Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-11 / 189. szám

1992. augusztus 11., kedd RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Rétság és környéke Vezetékes gáz 9 Nógrádsáp. A községbeliek szeretnék a földgázt bevezet­tetni. Az önkormányzat a lakos­sági igények alapján kivitele­zésre érdemesnek ítélte meg az elképzelést. Mivel ilyen igé­nyek a szomszédos községek­ben is felmerültek, együttesen vizsgáltatják meg szakembe­rekkel a megoldás lehetőségeit. Első lépésként az Olajterv válla­lattal talaitervet már készíttet­tek. Leszerelés, bevonulás 9 Rétság. Az eddigi gyakorlat­nak megfelelően augusztus 13-án szerelmek le a katonák a rétsági lövészdandárnál, az újonc fiatalok pedig augusztus 26-27-én vonulnak be a hadse­regbe. jf jjk. KöszöneÍCTre 9 Bánk. A nemzetiségi találko­zók történetében az idei az első, amikor a helyi önkormányzat önállóan rendezte meg a talál­kozót. A sikeres lebonyolítás­ban szép számú önkéntes ren­dező gárda vett részt. Önzetlen munkájukért így is köszönetét mond a község önkormányzata. Arat az aszály • Diósjenő. A helyi termelő- szövetkezet 280 hektáron ter­meszt kukoricát, 175 holdon pedig napraforgót. A kukorica nagyobb része silókukorica. A rendkívüli aszályos időjárás ka­tasztrofális veszteségeket oko­zott. Közhasznú munka • Rétság és térségében a pol­gármesteri hivatalok több mint ötven fő közhasznú foglalkozta­tásához kértek támogatást a má­sodik félévre. Új vezetőség • Nagyoroszi. Új vezetőséget választott a helyi Egyetértés mezőgazdasági szövetkezet. A tagság Súlyán Józsefet válasz­totta elnökének. Istenhozzádot mondott megyénknek Nézsa! Vajh ez után nekik lesz-e jobb? Úgy vélem, hogy a nézsaiak közül is csak kevesen tudják. Ez bebizonyosodott mindannyi­szor, amikor a falusiakkal be­széltem, s a népszavazás napján is, amikor az első szavazókat megkérdeztem döntésükről. Az első szavazó férfi így fogalma­zott: „Azért jöttünk, mert Bu­dapesthez, illetve Pest megyé­hez akarnak bennünket csatolni, s mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy .. . illetve mi is szeret­nénk. Bár nem mi kezdemé­nyeztük, voltak itt akik ezzel kezdtek foglalkozni.” Nemcsak ők, mások is érvel­tek azzal, amivel ők. Nevezete­sen azzal, - de ezt már mások is leírták - hogy Nógrádban rossz a közlekedés, rossz a telefon­helyzet, messze van a kórház, s nem befelé járnak - jártak - dolgozni, hanem kifelé. Szum- mázva a dolgot - noha ezt így csak kevesek fogalmazzák -, a megye nem törődött, nem törő­dik velük. Ezért fordítanak hátat az anyamegyének, és istenhoz- zád nélkül távoznak. Lelkűk rajta - mondom ma­gamban, s közben mégis azon gondolkodom, hogy vajh nekik lesz-e jobb? Nos, az idő talán igazolja.- pádár ­Nagyorosziban megszüntették a bölcsödé működését, mivel a kihasználása az igények csökkenése miatt nem volt gazdaságos. Az óvodában viszont kialakítottak egy mini-csoportot ahová két és fél­éves kortól veszik fel a gyerekeket. Az átalakított óvodába tehát húsz gyermekkel többet vesznek fel, mint eddig mód volt rá. A helybeli önkormányzat nagy figyelemmel kezeli az oroszi gyerekeket,s maximálisan jó körülményeket kíván teremteni óvodai nevelésükhöz. Képünkön: Holma Zoltánné, óvónő játékos foglalkozást tart. Gyurkó Péter felvétele Mivel jómagam egyike vol­tam azon keveseknek, akik a nézsai elszakadással kezdtek foglalkozni a sajtóban, enged­tessék meg, hogy a tudósítások után néhány személyes gondo­latot is elmondjak a dologról. Nem akarom leírni azt, hogy végezetül, mert lehetséges, hogy téma lesz még ez a kérdés. A gondolat megismerésének első percétől kíváncsivá tett, hogy mik azok a motívumok, amelyek a legnyomatékosabb döntésre kényszerítették a né­zsai állampolgárokat. Valójá­ban a mai napig nem tudom, hogy mik a döntés valódi okai. Nemzetiségi találkozó 1992 Őszinte érzelemmel, önálló gondolatisággal Több mint egy hete túl va­gyunk a 26. Nógrád megyei nemzetiségi találkozón. Az idei rendezvények - a Bánki nyár szerves részeként, s a korábbi gyakorlattól eltérően - egy hét­végét vettek igénybe, péntek es­tétől vasárnap délutánig. Ez új volt a dologban, mint ahogyan az is, hogy az idén elő­ször nemcsak a megyebeli szlo­vák ajkú együtteseket hívták meg, hanem az itt élő német nemzetiségű csoportokat is. Végeredményben így fejezi ki igazából a cím a tartalmat. Új volt az is, hogy megren­dezték az I. országos szlovák kulturális találkozót. A rende­zők erre meghívták a hazai szlovák hagyományőrző művé­szeti együtteseket. S talán ide sorolható az is - ami jót tett az egész rendezvénynek -, hogy nemcsak sajátos színfoltként volt jelen a a katalán Ball Degit- tanes Demollett, a román nagy­laki és a szlovák Mostár tánc- együttes. A tartalmi újdonságok mel­lett formailag is újat hozott az idei találkozó. Eddig ugyanis - mivel Bánk korábban Rútság­hoz tartozott közigazgatásilag - egy nagy művelődési ház gár­dája szervezte ezt a találkozót, megyei és országos támogatás­sal. Mivel Bánk időközben önállóvá vált, ezen az augusztus elején a helyi önkormányzat nagy elhatározással felvállalta az országos hírű rendezvény megszervezését. Mást nem is tehetett! A támogatást ők is megkapták, mind a megyei közművelődési központtól, mind a szlovák szövetségtől. Ha a nemzetiségi találkozó negyedszázados történetét vesszük szemügyre, akkor hangsúlyozottan emelkedik ki az idei rendezvény a megelő- zőek sorából. Nem elsősorban azért, mert mindig a legutolsó tűnik a legjobbnak, hanem azért, mert a változás lényeg­beli. Amikor márciusban tanács­kozásra jöttek össze a nemzeti­ségi községek polgármesterei, Rigó Tibor felvétele dolgokat, látványosan, de kira- katszerűen. Nos, az idei találkozó nem volt ilyen, most sokkal inkább dominált az őszinte érzelem, az egymás iránti vonzódás. Ez pe­dig felejttette a tapasztalatlan­ságból adódó zavarokat' Milyen legyen a folytatás? Azt hiszem tematikailag érde­mes átgondolni. Eszmeiségében azonban az út már megtalálta­tott. Pádár András Nagy sikert arattak a felvonuló gyermekcsoportok. hogy megbeszéljék miként is formálódjon az idei nemzetiségi találkozó programja, valami olyasmit érzékeltek, amit az elmúlt évtizedekben. Egyfajta irányított segítség- nyújtást. Ezt talán úgy lehetne jellemezni, hogy „Jó,jó, amit akartok, de mi inkább ezt, meg ezt javasoljuk”. Talán azon az értekezleten kristályosodott ki az idei bánki nemzetiségi talál­kozó lényege: az önálló gondo­lati tartalom. Jakab Rőbertné, a Magyaror­szági Szlovákok Szövetségének főtitkára ezt így fogalmazta meg: „A polgármesterek elhatá­rozták, hogy most mi megyünk, visszük azt, amit mi sütöttünk, ingyen megkínáljuk a közönsé­get és bemutatjuk önmagun­kat.” A találkozóról értékelés­nek is tekinthetőén elmondta azt is, hogy ez a fajta magatartás korábban megengedhetetlen volt, hiszen a korábbi idősza­kokban felülről szervezték a Tervek már vannak A berkenyeiek szeret­nék, ha községükben kié­pülne a csatorna rendszer, s rendelkeznének szenny- víz-tpleppel. Az óhaj meg­valósulásához 45 millió fo­rint kellene. Pénz nincs, tervek azonban már ren­delkezésre állnak: az isko­labővítés terve, s a gáz be­vezetéséhez szükséges ta­nulmányterv. Most pedig German Tamás, helybeli lakos - vizsgadolgozatként - elkészítette a csatorná­záshoz szükséges terveket. Az önkormányzati kép­viselők egy része ez utóbbi megvalósítását tartja elsőd­legesen fontosnak, azonban a döntés még várat magára. Úgy tervezik, hogy jö­vőre valamelyik feladat megvalósítása érdekében céltámogatásért pályáznak majd. „Művelődési ház nélkül egy település sem lehet meg” Varga László polgármester megszállott ember. A kultúra megszállottja. Alig több mint félórás beszélgetésünk alatt öt­letek sorát vonultatta fel, mi­ként akarja - vagy szeretné - a borsosberényiek műveltségi színvonalát emelni. Az egész azzal kezdődött, hogy most újítják fel kétmillió­ért a művelődési házat - az épü­let hányatott sorsa megér egy külön cikket -, ami majd egyik centruma lesz - lehet - a heré­nyi kultúrának. Kulturális intézmény nélkül nem lehet meg egy település sem - mondta meggyőződéssel a polgármester, aki nem hely­béli. Varga László ideszárma­zott. Azt mondja, hogy a falu nem rendelkezik különösebb hagyományokkal, nem volt itt együttes, amit tovább lehetne építeni, ámde úgy érzékeli, hogy van igény a kulturáló- dásra. Ezért is figyel érzéke­nyen a különféle igényekre, s a képviselő-testülettel arra törek­szenek, hogy megteremtsék a művelődési-szórakozási igé­nyek tárgyi feltételeit. Most például a megújuló művelődési ház berendezésén fáradoznak. A tervezettnél inkább kicsit ké­sőbb nyitják meg a házat, de a bútorzatot meg akarják addig vásárolni. Szeremé, ha megold­hatnák a rendszeres videofilm vetítéseket is. Azt mondja, hogy rajta nem múlik. Örömmel újságolta, hogy né­hány gyerek a faluból zeneisko­lai képzésre Rútságra jár majd az ősztől. Abban bízik - és ezt igyekszik elősegíteni -, hogy a kibontakozó igények alapján később Rútságról jár majd ide az oktató. Azt is szeretné, ha feléledne a falusi színjátszás. Szerinte ez nemcsak nosztalgia, igény is van rá. Ennek a kibon­takoztatásában pedig nagyon számít a pedagógusokra. Varga László polgármester Folytatják a munkát A nőtincsi körzeti általános iskola hatodik osztályos diákjai a múlt tanévben érdekes kis di­áklapot szerkesztettek. A csak­nem kétszáz diák és 30 felnőtt dolgozó számára készített isko­laújság nagy sikert aratott, ami természetesen nagy örömet okozott a kis szerkesztőknek. A siker láttán az önkéntes szerkesztőség elhatározta, hogy a munkát nem hagyja abba, s a következő tanévben tovább szerkeszti a lapot. Az első számban a nyári élményekről is beszámolnak. Akikre nagy gondot fordítanak Testben és lélekben gazdagodó kisiskolások Nyári tábor nyitotta meg kapuit berkenyén Művészeti, hagyományőrző, nemzetiségi és környezetvé­delmi tábor nyitotta meg kapuit tegnap Berkenyén. Bíró Tünde iskolaigazgató szervezésének eredményeként mintegy har­minc kisdiák látott hozzá a tíz­napos gazdag program megva­lósításához. A zömmel berkenyéi alsó ta­gozatos tanulók grafikus, épí­tész, múzeológus, népitáncos, erdész szakemberek, valamint a helyi pedagógusok irányításá­val az iskolában, a művelődési otthonban és a sportpályán nemcsak kellemesen, de hasz­nosan is töltik idejüket. A gyerekeknek a napi három­szori étkezésésért alig több mint negyven forintot kell fizetniük. A költségek nagyobb részét a táborozás céljára nyert 52 ezer forintból fedezik. A tábor résztvevői a tudás­anyagot bővítő ismeretek meg­szerzése mellett szakemberek irányításával szabadon alkot­hatnak, s műveiket a program végén kiállítják. A gyerekek részt vesznek egésznapos sport- programon, s olyan kirándulá­son, amit összekötnek a termé­szetben szemétgyűjtéssel. A tábor befejezéseként isko­labált rendeznek, amelynek az önkéntes belépti díjait a leendő alapítványra fordítják. Holnapi számunkban „Tarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Thumbnails
Contents