Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-18 / 221. szám
PÁSZTÓI HÍRESZTELÉSEK, S AMI MÖGÖTTÜK VAN — 5. oldal NOGRAD MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP 1992. SZEPTEMBER 18. PÉNTEK III. ÉVFOLYAM 221. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT <ÍGÓ MAGYAR HITEL BAN K RT az értéit forréisa Új telefonszámunk: 16-166, 16-532 India az őszi BNV díszvendég-országa India, az őszi BNV díszvendége 26 vezető indiai céggel és exportvállalattal, több mint 510 négyzetméteren képviselteti magát a rendezvényen. Az indiai pavilon a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont „A” pavilonjában kap helyet. Az indiai-magyar áruforgalom évek óta 125 millió dollár körül alakul, tavaly India főleg Maruti gépkocsikat, mopedeket, kész ruházati cikkeket és textíliákat, bőrárukat, dohányt, jutából készült termékeket exportált hozzánk. Nem értek rá a honatyák... Határozatképtelenség miatt elmaradt az Országgyűlés Szociális, Egészségügyi és Családvédelmi Bizottságának csütörtökre tervezett ülése, mivel a plénu- mon nem jelent meg a kellő számú képviselő. Az elhalasztott bizottsági ülésen többek között az 1991. évi állami költségvetést s a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot vitatták volna meg a honatyák. A téma: a felelősségbiztosítás Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága tegnap foglalkozott az autósoknak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszer helyzetéről indított népi kezdeményezésével. Az ügyben meghallgatta az Állami Biztosításfelügyelet vezetőjét és a Gazdasági Versenyhivatal elnökét. A képviselők végül is szükségesnek tartották, hogy a hazai biztosításpiacon a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás helyzetéről kikérjék a továbbiakban a Pénzügyminisztérium és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium véleményét. 100 csehszlovák korona a Nógrád Tourist-nál most csak 290 Ft. A MÁV Hatvani Pályafenntartási Főnökség 10. számú szakasza Csonka Gábor vezetésével a napokban pályakarbantartási munkálatokat végzett Salgótarjánban, az SKÜ-be vezető iparvágányon. Az elkorhadt talpfákat új betonaljakra cserélték ki. Fotó: Gyurián Nagy ellentét egy kisebbségben Szlovákság: élettől elzárt etnikum? A címlapfotók megnyugtatóak. Vladimír Meciar magyarországi látogatásakor elsőként a hazai szlovákság képviselőivel találkozott. Jakab Róbertnéval, a szövetség titkárával való baráti kézfogását első oldalakon láthattuk, miközben a szlovák szövetségben nem dúl a barátság. Jakab Róbertnénak már mennie kellett. A széthúzás veszélyeiről is beszélgettünk CSerényi Jánossal, aki a tavaly novemberi rendkívüli kongresszuson már meghívottként vett részt, mint régi küldött, és aki a polgári életben a lucfalvai nemzetiségi általános iskola igazgatója.- A szlovák szövetségen belül két irányzat alakult ki: a régi vezetés mellett megjelent egy új csoport, az S OS.- Ők a helyüket követelték az új irányvonalak, elvek kialakításában. A régi vezetés ezért hívta össze a rendkívüli kongresszust. Ezen az új irányzat kisebbségbe került, a küldöttek a régi irányvonalakat erősítették. Az új irányzat képviselői felszólították Jakab Róbertnét, hogy adja át a helyét másnak. Az volt a fő indokuk, hogy rengeteg idejét és energiáját viszi el az Országgyűlés alelnöksé- gében betöltött funkciója, ezért, elhanyagolta a Magyarországon élő szlovákság képviseletét.- De a következő kongresszusig ö lesz a főtitkár, nem?- Már nyugdíjban van, de megbízottként szerepel. Novemberben lesz a soron következő kongresszus, ahol ezek a problémák újból felszínre kerülnek, és meg vagyok győződve arról, hogy új vezetés kerül a szlovákság élére. (Folytatás a 3. oldalon” Magyar — osztrák agrárgondok Kilátásban a megegyezés Javulnak a megegyezés kilátásai Magyarország és Ausztria között a mezőgazdasági árucsere terén — írta csütörtökön a Der Standard. A la utal arra, hogy Wol) gang Schüssel gazdasági miniszter magyarországi látogatása nyomán körvonalazódik a kompromisszum, amelynek hiánya miatt eddig elmaradt a szabadkereskedelmi szerződés megkötése. Ausztria annyiban kész a kompromisz- szumra, hogy bizonyos, a vegyes bizottság megallapodása alapján évente újra meghatározandó értékű keretet biztosítana magyar agráripari termékek számára, de változatlanul nem hajlandó az egyes termékekre lebontani a kvótákat. Az osztrák elképzelés az, hogy ezzel a piaci helyzethez igazodó rugalmasságot biztosítsák. Az új tárgyalási pozíciót — amely éppen a termékek szerinti kvóták tekintetében nem fedi a S rr kívánságot — b, a hazai mezőgazdasági szakértőkkel folytatott megbeszélések után terjesztik a magyarok ele. Jogerősen elítélték a kommandósokat A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében helybenhagyta a volt kommandósok, az I. rendű vádlott Csáki István 13 évi és a II. rendű Szabó János 11 évi fegyházbüntetését. AIII. rendű vádlott Horváth Mihály első fokon kiszabott 5 évi börtönbüntetését pedig 1 évi fogházbüntetésre enyhítette. A másodfokú bíróság az I. és a II. rendű vádlottak nyereség- vágyból, társtettesként elkövetett emberölését „társtettesként, aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének” értékelte. A kifosztás vádját pedig „társtettesként elkövetett lopás bűntettének” minősítette. A Legfelsőbb Bíróság a két volt kommandós bűnösségét „társtettesként elkövetett önbíráskodás vétségében” is megállapította. A III. rendű vádlott, Horváth Mihály terhére első fokon felrótt súlyos getéssel, hivatalos jelleg színlelésével, felbujtóként elkövetett zsarolás bűntettét ugyancsak megváltoztatta, és „felbujtóként megvalósított önbíráskodás vétségének” minősítette. Mint emlékezetes, Csáki és Szabó rendőri beosztásukkal visz- szaélve, 1990. augusztus 7-én személygépkocsival elvitték újpesti lakása elől Vécsei Henriket. Horváth megbízásából — 400 ezer forintért — egy nyilatkozatot akartak vele aláíratni, amelyben lemond Horváth Mihállyal szemben fennálló 10 ezer márkás követeléséről. Vécseit Dunakeszi határába vitték, majd a nyilatkozat aláírása után a járműben dulakodtak, amelynek következtében Vécsei meghalt. A holttestet Debrecen mellett, egy elhagyott helyen felgyújtották. Az ítélet jogerős. Katasztrófa fenyegeti a Tiszát A Tisza és a környezet katasztrófájának elkerülésére közel kétezer tonna veszélyes hulladékot, zömében nagy mennyiségű nehézfémet tartalmazó, galvániszapot tároló méregraktárat kellene sürgősen felszámolnia Szegednek. A veszélyes hulladékok lerakóhelyének megszüntetését azonban a város nem tudja és nem is akarja magára vállalni. Lippai Pál polgármester ezért levelet küldött a napokban Kemény Attila helyettes környezetvédelmi államtitkárnak, és kérte, hogy az állami költségvetésből juttassanak mintegy 100 millió forintot a városnak. Kinevezések a Pénzügyminisztériumban Kinevezésekről döntött csütörtökön Kupa Mihály pénzügy- miniszter. A szeptember 1-jei hatállyal megalapított Kisvállalkozói Garanciaalap-kezelő Szervezet vezetőjévé Sebestyénné Balás Erzsébetet nevezte ki. A Hitelgarancia Részvénytársaság alapításának előkészítésével Apatini Kornélnét bízza meg. Zárt ülésen Bősről Személyi konzekvenciák is szóba kerültek A bős-nagymarosi beruházással kapcsolatban a személyi konzekvenciák levonása is szóba került az Országgyűlés Környezet- védelmi Bizottságának csütörtöki zárt ülésén — mondotta Kiss Róbert (SZDSZ) alelnök az MTI-nek. A testületet Jeszenszky Géza külügyminiszter tájékoztatta közös parlamenti bizottság létrehozásáról, a beruházás vitatott kérdéseiről. A szakbizottság megismerhette az Antall József- Vladimír Meciar-találkozó részleteit. A bizottsági tagok kijelentették: a beruházásra vonatkozó ország- gyűlési határozatok megfelelőek, a kormánynak ezek szerint szükséges eljárni. Többen kifejezték, hogy a kormány eddig is vontatottan hajtotta végre ezeket a feladatokat. Megengedhetetlennek nevezték — és a szükséges személyi konzekvenciák levonását sürgették —, mert több kormánytisztviselő az országy- gyűlési határozatokban foglaltakkal ellentétesen nyilatkozott. A képviselők elfogadhatatlannak tartják, hogy a szomszédos ország által bejelentett októberi, novemberi Duna-elterelésig Magyarország mellőzze a hatékony intézkedéseket. (MTI) Döntés a legfőbb bírói fórumon Borbély Endre az MSZDP elnöke A Legfelsőbb Bíróság szeptember 14-én tárgyaláson kívül hozott végzésével helybenhagyta a Fővárosi Bíróságnak július 5-én kelt végzését, amely elrendelte a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jogi képviselője változásának a bejegyzését. A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján az MSZDP április 25- 26-án tartott kongresszusán megválasztott dr. Borbély Endre pártelnök szerepel a párt képviselőjeként. Ezt a tájékoztatást a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának illetékese adta csütörtökön az MTI érdeklődésére. Közölte azt is, hogy az MSZDP kérelmére a Legfelsőbb Bíróság az ügyet soron kívül bírálta el. Megjegyezte, az MSZDP áprilisi kongresszusa határozatának megsemmisítése iránt dr. Petrasovits A nna keresete alapján indult per még folyamatban van a Fővárosi Bíróságon. Szép a magyar pénz? Valljuk be őszintén, vajmi keveset morfondíroztunk azon, hogy vajon szép-e a magyar pénz, vagy sem. Sokkal inkább a gyakorlati oldal érdekel bennünket: ugyanazért a bankjegyért mit vásárolhatunk az év elején, és mit az év végén? Ver zár Péter, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának vezetője viszont a külföldi kollégáitól hallott vélemények alapján állítja: — A magyar papírpénz világszerte elismerten szép. Ez részben a míves grafikának, részben a nyomdatechnikának köszönhető. Nálunk a máshol kialakult gyakorlattól eltérően, még mindig nedves bankjegypapírra kerül a rajzolat, és ettől a réges-régi eljárástól lesz szinte rézkarcszerű a magyar papírpénz nyomata. A főosztályvezető szavaiból kiderül: bármennyire szép is a végtermék, éppen a hamisítat- lanság érdekében át kell térni a korszerű nyomdatechnikára. Ez egyben azt is jelenti, hogy új papírpénzre lesz szükségünk. — A régi metszeteket nem lehet az új eljárással nyomtatni — magyarázza Verzár Péter. — Ráadásul a magyar bankjegyek túlságosan régen vannak forgalomban. Egész Európában viszont 15-20 évenként cserélik a papírpénzeket. A bankjegynyomtatás technikája ugyanis nagyjából'enynyi idővel előzi meg az általános nyomdatechnikát. A mi 1947 óta változatlan utánnyomással forgalomban lévő papírpénzünk Európában tehát matuzsálemi korúnak számít. Az új sorozatról még csak annyi biztosat tudni, hogy százas címlettel kezdődik. — Ez év szeptember 30-tól a papírtízes és -húszas már nem lesz hivatalos fizetőeszköz, kivonjuk a forgalomból — mondja a bankár. — Az üzletekben, az éttermekben nem fogadják el október elsejétől, viszont a jövő esztendő végig az MNB valamennyi fiókja, a Magyar Posta és a Magyar Hitelbank beváltja a papírtízeseket és -húszasokat. Hogy milyen lesz az új érmesor? Ez is rövidesen kiderül. A jegybank vezetői várhatóan novemberben mutatják be az 1, 2, 5,10, 20, 50 és 100 forintos címletű fémpénz-sorozatot. A 100- asból lesz fém- és papírpénz is, az Európában kialakult szokásoknak megfelelően ez lesz az úgynevezett átmenő címlet. Az előbbiekből viszont az következik, hogy a későbbiekben nem lesz „egy fillérünk sem”. Az esztétikai, művészi értékénél nekünk, „felhasználóknak” fontosabb a tartalom. Remélhetően az új forint már nemcsak szép és korszerű, hanem konvertibilis is lesz. Törvényértelmezés A szövetkezeti átmeneti törvény helyes értelmezése a végrehajtás során sok gondot okoz. Ezért az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottsága csütörtöki ülésén elvi állásfoglalás elfogadására tett javaslatot az Országgyűlésnek az átmeneti törvény egyes rendelkezéseire vonatkozóan. A javaslat szerint: akivel a szövetkezet a vagyonne- vesítő határozat rá vonatkozó részét (szövetkezeti üzletrészének részarányát és összegét) az előírt tizenöt napos határidőn túl közölte vagy még nem közölte, azzal szemben a kiválás, illetőleg a szervezeti változás bejelentésére előírt két hónapos határidő a kézbesítés megtörténtét követő napon kezdődik. E bejelentési határidő elmulasztása nem jár jogvesztéssel. Azt az előírást, hogy a mező- gazdasági és az ipari szövetkezetekből 1992. december 31-ig lehet egyénileg és csoportosan kiválni, a kiválás lebonyolításának végső határidejeként kell értelmezni. A második pontban foglalt értelmezés szerint a kiválás lebonyolítására, illetőleg más feladatok teljesítésére vonatkozó határidők be nem tartása esetén a szövetkezet köteles az elmulasztottintézkedéseket pótlólag és haladéktalanul megtenni.