Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-14 / 192. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. augusztus 14., péntek Kosáry Domokosról, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökéről, neves történettudós­ról, sok mindent el lehet mon­dani, csak azt nem, hogy a meg­előző rendszerek - Kádár, il­letve a Rákosi nevével fémjel­zett időszakok- kegyeltje lett volna, sőt... Neki nem kell te­hát magyarázkodnia a múltja miatt, és így minden mellék- zönge nélkül lehet arra figyelni, amit mond. Egyik legutóbbi nyilvános szereplése az elmúlt szombati 168 óra című rádiós műsorban volt Szenté László mikrofonja előtt. A szakemberek helyzete, sorsa minden rendszerváltás kapcsán felmerülő kérdés - lásd az ötvenes éveket -, de mióta a legnagyobb kormányzópárt egyik legbefolyásosabb szemé­lyisége a szaktudásra való hi­vatkozást „ócska bolsevista trükként” emlegette, e téma minden rezdülése fokozott hangsúlyt kap. Kosáry elismerte, hogy adódhatnak esetek, amikor a szakértelem tényleg valamilyen egyéb célnak rendelődik alá, de azzal a nézettel határozottan szembeszállt, amely általánosít, s a szakértelmet egy-egy kurzus politikai manipulációjának esz­közeként értelmezi. 19. századi példákkal bizonyította, hogy hová vezet, ha egy, az európai felzárkózásra alkalmas törté­nelmi periódusban nem sikerül megfelelően kihasználni a szakmai színvonalban rejlő le­hetőségeket, ha a társadalmi mentalitásban, a módszerekben is válság következik be. Kosáry — a más irányú ten­denciák ellenére - nem adta fel a reményt, hogy e történelmi csapda most nem ismétlődik meg, tehát a politikai lojalitás szempontja nem emelkedik a hozzáértés kritériuma fölé. Bár - mint akadémikus, az MTA egyik első számú vezetője - azt tudatosan elkerülte, hogy aktu- álpolitikai kérdésekben is nyi­latkozzon, azt a nézetét nem rej­tette véka alá, hogy igenis poli­tikai érdekből kell emelni a le­hető legmagasabb szintre a nemzet műveltségét, különben tönkremegy. Az egyetlen beru­házási lehetőség, amelynek van jövője, az egyetlen eszköz, ami kihúzhatja az országot a csává­ból, az a tudás. Kosáry képtelenségnek, de­magógiának tartja azt az igényt, amely szerint mindent meg kell semmisíteni, ami a korábbi rendszerhez kötődik. Nem tartja igaznak, hogy valamennyi tu­dományos eredmény kollaborá- cióként született. Ez felmentése azoknak, akik valóban kollabo­ráltak, és azoknak, akik vagy nem tudtak, vagy nem akartak dolgozni. Ugyanakkor egy jó kémikust nem szabad aszerint megítélni, hogy mit mondott, vagy írt például 1959-ben. Jó lenne, ha e nagy tekintélyű tudós gondolatai széles körben találnának meghallgatásra és egyetértésre. * * * Kétségtelen, hogy Szeged után - vagy inkább mellett - a Képes technikatörténet Elektromos kerék Egy érdekes villamos eszközt mutatunk be, amelyet 125 évvel ezelőtt 1867-ben szerkesztett Kravogl osztrák feltaláló. En­nek érdekessége az volt, hogy a kereket a villamos áram for­gásra kényszerítette. Ugyanebből az évből két ér­dekes nyomdászati eljárása származik: Gally a többszín- nyomásra alkalmas tégelysajtót tökéletesítette, amely eljárása révén finomnyomású ábrák ki­hozására is alkalmassá vált. Negre pedig krómkolloiddal való bevonás révén a fénymáso­lás új módszerét fedezte fel, amely segítségével fotomecha- nikus eljárással a fényképészeti úgynevezett „negatív”-ról a ké­pet fém nyomólemezre lehetett átvinni. Képünkön Kravogl elektro­mos kereke a látható, melyet a bécsi Technisches Museumban őriznek. K.A. Tudományos kaleidoszkóp Megvalósulhat egy álom: fatörzsek négyszögesítése A fatörzs fele hulladékként elvész, ha deszkákat vágnak be­lőle, mivel a fatörzs gömbölyű, a deszka meg nem. A fafeldol­gozó-ipar álma már régóta a négyszögletes fatörzs. S mert a tudományban semmi sem lehe­tetlen, most megvalósult ez az álom. A japán Yoshinori Kobayashi erdész-tudós kifejlesztette azt az eljárást, amellyel a kivágott fatörzseket szétfűrészelés előtt négyszögletessé lehet formálni. A még kerek fatörzseket speciá­lisan kialakított mikrohullámú kemencében „főzi”. Száz fok Celsius hőmérsékleten a fa megpuhul és formálhatóvá vá­lik. így prés segítségével a fát a kívánt négyszögletes formára lehet alakítani négyzetcentimé­terenkénti tíz kilogrammos nyomással. Ezt a formát a fa­törzs természetesen megtartja a lehűlés után is. Ennek a módszernek további előnye, hogy a görbe fatörzse­ket is ki lehet vele egyenesíteni, amelyek így ugyancsak alkal­massá válnak deszkakészítésre. A préseljárás során a fából vizet vonnak ki. Egy átlagos cédrustörzs öt liter vizet veszít méterenként. Ettől a fa sűrűbb lesz és erősebben terhelhető, mint eredeti állapotában. A céd­rusfa ily módon olyan kemény- nyé válik, mint a lényegesen drágább japán ciprusfa. gyulai várszínház a legrango­sabb a nyári vidéki játszóhelyek közül. Gyulán azonban „meg­állt az idő ... "Kommersz, szó­rakoztató csacskaságok helyett klasszikusokat - Shakespeare-t, Móriczot - játszanak és az em­berek mégis sorban állnak a je­gyekért!” Szegvári Katalin, a Stúdió ’92 szerkesztő-riportere e titok nyitja után kutatott a helyszínen. Elsőként Sík Ferenc rendező­vel beszélgetett, aki mintegy két évtizede vesz részt a közel har­minc éves intézmény munkájá­ban. Sík elmondta, hogy ők ko­rábban is - függetlenül a politi­kai rendszertől - (!) azt tűztek műsorra, amit fontosnak tartot­tak. Dacoltak azzal a felfogás­sal, hogy szabadtérre csak a könnyű műfaj való, a fajsúlyos daraboknak kőszínházban van a helyük. Úgy véli, hogy ebben rejlik a hitelük, ezért van biza­lom irántuk a közönség részé­ről. Több szempontból is tanul­ságos volt, amit a kiváló szín­művész Kállai Ferenc mondott. A Machbeth-re, a „Noszty fi­úra” szerinte azért kíváncsiak a nézők, mert ma már újra egyre inkább az általános, úgymond örök emberi témák kerülnek előtérbe. A színházban és azon kívül is, már mindenki elmond­hatta, amit akart, az „üzenetek” elhangzottak, a szobordöntöge- tés megvolt, a gyűlölködés he­lyett most már építkezni kel­lene. A mai forrongó világban, ebben a „történelmi vetésforgó­ban” csak nagyon okosan, érzé­kenyen, emberközelien szabad politizálni. Ebben a változásban persze a művészetnek is van feladata. Új darabok kellenének, amelyek­ben visszatükröződik e nagy át­alakulás - mondta Kállai -, s véleményével messzemenően egyetért e sorok írója is.- csongrády ­Játék az AIDS ellen 700 dán iskola kapott az egészségügyi hivataltól olyan komputerjátékot, amelyet kizárólag azért fej­lesztettek ki, hogy segítsé­gével a fiatalok szórakozva tájékozódhassanak az AIDS-ről. Mit tud ez az okos játék? Carsten Scher- rebeck, az Egészségügyi Hivatal tudományos tanács­adója elmondta: „A játékos tíz különböző címszót vá­laszthat. Például: „Félrelé­pés”, „Homoszexuális bár”, „A kábítószeres” stb. Az if­júnak aztán a választott té­mába különböző kérdésekre kell válaszolnia. Ha nem tudja a helyes választ, akkor egy informáicósort kell le­hívnia és a megfelelő tájé­koztatást a képernyőről ol­vashatja le.” A 17 éves Ca­rina Sjörup Hansen az elsők között próbálta ki ezt a komputerjátékot: „Az em­ber sokat tanul belőle és egyidejűleg jól szórakozik. Sok felnőtt is hasznát venné ennek a játéknak.” A rossz hirdetői Keménységet, sőt könyörte­lenséget sejtető, mindenesetre az árulkodó szemet alaposan el­rejtő napszemüveg - ködben, esőben, félhomályban is viselni kell! -, tetoválásra hulló, nem hosszú, de annál kócosabb haj („Terrorista nemzedékek” - a nagylemez borítójáról), térdig leengedett gitár, ahogy mosta­nában illik, dzseki (vagy kabát) eredetinek tűnő műszőrmével, CD, amit úgy kapkodnak el, mint cukrot. Átlagéletkor: húsz év - körülbelül. Mit mondjak még? Mostmár csak ezt: íme hölgyeim és uraim, a Manic Street Prea­chers, vagy, hogy mindenki értse, a mániákus utcai igehir­detők. Azok, akikről azt állítják, hogy ők az egyetlen jelképe manapság a posztmodemség örökségéből kitagadott tömegek bús (értsd: dühödt) tiltakozásá­nak. Ez a négy walesi srác fennhangon hirdeti, hogy össze akarja szedni, maga köré kí­vánja gyűjteni a fiatal munka- nélkülieket, akik legszebb nap­jaikat szobájuk négy fala közt unalomban, s egyhangúságban töltik. És valóban: már hatal­masnak mondható rajongótábor lesi, várja minden szavukat. Két esztendeje írt alá velük szerző­dést a Sony cég. Neopunkoknak mondják őket, ők azonban (természetesen) visszautasítanak mindenféle be­sorolást, mert (természetesen) nem törődnek a divattal(l), és mert (természetesen) különbnek tartják magukat a többi zene­karnál.- Amikor meghallottam a Sex Pistolstól az Isten, óvd meg a királynőt, minden tiszteletem semmivé lett Anglia iránt - mondja Richey Edwars gitáros, de tudnunk kell, hogy ez tizenöt éves korában történt, vagy öt éve. Most azonban hadd beszéljen tovább:- Blackwoodban, egy kis is­ten háta mögötti helyen éltünk, se mozi, se lemezbolt, se semmi, és úgy néztünk Angli­ára, mint Istenre, és akkor meg­hallottam ezt a számot. Egy vi­lág omlott össze bennem, de nyomban új épült, mert a Sex Pistols lett a bálványom, mert az abszolút rossz szimbóluma volt. Mi volt hozzájuk képest a Stones, a Who, akiket azelőtt hallgattam, mint gyerek? Vagy a Beatles. . . Istenem! Rottenék lehányták a sajtót, és minden „szent” intézményt magasról lesz.. .tak.- Titeket mi bánt?- Minden. A mi szövegeink aztán a legkevésbé sem irodal­miak csak negatív dolgokról szólnak, mert semmi pozitív nincs az életünkben, meg sehol másutt. A szüléink élete jó volt. Semmit sem csináltak, sehová sem jutottak - jaj, de jó nekik! Azt a múltat siratjuk, ami iga­zán az övéké volt, mert így ne­künk is kevesebb jutott. Mert 45 után ebben az országban foko­zatosan és szüntelenül veszít az értékéből az emberi méltóság. Romiunk. Mindenki úgy akar kinézni, mint a lumpenproli. Hol vannak a szép vasárnapi ebédek? A mi generációnk örül a konfekció-sültkrumplinak a csörgő zacskóban meg a sörnek. Hülyeségekre költik az emberek a pénzt. A strandon nincs derű, nyugalom, a hegyekben sem. A romlás, a hanyatlás világa ez, én mondom. Az a zene, amelyik egy kicsit eredeti, halálra van ítélve. Tudatosan vállaljuk a rossz hirdetését, mert provo­kálni akarunk. Egyébként azt hiszem kompromisszum va­gyunk a Duran Duran ésa Sex Pistols között. Örülök, hogy rengeteg csaj jön a koncertje­inkre, de sokan ugyanúgy be­rúgnak, mint a fiúk. Még job­ban! Mire jó ez? Pedig erről, lá­tod, nem hirdetünk igét nekik. Az MSP felállása: Nicky Wire (basszus), Richey Edwars (gi­tár), Sean Moore (dob), James Dean Bradftld (gitár, ének). Vass Imre Célegyenesben a Suzuki gyár A magyar Suzuki tervei szerint augusztus végén indul meg a próbagyártás az esztergomi autógyár­ban. A hátra lévő napok gyorsan telnek, de a szakemberek ígérik: időben elkészül a magyar-japán Suzuki Swift. Felvételünkön az üzem végszereldéje látható. Fotó: Mónos Gábor Amerikai tudósok különleges találmánya Vérpumpa Bypass-műtét helyett Amerikai tudósok a New York közelében lévő Stony Brook egyetem olyan különle­ges pumpát fejlesztettek ki, amelyet szívbeteg pácienseknél alkalmaznak a szív tehermente­sítésére és a vérkeringés stabili­zálására. Ennél a kezelésnél a fekvő beteg vádlijára, combjára és a csípőjére úgynevezett man­dzsettákat tekernek, amelyeket a szívműködés ritmusára egy pumpa újra meg újra felfúj. Ez­által a mandzsetták ellátják azt a speciális feladatot, amelyet egyébként a páciens gyenge szíve csak nehezen tudna elvé­gezni. Az eljárással egy idő után kitágulnak a beszűkült, el­záródott szívkoszorúerek és újra el tudják látni funkciójukat. Eddig 19, krónikus szívtáji fájdalmaktól szenvedő pácienst kezeltek a pumpamandzsetták­kal. Valamennyi fájdalommen­tes lett a kezelés után, sőt két­harmaduk szívműködése újra normalizálódott. Esetükben el lehetett kerülni a Bypass-műté- teket. Keróka a filmről, és a színházról Annak idején, még főisko­lásként a Légy jó mindhalálig Nyilas Misijeként lopta be ma­gát a „köztudatba”. A közel­múltban a filmvásznon is vi­szontláthatták a nézők, a Zsö- tem egyik főszerepében. Ke­róka, Manócska, Cincoka - így becézték évfolyamtársai az eze­rarcú színinövendéket. Kerekes Évát, aki azóta a hazai színházi élet egyik befutott sztárja lett.- Hát igen, elég sokat dolgo­zom. Talán kicsit többet is, mint kellene.- Hogy mondjam? Nem va­gyok férjnél.-Jut valamikor idő rande­vúra?-Legfeljebb az esti előadá­sok után. Ébbe bele kell törőd­nie, aki a társaságomra vágyik.-Mivel telnek Keróka nap­jai?- Hónapok óta egyetlen egy szabad délelőttöm sem volt, „hajnaltól” itt ülök a színház­ban. Reggel próba, délután és az esti előadás között szakíthatok valamennyi időt a magánéle­temre is, de ez édes kevés ah­hoz, hogy elégedett legyek vele. Nyolc-fél kilenc körül kelek, rohanok a színházba, iszom egy kávét és kezdődik a napi daráló. Ha egy kis kikapcsolódásra vá­gyom, elmegyek valamit vásá­rolni.-Nem hiányzik a szabad le­vegő, a mozgás?- Hogy ne hiányozna?-Akkor biztosan olyan sokat keres, ami kárpótolja a szabad­ságért. . .- Bár úgy lenne! A szerződé­sem szerint a fizetésemért 90 előadást kell teljesítenem, fel­lépti díjat csak azután kapok.- Nemcsak a Radnóti Szín­padon, másutt is játszik.-A Játékszínben is van fel­adatom, adódott volna egy tévé- filmszerep is. Makk Károly Székesfehérvárra hívott, de annyira be vagyok fogva, hogy nem engedtek el. így azután igazán nem vet fel pénz, ha nincs is okom panaszkodni.-Ez a felbolydult, rohanó élet megéri?- Szeretem ezt a pályát és tu­domásul vettem, hogy ez vele jár. Talán másként nem is le­hetne csinálni. Egyébként ígértek most egy tévészerepet, de talán el sem vállalom... (szémann)

Next

/
Thumbnails
Contents