővítésébe.” Bibliaoktatás Izraelben Sulamit Aloni izraeli oktatási miniszter vallási körökben megütközést keltett közlésével, amely szerint az állami iskolákban a továbbiakban nem kívánja Talmud-iskolák növendékeit alkalmaztatni bibliaoktatásra. Mint mondta, megdöbbenéssel fedezte fel tárcája átvételekor, hogy az általános iskolákban ultraortodoxok tanítják a zsidó történelmet. (A Bibliát a zsidó nép történeteként oktatják az ország iskoláiban.) Á Merec laikus baloldali párttömörülést vezető miniszterasszony szerint képtelenség a gyerekekkel elhitetni azt, hogy a világ hat nap alatt teremtetett, ma, amikor az ember már a Holdon jár. Az egyik vallásos párt lapja, a Hacofe vezércikkében arra sürgette Rabin kormányfőt, hogy vegye el az oktatási tárcát Alonitól, aki — a lap szerint — „nem is rejtegeti azon szándékát, hogy Izrael állam oktatási rendszeréből kiirtsa a zsidó értékeket”. Az izraeli oktatási rendszer háromfajta iskolát ismer, a nagy többséget a világi állami iskolák teszik ki, vannak állami kézben levő vallásos tanintézetek is, míg az ultraortodox iskolák magánkézben vannak. Amerikai jelentés a volt Jugoszláviáról Foglyok meggyilkolása, kínzása Új bányatörvény születik A cikkelyek mögött ott az ember Részletek Tóth Sándor országgyűlési képviselő parlamenti felszólalásából A pásztói-bátonyterenyei választókörzet országgyűlési képviselője Tóth Sándor, aki a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokaként mondta el gondolatait az új bányatörvény-tervezet szeptember 14-ei parlamenti vitájában. * Nem tagadom, hogy választókörzetemben is, talán lobbynak tűnik, de megemlítem: Nógrád megyében már alig folyik bányászat, és ez sajnos egyre inkább terjedő tünet. Mindössze két külfejtésen folyik bányászkodás: Mátranovák térségében Besenyőbércen, Székvölgyön, illetve mélymű- veléses bányában is mindössze két helyen égnek a lámpák: Nyírmeden és ugyancsak Székvölgyön. Akik a széntevékenységnél dolgoznak, mindössze 882-en vannak. Hasonló állapotok jelzik a magyar bányászatot az ország minden részén. A bányászokért, családjaikért és jövőjükért is aggódunk, mikor most az ország nyilvánosságának a kereszténydemokraták észrevételeit tolmácsoljuk a bányászatról szóló 5517-es számú törvényjavaslattal kapcsolatban. A jogi cikkelyek mögött látjuk a bányászembert, aki sok századtól örökölte a tudást és az emlékezést, akit ehhez a tudáshoz és emlékezéshez érzelmek is kötnek. Az előttünk lévő törvényjavaslat alapján az új bányatörvény újra megteremtheti a piac- gazdaság működését a bányászatban - ez a véleményünk -, lehetőséget teremthet a hatékony és környezetkímélő bányászathoz nélkülözhetetlen tulajdon- és bérleti viszonyok kialakulására is. Mi. keresztény- demokraták különösen hangsúlyozzuk a humánpolitikai kérdéseket. Az elmúlt években több bányaüzemet bezártak Nógrád megyében is. Borsodban is csak azért, mert nem tudtak kellő mértékben hozzájárulni a bányavállalati központok indokolatlanul magas költségeihez, és a központ karcsúsítását csak akkor kezdték meg. amikor a sor végén álló bányák bezárásával sem javult a bányavállalat helyzete. Véleményünk: célszerű lenne a szén- és bauxitbányaüzemekét önálló gazdálkodó egységekké szervezni, mivel csak így tehetők gazdaságosakká, ekként állítható meg a bányabezárások sora. Még a II. világháború előtt ismert volt az úgynevezett két- laki bányászélet, ami azt jelentette, a bányászok nagyobbik fele a mezőgazdasági dologidőben földet művelt, a bányabeli fejtegetéseket az őszi és a téli időszakra telepítették. Nógrád megyében, Borsodban, sőt a Bakonyban több száz bányász munkahelyét lehetne így megőrizni, évekig késleltetve a munkanélkülivé válást. Csupán megjegyzem, ez utóbbi olyany- nyira egzisztenciális kérdéssé vált választókörzetemben is, hogy fiatal bányászok mondták nekem az imént, akik roppant nehéz körülmények között dolgoznak, vállalják a sátrakat, faházakat is, csak a munkahelyük megmaradjon. Bányászati privatizáció A kétlaki bányászokat foglalkoztató kisüzemek privatizálásába javasoljuk az önkormányzat bevonását, tekintettel arra, hogy ez esetben az elsődleges feladat a foglalkoztatási gondok megoldása. A privatizálásban a dolgozói tulajdon a bányászat területén is szerepet kaphat, elsősorban a már szóba hozott időszaki, vagy ahogyan mondják, bicska - vagy tájnyelven bicsak-bányák - esetében. amikor az önkormányzat a dolgozói részvényekkel együtt többségi tulajdont szerezhet. A bányatörvény-tervezetből nem hiányzik a komplex kutatásra, bányaművelésre, valamint a bányatermékek minőség- javítására ösztönzés szándéka sem. A minőségjavítás mellett ugyanakkor szorgalmazni kellene a meddőhányók újrafeldolgozását, a bányászati mellék- termékek meddőelővájásból kiszállított dolomit, ivóvíz-minőségű bányavíz, fejtésből lecsapolt metán - és így tovább - értékesítését. Vannak országok, ahol az önkormányzatok részesednek a bányavállalkozók által fizetendő bányajáradékból, használati díjból. Ennek Magyarországon nincs hagyománya, ám megfontolandó lenne, hogy sikerrel kecsegtető kutatás esetén az önkományzat kapjon hitelgaranciát a terület előkészítésére, az infrastuktúra időbeni fejlesztésére. A rendszerváltás a bányászok körében is megköveteli a társadalmi viszonyok átrendezését, a bányászok és a bányászat jogos és elavult kiváltságainak felülvizsgálatát, átértékelését. Ezek a feladatok - helyesen - nem kerültek be az új bányatörvény-tervezetbe, de politikai, jogi rendezésük elodázhatatlan, minél előbb, mert nehezítik, késleltetik a változást, az új törvény egyes rendelkezéseinek végrehajthatóságát. Nekünk, kereszténydemokratáknak az a felfogásunk, hogy a munkaadók érdeke nemcsak a gazdasági szabályozók stabilitása, az igazságos adórendszer, a helyi és a központi hatóságokkal való kapcsolattartás, hanem a munkavállalók értékter- melés-arányos javadalmazása, a szakképzett, megbízható munkaerő foglalkoztatása is. Ezért a munkaadó részéről nézve a jelenleg a bányászoknak fizetett hűségpénz paradoxon, mivel 25-30 esztendő után ezzel nem lehet kárpótolni a föld alatt elszenvedett egészségkárosodást, és arra ösztönzi a bányászembert, hogy utolsó leheletéig túrja a föld mélyét. Igazán humánusnak azt tartjuk, ha a jövőben a munkaadó, ha fiatal, friss munkaerőhöz akar jutni, túl 10-20 éves elköteleződés fejében nyújtson hitel- garanciát a munkavállalónak a letelepedéshez, az otthon- és családalapításhoz. A fölvett hitel törlesztéséhez a bánya a költségeinek terhére nyújtson segítséget. 20 esztendei fizikai munka után a munkaadó a bányászok átképzését, az újrakezdés támogatását részesítse előnyben, főleg a bányászatban megromlott egészségű dolgozók számára. A munkahelyi pótlékok, köztük a földalatti pótlék fizetésének és mértékének kérdése sem lehet a törvényi szabályozás tárgya természetesen. Ez is a munkaadó- és a vállaló közti megegyezéshez tartozik. Számunkra: a bányászkodás legfontosabb, nélkülözhetetlen eleme maga a bányászember, a munkavállaló. Itt az ideje, hogy olyan tiszta profilú, bányamunkás-centrikus érdekvédelmi szakmai szervezetek jöjjenek létre, amelyek vagyonnal, pénzalapokkal rendelkeznek, és valódi védelmet biztosítanak tagjaiknak. Megemlítem, örülnék, ha az elkövetkezendő esztendőben már december 4-én, szent Borbála napján ünnepelnék bányászok napját. Ezt a nagymúltú ünnepet úgy állítanánk az ország elé, ahogyan régebben is, gyönyörű jelképeivel, belső emberi tartalmával, amelyből szinte sugárzik a tisztelet azok iránt, akik naponta a mélybe szállnak, olajkutak mellé állnak, vagy a külszínen lendítik a lapátot. A bányászember érdekében Ismerjük a mélyműveléses bányászat egészségromboló hatását, amit a társadalom ötéves korkedvezménnyel eddig is elismert. A bányász-szakszervezetekkel közösen célul kell kitűznünk, hogy a föld alatt dolgozó bányászember az egyes bányák egészségkárosító hatásától függően csupán 4—7 ezer műszakot legyen köteles dolgozni az első nyugdíjig. Ezzel összhangban a társadalombiztosítási járulékot a normatívánál magasabban kell meghatározni, hogy az fedezetet nyújtson 60 esztendős kor előtt a résznyúg- díjra, rokkantság esetén pedig a teljes nyugdíjra. A bányatörvény-tervezet több cikkelyében említést kap a környezetvédelem. Tudjuk, a környezetvédelmet ma már egységesen törvényekkel lehet biztosítani, s ha törvény, akkor ember, ha ember, akkor erkölcsi magatartás. Ilyen formában mi vállalni tudjuk a vádat, antropo- centristák vagyunk. A bányaművelés különösen ráfordítja erre a figyelmünket, ezért az az észrevételünk, hogy amennyiben külön kormányrendelet nem készül, vagy a végrehajtási utasítás nem tartalmazza, a bányatörvényt ki kellene egészíteni a földtani szervezet hatósági és szakhatósági, valamint egyéb állami feladatainak meghatározásával. Feltétlenül szükséges szabályozni a tervezetben az ásvány- vagyon-védelem fogalmát, tartalmát, valamint definiálni az e területhez kötődő fogalmakat. A tervezet fogyatékosságát mutatja, hogy a bányászat körébe utalja teljes körben a kutatást. Véleményünk szerint külön k.ellene választani az ipari célú kutatást és az alapkutatást. Az utóbbi - tekintve, hogy a célja a föld megismerése - nem bányászati tevékenység, így nem is szabályozható a bánya- törvényben. Ilyenformán célszerűnek tartanánk a koncesz- sziót kettéválasztani ipari célú kutatási koncesszióra, valamint kitermelési konceesszióra. A kutatási koncessziót ugyanis olyan cégek, szervezetek kaphatnák meg, amelyek a koszerű kutatási módszerek alkalmazására szakosodtak, de kitermelési bányászati kapacitással nem rendelkeznek. Á koncesszió jelzett kettéválasztása a nemzetközi gyakorlattól sem idegen. Javasoljuk továbbá előírni a bányavállalkozói rekultivációs alap kötelező képzését, ebből ugyanis megnyugtatóan lehetne rendezni a rekultiváció, tájrendezés stb. anyagi forrását, és megfelelő szabályozással az esetleges vállalkozói csőd nem érintené a rekultiváció pénzügyi fedezetét. Nincs rendezve azoknak a szakmai, tudományos szempontból kiemelkedő ásványoknak, ásványtársulásoknak, ősmaradványoknak a sorsa, amelyek a kitermelés során kerülnek elő. Tekintettel arra, hogy ezek a természet alkotásai, továbbá nemzeti kincsnek minősülő értékek, olyan rendelkezés felvételét is javasoljuk a tervezetbe, amely ezeknek a bejelentési kötelezettségét írná elő. A bányatörvény-tervezet, illetve annak biztonsági szabályzata, a bányakapitányságok és felügyelői, bármilyen szigorral óvják is a bányászok munkahelyi biztonságát, egészségét, a balesetek, a szerencsétlenségek teljesen nem zárhatók ki így sem. Ezért fontosnak és nélkülözhetetlennek tartjuk a bányászok csoportos élet- és baleset- biztosítását, amit legcélszerűbb lenne munkaadói kötelezettségként előírni. Egyenlő esélyekkel Az elmondottak alapján a bányászatról szóló 5517-es számú törvényjavaslatot mielőbbi elfogadásra ajánljuk, melyhez mi is benyújtjuk majd módosító indítványainkat. Ugyanakkor felhívjuk kormány és az illetékes miniszterek figyelmét, hogy az új bányatörvény felhatalmazása alapján olyan rendeleteket alkossanak, olyan intézkedéseket foganatosítsanak majd, amelyek a régi állami bányavállalatokat nem hozzák előnyösebb helyzetbe az új hazai bányavállalkozóknál, illetve az újonnan alakuló hazai és külföldivel közös gazdasági szervezeteket, foglalkoztatáspolitikai szempontokat is figyelembe véve stabilizálja a szénbányászat helyzetét. Ezen belül is, elsősorban Nógrádban ne tegyen hátrányos megkülönböztetést a külfejtéses bányászattal szemben. Végül: szakmailag, erkölcsileg is feddhetetlen munkatársak kerüljenek a bányakapitányságok és a bányászati hivatal állományába. Tisztelt Ház! Szent Borbála napján az ország több helyén még ma is szokás cseresznyeá- gat, azaz Borbála-ágat vízbe helyezni. A kizöldülő ág egy archaikus jelkép, a megújuló élet szimbóluma. Bízunk benne, hogy a megszülető törvény nyomán új ág zsendül majd a magyar bányászat törzsökös fáján.
