Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-08-09 / 187. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. augusztus 8-9., szombat-vasárnap A klasszikus idegenforgalomból származó bevételek az idén elmaradtak Londont és Párizst a nógrádiak is kedvelik 57 éves. Az IBUSZ Salgótarjáni Irodájának igazgatója, s az IBUSZ Bank megyei kirendeltségének a vezetője. Kálovits Géza két cég irányítójaként állja meg a napi munkában a helyét, bár cégeinek a mai viszonyok között ugyancsak sokat kell birkóznia a mindennapos problémákkal. Miként jelentkeznek ezek a gondok munkájukban? Személy szerint ő hogyan bírja kettős feladatát? Ezekről a kérdésekről is diskuráú- tunk beszélgetőpartnerünkkel.- Tizennégy év az igazgatói bársonyszékben nem kis idő. Hogyan bírja? Egyáltalán: nem csömörlött meg ettől a munkától?- Hogy az én székem bár- sonyszék-e, az csupán megítélés kérdése. Nem hinném, hogy akik irigylik, itt töltött éveim tevékenységét ismerve, így, vagy hasonlóan nyilatkoznának.-Pedig nyilvánvalóan akadnak, akadhatnak ilyen emberek. Ezzel együtt olyanok is, akik még mitidig a múltban kutat- gatnak- Nézze, én a múltamat sosem tagadtam meg. Számomra nem szégyen, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvégzése mellett a Politikai Főiskolát is sikerrel gyűrtem le, s hogy a múlt rendszerben a Zrínyi Katonai Akadémián is szereztem diplomát. Ugyanígy nem tagadom, hogy az elmúlt évtizedek ifjúsági mozgalmában is dolgoztam, hasonlóan a szakszervezetben is. Nincs mit szégellni a múltamból, egyébként pedig ma nem politizálok. Nem - a klasszikus értelemben vett - pártállami érdemek elismeréseként kerültem az IBUSZ hoz. Amikor én idejöttem, ez egy számomra igazán vonzó lehetőség volt, s én megragadtam. Azt pedig talán magyaráznom sem kell, hogy ma is betöltött irodaigazgatói funkciómat és az IBUSZ Bank megyei igazgatói teendőit nem a múlt közszereplése miatt bízták rám.- Utóbbit milyen megfontolásból? Működött az automatizmus?- Megint csak azt tudom mondani, hogy ez egy érdekes megközelítés. Kevesen tudják, hogy én résztvettem annak a stábnak a munkájában, mely kidolgozta bankunk működésének alapjait. Ezzel párhuzamosan egy bankárképző tanfolyamot végeztem el. Ez volt a tulajdonképpeni feltétele annak, hogy a bank megyei képviseletének igazgatója legyek, tehát semmiféle automatizmus nem működött.- Az utazási iroda és a pénzintézet két önálló jogi személy. Miként egyezteti össze e két, semmiképp sem könnyű feladatot, s mit szólnak mindehhez közvetlen munkatársai?-Azt nem mondanám, hogy abban a már említett képzeletbeli bársonyszékben fenékig tejfel az élet. Mindkét tevékenység nagy falatot jelent, de büszkén mondhatom, hogy ilyenektől és hasonlóktól én sosem hátráltam meg. Ha némileg túlzott is a szlogen, de engem a munka mindenkor éltetett, az állóvizet sosem szerettem. S hogy kollégáim mit szólnak mindehhez? Erről a kérdésről nem beszélgettem velük, ellenben azt mindannyian jól tudják, hogy a piaci viszonyoknak megfelelően az életben maradáshoz, a már megszokott jó gazdasági eredményekhez partnerként kell viszonyulniuk. Talán ennek is köszönhető, hogy - ha szabad így fogalmaznom - az idősebb kollégák is vállalták fiatalabb munkatársaimmal egyetemben az átképzést. Egy vizsgán már minden dolgozónk túljutott, s bízom abban, hogy mindany- nyian megszerzik a banktisztviselői végzettséget. Ez azért is fontos, mert mindannyian jól tudjuk: az IBUSZ Bank az országban tevékenykedő legnagyobb három közé szeretne betörni, s minnél hamarabb.- A pénzpiacon történt erőfeszítéseik ellenére nyilvánvalóan nem elhanyagolható cégük alaptevékenysége, az utaztatás sem. A mai gazdasági helyzetben, az életszínvonal csökkenésének ismeretében úgy gondolom, az IBUSZ e tevékenységében is alapvető változások történtek az elmúlt néhány esztendőben.- Tény, hogy az emberek egyre szűkülő pénztárcái a mi munkánkban, útjaink, beutaztatásaink szervezésében is jelentkeztek. Míg évekkel, jó egy évtizeddel ezelőtt óriási slágernek számított a csoportos turizmus, addig ma az egyéni utazás hódít. Természetesen szervezett útjaink is akadnak bőséggel, ám a klasszikus idegenforgalomból származó bevételeink - legalábbis ez év első félévében - elmaradtak. Ennek oka a világméretű reszecció, a jugoszláv polgárháború, s a környező országokban jelentkező, az idegenforgalomban is visszaköszönő problémák. Hangsúlyoznám, hogy ez országos jelenség, mely a megyékre is kihat, de bízunk abban, hogy jövőre ez a helyzet kedvezően alakul számunkra.- Egyáltalán hová utaznak szívesen az állampolgárok, melyek a legkedveltebb utak?- Szintén általános tapasztalatokat mondanék. Az első félévben országos átlagban a magyar nagyközönség körében a legnagyobb érdeklődés a vízparti és a falusi üdülések iránt mutatkozott. A hegyvidék iránti kereslet ellenben mintha kissé visszaesőben lenne. Ugyanakkor az év hátralévő időszakában cégünk sokat vár az utószezoni kedvezményes üdültetésektől, valamint a mindig élénk őszi kiránduló szezontól.-Amiket mond, azok többnyire országos tapasztalatok. De akad-e valamilyen konkrétum Nógrád megyéből? Például sokan járnak-e mondjuk Amerikába, vagy más távoli földrészekbe?- Annyit elöljáróban ezzel kapcsolatosan megjegyeznék, hogy öt esztendőre visszamenőleg a Nógrád megyei iroda a legjobbak között szerepel az országban. Sok az utasunk, az emberek bizalommal fordulnak hozzánk. A konkrétumok? A „csúcs”, ha mondhatom így, egy százhetvenezer forintos út volt, de hogy ki kérte, ki utazott ezzel, az nálunk is üzleti titok. Ugyanakkor érdekes, hogy szőkébb pátriánkból is kedvelik az utazók a londoni, párizsi, sevillai utakat, melyek viszonylagosan elfogadható árúak: har- minc-negyvenezer forint körüliek.- Némileg meglepő amit mond, mert szerény számításaim szerint bizony az említett összeg a lakosság jelentős részének nem elfogadható. Ezzel Kálovits Géza mindig az IBUSZ-t választaná kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy egy tizennégy éve az igazgatói posztot betöltő ember, mint ön, vajon merrefelé utazott? Jelentett-e előnyt e tekintetben a beosztása?- Minden szóbeszéd ellenére az IBUSZ-igazgatók nem utazó-turista nagykövetek. így jómagam sem dicsekedhetem azzal, hogy a világ sok táján jártam, bár néhány, elsősorban közeli országban megfordultam.- Ön sokat szerepel a nyilvánosság előtt, megyeszerte jól ismerik. Azt talán eddig senkinek sem mondta el, hogyha újra kezdené, mit csinálna? Nyomban a: IBUSZ-t választaná?- Ráhibázott. Az én életemet a munkában cégem jelenti. Mai tapasztalataimmal, utazási irodánkhoz való kötődésemmel mást véletlenül sem tudnék képzelni. Vaskor István Megyei és városi vezetőkkel, a polgári védelem képviselőivel Szlovákiában, az épülő lévai atomerőműben A kétszáz százalékos biztonság alapkövetelmény Atomerőmű: az atommag hasadásakor felszabaduló energiát (atomenergia) használja fel végső soron villamos energia előállítására... Az első közhasználatú villamoshálózatba bedolgozó atomerőművet a Szov jetunióban (Dubnában, Moszkva mellett) építették, s 1954 júliusában kezdte meg működését, 5 megawatt teljesítménnyel. (Űj Magyar Lexikon - Akadémiai Kiadó, I960) A dubnai erőmű üzembe helyezése óta 38 év telt el. A gyors fejlődést jelzi: a nagy- britanniai Caltler Hallban 1956-ban üzembe helyezett következő európai erőmű teljesítménye már 92 megawatt volt. Ma alig akad ország Európában amely nem segít kínzó energiagondjain saját atomerőművel. Az atomerőművek fejlődése ma már ott tart, hogy egy négyszer 440 megawattos teljesítményű sem számít a legnagyobbak közé. A szomszédos Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak most épül a hatodik erőműve a Szlovákiai Léva mellett, s mivel a 90 kilométeres hatósugarába Nógrád megye területének jelentős része is beletartozik, így a magyar és a szlovák polgári védelem szükség esetén együtt kell, hogy működjön egymással. Ugyanis a biztonságot 1986 áprilisa (a csernobili katasztrófa dátuma) óta egész más szemmel nézik Európában. így például semmilyen akadályt nem gördítettek a Polgári Védelem Nógrád Megyei Parancsnokságának útjába, amikor azt kérték, hogy megtekinthessék az erőművet - de úgy, hogy a csoportban újságírók is lesznek... Változó világ- Csernobil óta nagyot változott a világ - tájékoztat dr. Gáspár János megyei parancsnok, még az odafelé vezető úton. - Annyira szigorúan veszik a biztonsági előírásokat, hogy azok „lazasága” miatt már építkezést is állítottak le Európában! Mostani utunk célja, hogy felvegyük a kapcsolatot a szlovákiai polgári védelemmel, és megismerkedjünk az erőmű készültségi, fokával és biztonsági filozófiájával. Parassapusztánál megnőtt a csapat létszáma, hiszen a szakembereken kívül Skultéty Sándor címzetes államtitkárt, köz- társasági megbízottat és hivatalvezetőjét, dr. Várkonyi Józsefet éppúgy érdekelték ugyanezek a problémák, mint a két legközelebbi nógrádi település vezetőit. Rétságot Bánszky György polgármester, Balassagyarmatot Kiss Tamás alpolgármester képviselte. Nagy biztonság A lévai járás elöljárója, Éva Sahlicerová fogadta a népes küldöttséget. Mint kiderült: népesebb, mint kellene, hiszen csak csoportunk felét, hat embert tudtak beengedni az erőmű területére, tekintve, hogy a német és francia biztonsági ellenőrök is épp aznap szemlézték a várostól 18 kilométerre lévő erőművet. Ebéd után aztán elindultunk utunk céljához, mely 18 kilométerre található Lévától. A méretek ilyenkor ámulatba ejtik az embert: végigvezettek minket az épülő első blokk területén, melynek munkálatai a nyolcvanas évek elején kezdődtek, de a térség politikai viharai miatt meglehetősen lassan haladtak előre. így a sokadik határidő, amikor üzembe helyezik az első blokkot: 1993 utolsó negyedéve. A reaktorban a nagy sürgés-forgás ellenére nem okoztunk különösebb feltűnést: készséggel elmondták, hogyan működik mindez majd „élesben”, amikor az urán lesz az úr. A vezérlőterem még nem csillog-villog: most szerelik a sokezer lámpácskát, kapcsolót, melyek érzékelik majd a hatalmas energia termelése közben a rendszer minden rezdülését. A tartalék vezérlőterem már része a 200 százalékos túlbiztosításnak, amely a biztonsági filozófia lényege. A több, mint egy órás „séta” után magától az erőmű igazgatójától, dr. Raffay Lászlótól kaphatott minden jelenlévő kielégítő választ arra, ami leginkább érdekelte. Európai normák Maga az erőmű, ha teljesen elkészül (addig még hosszú évek telnek el) négyszer 440 megawatt teljesítményű lesz, 2,5 százalékos dúsított uránnal üzemel - reaktora VVR 440 típusú. Mint már arról szó esett, biztonsági filozófiája: 200 százalékos túlbiztosítás! Bár még másfél év van a „premierig”, már most nagy gonddal mérik a környezeti háttérsugárzást, amihez hasonlítják majd a mindenkori sugárszintet, és 30 kilométeres körzetben több helyen is állandóan mérik ennek értékét. Természetesen nekik is igazodniuk kell azokhoz az európai normákhoz, melyek betartását nagyon szigorúan ellenőrzik. Az is természetes, hogy minden ilyen létesítményhez a biztonsági rendszer mellett egy riasztórendszer is tartozik. Ennek kiépítése párhuzamosan folyik a belső munkálatokkal. Húsz kilométeres körzetben szirénákkal tájékoztatják a lakosságot, ha veszély leselkedne. Bár Európa térképén tucatjával vannak olyan erőművek, melyekről csak a közvetlen környezetük tudja, hogy egyáltalán léteznek, hiszen a riasztórendszert nem kellett igénybe venniük. dr. Gáspár János arról is érdeklődött: mivel a különböző államok rendelkezései eltérőek, Szlovákiában mit értenek baleseten? Az erőmű igazgatójának válasza: a nemzetközi rendeletek mérvadóak, melyek egyébként hét fokozatú atomerőmű vi balesetet ismernek. A hetes fokozat azonos a csernobilivel. Az első három fokozat csak a reaktor falain belül jelent veszélyt. Szlovákiában 20 kilométeres körzetben az erőmű felelős a balesetért, azon túl lép be a képbe a polgári védelem. Abban az igazgató is egyetértett, hogy egy esetleges baleset nincs tekintettel országhatárokra, így természetes, hogy a két állam polgári védelmiseinek együttműködése szükséges és fontos. A balassagyarmati alpolgármester épp úgy, mint minden jelenlévő egyaránt örült annak, hogy látogatást tehetett az erőműben, így még inkább átérzik azt a felelősséget, melyet környezetük lakóiért eddig is éreztek. Együttműködve Az erőműben tett látogatás után került sor a polgári védelmek találokzójára, melyet a legbarátibb hangvétel jellemzett. Ez természetes is, hiszen a feladat közös - bár a két állam törvényei még nincsenek kellőképp összehangolva. ÄJrugalmasság azonban felülemelkedik a paragrafusokon, és a polgári védelmek együtt tudnak működni. A legvalószínűbb azonban az, hogy a lévai is olyan lesz, mint az átlag európai erőművek: nem balesettel ad jelt létezéséről, hanem „csak” azzal, hogy kielégíti a térség energiaigényét. Balázs József A méretek fantaztikusak: a hűtő 135 méter magas Az erőmű madártávlatból fotó: Gyurkó Péter
