Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-11 / 189. szám
1992. augusztus 11., kedd RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Rétság és környéke Vezetékes gáz 9 Nógrádsáp. A községbeliek szeretnék a földgázt bevezettetni. Az önkormányzat a lakossági igények alapján kivitelezésre érdemesnek ítélte meg az elképzelést. Mivel ilyen igények a szomszédos községekben is felmerültek, együttesen vizsgáltatják meg szakemberekkel a megoldás lehetőségeit. Első lépésként az Olajterv vállalattal talaitervet már készíttettek. Leszerelés, bevonulás 9 Rétság. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően augusztus 13-án szerelmek le a katonák a rétsági lövészdandárnál, az újonc fiatalok pedig augusztus 26-27-én vonulnak be a hadseregbe. jf jjk. KöszöneÍCTre 9 Bánk. A nemzetiségi találkozók történetében az idei az első, amikor a helyi önkormányzat önállóan rendezte meg a találkozót. A sikeres lebonyolításban szép számú önkéntes rendező gárda vett részt. Önzetlen munkájukért így is köszönetét mond a község önkormányzata. Arat az aszály • Diósjenő. A helyi termelő- szövetkezet 280 hektáron termeszt kukoricát, 175 holdon pedig napraforgót. A kukorica nagyobb része silókukorica. A rendkívüli aszályos időjárás katasztrofális veszteségeket okozott. Közhasznú munka • Rétság és térségében a polgármesteri hivatalok több mint ötven fő közhasznú foglalkoztatásához kértek támogatást a második félévre. Új vezetőség • Nagyoroszi. Új vezetőséget választott a helyi Egyetértés mezőgazdasági szövetkezet. A tagság Súlyán Józsefet választotta elnökének. Istenhozzádot mondott megyénknek Nézsa! Vajh ez után nekik lesz-e jobb? Úgy vélem, hogy a nézsaiak közül is csak kevesen tudják. Ez bebizonyosodott mindannyiszor, amikor a falusiakkal beszéltem, s a népszavazás napján is, amikor az első szavazókat megkérdeztem döntésükről. Az első szavazó férfi így fogalmazott: „Azért jöttünk, mert Budapesthez, illetve Pest megyéhez akarnak bennünket csatolni, s mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy .. . illetve mi is szeretnénk. Bár nem mi kezdeményeztük, voltak itt akik ezzel kezdtek foglalkozni.” Nemcsak ők, mások is érveltek azzal, amivel ők. Nevezetesen azzal, - de ezt már mások is leírták - hogy Nógrádban rossz a közlekedés, rossz a telefonhelyzet, messze van a kórház, s nem befelé járnak - jártak - dolgozni, hanem kifelé. Szum- mázva a dolgot - noha ezt így csak kevesek fogalmazzák -, a megye nem törődött, nem törődik velük. Ezért fordítanak hátat az anyamegyének, és istenhoz- zád nélkül távoznak. Lelkűk rajta - mondom magamban, s közben mégis azon gondolkodom, hogy vajh nekik lesz-e jobb? Nos, az idő talán igazolja.- pádár Nagyorosziban megszüntették a bölcsödé működését, mivel a kihasználása az igények csökkenése miatt nem volt gazdaságos. Az óvodában viszont kialakítottak egy mini-csoportot ahová két és féléves kortól veszik fel a gyerekeket. Az átalakított óvodába tehát húsz gyermekkel többet vesznek fel, mint eddig mód volt rá. A helybeli önkormányzat nagy figyelemmel kezeli az oroszi gyerekeket,s maximálisan jó körülményeket kíván teremteni óvodai nevelésükhöz. Képünkön: Holma Zoltánné, óvónő játékos foglalkozást tart. Gyurkó Péter felvétele Mivel jómagam egyike voltam azon keveseknek, akik a nézsai elszakadással kezdtek foglalkozni a sajtóban, engedtessék meg, hogy a tudósítások után néhány személyes gondolatot is elmondjak a dologról. Nem akarom leírni azt, hogy végezetül, mert lehetséges, hogy téma lesz még ez a kérdés. A gondolat megismerésének első percétől kíváncsivá tett, hogy mik azok a motívumok, amelyek a legnyomatékosabb döntésre kényszerítették a nézsai állampolgárokat. Valójában a mai napig nem tudom, hogy mik a döntés valódi okai. Nemzetiségi találkozó 1992 Őszinte érzelemmel, önálló gondolatisággal Több mint egy hete túl vagyunk a 26. Nógrád megyei nemzetiségi találkozón. Az idei rendezvények - a Bánki nyár szerves részeként, s a korábbi gyakorlattól eltérően - egy hétvégét vettek igénybe, péntek estétől vasárnap délutánig. Ez új volt a dologban, mint ahogyan az is, hogy az idén először nemcsak a megyebeli szlovák ajkú együtteseket hívták meg, hanem az itt élő német nemzetiségű csoportokat is. Végeredményben így fejezi ki igazából a cím a tartalmat. Új volt az is, hogy megrendezték az I. országos szlovák kulturális találkozót. A rendezők erre meghívták a hazai szlovák hagyományőrző művészeti együtteseket. S talán ide sorolható az is - ami jót tett az egész rendezvénynek -, hogy nemcsak sajátos színfoltként volt jelen a a katalán Ball Degit- tanes Demollett, a román nagylaki és a szlovák Mostár tánc- együttes. A tartalmi újdonságok mellett formailag is újat hozott az idei találkozó. Eddig ugyanis - mivel Bánk korábban Rútsághoz tartozott közigazgatásilag - egy nagy művelődési ház gárdája szervezte ezt a találkozót, megyei és országos támogatással. Mivel Bánk időközben önállóvá vált, ezen az augusztus elején a helyi önkormányzat nagy elhatározással felvállalta az országos hírű rendezvény megszervezését. Mást nem is tehetett! A támogatást ők is megkapták, mind a megyei közművelődési központtól, mind a szlovák szövetségtől. Ha a nemzetiségi találkozó negyedszázados történetét vesszük szemügyre, akkor hangsúlyozottan emelkedik ki az idei rendezvény a megelő- zőek sorából. Nem elsősorban azért, mert mindig a legutolsó tűnik a legjobbnak, hanem azért, mert a változás lényegbeli. Amikor márciusban tanácskozásra jöttek össze a nemzetiségi községek polgármesterei, Rigó Tibor felvétele dolgokat, látványosan, de kira- katszerűen. Nos, az idei találkozó nem volt ilyen, most sokkal inkább dominált az őszinte érzelem, az egymás iránti vonzódás. Ez pedig felejttette a tapasztalatlanságból adódó zavarokat' Milyen legyen a folytatás? Azt hiszem tematikailag érdemes átgondolni. Eszmeiségében azonban az út már megtaláltatott. Pádár András Nagy sikert arattak a felvonuló gyermekcsoportok. hogy megbeszéljék miként is formálódjon az idei nemzetiségi találkozó programja, valami olyasmit érzékeltek, amit az elmúlt évtizedekben. Egyfajta irányított segítség- nyújtást. Ezt talán úgy lehetne jellemezni, hogy „Jó,jó, amit akartok, de mi inkább ezt, meg ezt javasoljuk”. Talán azon az értekezleten kristályosodott ki az idei bánki nemzetiségi találkozó lényege: az önálló gondolati tartalom. Jakab Rőbertné, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének főtitkára ezt így fogalmazta meg: „A polgármesterek elhatározták, hogy most mi megyünk, visszük azt, amit mi sütöttünk, ingyen megkínáljuk a közönséget és bemutatjuk önmagunkat.” A találkozóról értékelésnek is tekinthetőén elmondta azt is, hogy ez a fajta magatartás korábban megengedhetetlen volt, hiszen a korábbi időszakokban felülről szervezték a Tervek már vannak A berkenyeiek szeretnék, ha községükben kiépülne a csatorna rendszer, s rendelkeznének szenny- víz-tpleppel. Az óhaj megvalósulásához 45 millió forint kellene. Pénz nincs, tervek azonban már rendelkezésre állnak: az iskolabővítés terve, s a gáz bevezetéséhez szükséges tanulmányterv. Most pedig German Tamás, helybeli lakos - vizsgadolgozatként - elkészítette a csatornázáshoz szükséges terveket. Az önkormányzati képviselők egy része ez utóbbi megvalósítását tartja elsődlegesen fontosnak, azonban a döntés még várat magára. Úgy tervezik, hogy jövőre valamelyik feladat megvalósítása érdekében céltámogatásért pályáznak majd. „Művelődési ház nélkül egy település sem lehet meg” Varga László polgármester megszállott ember. A kultúra megszállottja. Alig több mint félórás beszélgetésünk alatt ötletek sorát vonultatta fel, miként akarja - vagy szeretné - a borsosberényiek műveltségi színvonalát emelni. Az egész azzal kezdődött, hogy most újítják fel kétmillióért a művelődési házat - az épület hányatott sorsa megér egy külön cikket -, ami majd egyik centruma lesz - lehet - a herényi kultúrának. Kulturális intézmény nélkül nem lehet meg egy település sem - mondta meggyőződéssel a polgármester, aki nem helybéli. Varga László ideszármazott. Azt mondja, hogy a falu nem rendelkezik különösebb hagyományokkal, nem volt itt együttes, amit tovább lehetne építeni, ámde úgy érzékeli, hogy van igény a kulturáló- dásra. Ezért is figyel érzékenyen a különféle igényekre, s a képviselő-testülettel arra törekszenek, hogy megteremtsék a művelődési-szórakozási igények tárgyi feltételeit. Most például a megújuló művelődési ház berendezésén fáradoznak. A tervezettnél inkább kicsit később nyitják meg a házat, de a bútorzatot meg akarják addig vásárolni. Szeremé, ha megoldhatnák a rendszeres videofilm vetítéseket is. Azt mondja, hogy rajta nem múlik. Örömmel újságolta, hogy néhány gyerek a faluból zeneiskolai képzésre Rútságra jár majd az ősztől. Abban bízik - és ezt igyekszik elősegíteni -, hogy a kibontakozó igények alapján később Rútságról jár majd ide az oktató. Azt is szeretné, ha feléledne a falusi színjátszás. Szerinte ez nemcsak nosztalgia, igény is van rá. Ennek a kibontakoztatásában pedig nagyon számít a pedagógusokra. Varga László polgármester Folytatják a munkát A nőtincsi körzeti általános iskola hatodik osztályos diákjai a múlt tanévben érdekes kis diáklapot szerkesztettek. A csaknem kétszáz diák és 30 felnőtt dolgozó számára készített iskolaújság nagy sikert aratott, ami természetesen nagy örömet okozott a kis szerkesztőknek. A siker láttán az önkéntes szerkesztőség elhatározta, hogy a munkát nem hagyja abba, s a következő tanévben tovább szerkeszti a lapot. Az első számban a nyári élményekről is beszámolnak. Akikre nagy gondot fordítanak Testben és lélekben gazdagodó kisiskolások Nyári tábor nyitotta meg kapuit berkenyén Művészeti, hagyományőrző, nemzetiségi és környezetvédelmi tábor nyitotta meg kapuit tegnap Berkenyén. Bíró Tünde iskolaigazgató szervezésének eredményeként mintegy harminc kisdiák látott hozzá a tíznapos gazdag program megvalósításához. A zömmel berkenyéi alsó tagozatos tanulók grafikus, építész, múzeológus, népitáncos, erdész szakemberek, valamint a helyi pedagógusok irányításával az iskolában, a művelődési otthonban és a sportpályán nemcsak kellemesen, de hasznosan is töltik idejüket. A gyerekeknek a napi háromszori étkezésésért alig több mint negyven forintot kell fizetniük. A költségek nagyobb részét a táborozás céljára nyert 52 ezer forintból fedezik. A tábor résztvevői a tudásanyagot bővítő ismeretek megszerzése mellett szakemberek irányításával szabadon alkothatnak, s műveiket a program végén kiállítják. A gyerekek részt vesznek egésznapos sport- programon, s olyan kiránduláson, amit összekötnek a természetben szemétgyűjtéssel. A tábor befejezéseként iskolabált rendeznek, amelynek az önkéntes belépti díjait a leendő alapítványra fordítják. Holnapi számunkban „Tarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó
