Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-16 / 219. szám

Kérdőjelek STOP! Mostanában szinten nincs olyan nap, hogy ne értesülnénk nagy-nagy szomorúsággal gyil­kosságba fajuló önbíráskodás­ról, szándékos emberölésről, rendőrgyilkosságról, az erőszak számtalan más bűnös megnyil­vánulásáról. Rendőrért kiáltunk? Igen, rendőrért. Mégpedig olyanért, aki a törvényes lehetőségeivel él­ve határozottan intézkedik — ha mód van rá — a bűncselekmény megelőzése, vagy — ha már meg­történt — a bűnösök elfogása es felelősségre vonása érdekében. A jogszabályok szigorú útjelzői között cselekvő rendőrség az az erő, amely visszatarthat a jogsér­téstől és szavatolhatja a közbiz­tonságot. Elég rendőrért kiáltani? Nem, mert az erőszak megfékezése nem pusztán, sőt nem elsősorban rendőri ügy. Sokkal inkább az egész társadalomra háruló fel­adat. Hol is van az ügyek gyöke­re? Az egymás iránti türelmet­lenségben, a másság gyűlöleté­ben, az élet kisebb-nagyobb dol­gaiban szükséges kompromisz- szumok elutasításában, a de­mokrácia félreértésében vagy tu­datos félremagyarázásában, a belső és külső nehézségeink rosszindulatú, helyenként a szél­sőségeket tápláló, bűnös kihasz­nálásában. Minden bűncselekmény társa­dalmi méretű konfliktus? Szó sincs róla, de a mai erőszakhul­lám csak társadalmi méretű el­lenállással fékezhető meg. Az­zal, hogy őrizzük, sőt erősítjük az alkotmányos hatalmi ágak, a de­mokratikus közintézmények sú­lyát, hatását, tekintélyét. Az el­lenfeleket nem kezeljük ellen­ségként, a vitát nem próbáljuk hatalmi eszközökkel elfojtani, s nemcsak szavakban, hanem tet­tekben is fellépünk az emberek közötti törvénytelen megkülön­böztetés bármely, akár a legki­sebb formája ellen is. A mostani, riasztó hírek halla­tán be kell látnunk: az erőszak terjedésének megálljt parancso­ló táblát nemcsak a rend őreinek, hanem Kétegyházán, Túrán, Vá­cott és másutt is a rend híveinek, vagyis valamennyiünknek kell kitűznünk. (FEB) A BT határozata Elég volt a rabló privatizációból! Üjabb hatezer kéksisakos Az ENSZ Biztonsági Tanácsa keddre virradó éjszaka megsza­vazta azt a határozati javaslatot, amelynek értelmében jelentősen megnövelik a Bosznia-Hercego­vinában állomásozó békefenn­tartó erők létszámát, s egyben felhatalmazzák a kéksisakosokat a polgárháborútól szenvedő la­kosságnak szánt segélyszállítmá­nyok védelmére — jelentette a Reuter és az AFP. A12 igen szavazattal és három tartózkodás (Kína, India és Zim­babwe) mellett, ellenszavazat nélkül elfogadott határozat sze­rint hatezer fővel növelik a bosz­niai ENSZ-békefenntartók je­lenleg másfélezres kontingensét. A három szavazástól tartózkodó ország egyébként az augusztus 13-i BT-szavazásnál — a boszniai segélyszállítmányok kérdéséről — ugyancsak tartózkodott. Az újabb kéksisakosokat a nyugat­európai országok és Kanada ve­zényli a polgárháború sújtotta délszláv köztársaságba. Az AFP diplomáciai forrásokra hivatko­zó jelentése szerint a BT-konzul- tációk során hosszabb szünetre került sor egy amerikai—kínai nézeteltérés miatt. Peking ugyanis kilátásba helyezte, hogy élni fog vétójogával, amennyi­ben — Washington sürgetésére — a határozatban utalnak az ENSZ Alapokmányának VII. fejezetére (ez a fejezet lehetősé­f et biztosít az ENSZ-nek erő al- almazására is). Az AFP ezt a vi­tát összefüggésbe hozta azzal, hogy a közelmúltban jelentették be azt a Kínát nyugtalanító hírt, miszerint az Egyesült Államok F-16-os harci gepeket ad el Taj­vannak. Szerb tüzérségi támadás Szarajevó az egyik legsúlyosabb szerb tüzérségi támadást élte át hétfőn — közölték a boszniai fővárosban. A támadás következtében 19 személy vesztette életét, s mintegy százan megsebesültek. A szerb erők közben már arról közöltek jelentéseket, hogy állásaikat az ENSZ-erők felügyelete alá helyezték. A boszniai szerb elnök 11 ál­lásról beszélt. A hétfői támadás során a szerbek négy ilyen állásból, s több, ENSZ-ellenőrzés alá nem helyezett pozícióból agyúzták a vá­ros központi negyedeit. Ezt az óvárosi részt akaiják egyébként áten­gedni a köztársasági erőknek, a többi városrészre igényt tartanak. Tüntetés Varsóban Elég volt a rabló privatizáció­ból! Le Walesával! Olszewski (a bukott miniszterelnök) legyen az államfő!— ilyen és hasonló jelsza­vakkal tüntettek mintegy tízezren hétfőn Varsóban, hirdetve, hogy ez az utolsó békés felvonulás. A varsói körzeti Szolidaritás — az országos vezetéssel radika­lizmusa miatt mindinkább szem­bekerülő — bizottsága szervezte megmozduláson a tüntetők át­adták követeléseiket a parla­mentben és a minisztertanácsnál, az államfői palotában azonban nem, mert véleményük szerint az általuk várt gazdaságpolitika ki­dolgozása nem az elnök feladata. Hétfőn a késő esti órákban Mieczyslaw Wachowski minisz­ter, Lech Walesa államfő kabi­netfőnöke levelet intézett a tün­tetést vezető Maciej Jankowski­hoz, a varsói körzeti Szolidaritás vezetőjéhez. Ebben kifejezésre juttatta csodálkozását a Belwe- dernél tartott tüntetés, különö­sen az ott üvöltözött kifejezések miatt. Emlékeztetett rá, hogy az elnök mindent megtesz a re­formbarát erők egyesítése érde­kében, s ennek légkörére nem hat kedvezően az ilyen akció. A köztársasági elnök többször hangsúlyozta, hogy a legkénye­sebb kérdésekről is lehet vitat­kozni, de az utcai nagygyűlések légköre nem az érvek erejét hasz­nálja. „Úgy gondoltuk, hogy Ön, mint a Szolidaritás tapasztalt ak­tivistája, a politikai komolyságot és felelősségérzetet előnyben ré­szesíti a demagóg jelszavakkal szemben, amelyek romboló ereje megzavarhatja az állam műkö­dését” — hangzik az üzenet. Közvetlen veszélyben a híres Everglades Riadót fújnak a környezetvé­dők: már Floridában is pusztul a környezet, és csak gyors, össze­hangolt intézkedések segíthet­nek. Az áldozat a híres Everglades, az egykor vadban gazdag lápos vidék; szemmel láthatóan kiszá­rad, és csak radikális beavatko­zással menthető meg. Még ha drasztikus intézkedéseket tesz­nek is, és azonnal megszüntetik a vízfolyások elterelését, valószí­nűtlen, hogy az eltűnőben lévő alligátor-, párduc-, sas és egzoti- kusmadár-populáció teljesen magához térne. Ez a véleménye a Nemzeti Környezeti Bizottság­nak, a legnagyobb amerikai kör­nyezetvédelmi csoportok szö­vetségének, amely Key Largo­ban (Florida) előterjesztette szakértői jelentését. A lápos te­rületet, amely egykor Dél-Flori- da legnagyobb részét tette ki, negyven év alatt 16.000 négyzet- kilométerre, eredeti nagyságá­nak felére zsugorodott össze. A környezetvédelmi csoport ezért új csatornarendszert köve­tel Dél- és Közép-Floridában, és arra szorítja a kongresszust, hogy állítsa le az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb középítési programját, a csator­na és szivattyúállomások 1947- ből származó rendszerét, amely az egész lápos vidéket behálózza. „Egyre nyilvánvalóbb, hogy Everglades ökorendszere össze­omlik, és megmentése a mostani csatornarendszer megjavításával lehetetlen” — közölte Brian Cul- hane, a Környezeti Bizottság el­nöke. Most már azt a 3300 négy­zetkilométeres területet is köz­vetlen veszély fenyegeti, amely Amerika egyik kiemelten védett nemzeti parkja. A környezetvédelmi csopor­tok koalíciója a vízelosztás telje­sen új tervét követeli Dél-Flori- dában, amelyben a lápos vidék helyreállításának kell prioritást kapnia. Ez szerintük is nehéz és fájdalmas folyamat lesz. És fő­ként: még senki sem tudja, min­den mibe kerülhet. Megmérgezték az amerikai professzort Egy romániai tapasztalatgyűjtő út tanulságai A The New York Times vasár­nap temesvári jelentésben szá­molt be Tőkés László éhség- sztrájkjáról, rámutatva: jóllehet, Ion Iliescu elnök elutasította a püspök, az ellenzék vádjait, azt elismerte, hogy a Ceausescu-féle titkosrendőrség, a Securitate több ezer tágját ismét alkalmaz­ták. Továbbra is vitatják Iliescu szerepét a forradalomban: sokan úgy vélik, hogy az elnök, az ösz- szeesküvők egyikeként, csak ki­használta a forradalmat arra, hogy hatalomra kerüljön — írta a lap. A The New York Times egyúttal megírta, hogy a demok­ratikus ellenzék aggodalommal is kísérte Tőkés László éhség- sztrájkját, mert attól féltek, hogy az felkorbácsolja a nacionalista indulatokat, és eltávolít válasz­tókat az ellenzéktől. James Hunter, Virginia állam egyetemének szociológia profesz- szora a The Washington Postban terjedelmes cikkben számolt be hosszabb romániai tartózkodá­sának tapasztalatairól. Hunter találkozott szociológus kollégá­jával, Liviu Turcuval, aki Ceau- sescu alatt a román hírszerzés egyik vezetője volt. Turcu el­mondotta neki, hogy a titkos- szolgálatok rejtett külföldi szám­lái csak a diktatúra utolsó 3 évé­ben 175 millió dollár jövedelmet hoztak — nem számítva a titkos fegyverüzletek jövedelmét, és a zsidó, a német kivándorlókért kapott fejpénzt. Nicolae Andro- nic ezredes és Constantin Ang- helache tábornok, a hírszerzés devizaosztályának vezetői 1989- 90-ben azután — álnéven — kül­földön jártak, és zárolták ezeket a számlákat. így vált lehetővé, hogy a Securitate emberei és a korábbi nómenklatúra más tag­jai nagy gazdasági hatalomhoz jussanak a mai Romániában. Egyébként a sötét üzletek folyta­tódnak, nyugati források szerint Románia sokat keresett a jugo­szláv embargó kijátszásával is. A bukaresti amerikai nagykö­vetség munkatársai azt mondták Hunternek, hogy az ország to­vább fog haladni a demokrácia útján — „hacsak nem következik be katonai puccs”. Ez azonban nem valószínű, mert a hadsereg megosztott, s legutóbb Iliescu 14 tábornokot, sok törzstisztet át­helyezett, így biztos lehet a kato­nák támogatásában — tette hoz­zá a szerző. A professzor véle­ménye szerint egyébként az amerikai diplomácia gyakorlati­lag figyelmen kívül hagyja, kerüli az ellenzéket. John Davis nagy­követ például, röviddel a helyi választások előtt, iasi látogatá­sán csak a Front vezetőivel talál­kozott — majd a választásokon az ellenzék győzött. Hunter David Duke-hoz, az amerikai fajgyűlölő, neonáci Klu-Klux-klan hírhedt vezetőjé­hez hasonlította Gheorghe Fu- nart, Kolozsvár polgármesterét, majd beszámolt Iliescuval való találkozójáról. Az elnök biztosí­totta, hogy az országban rendben mennek a dolgok, csak a helyi sajtóban ez nem tükröződik. Ha valakinek, ezt Iliescunak, Ceau- sescu hajdani propaganda-titká­rának tudnia kell, tette hozzá a professzor. Hunter romániai be­számolójának sajátos csattanója: Petrosaniban tett látogatásán megmérgezték, de miután nem volt hajlandó befeküdni a helyi kórházba, végül is életben ma­radt. A „Közösen a jövő munkahelyeiért” Alapítvány tájékoztatója „Közösen a jövő munkahelyeiért” Alapítvány támogatni kívánja a magas arányú munkanélküliséggel sújtott megyékben élő hátrá­nyos helyzetű tanulókat a szakképesítés megszerzésében. Ennek céljából az alábbi pályázatot hirdeti meg. Ösztöndíj pályázat az 1992-93-as tanévre: Pályázni azokból a megyékből lehet, amelyekben a munkanél­küliségi ráta 15% fölé emelkedett. Ezek az alábbiak: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Nógrád megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Pályázhatnak a szakközépiskolák, a szakmunkásképzők és szakiskolák nappali tagozatos tanulói, akiknek- a családjában a családfenntartók egyike regisztrált munkanél­küli,- a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 8.000 Ft-ot, továbbá- akik az előző tanév végén legalább 4,0 vagy annál jobb tanulmá­nyi eredményt értek el. A pályázati laphoz mellékelni kell:- az előző tanév végi eredményről szóló bizonyítvány másolatát,- a család egy főre jutó havi jövedelméről szóló igazolást,- a testületileg illetékes munkaügyi központ igazolását a család- fenntartó(k) munkanélküli nyilvántartásáról. Támogatásként: Az 1992-93-as tanévre az Alapítvány (havi 2000 Ft) ösztöndíjat biztosít. Ezt összevonva, két részletben (december és április hó­napban) utalja át a tanulóknak. A pályázat benyújtásának határideje: 1992. október 20. A pályázati lapot a mellékletekkel együtt a „Közösen a jövő mun­kahelyeiért” Alapítvány címére (1051, Budapest, Roosevelt tér 7-8.) kell beküldeni. A borítékra kérjük ráírni „Közösen a jövő munkahelyeiért” Alapítvány. A határidőn túl érkezett pályázatokat a Kuratórium nem tudja elfogadni. A pályázati kérelmekről az Alapítvány Kuratóriuma - szakértők bevonásával - dönt. A pályázati felhívást, az adatlapokat a megyei munkaügyi köz­pontban (kirendeltségeken) szerezhetik be a pályázók. Tájékoztatjuk a pályázókat, hogy aki az 1991/1992-es tanévre már kapott ösztöndíjat az Alapítványtól és az ezévi kiírásoknak is meg­felel, az 1992/1993-as tanévben is pályázhat. Az Alapítvány Kuratóriuma

Next

/
Thumbnails
Contents