Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

1992. augusztus 6., csütörtök RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Film és operett • Bánk. Holnap este a Neon City színes, amerikai sci-fi-t ve­títik a szabadtéri színpadon, majd szombaton este nóta és operett programmal folytatódik a Bánki nyár. Korszerűsítés • Borsos berény. A községbeli lakosok, de különösen a fiatalok örömére szeptember első napja­iban átadják a felújított műve­lődési házat. A helyi önkor­mányzat 2 millió Ft-ot fordított a kultúra hajlékára. Nehéz aratás • Diósjenö. A Börzsönyalja termelőszövetkezetben a hét elején befejezték az aratást. Oszibúzát 60, tavaszi árpát 287 hektárról takarítottak be három saját kombájnukkal. Utolsó turnus • Nézsa. A Döm-dödöm ter­mészetvédő tábor ötödik, utolsó turnusának fiataljai most üdül­nek a nézsai iskolában. Az öt csoportban több mint négyszáz budapesti gyermek töltött tíz fe­lejthetetlen napot e szép tájon. Jubileumi évforduló • Berkenye. Éppen egy ne­gyedszázada kezdte meg műkö­dését a községben a paszomá- nyárugyár. A családias hangu­latú kis gyár kollektívája a ter­vek szerint augusztus húszadi­kán emlékezik meg az egykori gyáralapításról, s a gyár vezetői ekkor köszöntik a még élő ala­pítókat, s azokat, akik ma is dolgoznak a gyárban. Vigyázzunk a mákra! Rétság vonzáskörzetében ed­dig ismeretlen jelenségsorozat foglalkoztatja az embereket. Néhány község máktermelője azt tapasztalta, hogy az érésben lévő mákgubókat valaki - vagy valakik - megcsapolták. A rét­sági rendőrkapitányság termé­szetesen nyomozást indított an­nak érdekében, hogy kiderítsék, kik azok, akik az éretlen mák­gubókból kábítószer készítésé­hez felhasználható nedvet gyűj­töttek össze. A rendőrség kér mindenkit, aki információval segítheti munkáját, hogy tegyen bejelentést. Képünk a megcsa­polt gubókat mutatja. Tervezgető berkenyeiek Bontakozó falusi turizmus A legéndi hagyományok őrzői 13 asszony 91 szoknyában A legéndiek nemcsak szép ruhájukkal, műsorukkal is sikert arattak Bánkon.- Mikor beköszöntött az ősz, a hidegebb, szeles idő, estén­ként a falu hol egyik, hol másik házában gyűltünk össze, hogy közösen dolgozgassunk. Tollat fosztottunk (a pihét leszedték a tollszárról — F.Ä.), vagy kukori­cát morzsoltunk, mikor mi volt a dolog, milyen segítség kellett a ház urának. A munka közben persze folyt a beszélgetés. Ha eljött az idő, 11 órakor, éjfélkor, letöröltük az asztalt és körülfog­tuk. A házigazda behozta a me­leg bort, vagy mikor mit, kicsit még eldiskuráltunk, aztán ki-ki elindult haza. Szavlik Jánosné, a legéndi menyecskekórus vezetője mesél a régi falu életéről.- Mi a régi énekeket, nótákat elevenítjük fel, két évvel ezelőtt alakult a menyecskekórus. De egy éve már, hogy néptánc egy­üttesük is van. Legutóbb Bánkon, a nemze­tiségi találkozón léptek fel si­kerrel. Nemcsak kedves éne­kük, de eredeti, díszes öltözé­kük is feltűnést keltett.- A szlovák szövetségtől kaptunk pénzt, meg a polgár- mester is besegített. Ebből vet­tünk egyforma cipőket. Az öl­tözéket pedig a szüléink - az én édesanyám is él még -varrták, hímezték, de mi magunk is segí­tettünk.- Miből áll egy ilyen komp­lett viselet?- Hat fehér alsószoknya, és egy felsőszoknya .. .- És nagyon szép hímzett fel­sőrész tartozik hozzá.- Ezt pruszliknak nevezik a mi falunkban. A rajta lévő hím­zést mi készítettük, mindent mi csináltunk.-Ha végig gondolom nem lehet könnyű tisztán tartani egy ilyen kollekciót!- így igaz! Az alsószoknyák Fotó: Rigó T. mosása, vasalása, keményítőse bizony beletart fél napba! A fölső szoknyára vigyázunk, azt nem tisztítjuk, mert a színét vesztené.- Az idősek sem szokták? Ré­gen sem?- Az ünneplő szoknyáját azt nem mossa senki. Az üknagya­nyáinké sem volt soha tisztítva, pedig az jó rég készült! Annak idején külön volt viselet a temp­lomba, külön vasárnap dél­utánra, egy másik a bálba, és egy hétköznapra!- Érdemes és fontos meg­őrizni a régi korok hagyomá­nyait, szokásait. Van esély arra. hogy megmarad belőle valami?- Nem tudom. A tánccsopor­tunkban például kevés a fiú, így természetesen a lányok is elma­radnak. Ennek ellenére mi re­méljük, fennmarad mind a két csoport. Fenyvesi Ágnes Berkenyén szorgalmas, igyekvő nép lakik. Olyan embe­rek, akik szívesen hajlandók cselekedni lakóhelyük rendjé­ért, fejlesztéséért. Erről beszélgettünk legutóbb Valyó József jegyzővel, aki ka­pásból négy-öt példát is említett a berkenyeiek igyekezetére. Az egyik ilyen például a te­niszpálya építése. A berkenye­iek nemrégiben pénzt nyertek az egykori sporthivataltól. Ezt a pénzt, meg amit megtakarítot­tak egy utca építése kapcsán - azzal a céggel kötöttek üzletet, aki a legolcsóbban dolgozott - „összedobták” s ebből létesítik a teniszpályát. Ez nagyon céltudatos törek­vésük. Ugyanis ezt a pályát nemcsak a helybeliek fogják használni, hanem azok a leendő vendégek is, akiket a bontakozó falusi turizmus keretében vár­nak Berkenyére. Egyelőre csak a gondolat érlelődik a községbe­liekben, hogy ki kellene hasz­nálni a vidék szépségét, de már körvonalazódnak a tervek is a falusi turizmus kialakítására. A jegyző elmondta, hogy az idén szeretnék befejezni az új polgármesteri hivatal építését, jövőre pedig a tetőtérben szo­bákat alakítanak ki. Úgy gon­dolják, hogy ezzel a hat szobás panzióval elindíthatják a falusi üdültetést. Példájukat bizonyára követik mások is, akik között számosán rendelkeznek ilyen lehetőségekkel. Fűtéskorszerűsítés Orosziban Ötéves telefon! A telefonkérdésre azt mond­ják, hogy lerágott csont, pedig dehogyan is az. Lehet itt bármi­lyen hazai meg külföldi cég, meg üvegszál technika, ha nem lehet telefonálni. A minap a borsosberényi polgármesterrel próbáltam be­szélni. Sikerült is néhány mon­datot váltani, majd a hang el­ment, s ki tudja hová. A másod­szori hívás szétkapcsolódott, harmadszorra nem mertem pró­bálkozni. A Szondi Lakatos-és Szerelőipari Szövetkezet dolgozói szerelik a Ezek a telefonok öt évet korszerűsített óvodai fűtés kéményét. Fotó: Gyurkö Péter vesznek el az ember életéből. Hajnali tűz Az Erdőkémia Rt. tolmácsi gyáregységének éjjeliőre azon a hajnalon a szokásos körútját végezte, amikor a cell-kiszerelő üzem mellé érve megtorpant, mivel furcsa, szokatlan fénye­ket észlelt. Közelebb ment az épülethez, benézett az ablakon, s akkor látta, hogy odabent va­lami ég. Azonnal riasztotta a gyári tűzoltókat, akik tüstént akcióba léptek, egyben értesítették a ba­lassagyarmati és váci tűzoltósá­got is. A helyzet azonban úgy kívánta, hogy szükségessé vált a salgótarjáni kollégákat is se­gítségül hívni. Együttesen sikerült megfé­kezni és eloltani a tüzet, amely nem terjedt tovább, nagyobb veszélyt okozva. Az oltást kö­vetően kezdődhetett meg a tűz okának kiderítése és a károk felmérése. Amint azt Szeredi Miklós gyáregységvezetőtől megtudtuk, az épületben esett kár, és csomagolóanyagok ég­tek el. Szerencsére bajt okozó vegyianyagok nem károsodtak. A tűz okát szakértők vizsgál­ják. Az előzetes becslések sze­rint milliós nagyságrendű a haj­nali tűz által okozott kár. Nincs nagy érdeklődés Uhlár József nógrádsápi tsz. elnök nyugodtan készül a szep­tember eleji földárverésre. Áz árverést a törvényben előírtak szerint készítették elő. A kérdé­ses földeket kimérték, kikaróz- ták, bárki megtekintheti, mielőtt licitálna. Helyben nincs nagy érdeklő­dés. Eddig tíz-tizenöt helybéli kíváncsiskodott a kárpótlási jegy felhasználása iránt. Nem nyilatkozik senki, csak gondol­kodnak a gazdák. A föld után azonban nem kapaszkodnak az emberek. Kedvelt házicipök A nagyoroszi Favorit Cipőipari Szövetkezetben naponta több száz darab házicipö készül hazai használatra. Fotó: Gyurkó Péter Egy közéleti ember Nézsáról Fehér Ferenccel, a nézsai népszavazás^ első órájában ta­lálkoztam. Ő is ott ügyködött másokkal, hogy a szavazás rendben és tisztességgel meg­történjen. Szívesen szakított időt egy kis beszélgetésre. Nagyon az elején kezdte, a második világháborús fogsá­gából való hazatéréssel. Fiatal nős emberként dolgoznia kel­lett. így az első kedvező al­kalmat megragadta. Elhe­lyezkedett egy útépítésre kö­vet törni. Rövid idő múlva azonban rámosolygott a sze­rencse. mivel biztosítási ügy­nök. majd kárbecslő lett. Ek­koriban nemcsak a megyét, Salgótarjánt, de az országot is jól megismerte. Ötvenhétben hirtelen vál­tozás következett be az életé­ben. Rendelet született, hogy kárbecslő csak az lehet, aki­nek főiskolai végzettsége van. Fehér Ferencnek azonban még nyolc osztálya sem volt, csak hat. Tanulnia kezdett. Az általános iskola befejezését követően technikumba irat­kozott. Tanult és dolgozott. A biztosítótól a fővárosba került egy építőipari vállalat­hoz. Az új munkahelyen is hamar észre vették, hogy nagy akarat van benne, hát szakszervezeti főbizalmit csi­náltak belőle. Nem vált azon­ban irodistává, maradt a leg­nehezebb fizikai munkán. Ámde újra változás követ­kezett, mivel a szülőfaluból Nézsáról keresték meg, s haza hívták a földművesszövetke­zethez. Két évig boltot veze­tett, majd akár akarta, akár nem tizenegy évet töltött iro­dai munkával. Itt is sokat dol­gozott, mivel a vezetésnek ő készített elő mindenféle in­tézkedést. Nem szégyellj kimondani, hogy párttag lett, volt párttit­kár is. Részt vett a tanácsap­parátus munkájában is. Szerették és ma is szeretik az emberek. Hallgattak rá és adtak is a véleményére. Nem véletlen az sem, hogy amikor megfontolt döntésre van szükség, megkérdezik az ő véleményét is. Számos tény bizonyítja, hogy tekintélye van a faluban. Világéletében józan életű ember volt. Egyik kezén megszámolhatja hányszor volt ittas. De ez is a közéleti sürgés-forgás közben történt, úgy „hivatalból". Szereti a kultúrát. Majd két évtizeden át énekelt a helyi pávakörben. Dalolva járták be a hazai és a külföldi tájakat. A lakodalmakban is szívesen szerepel, mert nála senki nem tud több lagzis verset. Tíz éve nyugdíjas, de a munkáról nem szokott le. Szőlőt művel, ami igazán embert próbáló kemény munka. Most legalább a kedvére dolgozhat, kísérletezgethet, mivel kertészeti végzettsége is van. Pádár András Rétság és környéke Holnapi számunkban „Báíonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Thumbnails
Contents