Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-07 / 186. szám

Haláltáborok Boszniában? Adatokat gyűjtenek a háborús bűntettekről Az amerikai kormány ENSZ-határozatot szorgalmaz, amelynek alapján felderítik a Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában elkö­vetett háborús bűnöket. Washington egyúttal kezdeményezte az ENSZ emberi jogi bizottságának összehívását, a Szerbia elleni gaz­dasági tilalom fokozott ellenőrzését és EBEÉ-megfigyelők kiküldé­sét. Az amerikai törvényhozás mindkét pártbeli tagjai szerdán este határozatban szólították fel George Bush elnököt: használja fel a légierőt arra, hogy biztosít­sák a boszniai segélyszállítmá­nyokat. A CIA, az amerikai hír­szerzés is kapott hitelt érdemlő értesüléseket a haláltáborok lé­tezéséről — mondotta Carl Le­vin szenátor. A kormány lépéseit rendkívü­li sajtóértekezleten, a szabadsá­gon lévő James Baker külügymi­niszter helyettese, Lawrence Eagleburger nevében jelentette be a külügyminisztérium. Szóvi­vője ezúttal sem kívánta megerő­síteni a boszniai haláltáborokról szóló híreket: mint mondotta, „lehetséges”, hogy e táborokban volt kínzás, kivégzés, hogy dur­ván megsértették az emberi jo­gokat. A Nemzetközi Vöröske­reszt feladata, hogy felderítse a íe képviselői sok tábort nem ke­reshettek fel — mondotta Ri­chard Boucher. A kulcskérdés: Prevlaka A jugoszláv válság tárgyilagos megközelítéséhez nyújt új, és az eddigieknél nagyobb esélyt az au­gusztus 26-án Londonban kezdődő nemzetközi bé­kekonferencia —jelentette ki a Tanjug szerint Vla­dislav Jovanovic jugoszláv külügyminiszter. Jovanovic egynapos montenegrói látogatásának befejeztével, a podgoricai tv-nek adott nyilatkoza­tában ugyanakkor hangsúlyozta: a jugoszláv válság megoldása elképzelhetetlen Prevlaka félsziget kér­désének rendezése nélkül. Hozzáfűzte, hogy a kér­dés napirenden lesz a Franjo Gregoric horvát mi­> tárgyal sokon és a londoni délszláv konferencián is. A Tan­jug értesülése szerint Milan Panic jugoszláv minisz­terelnök pénteken Budapesten találkozik a horvát kormányfővel. A Horvátország és Montenegro között fekvő te­rületről Belgrád azt állítja, hogy a jugoszláv hadse­reg birtokában van, és így törvényszerűen a Szerbi­ából és Montenegróból álló Kis-Jugoszláviához tartozik. Prevlaka félszigetének megszerzésével Szerbia biztosítaná maga számára az Adriai-ten­gerhez vezető kijáratot. Önkénytfr vagy sikeres reformer? Nem elég diplomatikus az új ENSZ-főtitkár A fekete pont: az állami költségvetés Egy korszak vége Üj-Zélandon Szerda reggel elhunyt Sir Ro­bert Muldoon egykori új-zélandi kormányfő—jelentette be az új- zélandi rádió. James Bolger je­lenlegi miniszterelnök Muldoon halálát „egy korszak végének” nevezte. (Muldoon 1974-ben került a konzervatív Nemzeti Párt élére, amelyet egy évvel ké­sőbb a választásokon földcsu­szamlásszerű győzelemre veze­tett. 1975 és 1984 között állt az új-zélandi kormány élén. Megfi­gyelők szerint kormányát és pártját szinte autokratikus stílus­ban irányította.) Bojkottvég — tárgyalással Robert Dourassa, a kanadai Quebec tartomány miniszterel­nöke két éve tartó bojkottnak ve­tett véget, amikor hajlandó volt kedden tárgyalóasztalhoz ülni az ország más tartományainak ve­zetőivel. A Reuter értesülése szerint a jövő héten folytatódó megbeszélések témája a francia nyelvű tartomány autonómiájá­nak kérdése. Maffiaellenes tervezetcsomag Az olasz parlament alsóháza kedden este szigorú maffiaelle­nes törvénytervezet-csomagot fogadott el, amelynek egyebek mellett célja az, hogy szélesebb jogkört biztosítson a hatóságok­nak a maffia elleni harcban. A tervezetcsomag a rendőrség szá­mára többek között lehetőséget biztosít titkos akciókra, lehallga­tásra és ügynökök beépítésére is. Fegyverbegyűjtés A Dnyeszter menti Köztársa­ság helyi önkormányzati és rend- fenntartó szervei elkezdték be­gyűjteni a fegyvereket, robbanó­anyagokat, valamint lőszereket a fegyverviselésre és -használatra nem jogosult személyektől — je­lentette az ITAR-TASZSZ. Baker a FÁK-támogatásért agitál James Baker amerikai kül­ügyminiszter szerdán a The New York Timesban közölt cikkében sürgette a képviselőházat: hagy­ja jóvá a kormány javaslatát a Független Államok Közössége országainak támogatására. A többmilliárdos programot a sze­nátus már megszavazta, de a képviselőházban nagy az ellenál­lás: a választások előtt, tekintet­tel a költségvetés óriási hiányára, a külföldi segélyek népszerűtle­nebbek, mint valaha. Január 1-ién vette át hivatalát Butrosz Gáli, az ENSZ új főtit­kára, de személye, vezetési stílu­sa körül máris több a vita, mint elődje, Javier Perez de Cuellar, a csendes perui diplomata körül valaha is volt. Jóllehet, Gáli is hazája — Egyiptom — jól képzett elitjéből jön, s többek között külügymi­niszterként dolgozott, bírálói fő­ként azt vetik szemére, hogy nem elég diplomatikus. Legutóbbi szemléltető példája volt ennek, amikor nyilvánosan támadta a brit kormány kezdeményezésére született EK-döntést az augusz­tus végi, londoni boszniai béke- konferencia összehívására. Do­uglas Hurd brit külügyminiszter­nek kellett New Yorkba utaznia, hogy elsimítsák a konfliktust, mert Gáli a világszervezet leki­csinylésével vádolta Londont. A Biztonsági Tanács köreiben is hallhatók bizonyos fenntartá­sok a főtitkárral kapcsolatban: nemritkán a nagyköveteket meg­kerülve, közvetlenül fordul azok kormányaihoz. Ami lehet haté­kony, de aligha segíti az együtt­működést az élvonalbeli diplo­matákkal. Akárcsak az, hogy Gáli — elődeivel ellentétben ritkán vesz részt a BT, az ENSZ legfontosabb testületé ülésein. Masok azt vetik szemére, hogy általában kevés figyelmet fordít kapcsolatépítésre, tárgyalásokra a tagállamok képviselőivel, hol­ott ez lenne a fő dolga: hiszen az ENSZ főtitkára nem valamilyen képzeletbeli világkormány feje, hanem adminisztratív főtisztvi­selő, az ENSZ apparátusának vezetője. Butrosz Gáli válasza a bírála­tokra, hogy éppen azzal vállalta a megbízatást: új szellemet lehel abba a bürokráciába, amelyet évtizedeken át annyit támadtak kevéssé hatékony munkájáért. Az új főtitkár javára írják, hogy máris nagy lépéseket tett a bürok­ratikus apparátus újjászervezésé­re, különösen a sok, jól fizetett — és vajmi kevés hasznot hajtó — vezető pozíció leépítésére. Köz­tudott, hogy sok ország küldte kényelmetlenné vált politikusait, kudarcot vallott diplomatáit ENSZ-szolgálatba, ahol különö­sebb felelősség nélkül, de kitűnő fizetési és nyugdíjlehetőségekkel élhettek. Gáli szerint ennek vé­get kell vetni, annál is inkább, mert a világszervezet súlyosabb pénzügyi válságban van, mint valaha: a tagállamok jelentős ré­sze, köztük az Egyesült Álla­mok, Oroszország es mások, sok száz millió dolláros hátralékban vannak mind tagdíjaikkal, mind az egyre kiterjedtebb békefenn­tartó akciókra járó összegekkel. Heltai András Közlése szerint az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa egy határozaton dolgozik, amely felhívja a tagál­lamokat, a nemzetközi szerveze­teket, hogy gyűjtsenek megala­pozott értesüléseket a (boszniai) háborús bűntettekről. A kérdés­re, nemzetközi bíróságot állíta- nának-e fel, a szóvivő azzal vála­szolt, hogy ez az ENSZ feladata. Washington üdvözölte a tényt, hogy Románia az Észak-atlanti Együttműködési Tanácstól el­lenőröket kért, hogy ellenőriz­zék a Jugoszlávia elleni embargó megtartását, és kérte Oroszor­szágot: vesse latba befolyását Szerbiánál a táborok körüli hely­zet felderítése érdekében. Az idei első fél év eredményei alapján a magyar gazdaság to­vábbra is ellentmondásos képet mutat — írta szerdai számában a Neue Zürcher Zeitung. A tekintélyes svájci Jap gazda­sági rovatában megjelent elem­zés a hivatalosan közzétett ma- yar adatokat idézve rámutat, ogy a tavalyi évhez hasonlóan, miközben a külkereskedelem to­vább javult, a munkanélküliség és a költségvetés helyzete tovább romlott. A cikk különösen ked­vezőnek minősíti a külgazdasági eredményeket, és kiemeli, hogy a korábbinál jobban alakul az ipari termelés és a beruházások helyzete is. Az állami költségve­tés egyre inkább a magyar gazda­ság fekete pontjává válik — hangsúlyozta az NZZ, hozzáté­ve, nogy a költségvetési hiány nagymértékű túllépését elsősor­ban a tervezett bevetelek elmara­dása okozta. A deficitet a hazai megtakarításokból gond nélkül tudják finanszírozni, de ez egyik okozója a magas kamatszintnek, ami azonban nem segíti a gazda­ság javulását. Reálnövekedéssel a jövő évre számolnak. Az elmúlt hónapok­ban a kormányban és azon kívül is többen javasolták állami élén­kítő intézkedések meghozatalát a gazdaság ösztönzésére. Kupa pénzügyminiszter ellenzi az ex­panzívabb gazdaságpolitikát, és eddig nem ismert egyetlen olyan intézkedés sem, amely irányvál­tásra utalna — írta a Neue Zür­cher Zeitung. Miért nem visel jegygyűrűt Kérdőjelek A történelem 107 éves matrónája Látjuk-e az erdőtől a fát? A kérdést szándékosan fordítottuk meg, hiszen általában és joggal az összefüggéseket szokták hiá­nyolni, amikor a fától szem elől vesztik az erdőt. A természet zöldjéből vett példabeszéd ezút­tal emberekre vonatkozhat, akik a nemzetközi politika válsághírei mögött vannak. Felkavarnak a veszteséglisták, de még inkább megrázó, amikor a számok mö­gül elővillannak a sorsok. Boszniában tíz- és százezrek kényszerültek otthonaik elha­gyására. Miért? Volt, aki azért menekült, mert félt a harcoktól, kegyetlenkedésektől, volt, akit elűztek, hogy a házát idegenek­nek kínálják fel. Minden ember élete kész regény: két, életkorbe­li véglet. A legfiatalabb földön­futó az a kislány lett, akit anyja a vonaton, a magyar határ felé tart­va szült meg. A legidősebb pedig az észak-boszniai Kozlucból el­kergetett Ambera Puskarevics, aki betöltötte már a 107. élet­évét, s nem hitte volna, hogy egy­szer még Nagyatádon át az ausztriai Mödlingbe kerül. A történelem matrónája ugyan­azon a helyen élte le életét a Bal­kánon, de közben nyolc külön­böző állampolgársága volt, s a határzár ellenere is nehéz lett volna eltanácsolni Ausztriából, amikor az Osztrák-Magyar Mo­narchia fennhatósága alatt álló területen született... Megfeledkezhetünk-e az em­berekről, akik a hadijelentések mögött vannak? A politikai megoldások — s jó lenne, ha vég­re nem a fegyvereké lenne a szó — ésszerűséget, józanságot, tü­relmes tárgyalásokat követel­nek. De ellentétes-e ezzel, hogy türelmetlenek is legyünk az em­beri kiszolgáltatottság és vergő­dés láttán ? Lehetetlen, hogy Ambera Puskarevics életének száznyol­cadik esztendejében ismét koz- luci otthonában pihenjen? Réti Ervin Ferenczy-Europress Elfogták a mexikói kokainbárót A földkerekség egyik legkeresettebb kábítószer-kereske­dőjét tartóztatta le a mexikói rendőrség Roberto Beiiran Fel­ix személyében — jelentette az AFP hivatalos forrásokra hi­vatkozva. Az illetőt azzal gyanúsítják, hogy irányításával az utóbbi 30 év alatt 200 tonna kokain került az Egyesült Álla­mokba. A kábítószer-kereskedőt az ország északi határánál lévő Hermosilio városban vették őrizetbe. Kiadatását az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal és a vámhatóságok már régóta követelik. Roberto Beltran Felix főhadiszállása a Sonora szövetségi állam Muatampo nevű városában volt. A mexikói főügyész­ség közleménye szerint innen ellenőrizte a Közép- és Latin- Amcrikáhől repülőgépeken érkező kokainszállitmányokat, az Egyesült Államokba való indításuk előtt. Honecker nem önként tért haza Állítólag összeesküvést szőtt Jelcin ellen Erich Hon ecker egykori kelet­német vezető azért hagyta el az orosz fővárost július 29-én, mert Chile moszkvai nagykövetsége megvonta tőle a venaégstátus jo­f át. Enrique Silva Cimma chilei ülügyminiszter szerdán a latin- amerikai ország képviselőházá­nak ülésén tett nyilatkozatában kormányának ezt a döntését az­zal indokolta, hogy Honecker „összeesküvést szőtt” Borisz Jel­cin orosz elnök ellen. Silva a chilei törvényhozás al­sóházának rendkívüli ülésén a honatyáknak azt mondta, hogy „maga Jelcin kérte” a dél-ameri­kai országtól Honecker kiadását. A külügyminiszter állítása szerint — mint azt az AP a santia­gói rádióra hivatkozva jelentette — Honecker jelenléte Chile moszkvai nagykövetségén „ve­szélyt jelentett az orosz kor­mányra”. A chilei miniszter arról azonban nem szólt, hogy a 79 éves bukott német politikus mi­ként szervezkedett Jelcin ellen. A képviselők — a baloldali til­takozások által többször meg­szakított beszéd után — végül 44 igen szavazattal 30 ellenében jó­váhagyták a chilei kormány múlt heti, Honeckerrel kapcsolatos döntését. Erich Honecker, aki nyolc hó­napos moszkvai tartózkodás után tért vissza Németországba, a Moabit börtönben várja a bíró­sági tárgyalást. A volt kommu­nista vezetőt azzal vádolják, hogy több száz keletnémet ál­lampolgár haláláért felelős, aki­ket az NDK határőrei az ő paran­csára lőttek le külföldre szökési kísérlet közben. a brazil elnök? Korrupciós lavina — politikai botrány, sok szereplővel Brazília politikai lavináját, amely az elnököt is elsodorhatja, a Fol- ha de Sao Paulo hasábjain megjelentetett pénzügyi bizonylatok in­dították el. A lap — állítólag — névtelen levélben kapta meg az ok­mányokat, de hát a feladó kiléte nem túl érdekes, amikor a bank­számla-kivonatok valódiságát senki nem cáfolta, s az első leleple­zéseket újabbak követték. Először arra derült fény, hogy három évvel ezelőtt, Fernando Collor de Mello megválasztását megelőzően számos nagyvállalat jelentős pénzösszegekkel támo­gatta az elnök s a Nemzeti Újjá­építési Párt kampányát. Ugyan­ezek a cégek az elnök beiktatása után busás állami megrendelése­ket kaptak. A brazil kommentá­rok szerint ez önmagában még botrányt sem robbanhatott volna ki, annyira megszokott a mód­szer a 160 milliós dél-amerikai országban. Rövidesen azonban kitudódott, hogy a pártnak szánt adományok tekintélyes része há­rom bank hamis adószámmal rendelkező „ kísértetszámláira ” jutott, s a nyomok az elnök közeli barátjához, kampányának kincs­tárnokához, Paulo Cesar Fonás­hozvezettek. De nemcsak hozzá, hanem az államfő titkárnőjéhez. A na Aciolihoz is, aki igencsak takarékos lehetett, mert havi tel­jes jövedelmének harmincszoro­sát fizette be bankszámlájára. Magántitkámőként ő kezelte különben az elnök személyes ki­adásait is, miután jó egy eszten­deje megromlott a 42 esztendős Collor de Mello, s tizenhat évvel fiatalabb felesége, Rosane Malta viszonya. A csinos és ifjú first lady a po­litikai vizekre evezve megalakí­totta a Jótékonysági Hadtestet, 9400 alkalmazottal és évi 65 mil­liárd forintnak megfelelő költ­ségvetéssel. Csakhogy a szegé­nyek helyett elsősorban család­tagjai és barátai húzták a sápot. Az elnökné bátyja, Joao Alvino az egyik legaszályosabb északi tartományban óriási pénzeket kapott a vízellátás javítása céljá­ból, amiből magának épített lu­xusvillát — úszómedencével. Rosane Malta-nak le kellett mondania hadteste vezetéséről; a brazil elnök pedig felkérte ar­gentin, kolumbiai és paraguayi kollégáját, ha korábbi meghívás alapján országába látogatnak, feleségüket ne hozzák maguk­kal, nehogy protokolláris gondot okozzon saját neje távolmaradá­sa. Amikor televíziós beszédé­ben elítélte a jótékonyság álcájá­ban történt korrupciót, a kame­rák előtt tüntetőén felemelte gyűrűsujját — amelyen nem volt ott a szokásos jegygyűrű. Most azonban magát az elnö­köt vádolják súlyos anyagi visz- szaélésekkel. Egy parlamenti vizsgálóbizottság szakértők be­vonásával negyvenezer doku­mentumot tanulmányoz át, s Collor de Mello augusztus 11-ig kapott határidőt, hogy tisztázza magát. Amennyiben ez nem tör­ténik meg, a képviselők 62 szá­zaléka leváltására kíván szavaz­ni. Az államfőt ugyan közvetle­nül a nép választotta, mégis kér­déses, hogy Collor de Mello le- tölti-e az eredetileg 1995-ig szó­ló megbízatását. Házasságának sem adnak még három évet. (FEB) Mitterand és az űrhajósok Az MTI Külföldi Képszerkesztőségének felvétele július 29-én, Párizsban, az Elysée-palotában ké­szült. A képen Francois Mitterand francia köztársasági elnök beszélget a monitoron látható űrhajó­sokkal, köztük Michel Tognini honfitársával, akik a MLR űrállomáson tartózkodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents