Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-14 / 192. szám
BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK III. ÉVFOLYAM 192. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 'Ja 0lTOri'TCOT ÜL ÉW MAGYAR HITEL BAN K RT az érték forrása Új telefonszámunk: 16-166, 16-532 Vízummentesség Horvátországgal, Szlovéniával „Hídfőállás" Moldovában A kormány tegnapi ülésén ügy döntött, hogy a diplomáciai kapcsolatok januári felvétele után hamarosan nagykövetséget létesít a Moldovai Köztársaság fővárosában, Chisineauban. A kabinet azt is elhatározta, hogy hazánk egyezményt köt a Horvát Köztársasággal és a Szlovén Köztársasággal a vízummentesség bevezetéséről. Az egyezmények szövege gyakorlatilag készen van, de még nem ismeretes aláírásuk időpontja — hangsúlyozta László Balázs kormányszóvivő az MTI kérdésére válaszolva. Még egy nemzetközi vonatkozású bejelentés hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón: hétfőn egynapos látogatásra hazánkba érkezik Václav Klaus, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke. A tervek szerint a cseh politikus megbeszélést folytat Antall József miniszter- elnökkel. Göncz Árpád válaszlevele Göncz Árpád rövid levelet juttatott el tegnap Antall Józsefhez. Ebben köszönettel nyugtázta a miniszterelnök augusztus 6-i levelét, amelyben tájékoztatta a médiákkal kapcsolatos aggodalmairól. A köztársasági elnök jelezte: a kormányfő egyetértése esetén kész a médiakérdés áttekintésére — államtitkári meghallgatás keretében — a miniszterelnökség politikai államtitkárával, Katona Tamással. Deák Ferenc-dijak Balsai István igazságügy-miniszter tegnap Budapesten kitüntetéseket, elismeréseket adott át. Hárman Deák Ferenc- dijat, száztizenöten pedig Miniszteri Elismerő Oklevelet kaptak. A Deák Ferenc-díjat az igazságügyi dolgozók szakmai munkájának, valamint hosszabb igazságügyi szolgálatának elismerésére alapították. A díjjal 50 ezer forint jár. Deák Ferenc-díjban részesült: dr. Újkéry Csaba, dr. Vida István és dr. Strausz János. Vöröskereszt: elnöki fővédnök Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap fogadta dr. Andics Lászlót, a Magyar Vöröskereszt elnökét, aki ismertette a megújuló Vöröskereszt jelenlegi tevékenységét, jövendő programját, nemzetközi és magyarországi kapcsolatait. Egyben felkérte a köztársaság elnökét, hogy a Magyar Vöröskereszt új alapszabályának szellemében vállalja el a szervezet feletti fővédnökséget. Göncz Árpád ezt elfogadta. Tudós életrajzi lexikon Az ifjúság ismerje meg a magyar tudományos és műszaki hagyományokat, az itthon és külföldön élt és élő magyar tudósok szerepét a világ természettudományos és műszaki haladásában. Ennek a gondolatnak a jegyében született a Magyarok a természettudomány és a technika történetében című életrajzi lexikon — mondta Pungor Ernő akadémikus, tárca nélküli miniszter a kötet tegnapi sajtóbemutatóján. A Magyar Tudományos Ákadémia gondozásában készült, több mint félezer tudóst bemutató lexikon mintegy kétszáz szerző munkája. Halpusztulás Csongrádban Tömeges halpusztulást észleltek Csongrádon, a Mámai-holt- ágnál. A hínáros vízben százával lebegnek a haltetemek. A holtág kezelője, a szolnoki székhelyű Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság illetékese elmondta: a halpusztulást az alacsony víz- szint okozza, a Tiszából kellene átszivattyúzni a vizet, ezt viszont senki nem finanszírozza. Csökkent az ország szántóterülete Az ország szántóterülete ez év május 31-ig 6 ezer hektárral csökkent az elmúlt évi 4713 ezer hektárhoz képest — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal. A területből 234 ezer hektárral kevesebbet vetettek be a termelők az előző évihez viszonyítva, összesen 4378 ezer hektárt. A vetetlen terület a tavalyi 101 ezerről 329 hektárra emelkedett ez időszakban, ami az ország összes szántóterületének 7 százalékát jelenti. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a vetetlen terület, 51 ezer hektár. Pályáztak, vagy nem Nógrádsápon? Választási vihar az iskolában Nógrádsápon nagy vihart kavart az iskolaigazgató választása. A faluban azt beszélik, hogy Rédler István igazgatót - aki évtizedek óta irányítja az iskolát - az önkormányzat ki akarja túrni a helyéről és mást szeretne vezetőnek. Valaki így vélekedett: „Mit akarnak vele, hagyják már az állásában, hiszen csak két éve van a nyugdíjig.” Az a hír is járja, hogy a tantestület haragszik az önkormányzatra, mert nem akarta megadni a pedagógusoknak a 10 százalékos kötelező béremelést. Néhány hete Rédler István igazgatóval beszéltünk arról hogy a képviselő-testület miért nem adta meg nekik a kötelező tíz százalékos béremelést. Akkor csupán annyit tudtam meg, hogy a tantestület és a képviselők között kezdettől fogva nincs jó kapcsolat. Az igazgató kijelentette, hogy a tanárok nem tudnak együtt dolgozni az ön- kormányzattal. Időközben a béremelés dolga rendeződött, ám alig ült el az egyik vihar, az igazgató-választás feltámasztotta a másikat. A június 28-ai falugyűlés lényegében már a végkifejletet jelentette ebben a kérdésben. Nézzük azonban a falugyűlés előtti történteket. Mivel Rédler István igazgató megbízatása 1992. július 31-én lejár a nógrádsápi képviselő-testület egyhangú szavazással úgy döntött, hogy élve törvényadta jogával pályázatot ír ki az igazgatói tisztség betöltésére. Ezen a pályázaton Rédler Istvánnak is joga volt indulni. Ám ő többször is jelezte, hogy nem kíván pályázni. Illetve vállalná a tisztséget, ha az önkormányzat pályázat beadása nélkül bízná meg őt. (Folytatás a 3. oldalon) Román embercsempészek Három-háromezer dollárt kapott fejenként az a két román embercsempész, akik egy 49 fős bangladesi csoportot igyekeztek hazánkon keresztül Nyugatra juttatni. A csoport, valamint vezetőik azonban éppen hogy átjutottak a román-magyar zöldhatáron, amikor csütörtökön regei 7.30-kor elfogta őket a gyulai atárőrizeti kirendeltség riadócsoportja. A bangladesiek — mint kiderült — Romániába még egyéni turistaként érkeztek. Aradon állt össze azután a csapat, s a határig gépjárművel, azután pedig gyalogosan vágott neki a határnak. A határőrök éberségének köszönhetően azonban a bangladesieknek már a nap folyamán vissza kellett térniük Romániába, míg a két embercsempész a gyulai rendőrkapitányságon vár sorsára. Hol és mit ünnepel az MSZMP? A Munkáspárt a helyi önkormányzat döntése ellenére továbbra is Jászberényben kívánja megünnepelni augusztus 20-át — jelentette ki Pozsonyi Attila, az MSZMP alelnöke a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. Annál is inkább — tette hozzá —, mivel a párt vezetősége csak a sajtóból értesült arról, hogy az önkormányzat tulajdonában álló területeken nem ünnepelhetnek. A város vezetősége minderről hivatalosan nem értesítette az MSZMP-t. A helyszínül kijelölt Béke és Barátság Liget a Munkáspárt szerint nem az önkormányzat tulajdona, a város vezetősége azonban erről másként vélekedik, Pozsonyi Attila kijelentette: a gyülekezési törvény által előírt összes engedélyt beszerezték, ezért úgy vélik, a képviselő-testület a tiltással túllépi jogkörét. A párt alelnöke hangsúlyozta: ellentétben a sajtóban megjelent állítással, az MSZMP augusztus 20-án nem az 1949-es sztálinista alkotmányt, hanem az államalapító István királyt és az új kenyeret kívánja ünnepelni. (MTI) Az emberek szeretnek játszani, s várni a szerencsére. Ezt bizonyítja az új salgótarjáni totózó akciója is. A csütörtök délután megtartott sorsoláson - melyen a vásárolt szelvények után kapott sorsjegyekkel lehetett részt venni - mintegy százan vettek részt. Fotó: Gyurkó Péter Tavaly még fejpénzt fizettek a vágásért A Karancshús árat emel A létminimum: 10.051 forint Az Újpesti Családsegítő Központ munkatársainak véleménye szerint nem megalapozott az az állítás, amely szerint az energiaár-emelés szociális szempontokat is figyelembe tudott venni — olvasható egyebek mellett a közont legfrissebb, tegnapi tájé- oztatójában. Az Újcsakö jelentése rámutat: 1990-ben egy átlagos budapesti fogyasztó energiafelhasználása évi 2310 kWh volt, ami csaknem négyszerese a „szociális” 600 kWh-nak. Az Újcsakö számításai szerint egyébként annak ellenére, hogy az elmúlt hetek áremelkedése rendkívül kedvezőtlenül érint igen széles rétegeket, az elmúlt hónapban a létminimum mindössze egy százalékkal nőtt. Igaz, így is meghaladja már a kritikus 10.000 forintos határt: egy négytagú családban az egy fore eső létminimum 10.051 forint. Hamisított váltók A Merkantil Bank Rt. arról tájékoztatta csütörtökön a Magyar Távirati Irodát, hogy az elmúlt napokban a pénzintézetnél belső ellenőrzés során néhány jó hírű vállalat nevében kiállított és bankok által garantált váltóról megállapították: azok hamisítványok. Az ügy kivizsgálása megkezdődött, és abba bevonták az illetékes rendőri szerveket. A tájékoztatás szerint a vizsgálat néhány, egyenként kisebb összegű váltónál állapította meg, hogy azokon mind a kibocsátó, mind a garantáló bank bélyegzőit és aláírásait hamisították. Az eset a bank fizetőképességét nem érinti. A Merkantil Bank felhívja a figyelmet, hogy váltó elfogadásakor alaposan vizsgálják meg azok valódiságát. Mint régen is, most is úgy gondolják, ünnepek előtt nem lehet árat emelni, mert rossz hatással van az emberekre. Ennek ellenére érezni, hogy a húsos szakmában nagy a pezsgés, valami készül. Néhány húsboltban arról érdeklődtünk, hogy a készülő áremelés híre érződik-e a húsboltok augusztus 20-ai rendeléseiben. Vraskó István, a pásztói 12-es számú húsbolt vezetője elmondta, hogy 10 mázsát rendelt az ünnepi forgalomra számítva, s nagyon boldog lesz, ha sikerül eladnia. Tele aggodalommal, félelemmel, s nem kis bosszúsággal beszélt, miután kézhez kapta ő is a Karancshús árközlését. Ma este: első elődöntő Reggeltől estig folytak a próbák tegnap a Gárdonyi Géza Színházban, és ma délelőtt is színpadra lép még mindenki, hogy utoljára ellenőrizzék, helyén van-e minden öltés a fellépőruhákon, mit kell még változtatni a sminken, és főleg: őrzi-e a már megtalált harmóniát zenekar, vokal és énekes, hiszen nagy és apró dolgokon egyaránt múlik, sikeres lesz-e az első egri táncdalfesztivál. Azok az énekesek, akik már próbáltak, vagy még a sorukra várnak, a színpadon levő soros társukat figyelik, magában nyilván mindenki méricskél, hason- lítgat, próbálja elhelyezni magát a mezőnyben. Megkülönböztetett figyelem kíséri a híres és rutinos táncdalénekesek, Kovács Kati, Poór Péter, Aradszky László és Szulák Andrea tízperceit, akik imponáló rutinnal mozognak és enekelnek a színpadon.- Huszadik éve taposom a deszkát, de ilyet még nem éltem. Tavaly még 10 ezer forintos fejpénzt fizetett az állam a gazdáknak minden levágott marha után, elvéve a kedvüket a tenyésztéstől. Most meg vágóállathiányra panaszkodva készül a húsipar az áremelésre. Ezen a héten bajban voltam, az állami gazdaság vágóhídja visszamondta a megrendelést, a Karancshús is. Csak hosszas alkudozás után kaptam meg a fele mennyiséget. Az előjelek nem jók, taktikázás, kapkodás van mögöttük. Salgótarjánban, a vásárcsarnoki 11-es áfész húsbolt vezetője Marti János elmondta telefonon. hogy 18-20 mázsányi (Folytatás a 3. oldaton) A felfedezésre váró fiatalok még megilletődöttek, bizonytalanok kicsit, keresik a helyüket a világot jelentő deszkákon, de énekhangjuk szinte kivétel nélkül igen figyelemreméltó, és ami ezen a pályán csöppet sem mellékes: a lányok csinosak, szexisek, a fiúk jóvágásúak, sármo- sak. Az első elődöntő mezőnyét nézve úgy tűnik, hogy az előzsűri valóban alaposan megszűrte a színpadra lépőket. Közülük három eltérő egyéniségű, a művészkarrier mas-más állomásán lévő egri fesztiválost kértünk dióhéjnyi beszélgetésre. (Folytatás a 2. oldalon) Ismert sztárok, új tehetségek az egri táncdalfesztiválon Önkormányzatok céltámogatása azok megfelelnek-e a törvényben meghatározott követelményeknek, majd az Országgyűlés tetelesen dönt a kért támogatásokról. Az elmúlt két évben elsősorban a már korábban beindított beruházások kaptak ilyen támogatást, mivel ekkor került sor a korábban megyei hatáskörbe tartozó rendszer átalakítására országossá. A céltámogatások igénybevételével megvalósuló beruházásokhoz önkormányzati hozzájárulás is szükséges: egy település megfelelő vízellátásának a kiépítéséhez akár 90 százalékos támogatást is lehet kapni, míg egy iskolai tornaterem felépítésit 60 százalékban kell az önkormányzatnak fedeznie. ZYUguszius ±y. a iiaianucjc annak, hogy az önkormányzatok benyújtsák igényeiket a céltámof atasokra. A céltámogatás olyan iegészítő rendszer, amelyet normatív módon, alanyi jogon kapnak az önkormányzatok különféle beruházásokra, fejlesztésekre, rekonstrukciókra. Az igényeket a kormány bírálja el, hogy
