Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-06 / 185. szám
1992. augusztus 6., csütörtök RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Film és operett • Bánk. Holnap este a Neon City színes, amerikai sci-fi-t vetítik a szabadtéri színpadon, majd szombaton este nóta és operett programmal folytatódik a Bánki nyár. Korszerűsítés • Borsos berény. A községbeli lakosok, de különösen a fiatalok örömére szeptember első napjaiban átadják a felújított művelődési házat. A helyi önkormányzat 2 millió Ft-ot fordított a kultúra hajlékára. Nehéz aratás • Diósjenö. A Börzsönyalja termelőszövetkezetben a hét elején befejezték az aratást. Oszibúzát 60, tavaszi árpát 287 hektárról takarítottak be három saját kombájnukkal. Utolsó turnus • Nézsa. A Döm-dödöm természetvédő tábor ötödik, utolsó turnusának fiataljai most üdülnek a nézsai iskolában. Az öt csoportban több mint négyszáz budapesti gyermek töltött tíz felejthetetlen napot e szép tájon. Jubileumi évforduló • Berkenye. Éppen egy negyedszázada kezdte meg működését a községben a paszomá- nyárugyár. A családias hangulatú kis gyár kollektívája a tervek szerint augusztus húszadikán emlékezik meg az egykori gyáralapításról, s a gyár vezetői ekkor köszöntik a még élő alapítókat, s azokat, akik ma is dolgoznak a gyárban. Vigyázzunk a mákra! Rétság vonzáskörzetében eddig ismeretlen jelenségsorozat foglalkoztatja az embereket. Néhány község máktermelője azt tapasztalta, hogy az érésben lévő mákgubókat valaki - vagy valakik - megcsapolták. A rétsági rendőrkapitányság természetesen nyomozást indított annak érdekében, hogy kiderítsék, kik azok, akik az éretlen mákgubókból kábítószer készítéséhez felhasználható nedvet gyűjtöttek össze. A rendőrség kér mindenkit, aki információval segítheti munkáját, hogy tegyen bejelentést. Képünk a megcsapolt gubókat mutatja. Tervezgető berkenyeiek Bontakozó falusi turizmus A legéndi hagyományok őrzői 13 asszony 91 szoknyában A legéndiek nemcsak szép ruhájukkal, műsorukkal is sikert arattak Bánkon.- Mikor beköszöntött az ősz, a hidegebb, szeles idő, esténként a falu hol egyik, hol másik házában gyűltünk össze, hogy közösen dolgozgassunk. Tollat fosztottunk (a pihét leszedték a tollszárról — F.Ä.), vagy kukoricát morzsoltunk, mikor mi volt a dolog, milyen segítség kellett a ház urának. A munka közben persze folyt a beszélgetés. Ha eljött az idő, 11 órakor, éjfélkor, letöröltük az asztalt és körülfogtuk. A házigazda behozta a meleg bort, vagy mikor mit, kicsit még eldiskuráltunk, aztán ki-ki elindult haza. Szavlik Jánosné, a legéndi menyecskekórus vezetője mesél a régi falu életéről.- Mi a régi énekeket, nótákat elevenítjük fel, két évvel ezelőtt alakult a menyecskekórus. De egy éve már, hogy néptánc együttesük is van. Legutóbb Bánkon, a nemzetiségi találkozón léptek fel sikerrel. Nemcsak kedves énekük, de eredeti, díszes öltözékük is feltűnést keltett.- A szlovák szövetségtől kaptunk pénzt, meg a polgár- mester is besegített. Ebből vettünk egyforma cipőket. Az öltözéket pedig a szüléink - az én édesanyám is él még -varrták, hímezték, de mi magunk is segítettünk.- Miből áll egy ilyen komplett viselet?- Hat fehér alsószoknya, és egy felsőszoknya .. .- És nagyon szép hímzett felsőrész tartozik hozzá.- Ezt pruszliknak nevezik a mi falunkban. A rajta lévő hímzést mi készítettük, mindent mi csináltunk.-Ha végig gondolom nem lehet könnyű tisztán tartani egy ilyen kollekciót!- így igaz! Az alsószoknyák Fotó: Rigó T. mosása, vasalása, keményítőse bizony beletart fél napba! A fölső szoknyára vigyázunk, azt nem tisztítjuk, mert a színét vesztené.- Az idősek sem szokták? Régen sem?- Az ünneplő szoknyáját azt nem mossa senki. Az üknagyanyáinké sem volt soha tisztítva, pedig az jó rég készült! Annak idején külön volt viselet a templomba, külön vasárnap délutánra, egy másik a bálba, és egy hétköznapra!- Érdemes és fontos megőrizni a régi korok hagyományait, szokásait. Van esély arra. hogy megmarad belőle valami?- Nem tudom. A tánccsoportunkban például kevés a fiú, így természetesen a lányok is elmaradnak. Ennek ellenére mi reméljük, fennmarad mind a két csoport. Fenyvesi Ágnes Berkenyén szorgalmas, igyekvő nép lakik. Olyan emberek, akik szívesen hajlandók cselekedni lakóhelyük rendjéért, fejlesztéséért. Erről beszélgettünk legutóbb Valyó József jegyzővel, aki kapásból négy-öt példát is említett a berkenyeiek igyekezetére. Az egyik ilyen például a teniszpálya építése. A berkenyeiek nemrégiben pénzt nyertek az egykori sporthivataltól. Ezt a pénzt, meg amit megtakarítottak egy utca építése kapcsán - azzal a céggel kötöttek üzletet, aki a legolcsóbban dolgozott - „összedobták” s ebből létesítik a teniszpályát. Ez nagyon céltudatos törekvésük. Ugyanis ezt a pályát nemcsak a helybeliek fogják használni, hanem azok a leendő vendégek is, akiket a bontakozó falusi turizmus keretében várnak Berkenyére. Egyelőre csak a gondolat érlelődik a községbeliekben, hogy ki kellene használni a vidék szépségét, de már körvonalazódnak a tervek is a falusi turizmus kialakítására. A jegyző elmondta, hogy az idén szeretnék befejezni az új polgármesteri hivatal építését, jövőre pedig a tetőtérben szobákat alakítanak ki. Úgy gondolják, hogy ezzel a hat szobás panzióval elindíthatják a falusi üdültetést. Példájukat bizonyára követik mások is, akik között számosán rendelkeznek ilyen lehetőségekkel. Fűtéskorszerűsítés Orosziban Ötéves telefon! A telefonkérdésre azt mondják, hogy lerágott csont, pedig dehogyan is az. Lehet itt bármilyen hazai meg külföldi cég, meg üvegszál technika, ha nem lehet telefonálni. A minap a borsosberényi polgármesterrel próbáltam beszélni. Sikerült is néhány mondatot váltani, majd a hang elment, s ki tudja hová. A másodszori hívás szétkapcsolódott, harmadszorra nem mertem próbálkozni. A Szondi Lakatos-és Szerelőipari Szövetkezet dolgozói szerelik a Ezek a telefonok öt évet korszerűsített óvodai fűtés kéményét. Fotó: Gyurkö Péter vesznek el az ember életéből. Hajnali tűz Az Erdőkémia Rt. tolmácsi gyáregységének éjjeliőre azon a hajnalon a szokásos körútját végezte, amikor a cell-kiszerelő üzem mellé érve megtorpant, mivel furcsa, szokatlan fényeket észlelt. Közelebb ment az épülethez, benézett az ablakon, s akkor látta, hogy odabent valami ég. Azonnal riasztotta a gyári tűzoltókat, akik tüstént akcióba léptek, egyben értesítették a balassagyarmati és váci tűzoltóságot is. A helyzet azonban úgy kívánta, hogy szükségessé vált a salgótarjáni kollégákat is segítségül hívni. Együttesen sikerült megfékezni és eloltani a tüzet, amely nem terjedt tovább, nagyobb veszélyt okozva. Az oltást követően kezdődhetett meg a tűz okának kiderítése és a károk felmérése. Amint azt Szeredi Miklós gyáregységvezetőtől megtudtuk, az épületben esett kár, és csomagolóanyagok égtek el. Szerencsére bajt okozó vegyianyagok nem károsodtak. A tűz okát szakértők vizsgálják. Az előzetes becslések szerint milliós nagyságrendű a hajnali tűz által okozott kár. Nincs nagy érdeklődés Uhlár József nógrádsápi tsz. elnök nyugodtan készül a szeptember eleji földárverésre. Áz árverést a törvényben előírtak szerint készítették elő. A kérdéses földeket kimérték, kikaróz- ták, bárki megtekintheti, mielőtt licitálna. Helyben nincs nagy érdeklődés. Eddig tíz-tizenöt helybéli kíváncsiskodott a kárpótlási jegy felhasználása iránt. Nem nyilatkozik senki, csak gondolkodnak a gazdák. A föld után azonban nem kapaszkodnak az emberek. Kedvelt házicipök A nagyoroszi Favorit Cipőipari Szövetkezetben naponta több száz darab házicipö készül hazai használatra. Fotó: Gyurkó Péter Egy közéleti ember Nézsáról Fehér Ferenccel, a nézsai népszavazás^ első órájában találkoztam. Ő is ott ügyködött másokkal, hogy a szavazás rendben és tisztességgel megtörténjen. Szívesen szakított időt egy kis beszélgetésre. Nagyon az elején kezdte, a második világháborús fogságából való hazatéréssel. Fiatal nős emberként dolgoznia kellett. így az első kedvező alkalmat megragadta. Elhelyezkedett egy útépítésre követ törni. Rövid idő múlva azonban rámosolygott a szerencse. mivel biztosítási ügynök. majd kárbecslő lett. Ekkoriban nemcsak a megyét, Salgótarjánt, de az országot is jól megismerte. Ötvenhétben hirtelen változás következett be az életében. Rendelet született, hogy kárbecslő csak az lehet, akinek főiskolai végzettsége van. Fehér Ferencnek azonban még nyolc osztálya sem volt, csak hat. Tanulnia kezdett. Az általános iskola befejezését követően technikumba iratkozott. Tanult és dolgozott. A biztosítótól a fővárosba került egy építőipari vállalathoz. Az új munkahelyen is hamar észre vették, hogy nagy akarat van benne, hát szakszervezeti főbizalmit csináltak belőle. Nem vált azonban irodistává, maradt a legnehezebb fizikai munkán. Ámde újra változás következett, mivel a szülőfaluból Nézsáról keresték meg, s haza hívták a földművesszövetkezethez. Két évig boltot vezetett, majd akár akarta, akár nem tizenegy évet töltött irodai munkával. Itt is sokat dolgozott, mivel a vezetésnek ő készített elő mindenféle intézkedést. Nem szégyellj kimondani, hogy párttag lett, volt párttitkár is. Részt vett a tanácsapparátus munkájában is. Szerették és ma is szeretik az emberek. Hallgattak rá és adtak is a véleményére. Nem véletlen az sem, hogy amikor megfontolt döntésre van szükség, megkérdezik az ő véleményét is. Számos tény bizonyítja, hogy tekintélye van a faluban. Világéletében józan életű ember volt. Egyik kezén megszámolhatja hányszor volt ittas. De ez is a közéleti sürgés-forgás közben történt, úgy „hivatalból". Szereti a kultúrát. Majd két évtizeden át énekelt a helyi pávakörben. Dalolva járták be a hazai és a külföldi tájakat. A lakodalmakban is szívesen szerepel, mert nála senki nem tud több lagzis verset. Tíz éve nyugdíjas, de a munkáról nem szokott le. Szőlőt művel, ami igazán embert próbáló kemény munka. Most legalább a kedvére dolgozhat, kísérletezgethet, mivel kertészeti végzettsége is van. Pádár András Rétság és környéke Holnapi számunkban „Báíonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó
